Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library
Alphabetical    [«  »]
avizóra 1
avul 1
avval 12
az 7592
azalatt 4
azalól 1
azám 5
Frequency    [«  »]
-----
-----
19905 a
7592 az
4079 hogy
3775 nem
3736 is
Móra Ferenc
Tápéi furfangosok

IntraText - Concordances

az

1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-7592

     Kötet,  Fejezet
7001 II, 4| elkorhad, elkeveredik a homokba az õsök emlékezete is, és többet 7002 II, 4| megevett a magyar föld, ezekkel az istenkéz vetette vadvirágokkal 7003 II, 4| csontokat, hiszen nincsen az õ üzenetükben semmi bujtogatás! 7004 II, 4| okos berendezkedéseik, mint az emberi társadalomnak, amely 7005 II, 4| törvényeket csinálni, mint az erdei és mezei vadaké.~Attól 7006 II, 4| volna, és destruálni akarnák az emberi törvényeket az õsi 7007 II, 4| akarnák az emberi törvényeket az õsi törvényért, ó, dehogy! 7008 II, 4| Jánosok nem tudnak latinul, és az õsi törvény alszik a lelkükben, 7009 II, 4| mikor öt esztendõ múlva az õ falujukban is kidobolták, 7010 II, 4| is fölment a községházára az urakhoz, hogy neki is írjanak 7011 II, 4| holdnak jóllakatni. Õ meg az asszony kettõ; meg a négy 7012 II, 4| kettõ; meg a négy gyerek, az hat; a tehetetlen apját, 7013 II, 4| apját, anyját is õ tartja, az nyolc; de kilencediknek 7014 II, 4| nyolc; de kilencediknek még az öregszüle is ott van, a 7015 II, 4| állt be, s erre a bíró úr, az Isten áldja meg érte, megítélte 7016 II, 4| Jánosból Földbirtokos János az idei tavaszra.~Igaz, hogy 7017 II, 4| nézdegélt a világba, mint az idei tavaszon. Hét nemzedék 7018 II, 4| kutyát rúgta lágyékon, mikor az elõre akart szaladni, hazatérõben 7019 II, 4| szántással, mikor így átvette az impériumot a két holdon, 7020 II, 4| se vetõmagja, se semmije az égvilágon. De most már volt 7021 II, 4| munkájú palántát, amivel az asszony meg a gyerekek is 7022 II, 4| Jánost mindenütt kedvelték az ispán urak, mert tudták 7023 II, 4| róla, hogy dolgos, és az erkölcseiben sincs kivetni 7024 II, 4| uram? - köszönt be János az elsõ majorba.~Az volt a 7025 II, 4| be János az elsõ majorba.~Az volt a válasz, hogy a munkás 7026 II, 4| igen, de aki maga is gazda, az csak menjen a maga földjére. 7027 II, 4| menjen a maga földjére. Ez az uraság parancsa, így adta 7028 II, 4| parancsa, így adta ki még az õsszel a földosztáskor.~ 7029 II, 4| azzal fogadták:~- Hja, kend az a híres? Kendnek kellett 7030 II, 4| embertõl.~És így maradt János az idei nyáron rész nélkül, 7031 II, 4| nélkül, és így nem kellett az idei õszön sehol se kukoricatörõnek, 7032 II, 4| megfogadta, hogy soha többet az életben nem lesz vele baj, 7033 II, 4| egyszer szabadítsák meg az urak a földtõl. De minden 7034 II, 4| kénytelen lesz agyonverni az egész családját, és kilencedmagával 7035 II, 4| mert mi jusson panaszkodna az, akinek úgy fölvitte Isten 7036 II, 4| szegénye lehet? Aztán meg, az igazat megvallva, hiába 7037 II, 4| vállaltad, nyögjed, belesegíthet az asszonyod is, meg a gyereked 7038 II, 4| gyerek enni is kér, meg az adó is harapdálja a jövedelmet, 7039 II, 4| a gabonának, hogy olyant az öregapád öreganyja se hallott. 7040 II, 4| hogy ezt mondhatnák neki. Az édes Istenbe vetette 7041 II, 4| kiporciózta a városnak is meg az államnak is a magáét, akkorra 7042 II, 4| kellett csinálni, megjött az ötödik gyerek is, mert Isten 7043 II, 4| volt, aki nem avatkozik az Isten dolgába.~Az ördög 7044 II, 4| avatkozik az Isten dolgába.~Az ördög azonban, aki sose 7045 II, 4| dohányról is letett, mióta az idõk megnehezedtek; el is 7046 II, 4| rajta kifaragva, és annak az árát is beleinstruálta a 7047 II, 4| rajta egy szamárcsikót.~Az ördög úgy vetette a kelepcét, 7048 II, 4| belebújt a János malacába - már az újtestamentumban is igen 7049 II, 4| de kis heréd van.~- Az ám - felelte Pál -, jól 7050 II, 4| olyan istenverte fehér, mint az enyim.~- Ez ügön - bólintott 7051 II, 4| bajban - kushadt vissza Pál az álmok világából a valódilagos 7052 II, 4| tenyerirül a másikba eresztette, az ujjai közt morzsolgatta, 7053 II, 4| ez, - vakargatta Pál az állát. - Az idei árenda 7054 II, 4| vakargatta Pál az állát. - Az idei árenda még nincs kifizetve, 7055 II, 4| árendát is elõre.~- Mi summa az együtt?~- Van vagy 1300 7056 II, 4| Van vagy 1300 pöngõ. Mög az én kauciómat is mög köll 7057 II, 4| kauciómat is mög köll téríteni az illetõnek.~- Hogy szaporodott 7058 II, 4| volt függesztve a sarc. Az üdvégy erre is pézt kóstál. 7059 II, 4| kóstál. Így oszt megnõtt az adósság. Jobb hízó az, mint 7060 II, 4| megnõtt az adósság. Jobb hízó az, mint a disznó.~Nem lehet 7061 II, 4| homokon levõ kunyhó fejében. Az csak olyan fûtetejû viskó 7062 II, 4| olyan gazdaemberes, mint az övé. De a homok barna volt, 7063 II, 4| hanem háromszor többet ér az övénél. Még az 1300 pengõs 7064 II, 4| többet ér az övénél. Még az 1300 pengõs teher átvállalásával 7065 II, 4| tudta a gyeplõt tartani. Az õ asszonya más, latolgatta 7066 II, 4| asszonya más, latolgatta János az esélyeket. Õt magát akármi 7067 II, 4| Õt magát akármi érné - az ötvenen túl volt már akkor 7068 II, 4| hatvan felé hazafelé” -, az õ asszonya asszony a talpán, 7069 II, 4| megõrzi a barna homokot az öt gyereknek, fejenként 7070 II, 4| fejenként négy holdat.~Azonban az elsõ tíz hold átírásából 7071 II, 4| föld, addig Pál szavatol az árendáért.~Pál is azt mondta, 7072 II, 4| sarcot. Mikor mennyit bírt. Az elsõ évben százötven pengõt 7073 II, 4| semmit, mert nem volt mibõl. Az 58 pengõs búzán bérelt föld 7074 II, 4| világot teremtette, de hogy az emberek azt nem találták 7075 II, 4| elõ, földhözragadt Pál!~Az iskolaszolga elõ is állt, 7076 II, 4| mikor ötödik esztendeje az a bizonyos nevezetû János 7077 II, 4| Hát akkor álljon elõ az a bizonyos János, a haszontalan, 7078 II, 4| megfelelt. Írásokat húzott elõ az ingderékból, és bebizonyította 7079 II, 4| kifizetett 700 pengõt, hát még az a tömérdek adó! Õ maga se 7080 II, 4| mibõl telt, de hát higgyenek az urak a saját írásuknak.~ 7081 II, 4| írásuknak.~Igen, ami igaz, az igaz, az urak egy szóval 7082 II, 4| Igen, ami igaz, az igaz, az urak egy szóval se mondták, 7083 II, 4| nem magáért, hanem Pálért. Az átvett terhet törlesztette, 7084 II, 4| tanya, újra kellett építeni. Az asszony két esztendeje fekszik 7085 II, 4| mert tegnap ástam el õket az árokba.~- Hát akkor nincs 7086 II, 4| Földhözragadt János, kibotladozván az ajtón. Pedig nem értette 7087 II, 4| levert fészkit? Nem lehet az, ha Isten van az égben.~ 7088 II, 4| Nem lehet az, ha Isten van az égben.~Pedig lehet az. A 7089 II, 4| van az égben.~Pedig lehet az. A fecske fészkit is leverik, 7090 II, 4| hogy Isten madara.~Csak az emberi fészekleveréshez 7091 II, 4| és biztonságba helyezteti az ajtót és az ablakokat. Kell 7092 II, 4| biztonságba helyezteti az ajtót és az ablakokat. Kell egy községi 7093 II, 4| szemét törülgetni. Mert nincs az a szõrös szívû ember, aki 7094 II, 4| felült a vackán, belemártotta az ujját a tükör alatt a szenteltvíztartóba, 7095 II, 4| vetett egy keresztet, aztán az urára, aki a kanapé sarkában 7096 II, 4| nagyja csüggedt topogással, az apraja feszült kíváncsisággal 7097 II, 4| feszült kíváncsisággal szopván az ujját.~- Az Atyának, Fiúnak 7098 II, 4| kíváncsisággal szopván az ujját.~- Az Atyának, Fiúnak és Szentlélek 7099 II, 4| hova lakoltatják? - kérdem az urakat.~A vállukat vonogatják, 7100 II, 4| gazdasági felügyelõ, akinek az volna a hivatása, hogy átvegye 7101 II, 4| a hivatása, hogy átvegye az impériumot a kiürítendõ 7102 II, 4| kiinti Jánost.~- Mennyi volt az idei termés?~- Harminckét 7103 II, 4| Harminckét mázsa - nyögi az ember.~Gyors fejszámolás 7104 II, 4| ölég - csillan föl a remény az emberfecske tört szemében.~- 7105 II, 4| magától semmit - teszi hozzá az ügyész -, addig majd csak 7106 II, 4| szentjánosbogarak gyújtogatják az egyelõre adómentes mécsest 7107 II, 4| a rendcsinálás? - kérdem az urakat.~Azt felelik, körülbelül 7108 II, 4| Dehogy. A többit se, az istenadta.~Csönd lesz. Megint 7109 II, 4| nem kellett volna. Mikor az anyja észrevette, hogy harmadszor 7110 II, 4| Nagy csillapodás pedig az anyaszívnek az ilyen engedelmes 7111 II, 4| csillapodás pedig az anyaszívnek az ilyen engedelmes gyerek, 7112 II, 4| ilyen engedelmes gyerek, és az is igaz, hogy ilyen dolgos 7113 II, 4| hogy ilyen dolgos lány az egész dûlõben nincs, mint 7114 II, 4| bálozni szeret, mikor annak az ideje van, de azért fiatal, 7115 II, 4| fiatal is csak ilyen, csak az egyiknek jobban szolgál 7116 II, 4| hányta-vetette életük sorát az asszony, az is eszébe jutott 7117 II, 4| életük sorát az asszony, az is eszébe jutott neki, hogy 7118 II, 4| hogy nini, hiszen Valért is az õ nevire írták be az anyakönyvbe. 7119 II, 4| is az õ nevire írták be az anyakönyvbe. Csak akkor 7120 II, 4| Csak akkor esküdött meg az emberivel, mikor a gyerek 7121 II, 4| A tanító szemre hívatta az embört, és a lelkire beszélt, 7122 II, 4| csúfoskodnak.~Ezen aztán el is múlt az asszony haragjának a habja, 7123 II, 4| lett belõle. Ahogy ültek az eperfa alatt, a tapasztóföldön, 7124 II, 4| Valér eljajdította magát. Az anyja ráripakodott.~- Most 7125 II, 4| feddést a pulykákhoz intézte az asszony, akik oktalanul 7126 II, 4| erõt vett magán. Visszaült az anyja mellé, és nyugodtan 7127 II, 4| elvönne.~- El? - kapta föl az anya a fejét.~- El. Ha kiházasítanának 7128 II, 4| ögyebet, csak bútort.~- Az ágyunkat odaadhatnánk. Én 7129 II, 4| Verával azt kapna. Ugyan az majd földet is jussol.~Az 7130 II, 4| az majd földet is jussol.~Az asszony lehorgasztotta a 7131 II, 4| addig kukk!~Úgy számított az asszony, hogy ha árát adják 7132 II, 4| dinnyének, és tudja venni az urát egy kis italra a duttyánban, 7133 II, 4| engedelmesebb lesz.~De ezzel az úttal az ördögnek tartoztak. 7134 II, 4| lesz.~De ezzel az úttal az ördögnek tartoztak. A város 7135 II, 4| piacra, még le nem romlanak az árak. Ebben nem is lett 7136 II, 4| is lett volna hiba, a baj az volt, hogy idõ elõtt értek 7137 II, 4| be. A hold még fönt volt az égen, de a hajnal már szõkült.~- 7138 II, 4| kérdezte a városban a rendõr.~Az ember tudta, hogy még aratás 7139 II, 4| de nem mutatta. Fölintett az ostorával a holdra.~- A 7140 II, 4| fegyelmezni kell.~- Ami szabál, az szabál - mondta dölyf nélkül, 7141 II, 4| nélkül, de tekintélyesen.~Az ember tudta, hogy ez mit 7142 II, 4| másfél fillért kilónként.~Az ember ilyenformán még szerencsés 7143 II, 4| embernek érezhette magát, de az itallal való vidámodás esete 7144 II, 4| esete nem következett be, s az asszony csak kerülõ úton 7145 II, 4| közelítette meg a pányvával. Mikor az ember hazafelé menet azzal 7146 II, 4| várostól, hogysüllyessze el az Isten”, az asszony azzal 7147 II, 4| süllyessze el az Isten”, az asszony azzal tette magáévá 7148 II, 4| legalulra a bútoros kerüljön.~Az ember ugyan nem kérdezte 7149 II, 4| kérdezte meg, miért, de az asszony mondta kérdetlen 7150 II, 4| is. Kétszázöt pengõt kért az istentelen azért a semmi 7151 II, 4| igön benne van már Valér az üdõbe. Nagyot taszítana 7152 II, 4| kendnek is segítsége löhetne.~Az ember nem mondott se bût, 7153 II, 4| alkalmat kellett várni. Az pedig akkor jött meg, mikor 7154 II, 4| pedig akkor jött meg, mikor az eperpálinkát kifõzték. Hogy 7155 II, 4| Hogy történt, hogy se, az ilyesmit nehéz kitudni, 7156 II, 4| ilyesmit nehéz kitudni, az üstház kigyulladt, s a pálinkafõzõ 7157 II, 4| fizették a pálinkafõzõnek az ezerötszáz pengõt, s ebbõl 7158 II, 4| Valér anyja pedig azt mondta az urának, hogy nem szégyen 7159 II, 4| hogy nem szégyen tanulni az okos embertõl. Az ember 7160 II, 4| tanulni az okos embertõl. Az ember egy darabig balról 7161 II, 4| fejét, de a pálinka meg az asszony szövetségre léptek, 7162 II, 4| léptek, s addig biztatták az embert, hogy utoljára fölülrõl 7163 II, 4| lányom - mondta másnap reggel az asszony Valérnak -, most 7164 II, 4| valami förgetegös idõt adjon az a nagyon Úristen.~Ebben 7165 II, 4| nagyon száraz nyár uralkodott az idén. Négy egész hét beletelt, 7166 II, 4| Valérék tanyájának vegyék az utat. Már reggel meglátszott, 7167 II, 4| zenebona idõ lesz, s délre az utolsó szögig mindent kihordtak 7168 II, 4| vissza a nagyobbja holmival, az apraját elvermelték a tarlón. 7169 II, 4| használatban nem levõ szerszámokat. Az asszony adogatott le mindent, 7170 II, 4| asszony adogatott le mindent, az ember állt a létrán, Valér 7171 II, 4| s idõnként ki-kiszaladt az országútra, hogy nem hurcolász-e 7172 II, 4| valami hivatlan vendéget az ördög. De az idõ nem ténfergésre 7173 II, 4| hivatlan vendéget az ördög. De az idõ nem ténfergésre való 7174 II, 4| homokzsákokat táncoltatott, s az ég gálicszínûre zöldült.~- 7175 II, 4| Jég lössz - törülgette az ember a homlokát az ingeujjával. 7176 II, 4| törülgette az ember a homlokát az ingeujjával. Nem tudta, 7177 II, 4| Ni-incs! - visította vissza az asszony.~- Hát akkor ezt 7178 II, 4| terítsd szét! - kiáltott föl az ember, és fölnyújtott egy 7179 II, 4| mintha kétfelé repedt volna az ég. Az asszony ijedten vetett 7180 II, 4| kétfelé repedt volna az ég. Az asszony ijedten vetett keresztet, 7181 II, 4| Ügyeközz, ügyeközz - siettette az ember -, még az ajtókat, 7182 II, 4| siettette az ember -, még az ajtókat, ablakokat is le 7183 II, 4| ablakokat is le köll szödni.~Míg az asszony meg a lány azzal 7184 II, 4| a lány azzal vergõdtek, az ember egy-két hasáb fát 7185 II, 4| legyek is elpiszkolták nagyon az üvegjét - akár az esztendõk 7186 II, 4| nagyon az üvegjét - akár az esztendõk az eleven arcot.~ 7187 II, 4| üvegjét - akár az esztendõk az eleven arcot.~Az ember a 7188 II, 4| esztendõk az eleven arcot.~Az ember a három kép közül 7189 II, 4| hála Istennek - fordult ki az ajtótlan ajtón -, hun az 7190 II, 4| az ajtótlan ajtón -, hun az a szalma? Hamar, hamar, 7191 II, 4| hamar, mert mingyárt itt az esõ sûreje.~Öt csóvát dugdosott 7192 II, 4| dugdosott be a nádtetõbe, s mire az utolsót meggyújtotta a tanya 7193 II, 4| A fiasmacska nyávogása.~Az ember ráordított az asszonyra.~- 7194 II, 4| nyávogása.~Az ember ráordított az asszonyra.~- A szentségöd 7195 II, 4| már akkor ott futkosott az öreg macska, szájában a 7196 II, 4| kötõd! - kiáltott Valérra az ember, és lehajította a 7197 II, 4| villám sûrûbben hullott, mint az esõ. Igazán nem lehetett 7198 II, 4| égiháborút leimádkozni. Mire az ég kitisztult, akkorára 7199 II, 4| biztosítók igazságot nem tesznek.~Az egyik igazlátó csakugyan 7200 II, 4| villámnak.~- Ejnye - mondta neki az ember -, de sasnak való 7201 II, 4| de sasnak való szöme van az úrnak.~Õ úgy értette, hogy 7202 II, 4| a sas vágja ki a szemét az akasztófán, de a városi 7203 II, 4| Különösen, mikor a társa az elszenesedett ocsút is megtalálta.~- 7204 II, 4| mindön - törülgette a szemét az asszony. - Szalonna, zsír, 7205 II, 4| Szalonna, zsír, bútor, mindön az égvilágon.~Megtalálták a 7206 II, 4| házaknak mostanában inkább az a szokásuk, hogy összedûlnek, 7207 II, 4| hogy összedûlnek, mint az emberek.~III~Az irigység 7208 II, 4| összedûlnek, mint az emberek.~III~Az irigység se mondhatja, hogy 7209 II, 4| asszony volt, addig, míg az ura megvolt. Csakhogy az 7210 II, 4| az ura megvolt. Csakhogy az ura nem volt tovább az övé 7211 II, 4| Csakhogy az ura nem volt tovább az övé másfél esztendõnél, 7212 II, 4| azt se Julis nem tudta, se az ura. Honnan is tudhatta 7213 II, 4| császár se tudta?~Így rendelte az Isten, aki csakúgy rendeli 7214 II, 4| töredelmességgel tisztelhessék az Urat.~Ezt az öregasszonyok 7215 II, 4| tisztelhessék az Urat.~Ezt az öregasszonyok beszélték 7216 II, 4| így, akik már túl vannak az ördög incselkedésein, és 7217 II, 4| káposztáskõnek el nem hordtak belõlük az emberek. Lelkiatya azonban 7218 II, 4| aki vasárnaponként kihozza az Isten igéit a homoki vadak 7219 II, 4| igéit a homoki vadak közé, az tizenöt kilométerrül rázatja 7220 II, 4| bemutatja ugyan a misét az ó-templom omladékai közt, 7221 II, 4| tisztelhessék a szentséget. Az ezelõtt való emberek közt 7222 II, 4| fejetlen barát fölmutatja az Urat, de mostanában már 7223 II, 4| megmondani, míg jobban szolgált az emlékezete. Mert mi tagadás 7224 II, 4| hallhatta a csengettyûszót azon az éjszakán, ha akarta, mert 7225 II, 4| híre, se hamva nem volt az urának, pedig a császárok 7226 II, 4| azt nem lehetne mondani, az öregebbje még meg is cirógatta 7227 II, 4| hónapra.~Nagy megnyugvás volt az a Julisnak, hogy a városi 7228 II, 4| valóságosan repkedett a lelke az örömtül, ha kapált, ha kaszált, 7229 II, 4| szépet, hol csúnyát álmodott az urával, eleinte csak hébe-hóba, 7230 II, 4| táján, olyan álma volt, hogy az ura ül a padkán, abban a 7231 II, 4| nevetik, hogy csókolgatja õ az ura papucsát. Erre Julis 7232 II, 4| hogy csakugyan csókolgatja az ura lábát, ahogy ott térdel 7233 II, 4| papucsban csoszog valaki az ereszet alatt. Kiugrott 7234 II, 4| ereszet alatt. Kiugrott az ágybul, kidugta a fejit 7235 II, 4| ágybul, kidugta a fejit az ablakon, második kakasszó 7236 II, 4| Én vagyok, Julis - mondta az ember csendesen, és megindult 7237 II, 4| csendesen, és megindult az ablak felé.~Az asszony mindjárt 7238 II, 4| megindult az ablak felé.~Az asszony mindjárt megismerte 7239 II, 4| megismerte a járásárul, hogy ez az a sánta béres, aki a második 7240 II, 4| aki a második dûlõbõl is az õ kútjára jár vízért, mert 7241 II, 4| vízért, mert azt mondja, az sokkal jobb italú, mint 7242 II, 4| sokkal jobb italú, mint az övéké. Babcséplésben, szénaforgatásban, 7243 II, 4| fiastul. Azért nyitogattam az ajtót, mondok, mögnézöm 7244 II, 4| ilyen különös látományai az embörnek. Neköm is voltak 7245 II, 4| fejetlen barát mögmutati az embörnek az élete sorát. 7246 II, 4| barát mögmutati az embörnek az élete sorát. Hátha neköd 7247 II, 4| neköd is mondana valamit az urad felül.~Julisnak nem 7248 II, 4| kísértette a halott is meg az élõ is, hogy egy este csakugyan 7249 II, 4| csakugyan rázárta a gyerekre az ajtót, és kiment lelket 7250 II, 4| templomhegyre. Akkor lehetett az, hogy csengettyûszó hallatszott 7251 II, 4| gyerek se volt neki útjában, az is húzott õhozzá - összejegyesedtek. 7252 II, 4| Egy hét múlva lett volna az esküvõjük, mikor Julis bentjárt 7253 II, 4| Jódarabig várni kellett, mert az asszonyok elõtt a rokkantakat 7254 II, 4| sorra került, megkérdezte az illetõ városi urat, aki 7255 II, 4| illetõ városi urat, aki az igazolásokat osztogatta, 7256 II, 4| állította Julis. De sántának az is sánta. Rosszabb járása 7257 II, 4| Amikor Julis megmondta, hogy az lesz neki az ura, a városi 7258 II, 4| megmondta, hogy az lesz neki az ura, a városi úr elkomolyodott. 7259 II, 4| hadisegély.~- Nem jár? - esett le az asszonynak az álla. - Hát 7260 II, 4| esett le az asszonynak az álla. - Hát mért nem jár? 7261 II, 4| férjhez megy, azt tartsa el az ura, ne nehezkedjen az államra. 7262 II, 4| el az ura, ne nehezkedjen az államra. Ha jól keressük, 7263 II, 4| panasz.~De hogy ríva fakadt az ijedségtõl, megesett rajta 7264 II, 4| Szerencsére a béresnek helyin volt az esze, s a Julisét is helyreigazította. 7265 II, 4| helyreigazította. Kis pénz az a hadisegély egy esztendõben, 7266 II, 4| hadisegélyrül mondott le, hanem az esküvõrõl. Senki se hibáztatta 7267 II, 4| hadisegély nincs, akkor az ember se biztos, de aki 7268 II, 4| de aki hadisegélyt húz, az mindig talál olyant, aki 7269 II, 4| a sánta béressel, akkor az elmúlt tõle. A sánta lábával 7270 II, 4| nélkül a tanya. Ezt már nem az asszony unta meg, hanem 7271 II, 4| meg, hanem õ elégelte be az asszonnyal. Kihizlaltatta 7272 II, 4| hites urától való gyerekkel, az elsõvel, aki már suhanc-sorba 7273 II, 4| munkája. Nem esett még kezire az ásó, Julisnak meg már nem 7274 II, 4| bérletöd is tíz hold, mög az enyim is, ketten húsz holdon 7275 II, 4| mind haszonra való lössz az egy-két esztendõ múlva. 7276 II, 4| volna, de neköm csak ezt az egy legényt adta az Isten.~ 7277 II, 4| ezt az egy legényt adta az Isten.~Meghányták-vetették, 7278 II, 4| ne-e. De már akkor úgy nõtt az adó, mint az árvíz, pedig 7279 II, 4| akkor úgy nõtt az adó, mint az árvíz, pedig az árendát 7280 II, 4| adó, mint az árvíz, pedig az árendát se bírták fizetni. 7281 II, 4| A történet végét azzal az adótiszttel mondatom el, 7282 II, 4| adótiszttel mondatom el, aki az idén az összeírást végezte 7283 II, 4| mondatom el, aki az idén az összeírást végezte ezen 7284 II, 4| már lassanként több lesz az orozva-költ gyerek, mint 7285 II, 4| Gomora ez, kérem - legyint az adótiszt. - Bemegyek egy 7286 II, 4| meszelve, sárgával elhúzva az alja. Egy fiatal legény 7287 II, 4| legény ostornyelet faragcsál az ereszet alatt. Kikeresem 7288 II, 4| ereszet alatt. Kikeresem az ívet, a tanya száma szerint, 7289 II, 4| húzogatja a vállát -, ottan van az illetékös.~Az udvar sarkában, 7290 II, 4| ottan van az illetékös.~Az udvar sarkában, az ólak 7291 II, 4| illetékös.~Az udvar sarkában, az ólak mögött egy öregasszony 7292 II, 4| zsivajognak körülötte.~- Ki az a nénike? - kérdezem. - 7293 II, 4| Kicsodád neked a Julis?~- Az asszony.~Rámeredek, mint 7294 II, 4| csak úgy élünk együtt. Az apámmal is úgy élt.~- Hát 7295 II, 4| apámmal is úgy élt.~- Hát hol az apád?~- Möghalt a múlt esztendõben. 7296 II, 4| esztendõs.~- És te összeálltál az õ asszonyával?~- Össze. 7297 II, 4| Össze. Û is mondja, hogy az lössz a legokosabb, mert 7298 II, 4| nem hallgatta meg, amit az Úristen angyalai által üzent 7299 II, 4| közt nem járnak angyalok az Úristen üzenetével, ezeknek 7300 II, 4| üzenetével, ezeknek csak az emberek csinálnak törvényt.~ 7301 II, 4| törvényt.~IV~Ez a történet még az idei télen kezdõdött, a 7302 II, 4| Ebben pedig senki se keresse az egy igaz Istennek évszakok 7303 II, 4| pogányok módjára, de ami igaz, az igaz, másfajta kormányzata 7304 II, 4| hidegérõl mindenek tudják, hogy az majd megveszi az embert. 7305 II, 4| tudják, hogy az majd megveszi az embert. Szerencsére nem 7306 II, 4| Szerencsére nem veszi meg, mert az embernek van magához való 7307 II, 4| embernek van magához való esze. Az Isten mindenkinek adott 7308 II, 4| valamit, hogy oltalma legyen az õ hidege ellen. Nyilván 7309 II, 4| akiket e világra helyhezett. Az ürgére meg a földibogarakra 7310 II, 4| földibogarakra mély álmot bocsát, az égi madaraknak sûrûbb tollat 7311 II, 4| melegebb subába öltözteti, s az embernek észt adott, hogy 7312 II, 4| be a kemencét, van, aki az erdõrõl lopogat gallyat - 7313 II, 4| szomszéd rõzséjébõl is, mert az közelebb van, de hamarabb 7314 II, 4| vályogbarlangjába, betapasztván az ablakot, amire télen semmi 7315 II, 4| hogy a legyek leginkább az üvegen szeretnek rezsgeni, 7316 II, 4| Szent György napig, mert az öreg lábakban mindjárt megalszik 7317 II, 4| már inkább csak elmélet, s az élet a tanyák közt is erõsebb 7318 II, 4| a tanyák közt is erõsebb az elméleteknél, sõt az egészségügyi 7319 II, 4| erõsebb az elméleteknél, sõt az egészségügyi tradícióknál 7320 II, 4| egészségügyi tradícióknál is. Az olyan tanyán, ahol csizma 7321 II, 4| muszáj jogaiban megrövidíteni az öreg lábak aluszékonyságra 7322 II, 4| törpét elosztani, mikor az anélkül is kicsike, de azért 7323 II, 4| nagy mûveletben van része az unokájának. Ennélfogva maga 7324 II, 4| megajánlja a gyereknek, hogy az õ csizmáját rántsa föl reggel, 7325 II, 4| gyerek, és hiába mondja az anyja, hogy mit mászkál 7326 II, 4| Hagy mönjön, no - szólt ki az apja a dunna alul -, û mán 7327 II, 4| kutyát, meg is vackol neki az ajtó mögött, aláteríti az 7328 II, 4| az ajtó mögött, aláteríti az apja rossz katonaköpenyegét. 7329 II, 4| csicsog a konyha földje az ember lába alatt.~- Jójcakát, 7330 II, 4| kellett volna, négy kilométer az iskola, ilyen kis gyereknek 7331 II, 4| gyereknek mégiscsak távolást van az, különösen így télen, indulni 7332 II, 4| jól fölöltözz - nyúlt ki az anya az ágyból, meggyújtani 7333 II, 4| fölöltözz - nyúlt ki az anya az ágyból, meggyújtani a sublóton 7334 II, 4| gyertyavéget. - Mondtam ugye az este, hogy mit esetlenködsz 7335 II, 4| kutyával? De neköd hiába beszél az embör, most oszt majd kahogsz 7336 II, 4| szájában, azzal meglötykölte az arcát, a kutya alul kihúzta 7337 II, 4| nadrágnak, kabátnak, beleugrott az öregapó combtõig érõ csizmáiba, 7338 II, 4| fel volt öltözve. A csizma az álmot is kivitte a szemibül. 7339 II, 4| ezredet ajándékoz nekik az apjuk.~- Mögállj mán no, 7340 II, 4| hát a könyér? - lépett ki az anyja az ágyból. Két karajt 7341 II, 4| könyér? - lépett ki az anyja az ágyból. Két karajt vágott 7342 II, 4| Két karajt vágott neki. Az egyiket ebédre, azt belecsúsztatta 7343 II, 4| megint visszaszólította az anyja.~- Nem hallod, milyen 7344 II, 4| határozta, hogy mire beér az iskola-dûlõbe, leszedi a 7345 II, 4| gyerek.~Hanem a csizma, az igen. Nagyon tetszett neki, 7346 II, 4| útján, de azért nem lehetett az utat látni, pedig sütött 7347 II, 4| fák is úgy megsubásodtak az éjszaka, hogy azokra se 7348 II, 4| is befoltozta a lyukakat.~Az út kisebb felét, az erdõ 7349 II, 4| lyukakat.~Az út kisebb felét, az erdõ széliben, két óra alatt 7350 II, 4| kanászi és béresi pályát.~Az iskolába úgy gurult be, 7351 II, 4| még egyszer így elereszt az iskolába, akkor agyonvágom.~ 7352 II, 4| is volt még, ennélfogva az anya néhányszor elsikkasztotta 7353 II, 4| elsikkasztotta a gyereket az iskolából, s amikor lehetett, 7354 II, 4| tanító úr is elsikkasztotta az iskolamulasztást. De nem 7355 II, 4| ennélfogva keményen kell fogni az iskolamulasztókat.~De hát 7356 II, 4| betakarítják a termést.~Az egypár-csizmás tanyából 7357 II, 4| gyerek.~- Muszáj behajtani az adót, uram - mentegetõdztek -, 7358 II, 4| mentegetõdztek -, mi lenne az országból adó nélkül?~- 7359 II, 4| fizetnek, ameddig lehet. Mennyi az az adó?~- Huszonkét pengõ, 7360 II, 4| ameddig lehet. Mennyi az az adó?~- Huszonkét pengõ, 7361 II, 4| Nem sok - bizonyították az igazukat. - Mert az árverésig 7362 II, 4| bizonyították az igazukat. - Mert az árverésig kosztolni kell 7363 II, 4| kell õket. A mai világban az árverés eredménye is bizonytalan. 7364 II, 4| Erre nem szólhattam semmit. Az asszony se szólt, mikor 7365 II, 4| libákat kiváltani. Leszámolt az asztalra tíz pengõt, tízfilléresekben, 7366 II, 4| nem elég, asszony. Ez csak az adót futja, meg az árendát. 7367 II, 4| csak az adót futja, meg az árendát. De van ám itt tizenkét 7368 II, 4| Hát azzal mi lesz?~Azt az átkot, ami erre következett, 7369 II, 4| szóval se mondanám utána az asszonynak. A lényege ez 7370 II, 4| asszonynak. A lényege ez volt:~- Az iskolabírság? Hát azt majd 7371 II, 4| majd ülje le a kölyöknek az apja, aki létrehozta! Én 7372 II, 4| aki gyerökkel vétközik az Isten ellen!~V~Tudok olyan 7373 II, 4| környéken, akinek éppen az idén szolgált a szerencse. 7374 II, 4| a szerencse. Éppen ebben az esztendõben, amelyik már 7375 II, 4| esztendõben, amelyik már az induláskor se érdemelte 7376 II, 4| nagyon dicsekedni való, az is lehet, hogy fegyelmit 7377 II, 4| gondviselés nem válogat az eszközökben. Még a városi 7378 II, 4| eszeágában sincs jót tenni.~Az embert, akinek üllõül szolgáltam 7379 II, 4| sógorral, nem mindenki tartja az atyafiságot, de a keresztapa 7380 II, 4| keresztapja pedig fõszemély volt az egész határban. Püspök, 7381 II, 4| vén huncut. Kiprédikálta az ellenségeit, mégpedig név 7382 II, 4| fértek a hivõk a szobába, az udvaron kellett nekik az 7383 II, 4| az udvaron kellett nekik az igét hirdetni, s itt történt, 7384 II, 4| cselekedte, amit õ. (Legfeljebb az a különbség volt köztük, 7385 II, 4| ki néköm, hogy én vagyok az õ kiválasztott püspöke.~ 7386 II, 4| rendõrök lefülelték, beletették az újságba, sõt a Csillagba 7387 II, 4| esztendõre. (Ezt a csillagot nem az Isten teremtette, hanem 7388 II, 4| Isten teremtette, hanem az emberek építették csillagformájúra, 7389 II, 4| akiket belecsuknak. De lehet az is, azért csinálták sokágúra, 7390 II, 4| Íróembernek sohase árt az, ha az ilyesmit belül is 7391 II, 4| Íróembernek sohase árt az, ha az ilyesmit belül is megismeri.)~ 7392 II, 4| kuruzslót - roppant megnövelte az az idõ, amit odabent töltettek 7393 II, 4| roppant megnövelte az az idõ, amit odabent töltettek 7394 II, 4| Isten emberétõl. Most már az ellenségei is elhallgattak, 7395 II, 4| temetést nem láttak, mint az övé. Még a kiskunok földjérõl 7396 II, 4| volt a szegedi lapokban, az ivadékaira való tekintettel 7397 II, 4| kapálást elvégezte helyette az asszony, meg a két serdültebb 7398 II, 4| már meg lehetett próbálni az ásatást. Nem is sok istenáldás 7399 II, 4| innen, mire ideértünk, már az ég alján vöröslött a nap, 7400 II, 4| melegítõt szedni magunkba.~Az igazi kísértés azonban nem 7401 II, 4| azonban nem ez volt. Hanem az óltetõn ült egy nagy szürke 7402 II, 4| hazafiatalodtam a Daru utcába. Az öreg Gabó ott minden éjszaka 7403 II, 4| Kinyújtottam a kezemet az óltetõn gubbasztó szürke 7404 II, 4| szürke szfinksz felé, de az nem akart barátságot vállalni 7405 II, 4| hogy egy rongyos ember áll az ajtóban.~- Mögfogjam? - 7406 II, 4| Pszt! - figyelmeztetett az ember. - Nem az a beszéd, 7407 II, 4| figyelmeztetett az ember. - Nem az a beszéd, hogy kié a macska, 7408 II, 4| hogy kié a macska, hanem az, hogy köll vagy nem köll. 7409 II, 4| nagyon udvariasan tértem ki az üzlet elõl. A vállalkozó 7410 II, 4| saroglyából. A zsák eltûnt az õsök csontjaival együtt. ( 7411 II, 4| van leltári száma, tehát az olyan, mintha el se veszett 7412 II, 4| amint hátán a zsákkal szalad az estében az angyalhullásos 7413 II, 4| zsákkal szalad az estében az angyalhullásos szántóföldeken 7414 II, 4| is zötyögtek benne. , az irgalmát neki, az szalámi 7415 II, 4| benne. , az irgalmát neki, az szalámi lesz! Valaki kiáltott. 7416 II, 4| volnának? Négykézláb csúszik az árokpartig, ott lehasal 7417 II, 4| Nem haragosan. Nem hát, ez az õ pulijuk. Hála Istennek, 7418 II, 4| itthon van. Kidugta a fejét az árokból, s csak most veszi 7419 II, 4| is kisütött azóta. Kiül az árokpartra, no gyere, zsák, 7420 II, 4| hírt a tanyák közt, hogy az ura március 9-ére virradó 7421 II, 4| mécsest is meggyújtotta, mikor az ura olyan hadakozással volt, 7422 II, 4| hadakozással volt, hogy az ágy is leszakadt alatta. 7423 II, 4| való héten szögezték meg az ágyprémet -, és kimeredt 7424 II, 4| kimeredt szemmel mutogatott az ajtóra.~- Ott vannak! Ott 7425 II, 4| kakasszóig, akkor elcsöndesedett az ember. De még reggel is 7426 II, 4| ágydeszkák karcolták meg, de az asszony a fejét csóválta.~- 7427 II, 4| kifizette a régi árendákat, s ha az Isten megsegíti, most az 7428 II, 4| az Isten megsegíti, most az õszön újra bérel húsz holdat. 7429 II, 4| bérel húsz holdat. Majd az asszony megmunkálja a gyerekekkel. 7430 II, 4| esztendõ óta a fejetlen barát az ó-templom omladékai alatt.~ 7431 II, 4| VI~Kérdem a házigazdámat, az erdõõrt, hogy van-e ebben 7432 II, 4| temetõ.~- Van - azt mondja -, az erdõ fõnyiladéka egyenesen 7433 II, 4| egyenesen annak visz. Tán az ántikrisztust akarja látni 7434 II, 4| ántikrisztust akarja látni az igazgató úr? Mert azt mondják, 7435 II, 4| igazgató úr? Mert azt mondják, az ott õgyeleg mostanában.~ 7436 II, 4| dolog, mert úgy tudtam, hogy az ántikrisztus vagy nyolcszáz 7437 II, 4| istentelenségébõl ráismert az akkori pápa, hogy ez a császár 7438 II, 4| pápa, hogy ez a császár az a valóságos ántikrisztus, 7439 II, 4| valóságos ántikrisztus, akirõl az írás beszél. Rosszabb még 7440 II, 4| kipusztítani a világból.~- Ez nem az lesz - nevetett az erdõõr, 7441 II, 4| Ez nem az lesz - nevetett az erdõõr, miután így lefordítottam 7442 II, 4| neki a világtörténelmet az õ nyelvére. - Ez egy mezítlábas 7443 II, 4| öregasszony vizet merített az udvaron, az is belevegyeledett 7444 II, 4| vizet merített az udvaron, az is belevegyeledett a beszédbe. 7445 II, 4| hozzá, mert éppen õ volt az a bizonyos, akire a mezítlábas 7446 II, 4| mezítlábas ántikrisztus ráadta az ijesztet. Benézett a kerítésen, 7447 II, 4| és egy ital vizet kért az Isten nevében. Õ odaadta 7448 II, 4| no, mire végzik kendtök?” Az asszony erre elkezdett sopánkodni, 7449 II, 4| ilyenkorra, aki mögögye.~Azzal az ember tovább ment, az erdõ 7450 II, 4| Azzal az ember tovább ment, az erdõ iránt, s az asszony 7451 II, 4| tovább ment, az erdõ iránt, s az asszony csak most vette 7452 II, 4| élõ ember nem tudhatja. De az szent bizonyos, hogy az 7453 II, 4| az szent bizonyos, hogy az illetõ nem lehetett egyéb, 7454 II, 4| nem lehetett egyéb, mint az ántikrisztus.~- De hát mi 7455 II, 4| bizonysága van róla, lelkem, hogy az volt?~- Hát az, hogy mög 7456 II, 4| lelkem, hogy az volt?~- Hát az, hogy mög tudta mondani 7457 II, 4| lögyön kinek föltámadni az ítélet napján.~Nagyon rákívántam 7458 II, 4| elszántabban vágtam neki az erdõ fõnyiladékának. (Én 7459 II, 4| nem akarom magam lenézetni az erdõõrrel. Bizonyosan van 7460 II, 4| szakiskolában. Növekszik tõle az önérzet. Mindjárt rengetegnek 7461 II, 4| szerencse, mert kitaláltam az Isten kertjébe, amely egy-kétszáz 7462 II, 4| fakereszttel van beültetve. Az ántikrisztust se kellett 7463 II, 4| Köszöntem neki, fogadta. S ahogy az idevaló illemtan kívánja, 7464 II, 4| se bûze, de telik vele az embör.~Az írás szerint az 7465 II, 4| de telik vele az embör.~Az írás szerint az ántikrisztus 7466 II, 4| az embör.~Az írás szerint az ántikrisztus minden jóban 7467 II, 4| javai közé számít.~- Hát az miféle koporsó, amin ül?~- 7468 II, 4| tudja. Nagy haláleset vót az. Kihírösztölték azt még 7469 II, 4| Kihírösztölték azt még az újságlapokban is. Ehune.~ 7470 II, 4| e.~Elõkotort valahonnan az inge derekából egy régi 7471 II, 4| lányával együtt belebújt az égõ kemencébe, bele is égett.~- 7472 II, 4| szénvonóval - hajtogatta össze az ember az újságot. - Mert 7473 II, 4| hajtogatta össze az ember az újságot. - Mert három nap 7474 II, 4| én vótam a falopó, csak az ülletõ az én nevemet mondta 7475 II, 4| a falopó, csak az ülletõ az én nevemet mondta be.~Fordulnak 7476 II, 4| három nap alatt tudódjon ki az ártatlansága. Azért jobb 7477 II, 4| ártatlansága. Azért jobb volna az ilyesmit kártyán kivetni, 7478 II, 4| ilyesmit kártyán kivetni, mert az gyorsabban megy.~- De hát 7479 II, 4| keresete van itt? Bérlõ még?~- Az mán régön elmúlt, kéröm. 7480 II, 4| disznót. Aztán mög mindönt az égvilágon, amit löhetött. 7481 II, 4| mondom, haladékot is adtak, az adóra is, mög az árendára 7482 II, 4| adtak, az adóra is, mög az árendára is, de hát mit 7483 II, 4| árendára is, de hát mit ért az? Möntül nagyobb vót a hátralék, 7484 II, 4| hátralék, annál többet fiadzott az adó is, mög az árenda is. 7485 II, 4| fiadzott az adó is, mög az árenda is. Erre osztán kitöttek 7486 II, 4| vagyunk a világ végéhez.~- Hát az ántikrisztusnak hallotta-e 7487 II, 4| Most látom, hogy nem bicska az, hanem borotva. Nyugodtan 7488 II, 4| életnek, vagy a fagy, valahol az árkok fenekén. A Isten 7489 II, 4| tatám - mondták barátságosan az ántikrisztusnak. - Hát kend 7490 II, 4| ántikrisztusnak. - Hát kend az a híres?~Aztán nekem magyarázták:~- 7491 II, 4| jogászembert, mit foghatnék az ántikrisztusra, hogy legalább 7492 II, 4| nem szelelhet úgy, mint az enyém. Olyasmit azonban 7493 II, 4| Jupiter összefüttyentette az Olimpuszon a meteorológiai 7494 II, 4| gyerekek, ténfereg odalent az istentelenek közt egy öreg 7495 II, 4| valamikor fûzfasípot.~- Az lehet - simogatta Jupiter 7496 II, 4| tökéletes ember. No, mi az ott hátul? Ti is tudtok 7497 II, 4| volt valami mozgolódás. De az istenek közt is van betyárbecsület, 7498 II, 4| meglepõ nincs benne, hogy az Olimpuszon ilyesmi történik. 7499 II, 4| megtanultam ásatás közben az embereimtõl, hogy pipának 7500 II, 4| múlatták volna a régi öregek az idõt? Sõt én már arra is


1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-7592

Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (V89) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2007. Content in this page is licensed under a Creative Commons License