| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] avizóra 1 avul 1 avval 12 az 7592 azalatt 4 azalól 1 azám 5 | Frequency [« »] ----- ----- 19905 a 7592 az 4079 hogy 3775 nem 3736 is | Móra Ferenc Tápéi furfangosok IntraText - Concordances az |
Kötet, Fejezet
6501 II, 4| úgyis mindég kahogsz.~Imrus az anyjával aludt, attól melegedett, 6502 II, 4| attól melegedett, a kicsit az öreg macska melegítette 6503 II, 4| köhögött, Modol kiszállt az ágyból, odatapogatódzott 6504 II, 4| belecsavarta a zsákpatracba.~Az asszony tudta, hogy nem 6505 II, 4| hogy egyszer is meglássa az árnyékot a fekete szemek 6506 II, 4| félt, hogy utánakiált, mint az anyja szokott vagy a csõsz, 6507 II, 4| olyankor, ha néha kiálltak az anyjukkal temetést nézni. 6508 II, 4| szemõk?~Marikát hõssé tette az ijedtség, mint katonát a 6509 II, 4| a muszáj. El mert bújni az anyja kötõje mögé, noha 6510 II, 4| esztendõ nagyon elfajzott az elsõtõl. Amire esõ kellett 6511 II, 4| kívánt, azt kirothasztotta az esõ, s nagyon elhatalmasodtak 6512 II, 4| s mire kitisztázta magát az árendából meg az adóból, 6513 II, 4| kitisztázta magát az árendából meg az adóból, akkorra olyan vendég 6514 II, 4| aki elõl hiábavaló bezárni az ajtót. A kék szemû gyerek 6515 II, 4| Modolnak csak azért nem ment el az esze, mert a temetésre pénzt 6516 II, 4| meg a kiskönyvet, amibõl az apa láthatta, hogy a gyerek 6517 II, 4| aki szent tenyerébe szedi az asszonyok töredelmeit. Az 6518 II, 4| az asszonyok töredelmeit. Az nagy út volt, be a városba, 6519 II, 4| mindig magános kis szív az elvilágtalanodott anyaszívre?~ 6520 II, 4| mért nem tégödet kívánt el az Úristen az én édös kisfiam 6521 II, 4| tégödet kívánt el az Úristen az én édös kisfiam helyött!~ 6522 II, 4| habart valami vacsorát, és az ölébe vette Marikát, úgy 6523 II, 4| feje. Modol magához vette az ágyba, de a sütõs kis test 6524 II, 4| test hányta-vetette magát az idegen helyen. El kellett 6525 II, 4| történt.~- A lánygyerök?~- Az.~- No, az kis helyön elfér. 6526 II, 4| lánygyerök?~- Az.~- No, az kis helyön elfér. Az Imrus 6527 II, 4| No, az kis helyön elfér. Az Imrus mellé, ugye?~- Mögfér 6528 II, 4| kinyitása. A behúzás egy pöngõ. Az énekért - no, azért mög, 6529 II, 4| a rajtamvalónál ögyebem.~Az ember végignézett a leromlott, 6530 II, 4| Modol erre is csak ráintett. Az ajtóból szólt vissza.~- 6531 II, 4| szegény ember megkente hájjal az eget. Sötétedett, mire Marikát 6532 II, 4| fennhangon a Miatyánkot, az Üdvözlégyet, a Hiszekegyet, 6533 II, 4| Hiszekegyet, aztán magában az Isten tíz és az anyaszentegyház 6534 II, 4| magában az Isten tíz és az anyaszentegyház öt parancsolatját, 6535 II, 4| szerencsés volt, mert azt várta az apja a mennyország kapujában, 6536 II, 4| kislányt nem várta senki. Az angyalok rá se néznek a 6537 II, 4| kis kezét, sohase vezetik az Isten színe elé. Elhagyatott 6538 II, 4| bezárta a putrit, és megindult az öles hó úttalan útján. A 6539 II, 4| A csõsz belekáromkodott az Angelusba.~- Hát a gazdasággal 6540 II, 4| végigfutott a hideg, ahogy az ajtóban hallgatódzott. Olyan 6541 II, 4| odabent? - verte a csõsz az ajtót.~Nem felelt senki, 6542 II, 4| lecsúszott, s akkor belökte az ablakot. A bent felejtett, 6543 II, 4| pacsirtáknak, és kiadni az ordrét a havaknak, hogy 6544 II, 4| belesett rajta. Ott ült az asszony az asztalnál, és 6545 II, 4| rajta. Ott ült az asszony az asztalnál, és valami ruhafélét 6546 II, 4| No, Modol - zörgette meg az ablakot -, möggyüttél a 6547 II, 4| Teliszörözted-e a zsákot?~Az asszony fölugrott, és úgy 6548 II, 4| asszony fölugrott, és úgy állt az ablak elé, hogy ne lehessen 6549 II, 4| hogy ne lehessen látni az asztalt. Nem akarta elérteni 6550 II, 4| nyomas beszédûnek találta az asszonyt.~- Úgy nézöm, hamarosan 6551 II, 4| lenni. Úgy volt nevelve az Aminektégöd, hogy õ vakkantsa 6552 II, 4| a csõsz a ruháját, mert az ablakon már beszõkült a 6553 II, 4| állja õ a posztot most is. Az új sírok felõl jött a vakogás, 6554 II, 4| Falopóknak se híre, se nyoma. Az asszony térdepelt a feltúrt 6555 II, 4| Lator csõsz a városokban. Az ez, a valóságos Marika, 6556 II, 4| Csak sárga viaszkból van az arca s lehunyva a fekete 6557 II, 4| csahol és ugrál a puli, csak az emberhangra nézett föl. 6558 II, 4| Nem tudni, kinek mondta. Az asszony sáros karját simogatta, 6559 II, 4| de a Marika nyakára tette az ezüstmetáliát, amit a magáéról 6560 II, 4| feldombolta a sírt a rossz ásóval. Az asszony ült a zsendülõ füvön, 6561 II, 4| sebesebben, ahogy kiszélesedett az út. Mire a ház elé értek, 6562 II, 4| akik sírok közül indulnak az életbe.~ 6563 II, 4| elõttem haptákot, hanem az állomásfõnökök is, mikor 6564 II, 4| szakaszomat megmutatnák. Azonban az a jó asszony, aki keresztelésemkor 6565 II, 4| képviseletemben mondott ellene az ördögnek és minden incselkedéseinek, 6566 II, 4| tisztviselõtársamnak kijár, úgy tudom, az útkaparónak is meg a hóhér-segédnek 6567 II, 4| negyven évvel ezelõtt kimondta az akkori magas kormány, hogy 6568 II, 4| hogy a könyvtár, a múzeum, az úgynevezett kultúra csak 6569 II, 4| magánvállalata a városnak, az efféle pántlikamérések hivatalnokai 6570 II, 4| akiknek nincs jussuk azokra az állami kedvezményekre, amikre 6571 II, 4| miniszter, kicsit megbolygatta az õsi tradíciót. Kiterjesztette 6572 II, 4| benne. Attól kezdve aztán az én szolgáim is kijártak 6573 II, 4| macskástul, és szívbõl sajnálták az igazgató urat, aki nem hajdúi 6574 II, 4| rekompenzációba, hogy majd az utódomnak is félhavi fizetésébe 6575 II, 4| félhavi fizetésébe kerül az én felmagasztalásom, hát 6576 II, 4| hogy a kérés teljesítésével az államháztartás budget-jét 6577 II, 4| szép stílus mindig megkapja az embereket.~Nekem akkor majd 6578 II, 4| Nekem akkor majd leégett az arcomról a bõr, hogy olyan 6579 II, 4| azóta azonban látom, hogy az Isten valóban a legnagyobb 6580 II, 4| tudja változtatni. Mert az a sok ember, aki ott volt, 6581 II, 4| Fegyelemnek, de mindig sajnálom az olyan szegény köszönõket, 6582 II, 4| Mért is haragudnám? Hátha az állambölcsesség arra gondol, 6583 II, 4| ülhetnénk a harmadikba, ha az olyan könnyen menne. De 6584 II, 4| után sikerült kinyitnom az ötödiket, amely aztán nem 6585 II, 4| elem, aki nem tudja, hogy õ az. (Aki kisgazdának hívja 6586 II, 4| kisgazdának hívja magát, az leginkább a másodikat kultiválja, 6587 II, 4| magamat. Nekivetem a hátam az ajtónak, amely rosszul záródik, 6588 II, 4| nem törõdik velem senki. Az elsõ, aki megszólal, egy 6589 II, 4| ködmönös öreg azzal járul hozzá az elõtte szóló véleményéhez, 6590 II, 4| véleményéhez, hogy bizony foga van az idõnek.~- Kilenc fog vót 6591 II, 4| kán. - Hallottam, ahogy az alorvos jelöntötte a fölorvosnak 6592 II, 4| jelöntötte a fölorvosnak az ispitában.~Kórházjárt embertõl 6593 II, 4| valóban olyan téma, mint az akadémián a székelyek eredete. 6594 II, 4| vagy a hordóskáposzta, az csakugyan nagyon meggondolni 6595 II, 4| mén vele orvoshoz, mert az mindjárt le akarja vágni.~ 6596 II, 4| azonban hátba üt valaki az ajtóval, és szidja a marha 6597 II, 4| követelõ gentlemant, aki az én gyerekkoromban még a 6598 II, 4| adnak kendtök helyet ennek az úrnak? - mondja mérgesen.~ 6599 II, 4| kofa válaszol:~- Aki úr, az mönjön az urak közé!~Látom, 6600 II, 4| válaszol:~- Aki úr, az mönjön az urak közé!~Látom, hogy mindenki 6601 II, 4| kis faládámat, és ráülök. Az emberek kezdenek rám barátságosabban 6602 II, 4| ha van magához való esze az esernyõcsinálónak, ide is 6603 II, 4| esernyõcsinálónak is. Ügyet se vetek az útitársaimra. Szivart veszek 6604 II, 4| félvállról, orientálódván az illat után.~- Jól mondja - 6605 II, 4| mondja -, üljön mán ide az én helyemre.~- Már hogy 6606 II, 4| osztályon Károly-feredõre?~Az emberek nem mutattak túlságos 6607 II, 4| hallott reszketõs hang kiszólt az egyik sötét sarokból:~- 6608 II, 4| sötét sarokból:~- Ugyan az az Appóni él-e még?~Némi 6609 II, 4| sötét sarokból:~- Ugyan az az Appóni él-e még?~Némi vita 6610 II, 4| tisztázódott, hogy él még az Appóni, és azt Apponyinak 6611 II, 4| korcsmárosnak. Valamint az is kiderült, hogy a kérdés 6612 II, 4| tatár kán.~- Aj - csikorgott az öreg hang -, minálunk szerb 6613 II, 4| békességben, ugye? - kérdem az öreg testvért.~- Magyar 6614 II, 4| kaszát a magyarokra.~- Aj, az nem úgy volt - nyöszögte 6615 II, 4| nem úgy volt - nyöszögte az öreg. - Én tudok, mert én 6616 II, 4| már akkor kanászgyerek. Az úgy volt, hogy magyar bakter 6617 II, 4| csakugyan megöldösték egymást.~~Az nem baj, hogy én harmadik 6618 II, 4| abból nem lesz háború. Hanem az nagy baj, hogy mindenféle 6619 II, 4| állnak meg. A hátteret és az oldalteret virágzó almafák 6620 II, 4| szemébõl kicsit késõn ment ki az álom az idén. Az elõtér 6621 II, 4| kicsit késõn ment ki az álom az idén. Az elõtér a pályatest, 6622 II, 4| ment ki az álom az idén. Az elõtér a pályatest, most 6623 II, 4| jobbról-balról a sorompót. Az országút felõl mezítlábas, 6624 II, 4| Lehet, hogy tüdõbajosok, de az is lehet, hogy ha nem hajába 6625 II, 4| szaladni - csöndesíti õket az õr, és megnézi az óráját. - 6626 II, 4| csöndesíti õket az õr, és megnézi az óráját. - Van még hat perc.~- 6627 II, 4| jajis... - fuldokolja az asszony. Alighanem jajistenemet 6628 II, 4| jegyet is... Jajis...~- Az is meglesz - mondja a bakter, 6629 II, 4| kicsit rogyott a tartása. De az ilyen kis anyagyász se teher. 6630 II, 4| Átsüti egy kis suta mosolygás az arcát.~- Hozom neked a jegyet. 6631 II, 4| Addig te legyél a bakter.~Az országút felõl, a fák mögül 6632 II, 4| napra.~- Jó nekik - mondja az asszony, és egy kicsit bánatosan 6633 II, 4| majd lesz még ilyen piros az õ kis vászonzacskójának 6634 II, 4| kezébõl, feje odabillen az anyja ölébe, egy darabig 6635 II, 4| Olyan piros, mint a zászló.~Az õr éppen akkor jön ki a 6636 II, 4| vigyázóféle lehet, leugrik az ördögszekérrõl, és odadobban 6637 II, 4| ördögszekérrõl, és odadobban az õr elé:~- Nem ereszt át 6638 II, 4| Maguk tán már akkor lezárják az utat, mikor a vonat még 6639 II, 4| szabál, szabál - von vállat az õr.~- De attól csak átereszthet 6640 II, 4| hogy nem lehet - mondja az ember nagyon nyugodtan, 6641 II, 4| Hát mit okoskodik ott az a tata!~- Nekünk akar parancsolni?~- 6642 II, 4| kelt, érdemes megismételni. Az õr ugyan nem nevet, de nem 6643 II, 4| Öreg ember már õ arra, hogy az ilyen cselefendi beszédet 6644 II, 4| Ez is vonat? - kiáltja az egyik gyerek, és megdudáltatja 6645 II, 4| gyerek, és megdudáltatja az autót. - Fogadjunk, hogy 6646 II, 4| Fogadjunk, hogy a mi kocsinkkal az árokba lehetne fordítani!~ 6647 II, 4| tisztelik a tekintélyt, ha az csak az öreg vasúti bakter 6648 II, 4| a tekintélyt, ha az csak az öreg vasúti bakter vászonzubbonyát 6649 II, 4| milyen nagyot fordult a világ az én gyerekkorom óta. Ugyan 6650 II, 4| csakolyan tekintély volt, mint az állomásfõnök. Mindenki az 6651 II, 4| az állomásfõnök. Mindenki az volt, akirõl tudtuk, hogy 6652 II, 4| amikor ilyeneket gondolok, az is lehet, hogy az öregségem 6653 II, 4| gondolok, az is lehet, hogy az öregségem acsarog a fiatalokra, 6654 II, 4| vonat már el is indul.~- Hát az úr - néz rám a bakter. - 6655 II, 4| borzasztó szégyellném, ha az õr észrevenné a gyámoltalanságomat -, 6656 II, 4| Menyecske, menyecske! - rázom az asszonyt.~Az õr szalad a 6657 II, 4| menyecske! - rázom az asszonyt.~Az õr szalad a tócsához, amely 6658 II, 4| esõvizet, loccsant belõle az asszony arcába is, a gyerekébe 6659 II, 4| a gyerekébe is.~- No, mi az, jó asszony?~A menyecske 6660 II, 4| már semmi baj se - mondja az õr, s csak most jut eszébe, 6661 II, 4| tollászkodó madarak.~- Mi volt az, bácsi? - kérdi a vigyázó.~- 6662 II, 4| gyereke.~Lassan mondja, mert az epilepsziáról nem való hangosan 6663 II, 4| szomorítani még azzal is az Örzsi nevezetût, mikor elég 6664 II, 4| most mán a másik vonat?~- Az? - vonja meg a vállát a 6665 II, 4| meg a vállát a bakter. - Az majd éjfél után. De addig 6666 II, 4| maguknak.~- Nem lehet - mondja az asszony, és fölnyalábolja 6667 II, 4| városba. Nagy természete van az uramnak, így is agyonver, 6668 II, 4| asszony, ha megférne velünk.~Az asszonynak megretten a szeme.~- 6669 II, 4| Nagy alkalmatlanság lenne az a fiataluraknak.~- Dehogy! 6670 II, 4| vonat! Legalább nem veri meg az ura! - csipognak összevissza, 6671 II, 4| összevissza, s már segítik is föl az asszonyt a kocsira.~Hiába, 6672 II, 4| Ti-it, ti-it, tit! - süvölt az autó sípja.~A bakter fölhúzza 6673 II, 4| pedig tisztelgek a tollammal az öreg vasúti bakternak, mint 6674 II, 4| helyén legyen esze és szíve az ország minden bakterának.~ 6675 II, 4| meteorológiai tudomány szerint az enyhe télnek három típusa 6676 II, 4| télnek három típusa van? Az egyik az, mikor a légnyomás 6677 II, 4| három típusa van? Az egyik az, mikor a légnyomás délen 6678 II, 4| északon alacsony. A másik az, mikor a légnyomás nyugaton 6679 II, 4| keleten alacsony. A harmadik az, mikor hazánkat sûrûn látogatják 6680 II, 4| biztatni kell õket, ahogy az ötömösi ember szokta a ragadós 6681 II, 4| szó köztünk maradjon, amit az enyhe tél három típusáról 6682 II, 4| azt se értem. Amit értek, az az, hogy a sûrû és hosszú 6683 II, 4| se értem. Amit értek, az az, hogy a sûrû és hosszú depressziókból 6684 II, 4| lesz. Amit pedig nem értek, az az, hogy akkor mért nincs 6685 II, 4| Amit pedig nem értek, az az, hogy akkor mért nincs minálunk 6686 II, 4| ami a depressziót illeti, az nemcsak sûrûn látogatja 6687 II, 4| okozni a száraz esztendõt. Az, hogy a magyar boszorkányok 6688 II, 4| tudatlan ember is, mint az izobárokat meg a ciklonokat 6689 II, 4| a címül írott tantétel, az, hogy „nem eszi meg a farkas 6690 II, 4| csuhákba és csuklyákba.~Igen, az szép lett volna, csengõs 6691 II, 4| játszani, de aztán, hogy az éjszaka is ránk feketedett, 6692 II, 4| Aki nem akar itt virradni, az ne sajnálja teste fáradságát 6693 II, 4| lelkesedéssel karolta volna fel az eszmét. Aki úrféle volt 6694 II, 4| úrféle volt a motoroson, az még csak vállalta a váratlan 6695 II, 4| ember lett volna köztünk, az okvetlenül bicskát rántott 6696 II, 4| bicskát rántott volna erre az aposztrofálásra, amelyben 6697 II, 4| van, se nekünk. Más volt az akkor, mikor le is hajóztunk, 6698 II, 4| martonosi portékával. Hát ebben az idõben történt - úgy mondják -, 6699 II, 4| megadtuk a motorosnak a magáét, az most már az õ dolga, tud-e 6700 II, 4| motorosnak a magáét, az most már az õ dolga, tud-e menni vagy 6701 II, 4| kendtök, hogy akadály van az útban - rimánkodik a vasutas.~- 6702 II, 4| segél-mozdony, hogy fölszabadítsa az utat.~- Jó, jó, de az se 6703 II, 4| fölszabadítsa az utat.~- Jó, jó, de az se repülõgép, hanem sínön 6704 II, 4| sínön jár, û se bir haladni az oszlopoktul.~- Ráérünk a 6705 II, 4| tesz próbát a vasutas az ijesztgetéssel.~Egy csikorgós 6706 II, 4| indulatoskodás nincs. Mindig az volt a világ sora, hogy 6707 II, 4| kaput-rokk melegedett mellette.~Az úrfélék visszaszállingóznak 6708 II, 4| báránybõrsapkás tatár. - Néha az úrnak is löhet hasznát vönni, 6709 II, 4| Fenyegetõ csönd támad. Az úrfélék azt méregetik, hányan 6710 II, 4| közül. Nem pisszen senki. Az úrfélébõl kevesebb van. 6711 II, 4| A vasutasok leugrálnak. Az egyik visszajön, és bekurjant 6712 II, 4| visszajön, és bekurjant az ajtón.~- No gyerünk, embörök!~ 6713 II, 4| Nem mozdul senki. Most már az úrféle se akar martonosi 6714 II, 4| rongyos ember végigvágja magát az utolsó padon, ahová már 6715 II, 4| tûzre, mikor megszaporodott az asszony. Azúta a földön 6716 II, 4| hibádzik itt neköd más, csak az asszony.~A sarokból, ahol 6717 II, 4| nyöszörgése.~- Nene - húzza vissza az ember a lábát -, észre se 6718 II, 4| lámpájával. Mindenki odanéz. Az asszony is úrféle lehet, 6719 II, 4| Nem sértöttem tán mög az asszonyságot? Nézze, inkább 6720 II, 4| inkább ide üljön, mert ott az ablakon nagyon sivít be 6721 II, 4| be a szél.~Föláll, kinéz az ablakon, aztán fölveti a 6722 II, 4| fölveti a fejét:~- No?~Ezt nem az asszonytól kérdezi, hanem 6723 II, 4| kilométeren birkóznunk kell az oszlopokkal, de oda se nézünk 6724 II, 4| Schedelius képes világkrónikája; az elsõ világtörténelem, amit 6725 II, 4| nyomtatott Norinbergában, abban az évtizedben, amelyben Mátyás 6726 II, 4| bizonyosan Noé pátriárka, mert az van aláírva. Igen ám, csakhogy 6727 II, 4| férfiú aztán végigvonul az egész köteten, hol mint 6728 II, 4| harminc éve garázdálkodom az irodalomban, összeirkáltam 6729 II, 4| minden zavar nélkül kezdem az elõadást, elõször személyi 6730 II, 4| Magyarországon -, hanem az elõadók is rendesen okos 6731 II, 4| s hiszem, ehhez szabták az igényeiket is. Nem várnak 6732 II, 4| a parasztból; azzá tette az õstermelõkonjunktúra, amikor 6733 II, 4| volt felül, és maradt most, az általános pusztulásban, 6734 II, 4| letettem a kiadó elé, a kiadó, az üzletember, aki nem a maga 6735 II, 4| Igen, a lengyel parasztról. Az más, kérem. A norvég paraszt, 6736 II, 4| kérem. A norvég paraszt, az orosz paraszt, a spanyol 6737 II, 4| paraszt, a spanyol paraszt: az igen, az kell a magyar közönségnek. 6738 II, 4| spanyol paraszt: az igen, az kell a magyar közönségnek. 6739 II, 4| régi veszedelme ennek az országnak, ahol az emberek 6740 II, 4| ennek az országnak, ahol az emberek és társadalmi osztályok 6741 II, 4| egymást, mint a vadgesztenyék az ágon. Azzal rontjuk el az 6742 II, 4| az ágon. Azzal rontjuk el az életünket, hogy nem ismerjük, 6743 II, 4| szembe a polgári társadalom az ipari munkássággal, de ezt 6744 II, 4| ipari munkássággal, de ezt az ellentétet az mérgesítette 6745 II, 4| munkássággal, de ezt az ellentétet az mérgesítette el, hogy a 6746 II, 4| polgári társadalom nem kereste az utat a munkásság lelkéhez, 6747 II, 4| hídverést. Félek, hogy eljön az idõ, és az nagyon rossz 6748 II, 4| Félek, hogy eljön az idõ, és az nagyon rossz idõ lesz, amikor 6749 II, 4| felfedezetlen és ismeretlen, mint az õ idejében volt, s amilyen 6750 II, 4| égisze alatt megalakítani az Alföldkutató Bizottságot, 6751 II, 4| amelynek igazi hivatása az, hogy felderítse az Alföld 6752 II, 4| hivatása az, hogy felderítse az Alföld flóráját, faunáját, 6753 II, 4| mint régi Afrika-térképeken az emberevõk országát. A magyar 6754 II, 4| kultúrához tartoznak már.~Ez az ismeretlen paraszt nagyon 6755 II, 4| elõadónak, tárgyi zavaromat, ez az embarras de richesse, a 6756 II, 4| próbáljam megvilágítani azt az õserdõt, amelynek a neve: 6757 II, 4| Domaszéken azt tartják, hogy ha az eke által kivetett kõbaltával 6758 II, 4| kõbaltával fejbeütögeti magát az ember Luca napján, akkor 6759 II, 4| tagjai ütögetnék egymás fejét az õskori baltákkal! Vagy például 6760 II, 4| koma, ha ezt beleöntenéd az ökörbe, úgy möghûlne ijedtiben 6761 II, 4| szorosabbra vonni tárgyam körét. Az õserdõt nem mutathatom be 6762 II, 4| nézelõdéseinkben most csak az õserdõ sûrû, apró gyöpére, 6763 II, 4| neki szegény ember volt az apja, nagyapja, minden ivadéka 6764 II, 4| tehát természetes, hogy az lesz lefelé is. Nézelõdésünkbõl 6765 II, 4| Nézelõdésünkbõl tehát ki van zárva az urakkal egy tálból cseresznyézõ 6766 II, 4| földrajz miatt hördül föl az apa.~- Hát ezt érdemlöttem 6767 II, 4| próbálja csendesíteni az igazgató -, köll az a mai 6768 II, 4| csendesíteni az igazgató -, köll az a mai világban!~- Micsoda?~- 6769 II, 4| Micsoda?~- Hogy tudja az ember, hol van az a Róma, 6770 II, 4| tudja az ember, hol van az a Róma, meg az a London, 6771 II, 4| hol van az a Róma, meg az a London, meg az a Genf!~- 6772 II, 4| Róma, meg az a London, meg az a Genf!~- Köll, ugyé - robbant 6773 II, 4| Köll, ugyé - robbant ki az apai szív keserve. - Hát 6774 II, 4| keserve. - Hát azt gondolja az úr, csavargót akarok én 6775 II, 4| Fülledt virágszaga volt az iskolának, mint az úrnapi 6776 II, 4| volt az iskolának, mint az úrnapi sátornak, piros és 6777 II, 4| már csakugyan ráhibázott az igazságra.~- Fölkent leselkedéssel - 6778 II, 4| kezét, de attól féltem, hogy az Andriska buksi feje is közéjük 6779 II, 4| valami pedagógiai banketten az olvasókönyvet, aki belevette 6780 II, 4| olvasókönyvet, aki belevette ezt az olvasmányt. De azt is erre 6781 II, 4| nyolcesztendõs pulykapásztor, mi az a fennkölt, és micsoda teremtett 6782 II, 4| micsoda teremtett állat az a lelkesedés? Majd ha követválasztás 6783 II, 4| lelkesedésnek. Elmondom, milyen az, ha csak felibül-harmadábul 6784 II, 4| keserûség és a szégyen. Ha volna az a külön magyar Isten, akinek 6785 II, 4| teremtette ezt a fajt. De az öreg magyar Isten, a Numi 6786 II, 4| Tarom, ott maradt valahol az Urálban. S itt nincs kinek 6787 II, 4| verejték, muszáj azt letörölni az inge ujjával.~- Nos? - sürgeti 6788 II, 4| tanító úr. - Mi lesz azzal az idõhatározó mondattal?~Megvan 6789 II, 4| egészen helyesen meghatározta az idõt. De nehéz a tanító 6790 II, 4| felugrás közben:~- Nemsokára az összes törököket kiverjük 6791 II, 4| összes törököket kiverjük az országból.~Ez már igen. 6792 II, 4| belõle, hogy Verka nemcsak az idõmeghatározóval van barátságban, 6793 II, 4| Legföljebb azt nem tudja, hogy az „összes törökök” sokkal 6794 II, 4| a sírjából is megátkozna az apám, akinek a koporsójába 6795 II, 4| Kossuth-bankó is benne volt. De ebbe az elõadásba nem akarok belekeverni 6796 II, 4| helyét is, ahol járok. Ez az az Okatootáia, amelyiknek „ 6797 II, 4| helyét is, ahol járok. Ez az az Okatootáia, amelyiknek „ 6798 II, 4| Okatootáia, amelyiknek „az egyik szomszédja Kína, a 6799 II, 4| attól szaladtak volna szét. Az emberek, akik a gaztetejû 6800 II, 4| Hetedíziglen benne bujkál az unokák vérében, még akkor 6801 II, 4| tisztelik õket a pesti urak. Az öregek még az uradalmak 6802 II, 4| pesti urak. Az öregek még az uradalmak béresei, juhászai, 6803 II, 4| holdon, ki hármon keresi az adót, de olyan is van, aki 6804 II, 4| való vívmányáért fizettem.~Az alku könnyen ment, csak 6805 II, 4| isten neki, azt se bánja. Az aprópénzbõl kifogytam, ötvenest 6806 II, 4| a fejét. - Én még ebben az esztendõben nem láttam ekkora 6807 II, 4| harapósra is. - Aratásig az egész határban nem szed 6808 II, 4| Ki ez, fiam?~- Tudja az Isten - vont vállat. - Alighanem 6809 II, 4| Ferenc. Tudja tán, ki volt az?~- Tudja az Isten - mentegette 6810 II, 4| tán, ki volt az?~- Tudja az Isten - mentegette magát -, 6811 II, 4| magát -, nemigen vagyok én az ilyesmikkel beismerkedve.~ 6812 II, 4| hirdetõoszlop itt nincsen, mint amit az Isten teremtett, de ez tán 6813 II, 4| könnyebb róla. Csak úgy az ülésbõl, az ostornyéllel.~- 6814 II, 4| róla. Csak úgy az ülésbõl, az ostornyéllel.~- Minek bántja 6815 II, 4| Hogyhogy?~- Úgy, hogy az ilyen paletát vasárnapra 6816 II, 4| Illés. Nagyon fáj neki, hogy az egy pohár bortól elütik. 6817 II, 4| Arra még nem jött rá, hogy az életbõl is ilyenkor semmizik 6818 II, 4| plakátok, a belsõ zsebben az aláírási ív. Amazért húsz 6819 II, 4| szíverõsítõtõl.~- Melyik pártnak az embere maga?~- Én? Izé... 6820 II, 4| belsõ zsebben.~Elõkerül az ív. Lebetûz róla egy nevet.~- 6821 II, 4| nevet.~- De hát milyen párti az az úr?~- Mindegy az, kérem, 6822 II, 4| De hát milyen párti az az úr?~- Mindegy az, kérem, 6823 II, 4| párti az az úr?~- Mindegy az, kérem, nagyon fáin ember.~ 6824 II, 4| kérem, nagyon fáin ember.~Az egyik napszámosom kiszól 6825 II, 4| nagyon fáin ember.~- Hát az is az vót - bólogat a kortes. - 6826 II, 4| fáin ember.~- Hát az is az vót - bólogat a kortes. - 6827 II, 4| bólogat a kortes. - De az csak nyolcvan fillért reszkérozott 6828 II, 4| nagy hazafi vót - mondják az embereim, amikor a kortes 6829 II, 4| hazafiságnak. Aki nagy hazafi, az részeges, káromkodós, munkakerülõ, 6830 II, 4| a legkantárosabb legény az igehirdetésre.~~Vagy ötszáz 6831 II, 4| kérdezi, melyiknek milyen az elve. Az egyik is úr, meg 6832 II, 4| melyiknek milyen az elve. Az egyik is úr, meg a másik 6833 II, 4| mert én is úr vagyok, s az egyik urat, a szó köztünk 6834 II, 4| a világon senkitõl, csak az éhségtõl, meg az ínségtõl, 6835 II, 4| senkitõl, csak az éhségtõl, meg az ínségtõl, hát mi szükség 6836 II, 4| ahogy szorongok mellette az ülésdeszkán.~Megcsapkodja 6837 II, 4| rólam.~- Micsoda bírságot?~- Az öt pengõt. Majd elmondom, 6838 II, 4| kerékagyig érõ homok. És mondja az ember szép folyamatos keserûséggel, 6839 II, 4| megérzik a sok gyakorlat.~- Hát az úgy volt, tudja, hogy azt 6840 II, 4| malacát a vásárra, mert az õ lovai szántanak, vagyis 6841 II, 4| magát a koma, azt mondja, ha az õ kocsiját rákapcsolnánk 6842 II, 4| õ kocsiját rákapcsolnánk az enyimre, férnének a malacok. 6843 II, 4| kocsit összekapcsolni, mikor az tilos? Tilos? Mondom, hát 6844 II, 4| kilométerre vagyok ide, az én tanyámon nem dobolták 6845 II, 4| nem dobolták ki. Nem ér az a beszéd semmit, azt mondja, 6846 II, 4| igazság ez, mikor nem is az enyimek a malacok. Hát kiéi? - 6847 II, 4| kérdezi a csöndér. Hát az enyimek, ha tudni akarja, 6848 II, 4| mérgesen a csöndér, és fölírta az õ nevit is. Ki is hozták 6849 II, 4| pünkösdkor a palétát, vagy az öt pengõt köll megfizetnem, 6850 II, 4| követválasztás van, valamelyik az öt közül majd csak leveszi 6851 II, 4| beléd!~Elhallgatott, csak az aranycsillámú futóhomok 6852 II, 4| szokta, megszokni pedig csak az tudja, aki bele nem halt. 6853 II, 4| kérdezte meg tõlem:~- Tán az úr is abban a járatban van?~- 6854 II, 4| lenni.~- Nem - mondom -, az nem nekem való mesterség.~- 6855 II, 4| kutya mordul rám, hanem az asszony. Valami vándorlónak 6856 II, 4| fillért. Úgy nézett rám, ahogy az angyalokra nézhettek valamikor, 6857 II, 4| megint csak elfelhõsödött az arca. - Még ezen a héten 6858 II, 4| hordtak ilyent a kabátjukon az úriasszonyok, de csak a 6859 II, 4| de a múlt esztendõben, az idén csak hármat.~- Hát 6860 II, 4| Krumplilevélbõl csinálják a dohányt. Az uram is.~- Ura is van magának?~- 6861 II, 4| vezeti a kontóskönyvet.~- Az is van?~- Csakis az van. 6862 II, 4| kontóskönyvet.~- Az is van?~- Csakis az van. Nem bírnak az emberek 6863 II, 4| Csakis az van. Nem bírnak az emberek készpénzzel fizetni. 6864 II, 4| kontóskönyvet. Sok benne az adós, de a kontó kevés. 6865 II, 4| gyufa skatulyánként. Ebben az esztendõben január 8. óta.~- 6866 II, 4| fizetett ki. Mondja is mindig az uram, hogy ha tíz ilyen 6867 II, 4| volna, a fejünk se fájna.~- Az ám, ni - kérdeztem -, hol 6868 II, 4| ám, ni - kérdeztem -, hol az ura? Derék ember lehet, 6869 II, 4| Pecegi vagy mi a csuda. Az este halt meg az uramnak 6870 II, 4| csuda. Az este halt meg az uramnak a testvérnénje, 6871 II, 4| is látszott rajta, hogy az utolsóban van. Osztán hogy 6872 II, 4| akkor járt itt a kortes, az uram megegyezett vele arra 6873 II, 4| uram megegyezett vele arra az esetre, ha halomás talál 6874 II, 4| megcsináltatja a koporsót, akkor az uram rászavaz arra a pesti 6875 II, 4| rászavaz arra a pesti izére. Az este meg is történt a halomás, 6876 II, 4| történt a halomás, ezt ment be az uram megjelenteni.~Nagyon 6877 II, 4| velem csinált.~- Azt mondja az uram, sokkal biztosabb ez, 6878 II, 4| nagyon megjárta a készpénzzel az unokatestvérem, itt a harmadik 6879 II, 4| mert nagyon rátarti ember az, csizmadia mesterséget is 6880 II, 4| csizmát senki. Hát elég az hozzá, hogy harminc pengõt 6881 II, 4| nép.~~Hát ilyen közelrõl az a fennkölt lelkesedés, amellyel 6882 II, 4| koporsót, amelybe belefér az egész magyar élet.~II~Az 6883 II, 4| az egész magyar élet.~II~Az a népvizsga, amit én rendeztem, 6884 II, 4| és nem volt napsugaras. Az én Pétereim, Antalaim, Szilvesztereim 6885 II, 4| közt is, s bizalmatlanok az úrféléhez, akirõl leginkább 6886 II, 4| úrfélének nézni a parasztjaim. Az õ nyelvüket beszélem, köröm 6887 II, 4| pipámra. S ebbõl látják, hogy az õ fajtájuk vagyok, s megered 6888 II, 4| illetve nem a cigaretta; nem az édeskedés, se a helyretyutyuzás, 6889 II, 4| kiskorukban adott nekik az iskola. S hogy mi veszett 6890 II, 4| mit tett hozzá a háború, az újság, a rádió, a piac, 6891 II, 4| rádió, a piac, a vasút, az autóbusz. Nem egy helyen 6892 II, 4| ismétlõiskolával is.~Megmondtam az öreg deákjaimnak, hogy abból 6893 II, 4| õk a hatalmasabbak, mert az õ kezükben van a csákány 6894 II, 4| kezükben van a csákány meg az ásó, az enyémben csak plajbász, 6895 II, 4| van a csákány meg az ásó, az enyémben csak plajbász, 6896 II, 4| enyémben csak plajbász, az is olyan kicsi, hogy alig 6897 II, 4| megmondtam, hogy kiírom az újságba, mit tudnak az errefelé 6898 II, 4| kiírom az újságba, mit tudnak az errefelé lakó emberek a 6899 II, 4| becsületbõl is fogja marékra az eszét mindenki.~Nem hiszem, 6900 II, 4| szülének vagy a menyecskének, az más kérdés. De azért nem 6901 II, 4| végzõdik minden ásatásom, hogy az utolsó hét végén a búcsúkézfogáskor 6902 II, 4| végén a búcsúkézfogáskor az embereim megválasztanak 6903 II, 4| népének egyenes folytatása. Az Úristen magyar domíniumában 6904 II, 4| Úristen magyar domíniumában az égig nyurgult díszfák, a 6905 II, 4| csenevész gyümölcsösök, az elszegényedett búzamezõk 6906 II, 4| miért hívják a parasztot az országházában nemzetfönntartó 6907 II, 4| messzirõl mondani, de itt az árokparton nagyon meggondolandó. 6908 II, 4| mondanának neki.~Kérdéseimet az úgynevezett „elemi mûveltség” 6909 II, 4| szedtem. Amit, úgy képzelné az ember, a huszadik század 6910 II, 4| gyermeke tanulás nélkül, az utcán is fölszedeget a mûveltség 6911 II, 4| kérdésekrõl, hogy mitõl lesz az esõ, hogy merre van az a 6912 II, 4| lesz az esõ, hogy merre van az a nagy búzatermõ Argentína, 6913 II, 4| adnak semmit, aztán meg az asszonyok kinevetik az embert, 6914 II, 4| meg az asszonyok kinevetik az embert, hogy „kendbõl már 6915 II, 4| valamit vesznek a boltban, és az újságba van takarva, azt 6916 II, 4| takarva, azt elolvassák. Az ám, de hátha az háromesztendõs 6917 II, 4| elolvassák. Az ám, de hátha az háromesztendõs újság? Nem 6918 II, 4| háromesztendõs újság? Nem baj az, avul is, javul is. Aztán 6919 II, 4| aki kitalálta.~- Ki volt az a Napóleon? - ezt adom föl 6920 II, 4| világtörténelmi tételnek. Végre is, az én napszámosaim már tudnak 6921 II, 4| már nem tudom.~- Mi volt az a Napolóm? Császár, király, 6922 II, 4| micsoda? Költõ? Tudja, mi az a költõ?~- Aki versszerkesztõ. 6923 II, 4| võfélyféle. De a Napólom nem az volt.~- Hát mi lehetett?~ 6924 II, 4| Napóleonról se tud többet. De az engem nem vigasztal meg 6925 II, 4| sarcolhatta a népeket ez az Átila, ha még aranykoporsóra 6926 II, 4| lelkesedéssel választottak királlyá? Az öregek errõl sem tudnak 6927 II, 4| csak azt tudják, hogy mióta az meghalt, oda az igazság.~ 6928 II, 4| hogy mióta az meghalt, oda az igazság.~Az Alföld paraszttömegeinek, 6929 II, 4| meghalt, oda az igazság.~Az Alföld paraszttömegeinek, 6930 II, 4| mondái, hagyományai. Számukra az egész magyar történelem 6931 II, 4| nincs tovább ez se. Mi volt az a negyvennyolc, mit csinált 6932 II, 4| vállvonás a felelet. Meg az, hogy az nagy ember volt, 6933 II, 4| a felelet. Meg az, hogy az nagy ember volt, most is 6934 II, 4| volt nagy? Mert eltörölte az adót. Mert megverte a németet. 6935 II, 4| Mert meg merte mondani az igazat a nagy uraknak.~Arról, 6936 II, 4| Árpád kormányzata óta.~Az általánosságok után egy 6937 II, 4| nem tudom, hallja, de én az öregapámtól úgy hallottam, 6938 II, 4| akkor is magyarok laktak, az elsõ gazdája valami Bunford 6939 II, 4| kell azt gondolni, hogy az élõ nagyok jobban járnak, 6940 II, 4| halhatatlan halottak. Elõvettem az alkotmánytant is, s népem 6941 II, 4| fel a kérdést:~- Ki most az országban a legnagyobb úr?~ 6942 II, 4| lemázsáltunk”, már nincsen császár. Az öreg kun azonban nem hagyta 6943 II, 4| néha titokban tartózkodik az irigyei miatt. Az a császár, 6944 II, 4| tartózkodik az irigyei miatt. Az a császár, akinek a képe 6945 II, 4| ötpengõst, és megmutatom az öreg államjogásznak az averzét.~- 6946 II, 4| megmutatom az öreg államjogásznak az averzét.~- Kicsoda ez?~- 6947 II, 4| Kicsoda ez?~- Ha a pénzen van, az a császár.~A huszonhét ember 6948 II, 4| akinek a képe a pénzen van, az Horthy Miklós kormányzó. 6949 II, 4| volt, aki azt hitte, hogy az a „Betlehem gróf”.~Megkérdeztem 6950 II, 4| Megkérdeztem azt is, mi az az állam. A feleletek elég 6951 II, 4| Megkérdeztem azt is, mi az az állam. A feleletek elég 6952 II, 4| elég értelmesek voltak. Aki az adót szedi. Aki a katonát 6953 II, 4| fiam?~- Mert dolgoztati az embört, maga mög csak nézi.~ 6954 II, 4| hogy nem komoly beszéd volt az övé, csak a szó volt vele 6955 II, 4| volt vele több. Én pedig az állami tekintély érdekében 6956 II, 4| érdekében azt füllentettem, hogy az államéból fizetem a napszámot.~~ 6957 II, 4| napszámot.~~A következõ kérdés az volt, hogy szabad-e embert 6958 II, 4| mikor nincs háború? Mikor az ember mén csöndesen az országúton, 6959 II, 4| Mikor az ember mén csöndesen az országúton, vagy ül a pohár 6960 II, 4| a kocsmában, vagy alszik az ágyában, szabad-e akkor 6961 II, 4| Mert Isten tiltja, mert az emberi érzés nem engedi?~- 6962 II, 4| engedi?~- Mert becsukják az embert érte.~Választ kértem 6963 II, 4| Sokan láttak. Mitõl van az? Egy ember hallotta, olyankor 6964 II, 4| küldött haza. Hogy ott terem az amerikai mogyoró. Hogy ott 6965 II, 4| hogy ország-e, vagy világ az az Amerika, hogy le vagy 6966 II, 4| ország-e, vagy világ az az Amerika, hogy le vagy fel 6967 II, 4| azt kérdeztem, mi hajtja az órát, gondolkozott-e már 6968 II, 4| movens-nek - magyarul sétáló az inga neve; - volt, aki a 6969 II, 4| kerekeket. Itt is Illés volt az, aki fején találta a szöget 6970 II, 4| a válasszal:~- Mi hajtja az órát? A nehézség.~Persze 6971 II, 4| ember, aki körülbelül abban az idõben, mikor Klebelsberg 6972 II, 4| egy marék avar régiséget az asztalomra:~- Szegény ember 6973 II, 4| Hiszen tudom én, hogy ebben az országban semmire se sajnálják 6974 II, 4| kis számolásra megtanítja az iskola, a többit kipótolja 6975 II, 4| azt felelem: minek akkor az egész nagy és költséges 6976 II, 4| négyosztályú, a hatosztályú, az ismétlõiskola? Hiszen írni, 6977 II, 4| aki úgy érzi, hogy én itt az õ mesterségét bántottam 6978 II, 4| pedagógiailag terhelt család van az országban, mint amilyenbõl 6979 II, 4| megvallom, hogy éntõlem is csak az Isten õrizte meg a pedagógiát, 6980 II, 4| régész hálával tartozom: az egyik Hock Lajos volt dorozsmai, 6981 II, 4| a tanítót okolom én, nem az embereket, hanem a rendszerben 6982 II, 4| bezárjuk a tanyai gyereket az állítmánykiegészítõ alanyesetek 6983 II, 4| mondom, mi lenne abból, ha az úgyis koránkelõ tanyai gyereket 6984 II, 4| koránkelõ tanyai gyereket az õszi és tavaszi hónapokban 6985 II, 4| segítségére? Azt hiszem, az lenne, hogy a paraszt megbékülne 6986 II, 4| hogy a paraszt megbékülne az iskolával, amelyben ma inkább 6987 II, 4| Amint a paraszt kikerül az iskolából - s félek, ez 6988 II, 4| harmathoz se jut. Ebben az országban nem készül könyv 6989 II, 4| kalendárium mellé. Ebben az országban nem készül újság 6990 II, 4| akármilyen irányú legyen az a politika, nem neki való, 6991 II, 4| szívéhez, se értelméhez. Ebben az országban a paraszttal csak 6992 II, 4| százezrei számára. Tudom, hogy az utóbbi idõkben megszervezték 6993 II, 4| utóbbi idõkben megszervezték az iskolán kívüli népmívelést, 6994 II, 4| apostoli tevékenységüket az apostolok lovain gyakorolják. 6995 II, 4| nem lehet. S természetes az is, hogy szemrehányást tenni 6996 II, 4| nincs kitõl számon kérni az úgynevezett nemzetfönntartó 6997 II, 4| segítsetek rajta! Mert nem az ország házában van a magyar 6998 II, 4| de mindig szeretett volna az lenni. Ez már vérében volt 6999 II, 4| addig tartanak, ameddig az akácfa-kereszt kilátszik 7000 II, 4| a gaz közül. Mikor aztán az akácfakereszt elkorhad,