| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] istállómba 1 istállótól 1 istápolására 1 isten 264 isten-ítélet 1 isten-ostora 1 istenadta 8 | Frequency [« »] 278 ilyen 274 való 270 magyar 264 isten 262 föl 258 amit 257 nekem | Móra Ferenc Tápéi furfangosok IntraText - Concordances isten |
Kötet, Fejezet
1 I, 1| állítottam be közé és a jó Isten közé -, mit vacsorázunk 2 I, 1| mindennapi kenyeret megadja a jó Isten.~Arról persze még akkor 3 I, 1| gombja miatt fogta el a jó Isten a kenyerünk mellõl a szalonnát.~ 4 I, 1| és megígérte, hogy ha az Isten élteti, akkor õ nevel belõlem 5 I, 1| csúsztatni, de akkor a jó Isten nem tudott volna róla, s 6 I, 1| kenyeret a tarisznyába. - Jó az Isten, ma is ad annyit, mint tegnap.~ 7 I, 1| meg az ember, úgy sincs isten áldása.~Ebbõl látnivaló, 8 I, 1| kellett tennem a földre. Isten látja a lelkem, hogy nem 9 I, 1| amit Fehér tanító úr írt, Isten nyugtassa a haló porában. 10 I, 1| No, ezt megfizeti az Isten, Károly bácsi - repkedett 11 I, 1| emelkedett föl.~- Szent Isten, ennek a kisgyereknek odafagyott 12 I, 1| gondolat, hogy van egy téli Isten is, aki más, mint az az 13 I, 1| is, aki más, mint az az Isten, aki a nyarat mosolyogja.~ 14 I, 1| mert megveszi idekint az isten hidege. Az öregasszony bizonyosan 15 I, 1| azon fordult meg, hogy a jó Isten füleimet igen kicsire szabta. 16 I, 1| semmire se való a világon, az Isten is könyvkereskedõnek teremtette. 17 I, 1| Drága öreg mesterem, Isten nyugtasson, nagy üzletember 18 I, 1| inasnak is, nézzse. No, Isten hírivel!~De aki jó ember, 19 I, 1| provokálásra:~- Egy vagy Isten.~- No, nem egészen. Micsoda 20 I, 1| észbekapott.~- Vagyis hogy: egy Isten vagy...~Megint a tanár úr 21 I, 1| kiáltanom:~- Egyedül te vagy az Isten...~Abban a percben már koccant 22 I, 1| Deus. Egyedül te vagy az Isten. Ha egy kicsit messze vagy 23 I, 1| már szerencsét adott a jó Isten, minek szerencsétlenkednénk 24 I, 1| Szent elõtt. De ezt se a jó Isten nem vette rossznéven, se 25 I, 1| fénylett a szeme mint az Isten kegyelmébõl való királyoknak, 26 I, 1| zsibpiacnak hívnak. „Segítsen az Isten a kukucska-piacra” - ez 27 I, 1| átkozta meg senki, õ csak Isten rendelésébõl szokott ki 28 I, 1| eresztek. Szárítsa el az isten a kezem, ha én még egyszer 29 I, 1| ezt a keresetlen pénzt az Isten adta neki - elsõ-utolsó 30 I, 1| tanárúrságra segített az Isten.~Egyszer azonban kis pajtásomból 31 I, 1| esztendõt elenged nekem a jó Isten a purgatóriumban. Viszont 32 I, 1| hallottam szegény szülémtõl, Isten nyugtassa, hogy az utolsó 33 I, 1| nagy nemzetbõl erednek.~Isten látja a lelkem, hogy annak 34 I, 1| Lippay Ferenc barátomért, Isten nyugtassa a haló porában 35 I, 1| megjavulni, de nem volt Isten áldása az iparkodásomon. 36 I, 1| bocsátja meg nekem a jó Isten a többit.~Lassanként aztán 37 I, 1| írót, nézzen körül elõbb az Isten teremtett világában. Azért 38 I, 2| Nagyevők~Az isten bûnül ne vegye, nem nagyon 39 I, 2| löhetött, mert nem járt Isten hírivel. Úgy gyütt, úgy 40 I, 2| fehérnépekkel, beköszön Isten házába is - hát látja ám, 41 I, 2| aranypalástot, és ráborította az Isten szolgája vállára.~- Van-e 42 I, 2| akit én keresek. Téged az isten is dorozsmai bírónak teremtett.~- 43 I, 2| akit a Mátyás király adott, isten nyugtassa szögényt.~ 44 I, 2| iparkodása, ha nem járul hozzá az Isten áldása. Buckát találtam 45 I, 2| otthon hagyta.)~- Adjon Isten jó estét! - köszönt be illedelmesen.~- 46 I, 2| betevõ falatot!~- Ezt az Isten is levesnek teremtette - 47 I, 2| valakinek úgy fölviszi az Isten a dolgát, hogy fõ-tanácsot 48 I, 2| szõrös füledet vágja le, Isten bocsássa mög a gusztusát!~- 49 I, 2| egyezkedõ szándéka van. - Isten neki, a másikat vidd haza 50 I, 2| jószág, nekem szánta az Isten. Olyan malmot csináltatok 51 I, 2| Egyébként ígérem, hogy ha a jó Isten sokáig köhögtet, írok én 52 I, 2| és azt felelte:~- Egy az Isten és Mohamed az õ prófétája.~- 53 I, 2| történt a dolog?~- Egy az Isten és Mohamed az õ prófétája! - 54 I, 2| azzal a bürgével?~- Egy az Isten és Mohamed az õ prófétája! - 55 I, 2| vasas-német volt egy kicsit, Isten bocsássa meg neki: maga 56 I, 2| birkózott.~- Jó napot adjon Isten, te szegény ember - szólította 57 I, 2| no, mire végzed?~- Fogadj Isten, vadász úr - biccentett 58 I, 2| vagyok a fejedelemnél.~- No Isten éltesse a vadász urat, az 59 I, 2| annál jobbszívû urat az Isten, csak az a sárkány felesége 60 I, 2| Úgy érzsem, engem azs Isten is katonának teremtett.~- 61 I, 2| de hát kibe mit oltott az Isten, azellen hiába rugolódzik. 62 I, 2| kõtábláit. - Vesztette volna az isten az anyjában, aki a fundamentumát 63 I, 2| aholott azt a felséges Isten számunkra elvetette. És 64 I, 2| leveles könyvbe:~- Bizony Isten úgy szeretem Rodostót, hogy 65 I, 2| mert ha el nem hallgatsz, isten uccse sülve adlak át a Mária 66 I, 2| Meglátolsz, jó ember, de biz isten.~Mosolygott a királynõ, 67 I, 2| az úrnak.~- De amice, az isten szerelmére, csak nem akar 68 I, 2| jóra, ha a gyarló ember az Isten dolgába ártja magát - ellenkezett 69 I, 2| országos fõorvos -, mert az Isten szándéka szerint eminenciád 70 I, 2| gróf úr!~- No hát akkor isten hírével! Estefelé majd jelentkezel 71 I, 2| hintó alá feküdni.~- Az isten szerelmére! - rökönyödött 72 I, 2| levélhordó kanásza jelentkezett. Isten neki, hozta a hírt, aláveti 73 I, 2| János. - Szabad velünk az Isten, egyikünket is elviheti, 74 I, 2| meg nem verte volna a jó Isten. Két fecskefészekformájú 75 I, 2| Vegye meg, Miska bácsi, az Isten is megáldja. Csak öt váltóforint 76 I, 2| be a gombkötõnek.~- Adjon Isten - köszönt vissza a gombkötõ. - 77 I, 2| velem magyarul, barátom, az Isten tüze pusztítsa el azt is, 78 I, 2| az oldalára kötözgette az isten tudja hol szerzett rozsdás 79 I, 2| bíró -, hanem most már az Isten legyen nekik irgalmas!~De 80 I, 2| ezüstpénzt dobott a tenyerébe.~- Isten megáldja kendet!~Az öreg 81 I, 2| király is, majd megvette az isten hidege, de azért váltig 82 I, 2| régi bajtársak.~- Hozott Isten, Béni pajtás, de jókor jöttél! 83 I, 2| csakugyan nagyon fölvitte az Isten a dolgát. Belekerült a nagyanyó 84 I, 2| engem majd megvesz az isten hidege. Mit gondolsz, Guszti?~ 85 I, 2| szándékát csakúgy a boldog Isten bírja, mint a szegény emberét. 86 I, 2| mint a bazsarózsa.~- Hozta Isten a tekintetös urat, de régön 87 I, 2| betyár keresztet vetett.~- Isten õrizz, tekintetös uram. 88 I, 2| De maga felel érte az Isten elõtt, ha böcstelenségre 89 I, 2| protokollumba a rántotthúst.~- Isten fizesse mög a szívességit - 90 I, 2| öreg lókötõ, növesszen a jó Isten a sírján jószagú somkórókat 91 I, 2| keze közül az a nagyon jó Isten. Tudod, a radnai Szûz járt 92 I, 2| hozzá, látom. No, adjon Isten, Sándor bácsi!~- ...sten! - 93 I, 2| hogy azt tartja, kendöt az Isten is perzekútornak teremtötte. 94 I, 2| fajta-ösztön dolgozhatott benne.~- Isten mentsen, Sándor - barátságoskodott 95 I, 2| érezhetett valami ilyent. Valami Isten ostorának érezhette magát, 96 I, 2| ausztriai ház által. („Az Isten se gyõzi az magyari urakat 97 I, 2| kend. Érti kend? Möhet kend Isten hírivel.~A magyar megkaparta 98 I, 2| találkozik az ember itt, az isten háta mögött, a hármas-szövetséggel, 99 I, 2| földi, láthatatlan, mint az Isten - emelte meg Matyej a taslakalapját -, 100 I, 2| az bizonyos, hogy ezt az Isten is pókistállónak szánta.~- 101 I, 2| lett volna nem születni, te Isten szegénykéje.~Az édesapám 102 I, 2| rendelte szolgálattételre a jó Isten - bizonyosan a Triangulus 103 I, 2| torony összedõlt. Ha az Isten meg nem zavarta volna az 104 I, 2| ujjait, de azért csak egy Isten az, ha három személy is.~ 105 I, 2| lehet.~- Ezt a társaságot az Isten se szedi így össze többet, 106 I, 2| fegyver:~Így jár, kit az Isten megver.~Nincs Simonnak siratója,~ 107 I, 2| azt tette hozzá:~- Adja az Isten lelke üdvösségire.~Hát én 108 I, 2| is azt kívánom: - Adja az Isten lelke üdvösségire...~~Úgy 109 I, 2| mondta, hogy nem szabad az Isten ajándékát megvetni, hanem 110 I, 2| búzaföldet, a másik is.~- Isten nevében vessünk - mondta 111 I, 2| lánya, ahány az ujja.~- Isten nevében arassunk - mondta 112 I, 2| aki segítségére legyen.~- Isten segítsen meg jó szándékodban! - 113 I, 2| megfeleznem veled, amit az Isten adott. Magános ember vagyok 114 I, 2| megszentelt - mosolyodott le az Isten az égbõl.~S azóta olyan 115 I, 2| kalásza, apró a szeme...~~- Az Isten tudja, lelkem, mitõl van - 116 II, 1| szárnyas bokájú Hermesz isten pártfogásával kereste kenyerét, 117 II, 1| tudniillik a konkurrens Apolló isten bosszantására, akinek híres 118 II, 1| tanácsotokat, bár lenne rajta az Isten áldása.~- Majd azt is kieszközöljük - 119 II, 1| már így esett, teljesítse Isten a kívánságtokat!~Teljesítette 120 II, 1| világba, vagy mert a jó Isten próbára akarta tenni, azt 121 II, 1| templom tetejére?~- Õ is Isten teremtése, fiam - vont vállat 122 II, 1| becsületességével szerzette. Hogy az Isten áldása van-e rajta vagy 123 II, 1| kezedet, hogy éljünk együtt Isten félelmében és egymás örömében?~ 124 II, 1| fürtû deli férfi.~Miután Isten irgalma ily csodálatosan 125 II, 1| minõségben - vezeklésül és Isten dicsõségére - ékes gobelinbe 126 II, 1| irgalmas, a gyõzelemosztó Isten akarata. Neked is azt mondom, 127 II, 1| mért haragszik ránk az Isten. Kapzsi szolgáid elvontak 128 II, 1| amit keresett.~- Egy az Isten és Mohamed az õ prófétája! 129 II, 1| apa karjaiba, hogy ha az Isten megsegíti, lehet abból még 130 II, 1| lator, mint az én gazdám, az isten tüze égetné meg mind a kettõjüket!~ 131 II, 1| úgyse hallotta, csak a jó Isten, az meg már úgyis régen 132 II, 1| hogy az úr kedvéért az Isten is megáldja a lányom házasságát.~ 133 II, 1| belefojtják az Adourba.~- Isten óvja a királyt! - nyitott 134 II, 1| végrehajtóban is tisztelte az Isten kegyelmébõl való hatalom 135 II, 1| a horogra került halé.~- Isten õrizz, kitörne a nyavalya 136 II, 1| cattivót. (Az olaszoknak - az Isten tudja, milyen eszmetársítás 137 II, 2| Isten áldja a tisztes ipart!~Éppen 138 II, 2| kátyút kitalálta. (A jó Isten semmit se vesz rossz néven, 139 II, 2| városból ketten-hárman az Isten háta mögé, hogy szót értsünk 140 II, 2| mérgesen a kocsisunknak. - Az Isten se tudná ezt az értetlen 141 II, 2| az õsszel vett magához az Isten - emelte meg a kalapját 142 II, 2| de hátha megtudja a jó Isten, hogy õ ilyen lágyszívû. 143 II, 2| settenkedett a sarkában.~- Adjon Isten, Márton apó - emelte meg 144 II, 2| ha már vendéget adott az Isten, adjon egy kis vendégnek 145 II, 2| délelõtt arra való, hogy a jó Isten osztozzon rajta a borbéllyal. 146 II, 2| idén baj lesz a vízzel. Az Isten tudja, ki mondta meg neki. 147 II, 2| Itt lössz a víz.~- Szent Isten, ne ijesztgessen, András 148 II, 2| öllel. Így végezte ezt az Isten a Tiszárul.~Alig bírták 149 II, 2| majd ami most következik. Isten tartsa!~Szinte cseppenkint 150 II, 2| az ember torkát.~- Tudja Isten. Nekem mintha az elõbbi 151 II, 3| legalább van értelme.)~- Isten tudja - vontam vállat -, 152 II, 3| a reggeli lapot.~- Adjon Isten, tekintetös úr. No, hogy 153 II, 3| templomot, misén voltam, Isten panaszul ne vögye. Mondok, 154 II, 3| minutomban. Olyan igaz, mint hogy Isten az égben van. Hát azt temették 155 II, 3| valaha megbántottam volna az Isten ostorát. Nem írtam róla 156 II, 3| akkor miért haragszik az Isten ostora, és különösen miért 157 II, 3| volt olyan régész kollégám, Isten nyugtassa szegényt, aki 158 II, 3| malacot arra teremtette az Isten, hogy turkáljon, de mit 159 II, 3| hát, miért kötelõdzik, az Isten szentelje meg magát!~Rám 160 II, 3| mert még akkor az is élt, Isten nyugtassa, s igazság szerint 161 II, 3| ilyesmire költi a pénzét - az Isten tartsa meg sokáig ebben 162 II, 3| mindig lenni kellett, mióta Isten a világot megteremtette.~- 163 II, 3| azzal se igen járt jobban az Isten ostora, mert az meg mint 164 II, 3| én azt tartom, amit az Isten a föld alá szánt, legjobb 165 II, 3| fúrva egy borzasztó hatalmas isten. Igenis, egy arasz hosszú 166 II, 3| Igenis, egy arasz hosszú isten, valami kemény kõbõl szerkesztve. 167 II, 3| a tiszteletet, ahogy az isten viselte magát. Ha kövérre 168 II, 3| embör hallotta, mög az élõ Isten. Ugyan a János is hallotta, 169 II, 3| alapvizsgán Krenner tanár úr, Isten nyugtassa. Szemre szebb, 170 II, 3| vigyem õket, igazgató úr?~- Isten õrizz! Hiszen nem tettek 171 II, 3| ezen a tájon, mert a jó Isten is hozzálátott a bokrétoláshoz. 172 II, 3| felejtette kint. Nem akarunk a jó Isten dolgaiba beleszólni, de 173 II, 3| Nini, hát az a nagyon jó Isten. Magával is, mög énvelem 174 II, 3| Akkoriban, mikor a teremtõ Isten elparancsolta innen a vizeket, 175 II, 3| lesz, ha az a nagyon jó Isten is úgy akarja.~- Hát egy 176 II, 3| bekeszegelt hozzám. Szent Isten, de megöregedett ez a menyecske, 177 II, 3| De van abba más is, az Isten lögyön irgalmas nekünk!~ 178 II, 3| Mityók rájön, hogy azt az Isten is dísznek szánta az õ tarisznyája 179 II, 3| nem is jön ide többet, az Isten süllyessze el, csak még 180 II, 3| kend?~- Azzal, verje mög az Isten, aki kitalálta - törülgette 181 II, 3| el nem fajzott Attilától.~Isten ostorának még ma is nagy 182 II, 3| végettük a tekintélyit. „Adjon isten”, „fogadj isten”, az igen, 183 II, 3| Adjon isten”, „fogadj isten”, az igen, ahogy az emberség 184 II, 3| agyag, tapasztóföldnek való. Isten ellen való vétek így fölforgatni 185 II, 3| annak adtam egy pengõt.~- No Isten megáldja, Cuci, majd megköszönöm 186 II, 3| kendermagbogár, amit a jó Isten külön arra a célra teremtett, 187 II, 3| osztán szuperált is, de tudja Isten, azóta nem tudok vele kenyeret 188 II, 4| is van, míg nekem ád az Isten!~Soha attól hiába nem kért 189 II, 4| úgy kell lenni, hogy a jó Isten maga is rámosolygott a Sebaj 190 II, 4| pedig szellõ se rezdült.~Isten tudja, mit beszélgettek, 191 II, 4| kikeltek, megeredtek, s az Isten kertjében ma is Antal úrnak 192 II, 4| Nem az az „ismeretlen isten”-e, akinek oltára elõtt 193 II, 4| mi végre teremtette a jó Isten ezt a Hajnal Matyikát, azt 194 II, 4| csikónak teremtötte ezt az Isten.~A kubikos nemzet nyelvén 195 II, 4| téglagyárat, amelynek agyagjába Isten a kubikosok kenyerét rejtette. 196 II, 4| csomósodásban.~- Teremtõ szent Isten, mi lehet ez? - állt meg 197 II, 4| Mög, fölorvos úr, az Isten áldja mög a hozzámvaló jóságát - 198 II, 4| apja vagy se? Hol az az Isten, aki itt igazságot tösz?~ 199 II, 4| Mondjam neki, hogy az Isten messze van, a csillagok 200 II, 4| meg hagyja érni a fölséges Isten, vagy látsz többet várost, 201 II, 4| nagyságos úr. A jövõ az Isten kezében van, s a tovább 202 II, 4| buckák közül, amiket az Isten friss szelei söprögetnek, 203 II, 4| olyan nagybélû, hogy az Isten se gyõzné szoptatni.~- Hát 204 II, 4| örökbe. Nektök adott az Isten öleget, neköm egyet se.~ 205 II, 4| elkezdi vele kurgatni az Isten madárkáit.~- Hiss te, hiss 206 II, 4| kívánja az illendõség.~- Adj Isten egészségére, Mák bácsi! 207 II, 4| Az, a nagybélû, a jó Isten se gyõzné szoptatni.~Nézek 208 II, 4| így, tél elején, mikor az Isten elparancsolja az égrõl a 209 II, 4| különös csalóval? Hátha a jó Isten csak azért parancsolja el 210 II, 4| pincelakásba a suszternek.~Isten bocsássa bûnömet, én azt 211 II, 4| nem lehet meztéláb állni Isten õ szent felsége elé.~- Hány 212 II, 4| kis gyomra ellen. Ha én Isten volnék, nekem nagyobb örömem 213 II, 4| kit milyennek teremtett az Isten. A Marika anyját olyannak 214 II, 4| de András nem érte be az Isten tetszésével, ezért is kivasalt 215 II, 4| szerezni. A tanító úr ugyan Isten nevében is elkántálta volna, 216 II, 4| szerette Imrust, de Modol Isten ellen való véteknek tartotta 217 II, 4| Hiszekegyet, aztán magában az Isten tíz és az anyaszentegyház 218 II, 4| kezét, sohase vezetik az Isten színe elé. Elhagyatott lesz, 219 II, 4| azóta azonban látom, hogy az Isten valóban a legnagyobb rosszat 220 II, 4| jelent, hogy õ megnyugszik Isten rendelésében, neki szegény 221 II, 4| volna az a külön magyar Isten, akinek nevét annyit veszik 222 II, 4| fajt. De az öreg magyar Isten, a Numi Tarom, ott maradt 223 II, 4| amire õ kijelentette, hogy isten neki, azt se bánja. Az aprópénzbõl 224 II, 4| Ki ez, fiam?~- Tudja az Isten - vont vállat. - Alighanem 225 II, 4| ki volt az?~- Tudja az Isten - mentegette magát -, nemigen 226 II, 4| itt nincsen, mint amit az Isten teremtett, de ez tán alkalmasabb 227 II, 4| feleletek:~- Azt csak a jó Isten tudja.~- Mióta a világ megvan.~- 228 II, 4| úgy se szabad. Mért? Mert Isten tiltja, mert az emberi érzés 229 II, 4| hogy éntõlem is csak az Isten õrizte meg a pedagógiát, 230 II, 4| akik „a nyersanyagból, amit Isten ád, segítenek embert teremteni”. 231 II, 4| van, és hogy minden a jó Isten rendelése.~A mi Jánosunk 232 II, 4| be, s erre a bíró úr, az Isten áldja meg érte, megítélte 233 II, 4| az, akinek úgy fölvitte Isten a dolgát, hogy a maga szegénye 234 II, 4| mondta volna a városnak, hogy Isten ellen való vétek ezért a 235 II, 4| az ötödik gyerek is, mert Isten úgy rendelte, s János jó 236 II, 4| volt, aki nem avatkozik az Isten dolgába.~Az ördög azonban, 237 II, 4| Próbálta a tekintélyt.~- Akinek Isten a barátja, könnyen üdvözül - 238 II, 4| fészkit? Nem lehet az, ha Isten van az égben.~Pedig lehet 239 II, 4| arról mindenki tudja, hogy Isten madara.~Csak az emberi fészekleveréshez 240 II, 4| hogy „süllyessze el az Isten”, az asszony azzal tette 241 II, 4| se tudta?~Így rendelte az Isten, aki csakúgy rendeli a háborút, 242 II, 4| jót akar vele, mert a jó Isten csak jót akarhat. Fogyasztja 243 II, 4| vasárnaponként kihozza az Isten igéit a homoki vadak közé, 244 II, 4| ott alusznak a kövek alatt Isten irgalmában, de Úrfelmutatáskor 245 II, 4| ezt az egy legényt adta az Isten.~Meghányták-vetették, hogy 246 II, 4| havak idején, mikor a téli isten tovább és irgalmatlanabbul 247 II, 4| nyárnak is meg a télnek is. Isten melegérõl sohase beszélnek 248 II, 4| sohase beszélnek a népek, de Isten hidegérõl mindenek tudják, 249 II, 4| van magához való esze. Az Isten mindenkinek adott valamit, 250 II, 4| lyukadozott volt.~- No, Isten hírivel, gyerököm!~A gyerek 251 II, 4| mellett nekimenni a téli Isten haragjának, hogy megtanuljon 252 II, 4| már ettõl? Most a nyári Isten uralkodik, aki megérlelte 253 II, 4| aki gyerökkel vétközik az Isten ellen!~V~Tudok olyan parasztot 254 II, 4| Ezt a csillagot nem az Isten teremtette, hanem az emberek 255 II, 4| tõle a városi urak, mint Isten emberétõl. Most már az ellenségei 256 II, 4| mint körösztatyámnak vótak, Isten nyugtassa.~Húsvétra már 257 II, 4| régi árendákat, s ha az Isten megsegíti, most az õszön 258 II, 4| és egy ital vizet kért az Isten nevében. Õ odaadta neki 259 II, 4| lehet szántani, s ha a jó Isten le nem tekint ránk, és egy 260 II, 4| szerencse, mert kitaláltam az Isten kertjébe, amely egy-kétszáz 261 II, 4| Fantáziásak a mostani népek.~A jó Isten nem veszi nekem rossz néven, 262 II, 4| valahol az árkok fenekén. A jó Isten azonban nemcsak a császárok 263 II, 4| kezd el uralkodni a téli isten. A semlyékek még álmukban 264 II, 5| lelövi a nyulat, amit az Isten kizárólag az úri nimródok