| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] 700 1 8 2 9 1 a 19905 á 5 a-y 7 a-yak 1 | Frequency [« »] ----- ----- ----- 19905 a 7592 az 4079 hogy 3775 nem | Móra Ferenc Tápéi furfangosok IntraText - Concordances a |
Kötet, Fejezet
2501 I, 2| már azt az ökröt, mert ez a sok mindenféle elüljáró 2502 I, 2| Az olaszok úgy eltátották a szájukat, hogy majd kiesett 2503 I, 2| hogy majd kiesett rajta a fejük, és siettek haza kinyittatni 2504 I, 2| siettek haza kinyittatni a város kapuit a magyarok 2505 I, 2| kinyittatni a város kapuit a magyarok elõtt. Mert olyan 2506 I, 2| káposztába belehalunk. Hiszen, ha a régi jó étvágyunk megmaradt 2507 I, 2| többféleképp találkozhat a magunkfajta szegény ember, 2508 I, 2| mindenféle módját kipróbáltuk a királylátásnak. Volt úgy, 2509 I, 2| mink láttunk királyt, de a király nem látott minket. 2510 I, 2| látott minket. Megesett, hogy a király föltekintett bennünket, 2511 I, 2| bennünket, de mink nem láttuk a királyt; sõt, mit tagadjunk 2512 I, 2| esztendeje történt, mikor a vízvette régi város helyett 2513 I, 2| addig nem volt. S mint ahogy a karonülõ csecsemõ kapadozik 2514 I, 2| karonülõ csecsemõ kapadozik a holdvilág ezüstkiflije után 2515 I, 2| után is, úgy nyújtogatta a kezét mindenféle álomkiflik 2516 I, 2| mindenféle álomkiflik után a csecsemõóriás is, a Tisza 2517 I, 2| után a csecsemõóriás is, a Tisza Lajos karján ringatott 2518 I, 2| ringatott Szeged. Volt, aki a hercegprímást akarta idetelepíteni, 2519 I, 2| akkor, s úgy gondoltuk, hogy a horvátok egyszerre megbékülnek, 2520 I, 2| súgtak-búgtak arról is, hogy a magyar szent koronának sokkal 2521 I, 2| tudnánk rá vigyázni, mint a svábok. A szó köztünk maradjon, 2522 I, 2| vigyázni, mint a svábok. A szó köztünk maradjon, tán 2523 I, 2| nekünk Átilla urunk azt a barátságot, hogy megjelent 2524 I, 2| nélkül megmagyarosította a nevét - azelõtt Sicambriának 2525 I, 2| most aztán visszaadta neki a tromfot: azért is Szegeden 2526 I, 2| Valami fundamentumot ástunk a városházánk mellett, akkor 2527 I, 2| mellett, akkor emeltük ki a vaslapot, amelyen nagyurunk 2528 I, 2| róla, rögtön ráismert még a tanulatlan ember is - mirõl 2529 I, 2| Azon is csodálkoztunk, hogy a nyaka nem olyan szép vastag, 2530 I, 2| esernyõcsinálóé. Ellenben a sisakján koronát viselt, 2531 I, 2| ijedtében. Ebbõl jöttek rá a város vénei és írástudói, 2532 I, 2| hogy még akkor se tette le a koronáját, mikor sisakot 2533 I, 2| koronáját, mikor sisakot húzott a fejére, és ilyen vérfagyasztóan 2534 I, 2| bemázsálásánál rájött, hogy a görög császár követei hamis 2535 I, 2| hogy görbe az orra, hiszen a turulmadáré is az volt. 2536 I, 2| volt. Persze hogy ösztövér a nyaka, hiszen meg van írva 2537 I, 2| Rhetorban, hogy õfelsége a legnagyobb dáridón is éppen 2538 I, 2| elkente egy kicsit az ételt a fatányéron, azt is bizonyosan 2539 I, 2| hogy Kossuth apánk még a szakállviseletben is csakúgy 2540 I, 2| tettében-vettében.~Föl is tettük a vasképet a városháza elõtt 2541 I, 2| Föl is tettük a vasképet a városháza elõtt egy állványra, 2542 I, 2| álló hétig nézte egymást a hun király meg a szegedi 2543 I, 2| egymást a hun király meg a szegedi nemzet. Még tán 2544 I, 2| De borzasztó megijedtek a pestiek, és leküldték Pulszky 2545 I, 2| Pulszky megállapította, hogy a vaskép nem a mi nagyurunkat 2546 I, 2| megállapította, hogy a vaskép nem a mi nagyurunkat ábrázolja, 2547 I, 2| landsknecht portréja. Nem is a hun kovácsok öntötték, hanem 2548 I, 2| ráparancsoltak. De azért a békesség kedvéért töröltük 2549 I, 2| királyok sorából, akik itták a Tiszánk vizét.~~Zsigmond 2550 I, 2| van róla, hogy meglakta a városunkat, és nagyon rendes 2551 I, 2| talált bennünket. De még a felesége is igen szívelt 2552 I, 2| keresett nálunk olyan sûrûn a legvillogósabb szemû magyar 2553 I, 2| Zsák mindig megtalálja a foltját, ha aranyból szõtték 2554 I, 2| szõtték is.~Akkor, amikorról a mendemonda szól, párostól 2555 I, 2| szól, párostól járt nálunk a szépasszony. Már úgy értem, 2556 I, 2| hitvese superlátos ágyához a parányi, piros szegedi papucsot, 2557 I, 2| papucsot, amelynek arany volt a pillangója, igazgyöngy a 2558 I, 2| a pillangója, igazgyöngy a szegése. Az is való igaz, 2559 I, 2| igaz, hogy Borbála ebbe a papucsba bujtatta fehér 2560 I, 2| lábát, mikor kikönyökölt a királyi szállás ablakán, 2561 I, 2| tudott elaludni. Meleg volt a csillaghullajtó nyáréj, 2562 I, 2| csillaghullajtó nyáréj, a hold is besütött, s a halászok 2563 I, 2| nyáréj, a hold is besütött, s a halászok furulyája is sokáig 2564 I, 2| furulyája is sokáig sírt a parti füzesben.~Azonban 2565 I, 2| jár papucsban, márpedig a királyné szobájába be nem 2566 I, 2| hûlt helye volt reggelre a papucsnak. A királyné ugyan 2567 I, 2| volt reggelre a papucsnak. A királyné ugyan nem kereste, 2568 I, 2| az ablaknál, megcsaphatta a hajnali szél szegénykét. 2569 I, 2| Micsoda város az, ahol még a királynékat is meglopják! - 2570 I, 2| meglopják! - förmedt rá a fõbíróra, és megígérte neki, 2571 I, 2| és megígérte neki, hogy a lábához téteti a fejét, 2572 I, 2| neki, hogy a lábához téteti a fejét, ha estig elõ nem 2573 I, 2| nem telt abba dél se, mire a papucs megkerült. Helyébe 2574 I, 2| megkerült. Helyébe kocogott a fõbírónak: annak a halhasító 2575 I, 2| kocogott a fõbírónak: annak a halhasító lánynak a lábán 2576 I, 2| annak a halhasító lánynak a lábán reszketett az aranypillangó, 2577 I, 2| reszketett az aranypillangó, aki a pénteki halat vitte a fõbíróhoz.~- 2578 I, 2| aki a pénteki halat vitte a fõbíróhoz.~- Hát te, te! - 2579 I, 2| Hát te, te! - csapta össze a kezét a fõbíró. - Hol jártál 2580 I, 2| csapta össze a kezét a fõbíró. - Hol jártál te 2581 I, 2| égvilágon - felelte bátran a lány. - Otthon aludtam a 2582 I, 2| a lány. - Otthon aludtam a szülém mellett.~- Hát ez 2583 I, 2| szülém mellett.~- Hát ez a papucs hogy került hozzád?~- 2584 I, 2| Ez? Ezt ma röggel kaptam a Gyurkátul.~- Miféle Gyurkátul?~- 2585 I, 2| Gyurkátul, bíró uramnak a legkisebb fiátul - pentyegett 2586 I, 2| legkisebb fiátul - pentyegett a lány.~Lecsukatta a bíró 2587 I, 2| pentyegett a lány.~Lecsukatta a bíró a hajadont, elõvette 2588 I, 2| lány.~Lecsukatta a bíró a hajadont, elõvette a legkisebb 2589 I, 2| bíró a hajadont, elõvette a legkisebb fiát.~- Hol cékléztél 2590 I, 2| lator?~- Én? - vörösödött el a legény. - Nem jártam én 2591 I, 2| jártam én sehol, csak éppen a vízparton, a füzesben. Ott 2592 I, 2| csak éppen a vízparton, a füzesben. Ott furulyáztam 2593 I, 2| ott voltam - nyelt egyet a gyerek.~- Hm - kapott észbe 2594 I, 2| gyerek.~- Hm - kapott észbe a fõbíró, és hirtelen a fiú 2595 I, 2| észbe a fõbíró, és hirtelen a fiú szeme elé tartotta a 2596 I, 2| a fiú szeme elé tartotta a gyöngyös papucsokat. - Hát 2597 I, 2| hozzád?~- Ezök? Ezöket az a fehérszömély hagyta ott 2598 I, 2| Úgy gyütt, úgy mönt, mint a lélök, köd elõtte, köd utána.~- 2599 I, 2| utána.~- Ühüm - bólogatott a fõbíró, s nem nyaggatta 2600 I, 2| s nem nyaggatta tovább a fiát, mert a fõbírók már 2601 I, 2| nyaggatta tovább a fiát, mert a fõbírók már abban az idõben 2602 I, 2| Hanem elment jelentést tenni a királynak, és megkérdezni 2603 I, 2| hogy mármost kit hajítsanak a Tiszába?~- A papucsot - 2604 I, 2| hajítsanak a Tiszába?~- A papucsot - mosolyodott el 2605 I, 2| papucsot - mosolyodott el a király, akirõl föl van ugyan 2606 I, 2| filozófus volt. (Hiszen a helyesírást is azért nem 2607 I, 2| azért nem tanulta meg.)~~Azt a történeti kútfõt, amelybõl 2608 I, 2| atyánknál is régebben volt.~A kronológia tehát egy kicsit 2609 I, 2| bizonyos ez az Antal, hogy a némettõl akart valami várat 2610 I, 2| várat elvenni Mátyás király. A döntõ roham elõtt való estén 2611 I, 2| való estén süveget nyomott a fejébe, ütött-kopott gubát 2612 I, 2| ütött-kopott gubát kerekített a vállára, s azt mondta a 2613 I, 2| a vállára, s azt mondta a fõgenerálisnak:~- Kerüljük 2614 I, 2| fõgenerálisnak:~- Kerüljük meg a tábort, generális úr, kerítsön 2615 I, 2| róla, nem széledtek-e szét a vitézök?~Nem, azok olyan 2616 I, 2| olyan nyugodtan heverésztek a tábortüzek körül, mintha 2617 I, 2| másnap kaszálni, hanem búzát. A két gubás emberre ügyet 2618 I, 2| õket.~Ahogy ott szemlélõdik a király meg a fõgenerális, 2619 I, 2| szemlélõdik a király meg a fõgenerális, valami nagy 2620 I, 2| nagy huppanás hallatszik a várfalak felõl. Mintha tele 2621 I, 2| zsákot hajítottak volna le a várból.~Nem zsák volt az, 2622 I, 2| Lassan-lassan kivilágosodott a sötétségbõl, ahogy közeledett 2623 I, 2| kis köpcös ember volt. A gúnyája katonának mutatta, 2624 I, 2| gúnyája katonának mutatta, de a sisakját nem a fején tartotta, 2625 I, 2| mutatta, de a sisakját nem a fején tartotta, hanem a 2626 I, 2| a fején tartotta, hanem a kezében.~- Ezt möglessük - 2627 I, 2| Ezt möglessük - intett a király a fõgenerálisnak -, 2628 I, 2| möglessük - intett a király a fõgenerálisnak -, miben 2629 I, 2| fõgenerálisnak -, miben töri a fejét.~Nem törte az semmiben, 2630 I, 2| törte az semmiben, leült a táborszélen hamvadó tûz 2631 I, 2| tûz mellé, az ölébe vette a sisakját, s eszegette belõle 2632 I, 2| belõle szép csöndesen - a vadkörtét.~- No, ennek helyén 2633 I, 2| vadkörtét.~- No, ennek helyén a szíve - nevetett a fõgenerális. - 2634 I, 2| helyén a szíve - nevetett a fõgenerális. - Bizonyosan 2635 I, 2| fõgenerális. - Bizonyosan a vár tövében szedte a vacsoráját, 2636 I, 2| Bizonyosan a vár tövében szedte a vacsoráját, pedig ott könnyen 2637 I, 2| nyakát szeghette volna.~A király is elmosolyogta magát:~- 2638 I, 2| hogy magam is mögkívántam a vadkörtét?~- No, csak ennél 2639 I, 2| fölségödnek - szalutált a fõgenerális, s odaballagott 2640 I, 2| fõgenerális, s odaballagott a kisemberhez. Sebesen ment 2641 I, 2| vissza, s csak úgy döcögtette a nevetés.~- Fölségöd máma 2642 I, 2| vadkörtét. Azt mondta az a kis tömzsök embör, hogy 2643 I, 2| régen történhetett ez, mikor a fõgenerálisok még így beszéltek 2644 I, 2| ennek az embörnek magam is a szömibe nézök - mondta Mátyás 2645 I, 2| még összébb fogván magán a gubát, odalépkedett a tûzhöz.~- 2646 I, 2| magán a gubát, odalépkedett a tûzhöz.~- Jó estét, földi!~- 2647 I, 2| vetette rá foghegyrõl a vadkörtés ember.~Mátyást 2648 I, 2| vadkörtés ember.~Mátyást elkapta a bosszúság, és hirtelen kiegyenesedett. 2649 I, 2| összegörnyedt, s alázatosan vette a szót.~- Inkább önnék egy 2650 I, 2| szereti. Eredj, szödj magadnak a vár töviben, van ott erdõstül.~- 2651 I, 2| Mátyás az ijedtet. - Még a fejemre esne valami bolond 2652 I, 2| Nem eladó - majszolta a körtét a vitéz -, magam 2653 I, 2| eladó - majszolta a körtét a vitéz -, magam is elbírok 2654 I, 2| is elbírok vele. Látod, a holnap estét már vagy éröm 2655 I, 2| osztán nem akarnék éhön mönni a másvilágra.~- Nem is vagy 2656 I, 2| embör - csóválta Mátyás a fejét -, ha így eresztöd 2657 I, 2| fejét -, ha így eresztöd el a vendégöt.~- Nem, ugye? - 2658 I, 2| nézett föl nyugodtan a kis ember. - Látod, én is 2659 I, 2| én is sokszor jártam már a te udvarodban, mégse vendégeltél 2660 I, 2| hökkent meg Mátyás.~- Hát a király. Rád ismertem az 2661 I, 2| Más nem tudja úgy tartani a fejit.~- Hm - mosolygott 2662 I, 2| embör? Mert annak ítéllek a szavadbul.~- Jól ítélöd, 2663 I, 2| mikor eszödbe juttatom.~A király kezet adott a furcsa 2664 I, 2| juttatom.~A király kezet adott a furcsa alkura, kapott is 2665 I, 2| csak felét ette meg, felét a fõgenerálissal etette meg. 2666 I, 2| etette meg. Aztán befordult a sátrába, aludt egyet a medvebõrön, 2667 I, 2| befordult a sátrába, aludt egyet a medvebõrön, s másnap csakugyan 2668 I, 2| másnap csakugyan bevette a várat. Csaptak is nagy áldomást, 2669 I, 2| már arra nem hívták meg a vadkörtés embert. Etekintetben 2670 I, 2| vadkörtés embert. Etekintetben a királyok esze is csak olyan 2671 I, 2| azonban az idõ, egyszer a király bejön felejtkezni 2672 I, 2| király bejön felejtkezni a szegedi városba, és három 2673 I, 2| éli világát nálunk. Bemén a városházára igazságot tenni, 2674 I, 2| városházára igazságot tenni, kimén a piacra elpajzánkodni a fehérnépekkel, 2675 I, 2| kimén a piacra elpajzánkodni a fehérnépekkel, beköszön 2676 I, 2| látja ám, hogy csupa lik-luk a miseruha az öreg-papon. 2677 I, 2| öreg-papon. Elõveszi mise után a papot, fölkérdezi tõle, 2678 I, 2| tõle, mért olyan rongyos a palástja.~- Azért, uram, 2679 I, 2| szögényöknek való misét mondok. A szép palástomat csak vasárnap 2680 I, 2| vöszöm föl az urak miséjire.~A király nem hagyta helyben 2681 I, 2| öreg-pap szavát. Levette a saját válláról a drágaköves 2682 I, 2| Levette a saját válláról a drágaköves aranypalástot, 2683 I, 2| vállára.~- Van-e ilyen szép a te ünneplõ miseruhád?~- 2684 I, 2| szentatyám! Éppen hogy a szögényök miséjét mondod 2685 I, 2| arrul engöm is mögemlögetnek a népek.~Egyszerre híre futamodott 2686 I, 2| futamodott ennek az esetnek a városban, s nagy éljenzéssel 2687 I, 2| éljenzéssel tisztelte meg a szegénység a királyt, akármerre 2688 I, 2| tisztelte meg a szegénység a királyt, akármerre ment. 2689 I, 2| be akart hozzá furakodni a szálába egy szegény ember. 2690 I, 2| szegény ember. Azon erõsködött a hajdúknak, hogy hivatalos 2691 I, 2| hogy hivatalos õ oda régen.~A király csupa országzászlósaival 2692 I, 2| asztalnál, de azért bebocsátotta a szegény embert. Az pedig 2693 I, 2| pedig megállt mereven, mint a cövek, megadta a katonai 2694 I, 2| mereven, mint a cövek, megadta a katonai tiszteletet annak 2695 I, 2| vagy, jó ember? - kérdezte a király.~- Találdki Máté.~- 2696 I, 2| Találdki Máté.~- Találgassa a macska, majd megmondod - 2697 I, 2| megmondod - mosolyodott el a király a furcsa néven, s 2698 I, 2| mosolyodott el a király a furcsa néven, s valami homályos 2699 I, 2| elevenedni az eszében.~- A körtés embör.~- Az ám, ni! - 2700 I, 2| neki Mátyás, s odaszólt a feleségének. - Tétess csak, 2701 I, 2| asszony, egy terítéköt ennek a jó embörnek a cselédök asztalán.~- 2702 I, 2| terítéköt ennek a jó embörnek a cselédök asztalán.~- Ohó, 2703 I, 2| Ohó, fölség - emelte föl a szegény ember a mutatóujját -, 2704 I, 2| emelte föl a szegény ember a mutatóujját -, én tégöd 2705 I, 2| tégöd vendégöltelek mög, nem a cselédjeidet!~Igazságos 2706 I, 2| megszégyellte magát, és megkérte a jobbján ülõ aranybojtos 2707 I, 2| neki.~S így esett az, hogy a rongyos obsitos Magyarország 2708 I, 2| uraival mártogatott egy tálba a király asztalánál. De õ 2709 I, 2| addig, míg ki nem törölte a tányért. Csak akkor szólt 2710 I, 2| létömre itt éktelenkedjek a te asztalodnál?~- Mögint 2711 I, 2| szolgám - nevetett nagyot a király, s abban a percben 2712 I, 2| nagyot a király, s abban a percben megtette Máté vitézt 2713 I, 2| Máté vitézt kapitánynak a feketeseregben...~- Úgy 2714 I, 2| ásónyél végérõl -, csak az a kár, hogy a régi öregök 2715 I, 2| végérõl -, csak az a kár, hogy a régi öregök után nem jár 2716 I, 2| régi öregök után nem jár a nyugdíj. Hanem maga kitöhetné 2717 I, 2| hallja!~Ki is teszem. Hátha a népjóléti minisztérium azt 2718 I, 2| A dorozsmai varjú~Tisztelet-becsület 2719 I, 2| varjú~Tisztelet-becsület a mai világbeli pénzügyminisztereknek, 2720 I, 2| pénzügyminisztereknek, de azért a kényszerkölcsönt mégse õk 2721 I, 2| nyújtózott, mint ameddig a takarója ért (szép magyarán, 2722 I, 2| ért (szép magyarán, mikor „a költségvetési hitel kimerült”), 2723 I, 2| költségvetési hitel kimerült”), a következõ levelet intézte 2724 I, 2| következõ levelet intézte a budai polgárokhoz:~- Jóreggelt 2725 I, 2| negyvenezer aranyforintot a királyi kincstárba, mindnyájatoknak 2726 I, 2| mindnyájatoknak elüttetem a fejét. Mátyás.~Ez egészen 2727 I, 2| hiteles dolog, benne van a Tóth Béla Magyar Anekdotakincsében 2728 I, 2| valóságos körrendelet volt ez a levél, s megkapta azt nemcsak 2729 I, 2| negyvenezer aranyforintot a király, hanem csak negyvenet. 2730 I, 2| igen mindegy volt, mert a kunok nem fizették meg a 2731 I, 2| a kunok nem fizették meg a negyvenet se.~No, nyargalt 2732 I, 2| valami királyi fityfiritty a dorozsmaiakhoz:~- Azt parancsolja 2733 I, 2| dorozsmaiakhoz:~- Azt parancsolja a király, hogy azonnal induljon 2734 I, 2| hogy azonnal induljon hozzá a dorozsmai bíró, mert beszélni 2735 I, 2| bíró, mert beszélni akar a fejével. De ha az adót nem 2736 I, 2| nélkül érkezik vissza.~Azzal a staféta elporzott, a dorozsmai 2737 I, 2| Azzal a staféta elporzott, a dorozsmai bíró pedig a földhöz 2738 I, 2| a dorozsmai bíró pedig a földhöz pukkantotta a bíró-süveget.~- 2739 I, 2| pedig a földhöz pukkantotta a bíró-süveget.~- Eb lesz 2740 I, 2| bíró, nem én! Keressetek a süvegbe más embert, mert 2741 I, 2| embert, mert én nem adom érte a fejemet.~Kapta a kisbíró 2742 I, 2| adom érte a fejemet.~Kapta a kisbíró a süveget, bekopogtatott 2743 I, 2| fejemet.~Kapta a kisbíró a süveget, bekopogtatott vele 2744 I, 2| senki se akarta beledugni a fejét, bujkált elõle minden 2745 I, 2| Utoljára aztán talált a kisbíró a faluvégen egy 2746 I, 2| Utoljára aztán talált a kisbíró a faluvégen egy bojtárlegényt, 2747 I, 2| bojtárlegényt, aki nem szaladt el a süveg elõl. Hasmánt hevert 2748 I, 2| süveg elõl. Hasmánt hevert a szép kövér gyepen, s fütyörészett 2749 I, 2| hegyesen, mint hajnalban a rigó.~- No, Gergõ öcsém - 2750 I, 2| Gergõ öcsém - toppant eléje a kisbíró -, te vagy az, akit 2751 I, 2| teremtett volna? - tátotta el a száját a legényke.~- Azért, 2752 I, 2| volna? - tátotta el a száját a legényke.~- Azért, mert 2753 I, 2| tudsz fütyülni. Most az a törvény Dorozsmán, hogy 2754 I, 2| törvény - nyugtatta bele a fiú a fejét a süvegbe -, 2755 I, 2| törvény - nyugtatta bele a fiú a fejét a süvegbe -, csak 2756 I, 2| nyugtatta bele a fiú a fejét a süvegbe -, csak azt szeretném 2757 I, 2| csak hogy hordoznod kell a süveget, és fütyülnöd benne 2758 I, 2| napszámra. Most pedig szedd a tenyeredbe a lábad, ugorj 2759 I, 2| pedig szedd a tenyeredbe a lábad, ugorj föl Buda várába 2760 I, 2| lábad, ugorj föl Buda várába a királyhoz, mert nagyon szeretne 2761 I, 2| is õvele - bólintott rá a bojtár jókedvûen, azzal 2762 I, 2| bojtár jókedvûen, azzal a nyakába akasztotta a tarisznyáját, 2763 I, 2| azzal a nyakába akasztotta a tarisznyáját, s meg se állt, 2764 I, 2| tarisznyáját, s meg se állt, még a budai vár tövében nem kocogott.~ 2765 I, 2| varjút látott tollászkodni a kökény-bokrok alatt, s egyszerre 2766 I, 2| egyszerre meglassította a menést.~- No, ezt megfogjuk - 2767 I, 2| ezt megfogjuk - kapta le a bírósüveget, s hirtelen 2768 I, 2| s hirtelen ráborította a madárra. - Gyere, varjú, 2769 I, 2| madárra. - Gyere, varjú, a tarisznyába, ne mondják 2770 I, 2| tarisznyába, ne mondják a dorozsmaiak, hogy semmit 2771 I, 2| Budáról.~Azzal betarisznyázta a varjút, s most már csakugyan 2772 I, 2| csakugyan meg se állt addig, míg a várkapu ajtónállója keresztbe 2773 I, 2| keresztbe nem fektette elõtte a dárdát.~- Hé, ki vagy, mit 2774 I, 2| akarsz?~- Én bizony maga a dorozsmai bíró vagyok - 2775 I, 2| vagyok - mondta kevélyen a bojtár -, s a királyhoz 2776 I, 2| mondta kevélyen a bojtár -, s a királyhoz törekszem, mert 2777 I, 2| Bizonyosan az adót hozza a tarisznyában - súgtak össze 2778 I, 2| udvari cselédek, s bevezették a dorozsmai legényt a király 2779 I, 2| bevezették a dorozsmai legényt a király madaras-szobájába.~ 2780 I, 2| Mert tudnivaló, hogy az a király, aki annyi költõt 2781 I, 2| költõt tartott az udvarában, a szépszavú madarakat is nagyon 2782 I, 2| szerette. Most is tele volt a két válla csízzel, pintyõkével; 2783 I, 2| válla csízzel, pintyõkével; a tenyerében meg valami külsõ 2784 I, 2| sármánymadár árulta az aranyat, a török császár ajándéka.~- 2785 I, 2| úristen! - billent be az ajtón a dorozsmai deputátus, s mindjárt 2786 I, 2| s mindjárt megkérdezte a madaras embert, merre tartózkodik 2787 I, 2| merre tartózkodik most a király.~- Én vagyok - szögezte 2788 I, 2| szögezte rá szigorú két szemét a madaras ember. - Hát te 2789 I, 2| mosolyodott el barátságosan a bojtár. - Lám, hát majd 2790 I, 2| nem ismertem. No, én meg a dorozsmai bíró vagyok.~- 2791 I, 2| vagyok.~- Úgy? Te vagy az a híres? - rebbentette el 2792 I, 2| magától Mátyás haragosan a madarakat. - Hát mért nem 2793 I, 2| Micsoda? - csóválta meg a bíró a bírósüveget. - Hát 2794 I, 2| Micsoda? - csóválta meg a bíró a bírósüveget. - Hát még most 2795 I, 2| tréfa aztán igazán kihozta a sodrából a királyt. Fölemelte 2796 I, 2| igazán kihozta a sodrából a királyt. Fölemelte az aranygombos 2797 I, 2| aranygombos botját, hogy a nyaka közé szedjen vele 2798 I, 2| nyaka közé szedjen vele a suhancnak, csakhogy az megneszelte 2799 I, 2| csakhogy az megneszelte a szándékát, s akkorra kiugrott 2800 I, 2| szándékát, s akkorra kiugrott a szobából. De nemcsak kiugrott, 2801 I, 2| nemcsak kiugrott, hanem a kilincset is úgy megkapta 2802 I, 2| kilincset is úgy megkapta a két markával, hogy Mátyás 2803 I, 2| nevetve is, mert mulattatta a legény együgyûsége.~- Nem 2804 I, 2| együgyûsége.~- Nem addig, még a botját ki nem adja kend, 2805 I, 2| vele bennem! - alkudott a dorozsmai bíró, s olyan 2806 I, 2| csapott nagy jókedvében, hogy a budai hegyek rigói is mind 2807 I, 2| mind odafüleltek.~Magának a királynak is egyszerre elvette 2808 I, 2| királynak is egyszerre elvette a füttyszó a haragját. Azt 2809 I, 2| egyszerre elvette a füttyszó a haragját. Azt hitte, valami 2810 I, 2| adót is elengedem, ha azt a szépszavú madarat nekem 2811 I, 2| megtehetem - mondta leereszkedõen a bojtár. Azzal eleresztette 2812 I, 2| bojtár. Azzal eleresztette a kilincset, betoppant a szobába, 2813 I, 2| eleresztette a kilincset, betoppant a szobába, kinyitotta a tarisznyáját, 2814 I, 2| betoppant a szobába, kinyitotta a tarisznyáját, s huss! kiröpült 2815 I, 2| s huss! kiröpült belõle a varjú.~- Ejnye, te csiribiri 2816 I, 2| vörösödött el mérgében a király, s kihessegette az 2817 I, 2| kihessegette az aranygombos bottal a varjút az ablakon. - Hát 2818 I, 2| tudok én különbséget tenni a rigó meg a varjú közt?~- 2819 I, 2| különbséget tenni a rigó meg a varjú közt?~- Azt én egy 2820 I, 2| se mondtam - biccentett a bojtár. - Csakhogy ezt a 2821 I, 2| a bojtár. - Csakhogy ezt a varjút mégis kár volt kihajkurászni, 2822 I, 2| Dorozsmán pedig úgy fütyül a varjú, mint másfelé a rigó.~- 2823 I, 2| fütyül a varjú, mint másfelé a rigó.~- No, azt szeretném 2824 I, 2| szeretném én hallani! - csapott a bojtár vállára a király. - 2825 I, 2| csapott a bojtár vállára a király. - Meg is mondom, 2826 I, 2| király. - Meg is mondom, hogy a színem elé ne kerüljetek 2827 I, 2| uram király - borult térdre a bojtár -, másképp el nem 2828 I, 2| holdvilágon vígan ballagott haza a dorozsmai bíró. Vitte a 2829 I, 2| a dorozsmai bíró. Vitte a tarisznyájában a nagy-pecsétes 2830 I, 2| Vitte a tarisznyájában a nagy-pecsétes írást, hogy 2831 I, 2| hogy dorozsmai ember addig a király elé ne kerüljön, 2832 I, 2| amelyik úgy fütyül, mint a rigó. S üzengethetett ezután 2833 I, 2| S üzengethetett ezután a kincstartó az adóért, mindjárt 2834 I, 2| kincstartó az adóért, mindjárt a király kezeírását tartották 2835 I, 2| király kezeírását tartották a végrehajtó orra alá:~- Nem 2836 I, 2| Nem találtuk még meg a fütyülõ varjút.~~Tudom én 2837 I, 2| tanulmányt ír, akkor illik idézni a forrást is, amibõl merített. 2838 I, 2| stúdiumoknál meg különösen fontos a hitelesség kérdése. Meg 2839 I, 2| kérdése. Meg is nevezem a forrásomat: Gomborrú Hebõk 2840 I, 2| Mátyásnak hívják, dinnyecsõsz a dorozsmai tanyák közt. Nagyon 2841 I, 2| akkor mögént érvényös lössz a valódilagos adó-szabadság, 2842 I, 2| valódilagos adó-szabadság, akit a Mátyás király adott, isten 2843 I, 2| A gyevi törvény~Gyevit ne 2844 I, 2| Gyevit ne tessék keresni a térképen, mert a térképen 2845 I, 2| keresni a térképen, mert a térképen csak Algyõ található, 2846 I, 2| macskaugrásnyira Szegedhez. De hát a makfa mondhat, amit akar, 2847 I, 2| makfa mondhat, amit akar, a gyevi magyar mégiscsak jobban 2848 I, 2| magyar mégiscsak jobban tudja a faluja nevét, mint a mappa. 2849 I, 2| tudja a faluja nevét, mint a mappa. A gyevi magyar itt 2850 I, 2| faluja nevét, mint a mappa. A gyevi magyar itt árulja 2851 I, 2| gyevi magyar itt árulja a sülttököt a kultúrpalota 2852 I, 2| magyar itt árulja a sülttököt a kultúrpalota tövében, a 2853 I, 2| a kultúrpalota tövében, a két kûszent lábánál, akiknek 2854 I, 2| nagy örömük telhet ebben a déligyümölcsben, lévén az 2855 I, 2| lévén az egyik Homérosz, a másik Arisztotelész. Kérdezem 2856 I, 2| Leginkább csak Gyevibe.~A régi világban szokásban 2857 I, 2| világban szokásban volt a nagyeszû magyaroknál a Márton 2858 I, 2| volt a nagyeszû magyaroknál a Márton gyereket Mártának 2859 I, 2| Mártának kereszteltetni, hogy a császár lánynak gondolja, 2860 I, 2| így majd nem találják meg a mindenféle dézsmaszedõk.~ 2861 I, 2| dézsmaszedõk.~No, de ez a tudósok dolga, én csak annyit 2862 I, 2| akinek valahogy olyan, mintha a negyvennyolctól ezer esztendõ 2863 I, 2| Mátyásra egyszer ráestellett a szegedi határban, ahol nyulászni 2864 I, 2| Mert így könnyebb kimondani a Pallavicini nevét, mint 2865 I, 2| Valahogy eltévelyedett a kíséretétõl, nem volt vele 2866 I, 2| ispánján kívül, aki alatt a nádor értendõ, azt ijesztgette 2867 I, 2| éjszakára, hogy el ne kapjon a réztollú bagó?~- Itt van 2868 I, 2| miatyánknyira - emelte meg a süvegét az ispán -, ott 2869 I, 2| aztán majd megkereshetjük a többieket.~- Okos embernek 2870 I, 2| ispán - biccentett rá Mátyás a tanácsra.~- Csak adnék, 2871 I, 2| viszünk terhet - nevetett a király.~Mentek is szaporán, 2872 I, 2| ráérõ emberek beszélgettek a leveles kapukban. A fejedelem 2873 I, 2| beszélgettek a leveles kapukban. A fejedelem délceg alakján 2874 I, 2| húzta ki magát büszkén a király.~Az ispán még meg 2875 I, 2| alázatosan megszólalt:~- Kivéve a gyevi bírót.~Szép fehérhajú 2876 I, 2| öregember volt, aki mondta, még a sapkáját is megemelte hozzá.~ 2877 I, 2| megemelte hozzá.~Összenézett a király meg az ispán, de 2878 I, 2| magukat. Ballagtak tovább, be a falu közepére, ahol nyitott 2879 I, 2| forgácscégért lobogtatott a szél. Ott is ácsingózott 2880 I, 2| ember, odafordult hozzájuk a király:~- Csárda-e ez, atyafiak?~- 2881 I, 2| Van-e benne fehér cipó?~- A váci püspök se eszik olyant.~- 2882 I, 2| se eszik olyant.~- Kivéve a gyevi bírót - mondták ketten 2883 I, 2| egyszerre.~- Hát piros bor?~- A török császár se iszik olyant.~- 2884 I, 2| se iszik olyant.~- Kivéve a gyevi bírót - kapkodták 2885 I, 2| gyevi bírót - kapkodták le a népek a fejrevalójukat.~ 2886 I, 2| bírót - kapkodták le a népek a fejrevalójukat.~Az ispán 2887 I, 2| miért kell mindenbõl kivenni a gyevi bírót, de Mátyás húzta 2888 I, 2| mert éhes vagyok, mint a farkas.~Hát elverték az 2889 I, 2| bort is, meg is köszönték a vacsorát a csárdásnak illendõen.~- 2890 I, 2| is köszönték a vacsorát a csárdásnak illendõen.~- 2891 I, 2| ettek ma Budavárában - ütött a vállára a király barátságosan.~- 2892 I, 2| Budavárában - ütött a vállára a király barátságosan.~- Váljék 2893 I, 2| uram - dörzsölgette össze a kezét a gazda, de neki is 2894 I, 2| dörzsölgette össze a kezét a gazda, de neki is mindjárt 2895 I, 2| hozzátenni, hogy „kivéve a gyevi bírót”.~- Én bizony 2896 I, 2| Én bizony nem veszem ki a gyevi bírót se - nevette 2897 I, 2| bírót se - nevette el magát a király.~- Hej, dehogynem, 2898 I, 2| dehogynem! - kiáltotta ijedten a csárdás, s kézzel-lábbal, 2899 I, 2| szemmel-orral egyre integetett a sarok felé. A király azonban 2900 I, 2| integetett a sarok felé. A király azonban most már 2901 I, 2| Ejnye, de fura falu ez a Gyevi, vigye el a markoláb!~- 2902 I, 2| falu ez a Gyevi, vigye el a markoláb!~- Kivéve a gyevi 2903 I, 2| el a markoláb!~- Kivéve a gyevi bírót - kottyant bele 2904 I, 2| gyevi bírót - kottyant bele a gazda, de olyan sebesen 2905 I, 2| de olyan sebesen ám, hogy a királynak megint csak nevetésre 2906 I, 2| megint csak nevetésre szaladt a szája.~- De bizony azt vigye 2907 I, 2| csikorgott ki valaki a sarokból, mint a kenetlen 2908 I, 2| valaki a sarokból, mint a kenetlen kerék. S nyomban 2909 I, 2| S nyomban ki is gurult a szoba közepére egy kis dudaformájú 2910 I, 2| szélfogó füle volt, mint a szentesi korsónak, s azt 2911 I, 2| minél jobban elfutotta a méreg.~- Gyeviben az a törvény, 2912 I, 2| elfutotta a méreg.~- Gyeviben az a törvény, hogy a bírót mindenbõl 2913 I, 2| Gyeviben az a törvény, hogy a bírót mindenbõl ki kell 2914 I, 2| venni.~- Ejnye, kutya meg a mája! - csodálkozott el 2915 I, 2| mája! - csodálkozott el a király.~- Hát aztán ki hozta 2916 I, 2| Hát aztán ki hozta ezt a gyevi törvényt?~- A gyevi 2917 I, 2| ezt a gyevi törvényt?~- A gyevi bíró! - lengette a 2918 I, 2| A gyevi bíró! - lengette a füleit a dudaember.~- No, 2919 I, 2| bíró! - lengette a füleit a dudaember.~- No, szeretném 2920 I, 2| dudaember.~- No, szeretném azt a jeles bírót látni - kacagott 2921 I, 2| jeles bírót látni - kacagott a király.~- Hát csak nézzen 2922 I, 2| nézzen meg kend - szuszogott a dudaember -, én vagyok a 2923 I, 2| a dudaember -, én vagyok a gyevi bíró.~- Hát akkor 2924 I, 2| Hát akkor kendet vigye el a markoláb - mutatott rá a 2925 I, 2| a markoláb - mutatott rá a király -, ezt meg Mátyás 2926 I, 2| kendnek.~Az lett ebbõl, hogy a gyevi bíró mindjárt elõrikkantotta 2927 I, 2| mindjárt elõrikkantotta a kisbírót, és hûvösre tetette 2928 I, 2| kisbírót, és hûvösre tetette a két diákot.~- Ki nem ereszted 2929 I, 2| addig, míg meg nem tanulják a gyevi törvényt!~Ment is 2930 I, 2| gyevi törvényt!~Ment is a két deák engedelmesen, de 2931 I, 2| lelkendezve futott vissza a kisbíró, fúvogatva az összeszorított 2932 I, 2| tán parazsat szorongatsz a markodban, hé? - meresztett 2933 I, 2| meresztett nagy szemet a bíró.~- Jobban süt ez még 2934 I, 2| még annál is - nyitotta ki a markát a kisbíró. - Ezt 2935 I, 2| is - nyitotta ki a markát a kisbíró. - Ezt küldik a 2936 I, 2| a kisbíró. - Ezt küldik a csárdásgazdának a garabonciások.~ 2937 I, 2| küldik a csárdásgazdának a garabonciások.~Vadonatúj 2938 I, 2| egyik felén, gyûrûs holló a másikon, addig csak hallomásból 2939 I, 2| Gyeviben.~Meg is szeppent a bíró egy kicsit, hogy mégse 2940 I, 2| hogy mégse lehetnek ezek a deákok valami csiribiri 2941 I, 2| csiribiri emberek. Hazamenet a faluháza felé került, bekukucskált 2942 I, 2| felé került, bekukucskált a kulcslyukon a két deákra, 2943 I, 2| bekukucskált a kulcslyukon a két deákra, de nem csináltak 2944 I, 2| különöset. Papirost szedtek elõ a tarisznyából, arra irkáltak-firkáltak; 2945 I, 2| arra irkáltak-firkáltak; a nagyobb mondta, a kisebb 2946 I, 2| irkáltak-firkáltak; a nagyobb mondta, a kisebb írta.~- Mégiscsak 2947 I, 2| lesznek - nyugodott meg a bíró. - Majd számon veszem 2948 I, 2| reggel, mire pazarolták a mécsest.~Kürtriadásra, lódobogásra 2949 I, 2| Cifraruhás urak sürögtek-forogtak a háza elõtt, középen a két 2950 I, 2| sürögtek-forogtak a háza elõtt, középen a két deák. Fogja az ákom-bákomos 2951 I, 2| Fogja az ákom-bákomos papírt a kisebb, adja neki a parancsot 2952 I, 2| papírt a kisebb, adja neki a parancsot a nagyobb.~- Olvasd, 2953 I, 2| kisebb, adja neki a parancsot a nagyobb.~- Olvasd, ispán, 2954 I, 2| derék népét szívébe fogadja a király õfelsége! - olvassa 2955 I, 2| király õfelsége! - olvassa a kisebb deák.~- Kivéve a 2956 I, 2| a kisebb deák.~- Kivéve a gyevi bírót! - mondja a 2957 I, 2| a gyevi bírót! - mondja a nagyobb.~- Nincs köztük 2958 I, 2| ütött fejû ember.~- Kivéve a gyevi bírót!~- Azért elrendeli 2959 I, 2| bírót!~- Azért elrendeli a király, hogy Gyeviben többet 2960 I, 2| porciót ne fizessen!~- Kivéve a gyevi bírót!~- Minden gyevi 2961 I, 2| vendége legyen!~- Kivéve a gyevi bírót!~- Ezüsttálból 2962 I, 2| aranykanállal egyen!~- Kivéve a gyevi bírót!~- Tíz arany 2963 I, 2| ispán az írást.~- Kivéve a gyevi bírót! - mondta rá 2964 I, 2| gyevi bírót! - mondta rá a király, s odafordult nevetve 2965 I, 2| király, s odafordult nevetve a dudaemberhez. - No, gyevi 2966 I, 2| ugye, hogy jól megtanultam a gyevi törvényt?~Azzal megsarkantyúzta 2967 I, 2| törvényt?~Azzal megsarkantyúzta a lovát, s egyszerre porba 2968 I, 2| egyszerre porba veszett a kíséretével. (A por nem 2969 I, 2| veszett a kíséretével. (A por nem is változott azóta 2970 I, 2| is változott azóta se.) A gyevi bíró pedig nyekkent 2971 I, 2| pedig nyekkent egyet, mint a megszúrt duda, betakarta 2972 I, 2| megszúrt duda, betakarta magát a fülével, s világéletében 2973 I, 2| alóla.~~Ezt pedig annak a bizonyságára írtam meg, 2974 I, 2| bizonyságára írtam meg, hogy a tekintélytiszteletet nem 2975 I, 2| Kóty~Ne tessék a helységnévtárban keresni, 2976 I, 2| István Imrét kerestem, akinek a halmáról jelentés tétetett 2977 I, 2| halmáról jelentés tétetett a múzeumba. Mégpedig az a 2978 I, 2| a múzeumba. Mégpedig az a jelentés, hogy abban a halomban 2979 I, 2| az a jelentés, hogy abban a halomban három kád arany, 2980 I, 2| persze hogy fölszedjük ezt a kis pénzt, míg a kormány 2981 I, 2| fölszedjük ezt a kis pénzt, míg a kormány ezt is tilalom alá 2982 I, 2| amoda is, s mire megérkeztem a tetthelyre, nem is maradt 2983 I, 2| tetthelyre, nem is maradt egyéb a kilenc kád szarkatojásnál. 2984 I, 2| úgyse nekünk való, mert a szarkatojásnak az a természete, 2985 I, 2| mert a szarkatojásnak az a természete, hogy aki azt 2986 I, 2| azt eszik, annak kinyílik a szeme. Márpedig az nem jó 2987 I, 2| Márpedig az nem jó lenne, ha a mostani világban nagyon 2988 I, 2| világban nagyon kinyiladozna a szemünk. El is határoztam, 2989 I, 2| El is határoztam, hogy a kilenc kád szarkatojást 2990 I, 2| István Imre felõl, mind a fejét csóválta.~- Nincsen 2991 I, 2| csóválta.~- Nincsen ebben a határban olyan nevezetû.~ 2992 I, 2| észbekaptam, mi lehet itt a hiba. Végrehajtónak gondolhatnak, 2993 I, 2| Elõvettem egy öregasszonyt, aki a szekerekrõl lemaradozó szalmát 2994 I, 2| tekintettel arra, hogy a télen nem lesz ám olyan 2995 I, 2| föl, szülém, merre van itt a Nagy István Imre tanyája.~ 2996 I, 2| Nagy István Imre tanyája.~A szüle is megcsóválta a fejét.~- 2997 I, 2| A szüle is megcsóválta a fejét.~- Sose hallottam 2998 I, 2| Sose hallottam én annak a nevit, galambom.~- Dehogynem! 2999 I, 2| Akinek három kád arany van a földjében.~- Azt igön - 3000 I, 2| Azt igön - bólintott a szüle. - Az éppen a vejem