| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] 700 1 8 2 9 1 a 19905 á 5 a-y 7 a-yak 1 | Frequency [« »] ----- ----- ----- 19905 a 7592 az 4079 hogy 3775 nem | Móra Ferenc Tápéi furfangosok IntraText - Concordances a |
Kötet, Fejezet
4001 I, 2| köszönni se tudsz, mikor a bíró elé állítanak? Megállj, 4002 I, 2| egy hajtásra legurította a bort, mindjárt megenyhült 4003 I, 2| megenyhült arccal fordult a feleségéhez:~- Látod, anyjuk, 4004 I, 2| anyjuk, így kell bánni a paraszttal.~- Látom, látom, 4005 I, 2| ebédet, ugye? - próbálta a tárgyalást elnapoltatni 4006 I, 2| Hiszen ehol, itt reszket már a másik bûnös is, ni!~A másik 4007 I, 2| már a másik bûnös is, ni!~A másik bûnös már köszönt, 4008 I, 2| szoktak:~- Dicsértessék a Je-ézus Krisztus!~- Ne nyöszörögj 4009 I, 2| nyöszörögj annyit, fiam - vágott a szavába a tárgyilagos szigor 4010 I, 2| fiam - vágott a szavába a tárgyilagos szigor hangján 4011 I, 2| tárgyilagos szigor hangján a bíró -, hanem azt mondd 4012 I, 2| járatban vagy?~Megint elõvette a kántáló hangot:~- Kezit 4013 I, 2| bíró uram, ma reggel, ahogy a vak Császár Andrissal ülünk 4014 I, 2| Császár Andrissal ülünk a templom portikusában, ott 4015 I, 2| portikusában, ott mén el mellettünk a Bukosza dudás, azt mondja 4016 I, 2| nekem: „No ember, ne ez a rézgaras, felezd meg ezzel 4017 I, 2| rézgaras, felezd meg ezzel a vak kolduskával.” De ezt 4018 I, 2| Hát nem nekem esik erre az a bolond Császár András, hogy 4019 I, 2| András, hogy adjam ki neki a garasból a magáét! Eredj 4020 I, 2| adjam ki neki a garasból a magáét! Eredj már, te tökéletlen, 4021 I, 2| hiszen csak az eszét járta az a bolond dudás. Erre elkezd 4022 I, 2| bolond dudás. Erre elkezd ám a vak ember lökdelõdzni, hogy 4023 I, 2| vágtam tarkón Császárt, hogy a fal többet adott neki...~ 4024 I, 2| fal többet adott neki...~A bíró nagyot csapott az asztalra 4025 I, 2| csapott az asztalra úgy, hogy a pohárban lángot vetett a 4026 I, 2| a pohárban lángot vetett a bor.~- Hû, országos gonosztevõ, 4027 I, 2| országos gonosztevõ, megütötted a császárt! Hiszen ezzel rettenetesen 4028 I, 2| lázadó!~Persze hogy aztán a magáról megfelejtkezett 4029 I, 2| utána kellett küldeni, meg a figurás dudást is. Az ötödik 4030 I, 2| istenkáromlásért került áristomba, a hatodik gyújtogatásért, 4031 I, 2| hatodik gyújtogatásért, a hetedik útonállásért, a 4032 I, 2| a hetedik útonállásért, a nyolcadik meg egyenesen 4033 I, 2| piros gyöngyei szétgurultak a fehér abroszon. Az a stádium 4034 I, 2| szétgurultak a fehér abroszon. Az a stádium volt ez, amit okos 4035 I, 2| Már akkor ott csúszkált a téli nap, ahol a szegény 4036 I, 2| csúszkált a téli nap, ahol a szegény ember megkente hájjal 4037 I, 2| hunyorgott le-lenyakló fejjel a bíró.~- Ördög van - állt 4038 I, 2| Ördög van - állt fel a padkáról elszántan a nemzetes 4039 I, 2| fel a padkáról elszántan a nemzetes asszony, aki elérkezettnek 4040 I, 2| átvételére. - Ráestellett kendre a boroskancsó mellett, jöjjön, 4041 I, 2| mellett, jöjjön, majd lehúzom a csizmáját, aztán menjen 4042 I, 2| áristomba, mindjárt bontom a vackot.~- Csend, asszony! 4043 I, 2| vackot.~- Csend, asszony! A bíróságot tilos félrevezetni - 4044 I, 2| félrevezetni - kísérletezett a törvénytevõ ember a felkeléssel. - 4045 I, 2| kísérletezett a törvénytevõ ember a felkeléssel. - Ha én azt 4046 I, 2| hajnal van, akkor... akkor a napot is le... lecsu... 4047 I, 2| éppen csak annyi, ameddig a bíró kiment föltekinteni 4048 I, 2| bíró kiment föltekinteni a napot. A nemzetes asszonynak 4049 I, 2| kiment föltekinteni a napot. A nemzetes asszonynak azonban 4050 I, 2| elõkapja az almáriumból a tökmagolajos üveget, és 4051 I, 2| üveget, és belelöttyentsen a pohárba annyit, amennyitõl 4052 I, 2| pohárba annyit, amennyitõl a piros kadarka egyszerre 4053 I, 2| tenyerelt az asztalra a bíró. A szél kicsípte a 4054 I, 2| tenyerelt az asztalra a bíró. A szél kicsípte a fejébõl 4055 I, 2| a bíró. A szél kicsípte a fejébõl a hosszú törvénytevés 4056 I, 2| szél kicsípte a fejébõl a hosszú törvénytevés bágyadtságát, 4057 I, 2| egyszerre szemet szúrt neki a bor színe-változása. - Kicsoda 4058 I, 2| kend, micsoda kend ebben a rókaprémes mentében?~A különös 4059 I, 2| ebben a rókaprémes mentében?~A különös jövevény gõgösen 4060 I, 2| ember vagyok, láthatja kend a rókaprémes mentémrõl is, 4061 I, 2| van kendnek!~- Csend abban a rókaprémben! - próbálta 4062 I, 2| rókaprémben! - próbálta dörögtetni a hangját a bíró. - Mindjárt 4063 I, 2| próbálta dörögtetni a hangját a bíró. - Mindjárt lecsukatom 4064 I, 2| Mindjárt lecsukatom kendet a többi pernahajder közé!~- 4065 I, 2| látni! - dölyfölt vissza a rókaprémes. - Nemes ember 4066 I, 2| ne nyúljon, mert megüti a bokáját!~- Úgy? - vágta 4067 I, 2| Úgy? - vágta szügyébe a fejit a bíró. - Nohát majd 4068 I, 2| vágta szügyébe a fejit a bíró. - Nohát majd én megmutatom, 4069 I, 2| énvelem nem rezonérozhat, mert a törvény elõtt nincs személyválogatás. 4070 I, 2| gézengúz!~Azzal fölkapta a poharat, s utánaküldte a 4071 I, 2| a poharat, s utánaküldte a nemes embert is a csiribiri 4072 I, 2| utánaküldte a nemes embert is a csiribiri bûnösöknek. S 4073 I, 2| várható nyugtalanságnak, fogta a Mihókot, s csak úgy olvasatlan 4074 I, 2| utánaszalajtott néhány kadarka-pandúrt a fennhéjázó nemesnek. Hogy 4075 I, 2| nem ért az semmit. Mire a bíró úr felállt, és az ötitcést 4076 I, 2| az ülést bezárja, akkorra a halántéka hideget verejtékezett.~- 4077 I, 2| hideget verejtékezett.~- Az a cudar rókaprémes... - tántorgott 4078 I, 2| sárga volt az arca, mint a falon keresztbe tett viaszgyertya. 4079 I, 2| magát az inge ujjával, leült a megvetett ágy szélére, s 4080 I, 2| töredelmesen -, nem lehet a nemes emberrel kukoricázni. 4081 I, 2| az áristomban, de még azt a sok csihést is kiszabadította 4082 I, 2| kiszabadította magával, meg a pandúrokat is föllázította 4083 I, 2| lenni?~~Így mesélgették ezt a fosztókban, s ha én olyan 4084 I, 2| aki mindent elhiszek még a történetíróknak is, mi jusson 4085 I, 2| bíráskodott. Ilyenformán ez a történet alighanem kunsági 4086 I, 2| A leghűbb szolga~Erdélybõl 4087 I, 2| szolga~Erdélybõl hoztam a Cicke kutya történetét - 4088 I, 2| Apaffy Mihály õnagyságának a kutyája volt a Cicke, a 4089 I, 2| õnagyságának a kutyája volt a Cicke, a szultán küldte 4090 I, 2| a kutyája volt a Cicke, a szultán küldte neki egyszer 4091 I, 2| szép talitarka betûkkel. A megszólítás az volt rajta, 4092 I, 2| Takaros agárkutya volt a Cicke, hegyes fejû, kajla 4093 I, 2| fülû, horgas inú, de azért a jámbor fejedelem nemigen 4094 I, 2| mit küldöz nekem ilyeneket a padisáh? - mondta kelletlenül.~ 4095 I, 2| mintha csak megértette volna a szót, hirtelen bukfencet 4096 I, 2| bukfencet vetett, és ráesett a fejedelem csizmájára. Ott 4097 I, 2| alig bírta kiszabadítani a lábát. Nincs az az udvaronc, 4098 I, 2| tudta volna magát kelletni.~A fejedelem most már jobbkedvûen 4099 I, 2| járt iskolába.~- Megismeri a jó embert, megismeri a rosszat - 4100 I, 2| Megismeri a jó embert, megismeri a rosszat - magyarázta a szerecsen 4101 I, 2| megismeri a rosszat - magyarázta a szerecsen szolga, aki a 4102 I, 2| a szerecsen szolga, aki a levelet hozta az ajándék 4103 I, 2| megmorogja, aki nem jó. Ez a természete a núbiai agárnak.~- 4104 I, 2| nem jó. Ez a természete a núbiai agárnak.~- No, ez 4105 I, 2| urak? - fordult nevetve a fejedelem a tanácsosaihoz. - 4106 I, 2| fordult nevetve a fejedelem a tanácsosaihoz. - Melyiktek 4107 I, 2| examentet az okos kutyával?~Ezen a tanácsnokok is elnevették 4108 I, 2| hátha igazat mondott az a hasított fülû szerecsen?~ 4109 I, 2| hasított fülû szerecsen?~A fejedelem maga egész komolyan 4110 I, 2| odahunyorított az ajtónálló apródnak, a huncut szemû Berzenczey 4111 I, 2| fiam!~Az apród kinyitotta a benyíló ajtaját, és beeresztette 4112 I, 2| az ugyan hiába koptatta a küszöböt.~- Nem vagy igaz 4113 I, 2| ember, fiam, nem tehetek a bajodról - intette el maga 4114 I, 2| bajodról - intette el maga elõl a fejedelem.~Az udvarnak ilyenformán 4115 I, 2| sok bosszúságot szerzett a nagytudományú állat. A kenést 4116 I, 2| szerzett a nagytudományú állat. A kenést meg a kijárást nem 4117 I, 2| nagytudományú állat. A kenést meg a kijárást nem most találták 4118 I, 2| aranykorában is - de most a Cicke mind lehetetlenné 4119 I, 2| lehetetlenné tette azt. A legnagyobb protekció se 4120 I, 2| ereszthet nagyságod - dohogtak a tanácsurak.~- Úgy sincs 4121 I, 2| az agártanácsosnak.~Amire a jámbor fejedelem mindig 4122 I, 2| tehetek én arról, hogy ez a leghívebb szolgám? Ezt ugyan 4123 I, 2| vékával kínálhatták volna a tallért, mégiscsak azt ugatta 4124 I, 2| megmutatom, hogy megugatja az a dög azt is, akit nem akar 4125 I, 2| mosolyodott el egyszer a huncut szemû Berzenczey-fiú, 4126 I, 2| udvari doktort, hogy adjon a kutyának valami ételt, de 4127 I, 2| Másnap reggel alig lépett be a fejedelem a tanácsházba, 4128 I, 2| alig lépett be a fejedelem a tanácsházba, mindjárt a 4129 I, 2| a tanácsházba, mindjárt a Cickét követelte.~- Rég 4130 I, 2| az agarat.~Az pedig abban a percben olyan rettenetes 4131 I, 2| amilyent még nem hallott a sokat próbált tanácsház.~- 4132 I, 2| ugrott hátra megdöbbenve a fejedelem. Az apród tisztességtudó 4133 I, 2| csattogtatva ugrott neki a gazdájának. A fejedelem 4134 I, 2| ugrott neki a gazdájának. A fejedelem egyik sarokból 4135 I, 2| fejedelem egyik sarokból a másikba szökdösött, a kutya 4136 I, 2| sarokból a másikba szökdösött, a kutya mindenütt utána. Mentõl 4137 I, 2| kapott két nagy nyúlfület a fejedelem henyedolmányának 4138 I, 2| henyedolmányának hátáról. (Ez volt a sláfroknak régi, szép magyar 4139 I, 2| nagy megelégedetten bebújt a trónszék alá.~A nyúlfüleket 4140 I, 2| megelégedetten bebújt a trónszék alá.~A nyúlfüleket a Berzenczey-fiú 4141 I, 2| trónszék alá.~A nyúlfüleket a Berzenczey-fiú tûzte a fejedelem 4142 I, 2| nyúlfüleket a Berzenczey-fiú tûzte a fejedelem köntösére, s most 4143 I, 2| most lesütött szemmel várta a büntetést. A fejedelem azonban 4144 I, 2| szemmel várta a büntetést. A fejedelem azonban nem haragudott 4145 I, 2| csináltad. Most már tudom, hogy a fejedelmek még a kutyájuknak 4146 I, 2| tudom, hogy a fejedelmek még a kutyájuknak se hihetnek.~ 4147 I, 2| kellett intézni.~- Nehéz süveg a korona, nem hordhatom mindig 4148 I, 2| korona, nem hordhatom mindig a fejemen - ez volt neki a 4149 I, 2| a fejemen - ez volt neki a szavajárása.~No, ami neki 4150 I, 2| volt, bezzeg könnyû volt az a feleségének, Bornemissza 4151 I, 2| országnak olyan dolga, amibe a nagyasszony bele ne ártotta 4152 I, 2| s helyette õ mosta meg a nemes urak fejét.~Zúgtak, 4153 I, 2| mert. Legtöbbet pedig maga a jámbor fejedelem hallgatott. 4154 I, 2| tûrömfûvel, akkor hátat fordított a fejedelmi palotának, s hétszámra 4155 I, 2| vele egyszer, hogy eltévedt a rengeteg közepén. Ahogy 4156 I, 2| fejszecsattogást hall valahol a környéken. A hang után hamarosan 4157 I, 2| hall valahol a környéken. A hang után hamarosan oda 4158 I, 2| szegény ember - szólította meg a fejedelem -, no, mire végzed?~- 4159 I, 2| vadász úr - biccentett rá a székely -, látod, milyen 4160 I, 2| milyen nagy fába vágtam a kis fejszém, nem is akarja 4161 I, 2| keresel, mire kivágod ezt a nagy fát?~- Egy fertály-tallért.~- 4162 I, 2| Erdélyországból is - örvendezett a favágó. - Hanem akkor szedjük 4163 I, 2| Hanem akkor szedjük ám a tenyerünkbe a lábunkat, 4164 I, 2| szedjük ám a tenyerünkbe a lábunkat, mert nem macskaugrás 4165 I, 2| aztán mennek, mendegélnek a bükkfák hûvösében, egyszer 4166 I, 2| hûvösében, egyszer csak elõhúz a fejedelem a tarisznyájából 4167 I, 2| csak elõhúz a fejedelem a tarisznyájából egy kristálykulacsot, 4168 I, 2| belõle egyet. Megkínálja a favágót is, aki ugyancsak 4169 I, 2| ugyancsak nyalogatja ám a száját a finom borocska 4170 I, 2| ugyancsak nyalogatja ám a száját a finom borocska után.~- Még 4171 I, 2| bizony udvari vadász vagyok a fejedelemnél.~- No Isten 4172 I, 2| fejedelemnél.~- No Isten éltesse a vadász urat, az is elég 4173 I, 2| van-e legalább elégedve a gazdájával?~- Meg én - nevetett 4174 I, 2| Apaffy -, de azt hiszem, a fejedelem is meg van elégedve 4175 I, 2| rossz, dehogy rossz! - rázta a fejét a szegény ember. - 4176 I, 2| dehogy rossz! - rázta a fejét a szegény ember. - Nem teremtett 4177 I, 2| jobbszívû urat az Isten, csak az a sárkány felesége ne volna!~- 4178 I, 2| hüledezett Apaffy. - A fejedelemasszonyról beszélsz?~- 4179 I, 2| beszélsz?~- Arról hát, arról a minden lében kanálról. Õ 4180 I, 2| lében kanálról. Õ hordja a koronát a derék jó ura helyett. 4181 I, 2| kanálról. Õ hordja a koronát a derék jó ura helyett. Hát 4182 I, 2| megmutatnám én, ki az úr a háznál, csak én volnék a 4183 I, 2| a háznál, csak én volnék a fejedelem!~Bosszankodott 4184 I, 2| Bosszankodott is, mulatott is a fejedelem a beszéden, és 4185 I, 2| mulatott is a fejedelem a beszéden, és nagyon örült 4186 I, 2| te szegény ember. Mi is a becsületes neved, hogy megemlegethesselek 4187 I, 2| csak Szûr Péter - mondta a favágó. - Itt a gunyhóm 4188 I, 2| mondta a favágó. - Itt a gunyhóm a bodolai erdõszélen, 4189 I, 2| favágó. - Itt a gunyhóm a bodolai erdõszélen, máskor 4190 I, 2| magával máskor is.~Azzal a favágó visszafordult, a 4191 I, 2| a favágó visszafordult, a fejedelem pedig fölkocogott 4192 I, 2| fejedelem pedig fölkocogott a várba. Nem a legjobbkor 4193 I, 2| fölkocogott a várba. Nem a legjobbkor toppant be, nagyon 4194 I, 2| nagyon rossz kedvében érte a feleségét. Adóért küldött 4195 I, 2| feleségét. Adóért küldött a török császár, azért csattogott-pattogott 4196 I, 2| nézett haragosan. - Már a csizmád is rég elvitte volna 4197 I, 2| csizmád is rég elvitte volna a török, ha éntõlem nem félne!~- 4198 I, 2| asszony - ütött az asztalra a jó Apaffy -, mától fogva 4199 I, 2| mától fogva hallgass a neved! Én vagyok az úr a 4200 I, 2| a neved! Én vagyok az úr a háznál, ahogy Szûr Péter 4201 I, 2| már megint? - nevette el a haragját a nagyasszony.~- 4202 I, 2| nevette el a haragját a nagyasszony.~- Az csak az 4203 I, 2| igaz ember! - bizonyította a fejedelem. - Máskülönben 4204 I, 2| már színe elé hurcoltatta a mokány kis székelyt, és 4205 I, 2| Szûr Péter, hát te vagy az a híres igazmondó? Hát mit 4206 I, 2| mondtál te énrólam tegnap a bodolai erdõben?~Szegény 4207 I, 2| megijedt. Alig bírta kinyögni a választ.~- Mondtam, amit 4208 I, 2| megkenetlek mogyorófahájjal.~A hajdúk már suhogtatták is 4209 I, 2| hajdúk már suhogtatták is a mogyorópálcákat. Szûr Péter 4210 I, 2| nekivörösödve vakargatta a tarkóját.~- Neked is igazságod 4211 I, 2| lesz, ha elagyabugyálom azt a nagy mihaszna málét, aki 4212 I, 2| tudna olvasni.~De már erre a fejedelem is kilépett a 4213 I, 2| a fejedelem is kilépett a nagy szárnyas ablak bíborfüggönye 4214 I, 2| ablak bíborfüggönye mögül. A fejedelemasszony kacagva 4215 I, 2| most már kelmed is megkapta a magáét. Mégiscsak okos ember, 4216 I, 2| okos ember, igaz ember ez a Szûr Péter. Meg is tesszük 4217 I, 2| híre-neve máig fönnmaradt a szegedi cigánysoron.~Mert 4218 I, 2| kidõlt-bedõlt viskójában a város szélén. Igen jámbor 4219 I, 2| hadakozott mással, csak a szúnyogokkal, azokkal is 4220 I, 2| rajokban fölgomolyogtak a tiszai nádasokból. Akkor 4221 I, 2| csak úgy, hogy mikor elunta a zenebonájukat, akkor elõvette 4222 I, 2| zenebonájukat, akkor elõvette a hegedût.~- No, nézzsük, 4223 I, 2| No, nézzsük, melyikünké a sebb muzsika - húzta végig 4224 I, 2| sebb muzsika - húzta végig a lószõrt juhbélen.~Mire harmadszor 4225 I, 2| hetedhét ház ellen zümmögtek a szúnyogok. Arra aztán Csikaló 4226 I, 2| Csikaló sietett letenni a hegedûjét.~- Tudtam, hogy 4227 I, 2| Tudtam, hogy ettõl kihull a fogatok - vigyorgott utánuk 4228 I, 2| fogatok - vigyorgott utánuk a szúnyog-muzsikásoknak.~Tisztában 4229 I, 2| Tisztában volt vele maga is a jámbor, hogy nem hegedûre 4230 I, 2| azért nem is sokat nyeggette a szárazfát. Egész nap ott 4231 I, 2| Egész nap ott sütkérezett a fûben; ha megéhezett, leszaladt 4232 I, 2| ha megéhezett, leszaladt a Tiszára cigányhalért - annyi 4233 I, 2| annyi volt még akkor abban a hal, hogy kalappal lehetett 4234 I, 2| fogni.~Annyit incselkedtek a cigánnyal tutyimutyisága 4235 I, 2| Csikaló, hóna alá szorította a hegedûjét, és úgy hátat 4236 I, 2| és úgy hátat fordított a cigánysornak, hogy még a 4237 I, 2| a cigánysornak, hogy még a sátorponyvától se búcsúzott 4238 I, 2| Hetekig-havakig bolygott a világban, míg egyszer valahol 4239 I, 2| Nagyon megtetszettek neki a zöld atillás, sárga csizmás 4240 I, 2| azok is kedvüket találták a figurás cigányban, vitték 4241 I, 2| cigányban, vitték is mindjárt a táborba a fejedelem elé.~ 4242 I, 2| vitték is mindjárt a táborba a fejedelem elé.~Csikalónak 4243 I, 2| egyszerre tüzelni kezdte a félsz-láng a bokáját, hogy 4244 I, 2| tüzelni kezdte a félsz-láng a bokáját, hogy a hatalmas 4245 I, 2| félsz-láng a bokáját, hogy a hatalmas kuruc királyt meglátta. 4246 I, 2| Ez pedig nevetve ütött a vállára a reszketõ cigánynak:~- 4247 I, 2| nevetve ütött a vállára a reszketõ cigánynak:~- Hol 4248 I, 2| fiam - mondta barátságosan a fejedelem, s kiadta a parancsolatot, 4249 I, 2| barátságosan a fejedelem, s kiadta a parancsolatot, hogy ültessék 4250 I, 2| parancsolatot, hogy ültessék lóra a cigányt.~- Jaj, én csak 4251 I, 2| amelyik elül harap, hátul rúg.~A fejedelem egyre jobban mulatott 4252 I, 2| fejedelem egyre jobban mulatott a cigányon. Azt mondta neki, 4253 I, 2| azért engedelmesen elõkapta a hegedût, és elkezdte ríkatni. 4254 I, 2| ríkatni. De alig fogott bele, a fejedelem megint elnevette 4255 I, 2| hegedûdhöz, akkor lehúzatom rólad a zöld atillát.~Csikaló állt, 4256 I, 2| atillát.~Csikaló állt, mint a cövek, de a szívébe hirtelen 4257 I, 2| Csikaló állt, mint a cövek, de a szívébe hirtelen beleütött 4258 I, 2| szívébe hirtelen beleütött a fájás. És mikor egy óra 4259 I, 2| deli kuruc vitéznek öltözve a ládája fenekére rejtette 4260 I, 2| ládája fenekére rejtette a hegedûjét, úgy kopogott 4261 I, 2| hegedûjét, úgy kopogott rajta a könnye, mint a záporesõ.~- 4262 I, 2| kopogott rajta a könnye, mint a záporesõ.~- Hej, hegedû, 4263 I, 2| becsültelek, vagy veslek én téged a kezsembe többet, vagy se!~ 4264 I, 2| Derék vitéz lett belõle, a lóval is megbarátkozott, 4265 I, 2| lóval is megbarátkozott, a kardot is tudta forgatni, 4266 I, 2| jobban beletanulta magát a katonaéletbe, annál jobban 4267 I, 2| katonaéletbe, annál jobban fájt a szíve az eltiltott hegedûért.~ 4268 I, 2| holdas éjszaka volt, valahol a Vág mentén táboroztak, tücsökszót 4269 I, 2| táboroztak, tücsökszót hordott a szél a rónák felõl, a fülemülék 4270 I, 2| tücsökszót hordott a szél a rónák felõl, a fülemülék 4271 I, 2| hordott a szél a rónák felõl, a fülemülék csattogtak a cserjék 4272 I, 2| a fülemülék csattogtak a cserjék bogán, mikor a cigány 4273 I, 2| csattogtak a cserjék bogán, mikor a cigány legelõször megszegte 4274 I, 2| cigány legelõször megszegte a fejedelem parancsát. Halkan 4275 I, 2| parancsát. Halkan elõszedte a hegedût, a sötétben lecsókolta 4276 I, 2| Halkan elõszedte a hegedût, a sötétben lecsókolta róla 4277 I, 2| sötétben lecsókolta róla a port, aztán a szívére szorítva, 4278 I, 2| lecsókolta róla a port, aztán a szívére szorítva, keresztüllopódzott 4279 I, 2| gyenyerím - gügyögött neki, mint a gyermeknek, s messze ellopódzva, 4280 I, 2| nevetve, elkezdett muzsikálni. A tücskök is elhallgattak, 4281 I, 2| tücskök is elhallgattak, a fülemülék is elhallgattak 4282 I, 2| mindig cincogott. S mikor a fülemülék újra megszólaltak, 4283 I, 2| fülemülék újra megszólaltak, a cigány hajnalszürkülésén 4284 I, 2| hajnalszürkülésén újra visszalopódzott a táborba.~S attól fogva, 4285 I, 2| Csikaló mindig kiszökött a kurucok közül, valahányszor 4286 I, 2| váromladékokon ki-kimulatta magát a hegedûjével. S ezt olyan 4287 I, 2| sose gyanakodott rá senki.~A fejedelem azonban, mikor 4288 I, 2| azonban, mikor egyszer megint a szeme elé került a cigány, 4289 I, 2| megint a szeme elé került a cigány, rákiáltott:~- Hé, 4290 I, 2| Hé, Csikaló, megvan-e még a hegedûd?~- Régen szalonnát 4291 I, 2| szomorúan és egy kicsit ijedten a cigány.~- No, azt okosan 4292 I, 2| okosan tetted - ment tovább a fejedelem.~Akkoriban valahol 4293 I, 2| fejedelem.~Akkoriban valahol a Mátra körül jártak, ott 4294 I, 2| nemsokára. Híre se volt azon a tájon ellenségnek nem volt 4295 I, 2| adhatta át magát mély álomnak a fáradt hadi nép.~Mikor a 4296 I, 2| a fáradt hadi nép.~Mikor a fejedelem sátrában is kialudt 4297 I, 2| fejedelem sátrában is kialudt a mécses, Csikaló fogta a 4298 I, 2| a mécses, Csikaló fogta a hegedûjét, lábujjhegyen 4299 I, 2| gyöngédséggel szorította magához a hegedût.~- Eltagadtalak, 4300 I, 2| bocsánatkérõn, s már elõhúzta a vonót is, mikor hirtelen 4301 I, 2| mikor hirtelen elsötétedett a feje fölött a holdvilág.~ 4302 I, 2| elsötétedett a feje fölött a holdvilág.~Meglepetve tekintett 4303 I, 2| Meglepetve tekintett föl a tiszta, csillagos égre. 4304 I, 2| Sûrû fekete felhõ úszott a feje fölött, de furcsa felhõ 4305 I, 2| felhõ volt az nagyon, mert a suhogását is lehetett hallani. 4306 I, 2| ezsek varjak! - kapott észbe a cigány. Márpedig a varjak 4307 I, 2| észbe a cigány. Márpedig a varjak nem szoktak éjszaka 4308 I, 2| Csikaló, ahogy visszaszaladt a táborba.~De bizony a huszárok 4309 I, 2| visszaszaladt a táborba.~De bizony a huszárok aludtak mind a 4310 I, 2| a huszárok aludtak mind a két fülükre. Olyan biztonságban 4311 I, 2| mint az anyjuk ölében. Még a fejedelem sátrai elõtt is 4312 I, 2| sátrai elõtt is horkoltak a strázsák. Nem vették észre, 4313 I, 2| mikor Csikaló fölemelte a sátor ponyváját, és elfojtott 4314 I, 2| Naccságos fejedelem, jönnek a labancsok!~Meg se moccant 4315 I, 2| labancsok!~Meg se moccant a fejedelem se.~- No dádé, 4316 I, 2| soruls most, mint ürge a lukba - kapott a fejéhez 4317 I, 2| mint ürge a lukba - kapott a fejéhez mind a két kezével 4318 I, 2| kapott a fejéhez mind a két kezével a cigány, és 4319 I, 2| fejéhez mind a két kezével a cigány, és kiejtette hóna 4320 I, 2| és kiejtette hóna alól a hegedût. De föl is kapta 4321 I, 2| föl is kapta mindjárt, s a másik pillanatban már zokogott, 4322 I, 2| harsogott az éjszakában a bujdosó kurucok éneke:~Édes 4323 I, 2| Magyarország,~De szomorú a te orcád,~Könnyel sózod 4324 I, 2| te orcád,~Könnyel sózod a kenyered,~Nehéz átok lakik 4325 I, 2| Nehéz átok lakik veled...~A cigánynak égett a szeme, 4326 I, 2| veled...~A cigánynak égett a szeme, reszkettek az ujjai, 4327 I, 2| reszkettek az ujjai, s a húrok csodálatos rezgése 4328 I, 2| tábort. Mire felkészültek, a labancok elõbukkantak az 4329 I, 2| Éppen jó reggelt integetett a hajnal szép piros kendõje 4330 I, 2| kendõje az ég ablakán, mikor a kuruc király az egész tábor 4331 I, 2| szeme láttára megölelte a cigányt.~- Derék hegedûsöm - 4332 I, 2| hogy halálig együtt ették a bujdosók kenyerét.~ 4333 I, 2| Támadi~Furfangos Támadi a legkedvesebb hadnagya volt 4334 I, 2| fejedelemnek. Tûz az esze, villám a kardja. Nekiszilajodott 4335 I, 2| Nekiszilajodott oroszlán a csatában, pajkos tréfák 4336 I, 2| napokban. Szerette is mindenki a fejedelemtõl kezdve az utolsó 4337 I, 2| kurucnak mind elsõ volt a Rákóczi népe.)~De nemcsak 4338 I, 2| Rákóczi népe.)~De nemcsak a kurucok szerették furfangos 4339 I, 2| furfangos Támadit, hanem a labancok is. Az újvári csatában 4340 I, 2| Bercsényi Miklóst juttatja nekik a hadiszerencse.~- Hát kelmed 4341 I, 2| hadiszerencse.~- Hát kelmed a híres tréfacsináló? - vette 4342 I, 2| szemügyre Heiszter generális, a labanc hadak fõvezére. - 4343 I, 2| generális is megveregette a vállát, aki szinte nevezetes 4344 I, 2| idõben.~- Mi is szeretjük ám a tréfát - mondta mosolyogva. - 4345 I, 2| Bánom is én - vont vállat a kuruc hadnagy. - Legalább 4346 I, 2| csakugyan nem is sokat búsul a társai után. Jól érezte 4347 I, 2| Újvárban, egész nap aludt a medvebõrös kanapén, este 4348 I, 2| este együtt poharazgatott a labanc tisztekkel, és úgy 4349 I, 2| hogy belefájdult az oldaluk a nevetésbe.~- Sohase eresztjük 4350 I, 2| kegyelmedet - ölelgették a generálisok.~- De el sem 4351 I, 2| hadnagya. - Jobb itt, mint a kuruc táborban. Ott, ha 4352 I, 2| levelet mutatott Heiszter a hadnagynak.~- Haza kívánja 4353 I, 2| Haza kívánja kegyelmedet a fejedelem. Harminc labanc 4354 I, 2| üzenjek neki?~Támadi Gábor a szemébe húzta a kucsmát, 4355 I, 2| Támadi Gábor a szemébe húzta a kucsmát, hogy könnybe borulását 4356 I, 2| könnybe borulását meg ne lássa a német. Mégis meglátta. És 4357 I, 2| magában:~- Fáj neki itthagyni a jó helyet, a vidám cimborákat.~ 4358 I, 2| neki itthagyni a jó helyet, a vidám cimborákat.~A hadnagy 4359 I, 2| helyet, a vidám cimborákat.~A hadnagy pedig ennyit mondott:~- 4360 I, 2| üzenje meg generális uram a fejedelem õnagyságának is.~ 4361 I, 2| fogva nem is igen vigyáztak a labancok Támadira. Maguk 4362 I, 2| Jöhetett-mehetett szabadon a várban. Ha a várkapu elõtt 4363 I, 2| Jöhetett-mehetett szabadon a várban. Ha a várkapu elõtt gyakorlatoztak 4364 I, 2| várkapu elõtt gyakorlatoztak a katonák a szabad mezõben, 4365 I, 2| gyakorlatoztak a katonák a szabad mezõben, azok közé 4366 I, 2| generálissal, mikor nyargal be a kapun valami labanc vitéz, 4367 I, 2| kapun valami labanc vitéz, a kötõféken vezetve egy gyönyörû 4368 I, 2| gyönyörû pejlovat.~- Kié ez a fejedelmi állat? - állította 4369 I, 2| fejedelmi állat? - állította meg a generális.~- Dória uram 4370 I, 2| õkegyelmeé - tisztelgett a labanc. - Az imént vette 4371 I, 2| imént vette száz aranyon a priboji lócsiszártól.~- 4372 I, 2| el nem eresztette addig a labancot, míg le nem olvasott 4373 I, 2| uramnak köszöntésemmel együtt! A lovat pedig kössétek az 4374 I, 2| kössétek az istállómba.~A lovat még el sem vezették, 4375 I, 2| Szavamra mondom, nem adom neked a lovat! - kiabálta haragosan.~- 4376 I, 2| mondom, hogy enyim lesz a ló! - ütötte össze Heiszter 4377 I, 2| ütötte össze Heiszter a sarkantyúját.~Többrõl többre 4378 I, 2| igen jó pajtások voltak.~- A macska bánná a lovat - legyintett 4379 I, 2| voltak.~- A macska bánná a lovat - legyintett Heiszter -, 4380 I, 2| lesz.~- Én se bánnám, ha a tied lenne is, csak szavamra 4381 I, 2| tanácstalanul, megszólal a kurucból lett labanc hadnagy.~- 4382 I, 2| belõle!~- Halljuk, halljuk a furfangos Támadit! - kapott 4383 I, 2| furfangos Támadit! - kapott a szón a két vezér.~- Kegyelmed 4384 I, 2| Támadit! - kapott a szón a két vezér.~- Kegyelmed azt 4385 I, 2| Heiszter õkegyelmének nem adja a lovat? - fordult Dóriához 4386 I, 2| lovat? - fordult Dóriához a hadnagy.~- Azt mondtam.~- 4387 I, 2| Kegyelmed nekem adja a lovat, Heiszter õkegyelme 4388 I, 2| Heiszter õkegyelme nekem adja a százegy aranyat...~- Értjük, 4389 I, 2| furfangos kópé! - nevettek a generálisok.~- Annál jobb, 4390 I, 2| kegyelmetek - mosolygott a bajusza alatt a hadnagy. - 4391 I, 2| mosolygott a bajusza alatt a hadnagy. - Hát enyim a ló, 4392 I, 2| alatt a hadnagy. - Hát enyim a ló, generális uram?~- Igen, 4393 I, 2| Dória, aki örült, hogy se a jó barátját nem kell megbántani, 4394 I, 2| nem kell megbántani, se a szavát megszegni.~- Hát 4395 I, 2| enyém - pattant nyeregbe a kuruc. - Hát kegyelmed ád‑ 4396 I, 2| erszényt. - Te pedig nekem adod a lovat, amit most kaptál 4397 I, 2| nem teszek - akasztotta a kuruc a nyeregkápára az 4398 I, 2| teszek - akasztotta a kuruc a nyeregkápára az erszényt, 4399 I, 2| azzal sarkantyúba kapta a lovat, s úgy elporzott vele, 4400 I, 2| hogy meg se állt Kassáig. A két generális szájtátva 4401 I, 2| nevettek össze:~- Megmondta a kópé, hogy ingyen el nem 4402 I, 2| Bujdosók~A deák meggyújtotta a gyertya 4403 I, 2| Bujdosók~A deák meggyújtotta a gyertya lángjánál a pipáját, 4404 I, 2| meggyújtotta a gyertya lángjánál a pipáját, elõkereste a ládájából 4405 I, 2| lángjánál a pipáját, elõkereste a ládájából a tarsolyt, és 4406 I, 2| elõkereste a ládájából a tarsolyt, és fakó port hintett 4407 I, 2| fakó port hintett belõle a parazsalló latakiai dohányra. 4408 I, 2| parazsalló latakiai dohányra. A por persegni kezdett, és 4409 I, 2| por persegni kezdett, és a kis szoba egyszerre tele 4410 I, 2| Hopp! - mosolyogta el magát a deák, s nemcsak betette, 4411 I, 2| kallantyúzta az ablakot, hogy a keserû füst ki ne szolgálhasson 4412 I, 2| füst ki ne szolgálhasson a tornácra. Ott udvaroltak 4413 I, 2| Ott udvaroltak az urak a fejedelemnek a napszállat 4414 I, 2| udvaroltak az urak a fejedelemnek a napszállat hûsében, s a 4415 I, 2| a napszállat hûsében, s a deák félt, hogy nagy nevetség 4416 I, 2| fenyõlevél-tobákkal veszejti meg a török muskotályt. Õ maga 4417 I, 2| Õ maga is restellte ezt a gyerekséget, de hát kibe 4418 I, 2| bolondságról, nem tekinget a török asszonyok feredzséje 4419 I, 2| asszonyok feredzséje alá, a Susika nevét se metszi már 4420 I, 2| citrusfák sima bõribe - de a zágoni szag nélkül csak 4421 I, 2| herbaté gyanánt, s ha annak a füstjébe takarózhat, akkor 4422 I, 2| akkor nincs semmi baj. Csak a szemét kell lehunyni, s 4423 I, 2| s egyszerre otthon van a Mikes-portán, még az öreg 4424 I, 2| Ilyenkor magától szalad a penna a papíron, és alig 4425 I, 2| Ilyenkor magától szalad a penna a papíron, és alig gyõzi a 4426 I, 2| a papíron, és alig gyõzi a versenyt vidám gondolatok 4427 I, 2| felhõfutásával. De mikor elfogy a füves zacskó, akkor hiába 4428 I, 2| zacskó, akkor hiába küldi a halebi basa a latakiát: 4429 I, 2| hiába küldi a halebi basa a latakiát: nem látni a kék 4430 I, 2| basa a latakiát: nem látni a kék füstben semmit, s nagy 4431 I, 2| s nagy hézagok maradnak a diáriumban.~Megkoppantotta 4432 I, 2| diáriumban.~Megkoppantotta a gyertyát, elõvett egy leveles-könyvet, 4433 I, 2| leveles-könyvet, és fölírta a lap szélére a dátumot: Rodostó, 4434 I, 2| és fölírta a lap szélére a dátumot: Rodostó, 12. marty. 4435 I, 2| Rodostó, 12. marty. 1735.~A lúdtoll meg-megvetette lábát 4436 I, 2| lúdtoll meg-megvetette lábát a szálkás papírban, és nagyon 4437 I, 2| májusnak nevezhetném ezt a holnapot, ollyan szép idõk 4438 I, 2| erõszakkal volna...~Már a harmadik lúdtollat törölte 4439 I, 2| törölte deresedõ hajába, a sûrû gubacslevet is fölhígította 4440 I, 2| kárba ne vesszen, legalább a száját megöblögette vele -, 4441 I, 2| ked holnapig! - csapta le a deák a pennát. Aztán nagyot 4442 I, 2| holnapig! - csapta le a deák a pennát. Aztán nagyot nyújtózott, 4443 I, 2| kinézett az iszalagos tornácra.~A hold éppen akkor lépett 4444 I, 2| hold éppen akkor lépett ki a Marmara-tengerbõl, és rápiroslott 4445 I, 2| Marmara-tengerbõl, és rápiroslott a fejedelem fáradtan lecsüggesztett 4446 I, 2| Vele szemben Sibrik ült, a kopasz udvarmester, tõle 4447 I, 2| Csáky gróf és Máriássy, a két generális, az asztal 4448 I, 2| az asztal végén Jávorka, a fõlovászmester. A többiek 4449 I, 2| Jávorka, a fõlovászmester. A többiek mind elbujdoskáltak 4450 I, 2| tizenöt esztendõ alatt, ki a temetõ fekete ciprusai alá, 4451 I, 2| fekete ciprusai alá, ki a görög templom kriptájába. ( 4452 I, 2| egy kis sírhatnéksággal a deák, s ahogy megállt a 4453 I, 2| a deák, s ahogy megállt a tornác törött márványlépcsõjén 4454 I, 2| volt az! Most úgy bukdosik a hold képe a vízben, mint 4455 I, 2| úgy bukdosik a hold képe a vízben, mint egy halsütõ 4456 I, 2| igen jó volt nem érteni a török és örmény szenteknek.~- 4457 I, 2| Ostorod - döfködte Bercsényi a leoldott kardjával a veranda 4458 I, 2| Bercsényi a leoldott kardjával a veranda kõtábláit. - Vesztette 4459 I, 2| az isten az anyjában, aki a fundamentumát lerakta!~- 4460 I, 2| De még azt is ám, aki a kenyerét kitanálta! - hördült 4461 I, 2| Sibrik. - Magyar gyomor ezt a kéz után keletlen, lapát 4462 I, 2| csoda is! - csavargatta a nyakát a köhögõs Jávorka. - 4463 I, 2| csavargatta a nyakát a köhögõs Jávorka. - Itt olyan 4464 I, 2| vályogot köp az ember.~- Ki-ki a maga kádjáról dézmál - fintorodott 4465 I, 2| dézmál - fintorodott el a képe a nyalka Pápainak, 4466 I, 2| fintorodott el a képe a nyalka Pápainak, a bujdosók 4467 I, 2| képe a nyalka Pápainak, a bujdosók diplomatájának -, 4468 I, 2| kórságossá. Mikor délután a kádinál jártam, ott óbégattak 4469 I, 2| örmények. Azon ijedeztek a nyavalyások, hogy mink magyarok 4470 I, 2| az utcán is hamiskodunk a fehérnéppel. „No, kádi”, 4471 I, 2| fehérnéppel. „No, kádi”, mondom a bírónak, „megmondhadd az 4472 I, 2| örményeidnek, hogy ne féltsék a feleségeket a magyaroktól, 4473 I, 2| ne féltsék a feleségeket a magyaroktól, mert semmi 4474 I, 2| leszen, de még ha az õ tyúkok a mi kakasainkhoz jönnének, 4475 I, 2| ábrázatjuk van, attól mind a tengernek szaladunk”.~- 4476 I, 2| mérgesen Máriássy zászlós a bajuszát. - Olyan dögszaga 4477 I, 2| megnyílt az ajtó, és megszólalt a fejedelem. A háborgó vizek 4478 I, 2| megszólalt a fejedelem. A háborgó vizek fölött járó 4479 I, 2| kenyerünket megennünk, aholott azt a felséges Isten számunkra 4480 I, 2| elvetette. És ne bántsuk ezt a földet, mert hazánk már 4481 I, 2| Mindenki lehorgasztotta a fejét, és a deák is lenyelte, 4482 I, 2| lehorgasztotta a fejét, és a deák is lenyelte, amit mondani 4483 I, 2| lopva merte beleírni másnap a leveles könyvbe:~- Bizony 4484 I, 2| nem is felejtette, hanem a többiek beletörõdtek abba, 4485 I, 2| Aztán akit föllobbasztott is a hazavágyakozás, erõt kellett 4486 I, 2| erõt kellett azon venni a fejedelem kedvéért, akitõl 4487 I, 2| méltóságos magaviseletét, mikor a jövõ-menõ követeket fogadta, 4488 I, 2| szedegette ki szakállából a gyaluforgácsokat, vagy aki 4489 I, 2| hallotta, amint asztal felett a lélek békességét magyarázta 4490 I, 2| lélek békességét magyarázta a pátereknek: meg kellett 4491 I, 2| Scudéry kisasszonynak ez a példázata jutott eszébe 4492 I, 2| példázata jutott eszébe a deáknak, ahogy onnan a tornác 4493 I, 2| eszébe a deáknak, ahogy onnan a tornác aljából elnézte a 4494 I, 2| a tornác aljából elnézte a négy öreget a fejedelem 4495 I, 2| aljából elnézte a négy öreget a fejedelem mellett. Úgy elduruzsolgattak 4496 I, 2| Úgy elduruzsolgattak ott a klematiszok alatt, mintha 4497 I, 2| õsi udvarház elõtt ülnének a napraforgók közt, várva 4498 I, 2| húzta össze magán Sibrik a kaftánt -, esõt indít.~- 4499 I, 2| szippantott nagyot Máriássy a mézes levegõbõl. - Soha 4500 I, 2| teste alatt is megreccsent a nádszék, ahogy öreges lassúsággal