Kötet,  Fejezet

  1     I,   1|         aggodalmasan csóválta meg a fejét, és panaszosan fordult édesapámhoz,
  2     I,   1|            vagdosták le a sárkányok fejét, mint én a vadmákokét, de
  3     I,   1|        elégedetlenül reszkettette a fejét, hogy az urak már a templomból
  4     I,   1|            zajra. Nekitámasztotta a fejét a kemencének, s úgy elszundikált,
  5     I,   1|         akkor olyan búsan lógatta a fejét, mint egy igazi ló. Meg
  6     I,   1|          megcsóválta a nagy, szürke fejét.~- Ejnye, ejnye, szolgám,
  7     I,   1|           aggóskodva csóválta meg a fejét:~- Mi lesz belõled, édes
  8     I,   1|            a szemét, és lesütötte a fejét.~- Látom én azt, lelkem,
  9     I,   1|         fejérõl a kalapot, mintha a fejét is nagyon szeretné vele
 10     I,   1|            valami hamisságon töri a fejét. Õ volt köztünk a legkülönb
 11     I,   1|           sarkához, s megcsóválta a fejét nagy komolyan:~- Ebbe nincsen
 12     I,   1|             az is úgy csóválta nagy fejét, mintha azt akarná mondani:~-
 13     I,   1|             mellé, az ölébe vette a fejét, kínálta porcfûvel, papsajttal,
 14     I,   1|       többet, csak megbiccentette a fejét kedvetlenül. Azért volt
 15     I,   1|             fordította el a szûcs a fejét -, akkor ki bírjuk fizetni
 16     I,   1|        szûcsné. De most fölszegte a fejét, csattant a hangja:~- Én?
 17     I,   1|       Márton szûcs lehorgasztotta a fejét. Õ csak bevándorolt volt
 18     I,   1|         mesterember kötötte is be a fejét.~- Tudom, fiam, tudom -
 19     I,   1|         azonban olyan fönt hordta a fejét a foltozószûcs a ponyvára
 20     I,   1|            elégedetlenül csóválta a fejét.~- Valami úri kalapot láttam
 21     I,   1|          macska emelte fel gömbölyû fejét.~A szûcs most már a fiú
 22     I,   1|           tacskó visszazuhantotta a fejét a vánkosra, és mormogva
 23     I,   1|     realitás embere volt. Letörte a fejét a cserebogárnak, lecsípte
 24     I,   1|             két kezem közé a gyerek fejét.~- Nem loptam - merevítette
 25     I,   1|         aggodalmasan csóválta meg a fejét, mert vékonyallotta. Volt,
 26     I,   1|         apám haragos megütõdéssel a fejét. - Négy pengõ? Nem lehet
 27     I,   1|    Tömörkény fél óráig elcsóválta a fejét, hogy milyen kár esett a
 28     I,   1|         volnál - csóválta sokszor a fejét -, ha szolgáltál volna Boszniában,
 29     I,   2|             hogy a lábához téteti a fejét, ha estig elõ nem keríti
 30     I,   2|      fõgenerálisnak -, miben töri a fejét.~Nem törte az semmiben,
 31     I,   2|           embör - csóválta Mátyás a fejét -, ha így eresztöd el a
 32     I,   2|         mindnyájatoknak elüttetem a fejét. Mátyás.~Ez egészen hiteles
 33     I,   2|         senki se akarta beledugni a fejét, bujkált elõle minden okos
 34     I,   2|              nyugtatta bele a fiú a fejét a süvegbe -, csak azt szeretném
 35     I,   2|           István Imre felõl, mind a fejét csóválta.~- Nincsen ebben
 36     I,   2|            A szüle is megcsóválta a fejét.~- Sose hallottam én annak
 37     I,   2|             is belevágta a király a fejét a szemöldökfába. (Csupa
 38     I,   2|           Nikodémus meg arra adta a fejét, hogy sugdosócskát játsszon
 39     I,   2|           igen formázván a basa tar fejét.~- No, ezt jól kieszelted,
 40     I,   2|         neki, hogy drótoztassa be a fejét idejekorán, mielõtt szétvetné
 41     I,   2|       kicsit hátra is billentette a fejét, hátha csak figurázik az
 42     I,   2|   jobbkedvûen veregette meg az agár fejét.~- No, ez ugyan kitanult
 43     I,   2|            õ mosta meg a nemes urak fejét.~Zúgtak, morogtak is az
 44     I,   2|             dehogy rossz! - rázta a fejét a szegény ember. - Nem teremtett
 45     I,   2|           Mindenki lehorgasztotta a fejét, és a deák is lenyelte,
 46     I,   2|             fejedelem meghajtotta a fejét, és bement az ágyasházba,
 47     I,   2|             A deák szügyébe vágta a fejét, és olyan bánatosan meredt
 48     I,   2|             rosszkedvûen csóválta a fejét.~- Juventus ventus.~(Arra
 49     I,   2|            emberek - csóválta meg a fejét Miller Sebestyén -, mert
 50     I,   2|             jó ember? - kapta föl a fejét haragosan a Mária Terézia,
 51     I,   2|             Nyolc ember közül hét a fejét csóválja, ki jobbról balra,
 52     I,   2|             a nyolcadik billegeti a fejét fölülrõl lefelé. Igenis,
 53     I,   2|             Egy kicsit vakargatta a fejét, aztán elnevette magát:~-
 54     I,   2|         szolgabíró szügyébe vágta a fejét, és loholt Schillerhez,
 55     I,   2|             százszor is levágatná a fejét, ha egyszer szemtõl szembe
 56     I,   2|       akinek csak most ütötték le a fejét Nápolyban, még a vérpadra
 57     I,   2|           értem én ezt - csóválta a fejét a palatinus -, hát kinek
 58     I,   2|          keserûséggel megcsóválta a fejét, és égy csepp pajkossággal
 59     I,   2|         értem a dolgot - csóválta a fejét a városkapitány, és szaladt
 60     I,   2|     méltóságos gróf úr - csóválta a fejét János. - Szabad velünk az
 61     I,   2|   nyugalmára.~- Hm, hm - csóválta a fejét Boráros, és felnyitotta
 62     I,   2|          virtusosabb legények hol a fejét verték be, hol a bordáját
 63     I,   2|             ütötte föl belõle buksi fejét, ahogy meglátott bennünket.~-
 64     I,   2|         Befordult a falnak, behúzta fejét a subába, úgy dörmögött
 65     I,   2|           szégyenlõsen lehajtotta a fejét:~- Várjanak, míg besötétedik.
 66     I,   2|            többet, lehorgasztotta a fejét, lefogta a szemét, úgy tett,
 67     I,   2|         ilyen gyerekségeken törje a fejét, hanem inkább arra gondoljon,
 68     I,   2|             ágyúdörgés - forgatta a fejét a néhai insurgens, s körülnézett
 69     I,   2|         Szegesdi Béni megcsóválta a fejét:~- Én ugyan kardot nem rántok
 70     I,   2|         örök forradalmár fölkapta a fejét, de fölegyenesedni már nem
 71     I,   2|             a szél kapta el a tüzes fejét, kiét a havas esõ égette
 72     I,   2|     fölágaskodott, szügyébe vágta a fejét, és úgy vitte vissza a lovasát
 73     I,   2|        Guszti?~Szluha megcsóválta a fejét.~- Hiszen ha a töltésünk
 74     I,   2|     hallgatódzott, aztán megrázta a fejét.~- Nem a mienk. Parasztszekér.
 75     I,   2|           Neköm ugyan nem - rázta a fejét nagy meggyõzõdéssel Paplógó
 76     I,   2|             azonban csak csóválta a fejét.~- Ejnye-hejnye, tekintetös
 77     I,   2|     vasvilla. A betyár lehajtotta a fejét.~- Hát mit tögyek, tekintetös
 78     I,   2|             úr - szegte föl dacosan fejét a betyár. - De maga felel
 79     I,   2|       betyár gyanakodva kapta föl a fejét.~- Miféle fogolyhúst?~-
 80     I,   2|            vezér komoran megrázta a fejét.~- Nem töhetöm, uram. Odavan
 81     I,   2|             Gõgösen rázta meg deres fejét.~- Én annyira vagyok ûhozzá,
 82     I,   2|            elõtte, és megcsóválta a fejét.~- Csúnya apád löhetött,
 83     I,   2|          ilyent, fiam? - csóválta a fejét a bíró. - Hiszen tudod te
 84     I,   2|           jött.~Szomorúan lógatta a fejét szegény igazságkeresõ, mire
 85     I,   2|            ki ne dûljön, fölkapta a fejét a zokszóra:~- Hát kendnek
 86     I,   2|          itt csak neki kell törni a fejét a zsiráfok fejéért. Sürgönyöztek
 87     I,   2|          mind tudom, uram - rázta a fejét az állatorvos. - De ami
 88     I,   2|             A tanár úr megvakarta a fejét.~- Kérem, én már azt is
 89     I,   2|           vélek rá - csóválta fehér fejét a direktor úr azzal a léleknyugalommal,
 90     I,   2|           már az igazgató vakarta a fejét.~- A fene gondolta. Õ a
 91     I,   2|             Hihetetlen - csóválta a fejét az egész társaság.~~Szerkesztõ
 92     I,   2|    megelégedve.~Azzal visszakapta a fejét, s ezt igen okosan tette,
 93     I,   2|            Guge úr is fölkapta rá a fejét valahol Hadúr lábánál a
 94     I,   2|           csóválta meg az Úristen a fejét -, hát akkor mibõl sütik
 95    II,   1|         kardját, és úgy ütötte le a fejét szép Erippének, hogy az
 96    II,   1|             hanem a kutyahitû mórok fejét aprítgatta, mint meghitt
 97    II,   1|            Mire a mester fölkapta a fejét, már ott ült az ágy szélén
 98    II,   1|            teszi ezt - emelte fel a fejét nem minden büszkeség nélkül
 99    II,   1|          volt, mint alattvalóinak a fejét elcsapkodni. Elkerülhetetlen
100    II,   1|             dívánülõ pasák turbános fejét, mint szép, érett mákfejeket.
101    II,   1|     szárnysegédjét, hogy vágja le a fejét az istentelennek.~- Mash’
102    II,   1|             jaldas megcsóválta nagy fejét.~- Mézet köpsz, testvér,
103    II,   1|    hirdetést. A szpáhi megvakarta a fejét mindkét kezével, aztán megcsóválta,
104    II,   1|              és mindig azon törte a fejét, hogy az õ segítségükkel
105    II,   1|           szolgálhat - szegte fel a fejét gõgösen Don Guzman.~- Akkor
106    II,   1|             Guzman lehorgasztotta a fejét, megakadt a szeme a Mirandola
107    II,   1|        éppen úgy félrebillentette a fejét, mint mikor a fülemüle lesi
108    II,   1|             emeli az akaratos állat fejét, a két lovag emeli kétoldalt,
109    II,   1|        röptében mindjárt elveszti a fejét.~Szerencsére a kardcsiszár
110    II,   1|           jól a dolgot - csóválta a fejét a bíró -, melyiktek húzta
111    II,   1|       melyiktek húzta a szamárnak a fejét?~- Azt én húztam, uram.~-
112    II,   1|               Meg, uram - vakarta a fejét az ifjú csizmafényesítõ. -
113    II,   1|            róla - horgasztotta le a fejét Salamon. - Most fekszik
114    II,   1|             csak akkor ütötte fel a fejét, mikor kipattant az ajtó,
115    II,   1|         viselését -, se nagyparókás fejét, amin csakugyan nem sok
116    II,   1|           el.~Anna Mária megrázta a fejét. Annyira nem értette a dolgot,
117    II,   1|     gondolkozott, azután megrázta a fejét. Nem, ma nem lehet, mert
118    II,   1|         veregette meg a kutya kócos fejét. Mint finom lélek mindent
119    II,   1|             a nyaktiló alá hajtja a fejét, mint hogy a halhatatlansághoz
120    II,   1|         dámának a térdéhez fenvén a fejét. A dámák ugyan ilyenkor
121    II,   1|        Ejnye, hejnye - csóválta meg fejét Nia nenõ -, még ilyent se
122    II,   1|        beszélték tele a borgomastro fejét. A második butéliánál azt
123    II,   1|          ismeretlen katona felüti a fejét. Szép feje van, borzas fekete
124    II,   1|           mintha haditerven törné a fejét. Alighanem azt is csinálja,
125    II,   1|    gyakorlatból. Néha megcsóválja a fejét. Nem haragosan, inkább a
126    II,   2|             ereszti a kócos, szürke fejét. Nagy, lompos bajuszú öreg
127    II,   2|     gavallérságot. Dacosan felüti a fejét:~- Az se igaz ám, ángyi.
128    II,   2|           akarja kend - kapja föl a fejét dacosan a legény.~Mátyás
129    II,   2|         egyet, de nem szólt, csak a fejét simogatta. Aztán beöntött
130    II,   2|       gyújtott, s még mindig csak a fejét tapogatta. Egyszer aztán
131    II,   2|            az öreg, és elfordítja a fejét. - Pincér úr, füzetni!~Aztán
132    II,   2|             igaz az, öreg - rázza a fejét a kapitány. - Nem lehet
133    II,   2|             és féloldalt fordítva a fejét, mint a káráló tyúk, hamiskásan
134    II,   2|            úgy lössz ám - ingatja a fejét az orákulum. - Mert a magyar
135    II,   2|        látja! - kapta föl az öreg a fejét. - De akkor mög mire való
136    II,   2|               rázta meg csöndesen a fejét Szél ángyó, és a szeméhez
137    II,   2|             akkor õ megeszi a saját fejét. Azzal se nap, se óra, megindult
138    II,   2|              Micsoda? - kapta föl a fejét a kecskeméti ember. - De
139    II,   2|         uram, értem - ingatta fehér fejét megfélemledve az öreg csõsz.~-
140    II,   2|        ilyen csúfság érte az õ öreg fejét. No, majd megmutatja õ,
141    II,   2|             szíve.~No el is kapta a fejét mindjárt, hogy semmit se
142    II,   2|          Ejnye, hejnye - csóválta a fejét. - Legalább a kalapját a
143    II,   2|           állán, ahogy hátraszegi a fejét.~- Hát ügön is. Az elsõ
144    II,   2|   diadalérzettel vitte haza a véres fejét. Kicsit sajgott ugyan, de
145    II,   2|             vissza-visszaforgatta a fejét fájdalmas nyerítéssel, aztán
146    II,   2|           Az se ér semmit - rázta a fejét András. - Az is vízzé lössz.~
147    II,   2|           dohánytorpedókkal, csak a fejét hajtotta meg hálásan. Az
148    II,   3|           meg Kossuth-szakállas õsz fejét. -, így pedig nem löhet
149    II,   3|          Öreg Küsmödi megcsóválja a fejét. Nem helyesli a beszédet.~-
150    II,   3|               Nem, dehogy - rázta a fejét -, még a vízbe van.~- Persze,
151    II,   3|           el, csak megbiccentette a fejét.~- Nagyon sarcolhatta a
152    II,   3|              Sokallom - kapta föl a fejét Sátor Sándor mint keresztapa. -
153    II,   3|            daru!~Fölszegi az égre a fejét az egész társaság, csak
154    II,   3|          ujját, aztán megcsóválja a fejét, és morog hozzá valamit.
155    II,   3|          Szirovica megbillentette a fejét.~- Hát mi lönne? Fogad a
156    II,   3|           alól, õ is közénk fúrja a fejét.~Csak azt nem szeretem,
157    II,   3|       veregeti meg a kis szõrgombóc fejét a csõsz, s körülnéz a tarlón.
158    II,   3|              milyen rosszban töri a fejét. Egy ital vizet kér mint
159    II,   3|          nem veregettem a kócos kis fejét. Világos, hogy ez a legönzetlenebb
160    II,   3|         kõbaltával vertük be egymás fejét, s nem a szabónál rendeltük
161    II,   3|         kéményseprûtõl se. Ráadta a fejét, hogy beviszi hozzá, és
162    II,   3|           Ne báccs - rázta okos kis fejét -, Mádej dódoz.~Nemcsak
163    II,   3|           nem az - csóválja Dusán a fejét. Afelõl nincs semmi nyugtalansága,
164    II,   3|          hatalmát, akkor leütötte a fejét a bronzcsákánnyal, belehajította
165    II,   3|       cigarettát, szivart ha kap, a fejét se biccenti érte. Tisztán
166    II,   3|       kutyahitû ember megcsóválja a fejét.~- Tögye el az úr a cigarettlijit.
167    II,   3| siserahadnak.~- No - kapja vissza a fejét a légyfelhõ elõl -, ha ezt
168    II,   3|        gondol egyet, és megbiccenti fejét a visszahódított kalapban
169    II,   3|      kutyahitû büszkén emelte fel a fejét. Megértette, hogy a becsület
170    II,   3|    napszámbéli mikéntet - lógatta a fejét.~János rendes körülmények
171    II,   3|        eltûnõdött, aztán megrázta a fejét.~- Nem vélök rá, hogy járt
172    II,   3|   sertésállat bosszúsan kapta föl a fejét.~- Röff, röff - lökte odább
173    II,   3|           Értöm - biccentette meg a fejét. - Hát nagy turkálás ez.~
174    II,   3|            öregem.~Illés megrázta a fejét.~- Tögye csak el, majd jó
175    II,   3|        Illés meglepetve kapta föl a fejét, és csusszant egyet a létrafokon,
176    II,   3|         hírül se - csóválta Illés a fejét.~Most meg már én voltam
177    II,   3|            mög - emelte föl Illés a fejét, és még csak nem is tüsszentett,
178    II,   3|        kénytelen volt megcsóválni a fejét.~- Most már nem érzök rajta
179    II,   3|          kicsit hátrabillenti a fél fejét, aztán egészen megfordul,
180    II,   3|            föld?~- Nem - csóválja a fejét -, nem az enyim. Nincsetlen
181    II,   4|      sebajból - csóválta meg kevély fejét Fukar Tót Gáspár, mikor
182    II,   4|         elõtt szalad - emelte föl a fejét Hajnal András, de nagyon
183    II,   4|        elmúlt, ha Matyika kidugta a fejét a trófeák közül, és rávigyorodott
184    II,   4|    kiegyenesíteni a hátát. Másnap a fejét fájlalta, aztán a fülére
185    II,   4|             ablakon, körülrepkedi a fejét, s majd kiveri a szemét.
186    II,   4|          hogy édesanyja simogatja a fejét:~- Kis szívem, nézd-e, itt
187    II,   4|              mert nagyon fölkapta a fejét.~- Hát kéröm, afelõl nincs
188    II,   4|         látatlanba - csóválta meg a fejét a doktor. - Legjobb lesz,
189    II,   4|           az, ami a térdétõl a lába fejét takaró sárig kékellik, azt
190    II,   4|         Palkó azonban megcsóválta a fejét. Nem jöhet õ már vissza.~-
191    II,   4|          akkor is elforgatta tõle a fejét az anyja, mikor a teknõben
192    II,   4|           csóválta meg az asszony a fejét. - Két gyerökkel hogy löhetnék
193    II,   4|      felesége?~Az ember fölszegte a fejét, és megsodorva a bajuszát,
194    II,   4|             De a kislány elforgatta fejét a kanáltól. Fázásról panaszkodott,
195    II,   4|            kis gond után megrázta a fejét.~- Most nincs mibül. Papra
196    II,   4|              Modol lehorgasztotta a fejét. Nem szomorúan, csak elfásodottan.~-
197    II,   4|          Modol csöndesen megrázta a fejét.~- A rosszat töttem jóvá,
198    II,   4|              De a tatár kán rázza a fejét:~- Nem a’, csak a formátlan
199    II,   4|            ablakon, aztán fölveti a fejét:~- No?~Ezt nem az asszonytól
200    II,   4|         közönségével, megcsóválta a fejét:~- Kedves igazgató úr, hogy
201    II,   4|             tagjai ütögetnék egymás fejét az õskori baltákkal! Vagy
202    II,   4|            azzal, uram - csóválta a fejét. - Én még ebben az esztendõben
203    II,   4|          Sajnálkozva csóválta meg a fejét.~- Tegnap kellett volna
204    II,   4|          egyebet, csak lehajtotta a fejét, és nyugodtan csúszkált
205    II,   4|           El? - kapta föl az anya a fejét.~- El. Ha kiházasítanának
206    II,   4|            asszony lehorgasztotta a fejét, és elkezdte kapargálni
207    II,   4|       darabig balról jobbra rázta a fejét, de a pálinka meg az asszony
208    II,   4|           fölülrõl lefelé ingatta a fejét.~- No, lányom - mondta másnap
209    II,   4|           Dehogy - rázza a legény a fejét. - A Julis.~- Jó, jó, de
210    II,   4|         akkor itthon van. Kidugta a fejét az árokból, s csak most
211    II,   4|      karcolták meg, de az asszony a fejét csóválta.~- Jelönése vót