Kötet,  Fejezet

  1     I,   1| Kertészpecsenyének a sülttököt csúfolja a szegény ember. Jó étel az annak,
  2     I,   1|             eltesszük a kenyeret apádnak. Szegény ki lesz éhezve, ha hazaér
  3     I,   1|                 de még most is sajnálom a szegény kis princeket, hogy mennyit
  4     I,   1|               mindjárt tudtam is, mi baja szegény macskabagolynak. Az a baja
  5     I,   1|                 csak olyan vad tanítónak. Szegény emberek adták a keze alá
  6     I,   1|                  fenyõt felköszöntse. No, szegény gyereket akkor se kellett
  7     I,   1|                   úton, hogy fáznék, mert szegény édesanyám rám adta a nagykendõjét,
  8     I,   1|           pápaszemet, úgy vette szemügyre szegény Három Matyit.~- Egy Matyinak
  9     I,   1|              dicsérte már a tanító úr se.~Szegény Matyi egyre fogyott, mint
 10     I,   1|                  fogtak be, meg egy másik szegény gyereket, a Favágó Jánoskát.~-
 11     I,   1|                    A Kati néni kutyája, a szegény Morzsa, ott nyöszörgött
 12     I,   1|              Jánoska -, eresszük be ezt a szegény kutyát, mert megveszi idekint
 13     I,   1|          mézeskalácsosé hasznos tudomány.~Szegény szülém nagyon meg volt illetõdve
 14     I,   1|                 akar venni.~Úgy rohant be szegény a boltjába, mint aki a tulajdon
 15     I,   1|      selyemkendõmért. Úgy mondta az uram, szegény gyerektül egy pengõ jár.~-
 16     I,   1|           drótkerítéssel zártak el engem, szegény, kis kócos csürhét. Hanem
 17     I,   1|                   anyagyász? - nézett rám szegény szülém ijedten.~- Kicsúfolta
 18     I,   1|               vett. - Az ilyen magamforma szegény magányos özvegynek úgy össze
 19     I,   1|              kitakaríthatta volna, mint a szegény magányos özvegy.~Akkor aztán
 20     I,   1|                 de alkalmasabb a célszerû szegény embernek. Mert az országúton
 21     I,   1|           gyerekeim, mindig azt hallottam szegény szülémtõl, Isten nyugtassa,
 22     I,   1|                völgyében. Márpedig az nem szegény apátoknak való volna, hogy
 23     I,   1|            annyira az ördöge lett, hogy a szegény embernek való pénzt hamisítani
 24     I,   1|              dologba, hanem, úgy látszik, szegény apánk nem nyugodott bele.~
 25     I,   1|               húgom. - Bizonyosan jólesik szegény drágánknak, hogy a halóporában
 26     I,   1|                   kaszaszékbõl, amelyiken szegény öregem húsz esztendõn keresztül
 27     I,   1|                     Hát te meg se látod a szegény embert?~Régi jó pajtásom
 28     I,   1|                 se baj. Hadd örüljön neki szegény, hogy milyen rettenetes
 29     I,   1|                    A fák jelleméről~Azt a szegény városi embert, aki bosszankodva
 30     I,   1|                ellenkezés, mint gazdag és szegény rokonok közt.~Az útnak,
 31     I,   1|                 ismerni rólam, hogy „lám, szegény apu, mégiscsak gondos, rendes
 32     I,   2|                asztal alá gurította.~Ez a szegény hazánkfia nem szánnivaló
 33     I,   2|               Lajos király elé. Azt hitte szegény feje, a magyar király most
 34     I,   2|                 találkozhat a magunkfajta szegény ember, s mink szegediek
 35     I,   2|                   furakodni a szálába egy szegény ember. Azon erõsködött a
 36     I,   2|                   de azért bebocsátotta a szegény embert. Az pedig megállt
 37     I,   2|                Ohó, fölség - emelte föl a szegény ember a mutatóujját -, én
 38     I,   2|              dukál a magamforma, célszerû szegény embernek.~De már erre a
 39     I,   2|                 letette Mátyás elé.~- No, szegény ember, ne mondd, hogy sajnáljuk
 40     I,   2|                gyémántok öregapja.~De hát szegény Parázsónak rosszul kezdõdött
 41     I,   2|               apját, aki pedig csak olyan szegény kuttyogató halászmester
 42     I,   2|                  eszi a tokot tartárral?”~Szegény Lázár unta már mondogatni,
 43     I,   2|                  itt vannak körülöttünk a szegény talpasok, a derék ajtónállók,
 44     I,   2|                leereszkedõen szóba állt a szegény házigazdával is:~- Hej,
 45     I,   2|            megesett vele, még csak afféle szegény barkácsoló ember volt, akit
 46     I,   2|                   Abból lett aztán veszte szegény Móra Balázsnak, hogy a tizenharmadik
 47     I,   2|              lehetett különbséget tenni a szegény emberek közt: mind mezítláb
 48     I,   2|              csúszkált a téli nap, ahol a szegény ember megkente hájjal az
 49     I,   2|                  Jó napot adjon Isten, te szegény ember - szólította meg a
 50     I,   2|                  rossz! - rázta a fejét a szegény ember. - Nem teremtett annál
 51     I,   2|                eddig való szívességet, te szegény ember. Mi is a becsületes
 52     I,   2|                 tegnap a bodolai erdõben?~Szegény Szûr Péter nem volt se holt,
 53     I,   2|                  csak névelõvel járatos a szegény ember történelmi dialektusában.
 54     I,   2|                   nádnak is elég nád volt szegény, meg ferdének is elég ferde.)~
 55     I,   2|                hol találkozik most ezen a szegény Szegeden, mikor mindent
 56     I,   2|                 hát mi lett volna ebbõl a szegény hazából, ha mindenki kibujdosott
 57     I,   2|                  volna olvasni a célszerû szegény emberek!~Az lett volna,
 58     I,   2|                  huszonöt bot kiállásáig.~Szegény feje akkor se felejthette
 59     I,   2|               ember...~A többit elköhögte szegény öreg gróf, mert úgy süvöltött
 60     I,   2|                 ott úgy szelelte, ahogy a szegény ember a búzát szokta. (Tudniillik
 61     I,   2|            Tudniillik abban az idõben még szegény ember volt az, aki búzát
 62     I,   2|                 sájnban is, hogy némelyik szegény ember egész életében se
 63     I,   2|              égett. Éppen azon tanakodtak szegény kárvallott emberek, hogy
 64     I,   2|              égett, mint a parázs. Valami szegény vándorló diák lehetett,
 65     I,   2|        megbillentheti a sipkáját az ilyen szegény diák?~A szegény diák megcsörrentette
 66     I,   2|                  az ilyen szegény diák?~A szegény diák megcsörrentette a markában
 67     I,   2|                 szerb nemzetbeli célszerû szegény ember, aki meghitelesítette
 68     I,   2|              megállott Damjanich elõtt:~- Szegény koldus vagyok - kezdte halk,
 69     I,   2|                 Mire támaszkodnék azután, szegény világtalan? Nekem lesz mire
 70     I,   2|                   le se szálltam a lóról. Szegény gyapjúnyírogató asszony
 71     I,   2|                   mi az a honvédvitézség!~Szegény fiú ledobta a válláról a
 72     I,   2|                ezért nektek!~Hanem bizony szegény Kuckó király nagyon sokáig
 73     I,   2|              országban, bujdosott elõle a szegény honvéd, ki merre látott.~
 74     I,   2|                 közepén. Moccanni se bírt szegény ijedtében.~- Hé, kisfiú -
 75     I,   2|                  Esze ágában se volt az a szegény fiúnak. Csak azért leselkedett
 76     I,   2|                Nem szégyenled magad azt a szegény öreg embert kicsúfolni?
 77     I,   2|               öreg Titulász. Ágynak esett szegény feje, s a vánkosa alá tette
 78     I,   2|               utolsó sóhajtása ez volt:~- Szegény lengyel hazám, hát csak
 79     I,   2|                boldog Isten bírja, mint a szegény emberét. Nem telt bele egy
 80     I,   2|                    Nagy tisztesség az egy szegény betyár legénynek, ha úgy
 81     I,   2|                 béresé vagy egy csordásé, szegény veréb nem bírta követni
 82     I,   2|       megamnesztiázta a puszták királyát.~Szegény király! A szamosújvári börtön
 83     I,   2|                 Szomorúan lógatta a fejét szegény igazságkeresõ, mire leért
 84     I,   2|                   mindegy volt, ha úr, ha szegény, mindenkit csúffá tett,
 85     I,   2|                  le is tagadják ezt a sok szegény rokont.~- Ezt én mind tudom,
 86     I,   2|                   lett volna a helyük, de szegény anyám így könnyebben fölhívhatta
 87     I,   2|                 csináltatnak mostanában a szegény diákfiammal azok a kórságos
 88     I,   2|                volt, hanem negyvenkilenc. Szegény apám szélsõ függetlenségi
 89     I,   2|                  famíliámat.~~Azt hiszem, szegény barátom saját tekintélye
 90     I,   2|                 szenvedni az igaz hitért. Szegény édesanyámnak ez tetszett
 91     I,   2|                     No hallja! - nevetett szegény szülém - lehet még olyan
 92     I,   2|                 Mári néném? - kérdeztem a szegény, töpörödött öreg kis Noémit.~-
 93    II,   1|               vászon tunikájában.~- Ó, te szegény! - jajdította el magát Xanthosz,
 94    II,   1|            fõhadiszálláson olyan cúg érte szegény királyt, hogy hónapokig
 95    II,   1|                hamar összetestvéresedik a szegény ember. Majd meglásd, ott
 96    II,   1|            énekelje a világba a szúrát. A szegény emberek úgyis mind téged
 97    II,   1|            csinálhatnám én azt meg, uram, szegény tudatlan ember létemre? -
 98    II,   1|               gólyát várnak. Meg is ijedt szegény a zenebonától, úgyhogy nagyot
 99    II,   1|                  esetleg a budai. (Mert a szegény magyar író kétszer is meggondolja
100    II,   1|                  B-listájára.~Kapkodtak a szegény proskribáltak fûhöz-fához,
101    II,   1|                  Annál nagyobb volt aztán szegény boldogtalan vas-cárnak az
102    II,   1|                  akarta magáénak vállalni szegény Alfrédot.~- Érje be a maga
103    II,   1|                  szakértõknek igazuk van, szegény Mr. Train csakugyan tökéletes
104    II,   1|                 ezt bocsátani, s különben szegény édesapámat, az öreg szûcsmestert
105    II,   1|                  megharagíthatta ezeket a szegény piktorokat. Talán nekik
106    II,   2|                 püspök lett volna. Én még szegény nagyanyámtól tanultam, hogy
107    II,   2|                 ne üljön ide hivalkodni a szegény emberek közé.~A másik asztalnál
108    II,   2|                  közt, látja, hogy ez nem szegény embernek való csárda, tudakolja
109    II,   2|                   és megtanulná azt, hogy szegény ember fából csinálja a villámhárítót,
110    II,   2|                 nagyon haragosan lehordta szegény Márton, apót.~- Kend a csõsz
111    II,   2|                akkor föl is út, le is út.~Szegény Márton apó már kint járt
112    II,   2|               keszeg ember András, afféle szegény kertészember az ötödik dûlõbõl,
113    II,   3|                   még ezt is elsajnálja a szegény embertõl. Végre is valamennyi
114    II,   3|                állni.~Aggóskodva néztem a szegény, rongyos öreg embert, míg
115    II,   3|             kezdett odaérni a nap, ahol a szegény ember megkente hájjal az
116    II,   3|                   õ ásója is, mint minden szegény emberé ezen a tájon.~- Hát
117    II,   3|     cigaretlispiccét, gyémánt-fütyürûjét, szegény ember pedig a tarisznyáját,
118    II,   3|                    Mintha nem is célszerû szegény ember volna Átokházán, hanem
119    II,   3|                  amikor így fölcifrítja a szegény embernek való bõröndöt.
120    II,   3|                  egészen jól érzi magát a szegény ember tarisznyáján. Az arany
121    II,   3|         pénztárából dupláznám meg annak a szegény embernek a járandóságát.
122    II,   3|        szegényember Klárafalván. De olyan szegény, hogy még ragadványneve
123    II,   3|                rendes, tülöknyelû bicska, szegény ember szalonnázó készsége.~-
124    II,   3|                    A nagy leépítéseknek a szegény kis magyar múzeumok az elsõ
125    II,   3|                 háború óta cigaretlizik a szegény ember, s ez múzeumgazdasági
126    II,   4|                   be a fiókot.~- Magam is szegény vagyok!~- Sebaj - könyökölt
127    II,   4|             magának meg az asszonynak, de szegény helyen a szalonnát is elengedte,
128    II,   4|                   jót akart volna tenni a szegény gyomláló asszonnyal, akkor
129    II,   4|                 hamar odaér a nap, ahol a szegény ember megkente hájjal az
130    II,   4|                  mindig sajnálom az olyan szegény köszönõket, akiknek nem
131    II,   4|              testvért.~- Magyar is megvan szegény, szerb is megvan szegény,
132    II,   4|                  szegény, szerb is megvan szegény, hát mi bajuk volna egymással?~-
133    II,   4|                 vagyok-e, vagy csak olyan szegény vándorló. Nem vagyok úrféle,
134    II,   4|                   akartam, de hát ezzel a szegény asszonnyal mi van?~A piros
135    II,   4|                    kérdi a vigyázó.~- Egy szegény béresasszony, Örzsi nevezetû,
136    II,   4|                  Isten rendelésében, neki szegény ember volt az apja, nagyapja,
137    II,   4|                szemedet?~Dehogynem tudta, szegény kis szittya! Úgy elõvette
138    II,   4|                 meg a bora is megmarad. A szegény embert mindenbõl kisemmizik.~
139    II,   4|                régiséget az asztalomra:~- Szegény ember vagyok, de nincs szívem
140    II,   4|               részt keresni, más célszerû szegény ember módjára. Tíz-tizenkét
141    II,   4|                 ne vegye el a keresetet a szegény embertõl.~És így maradt
142    II,   4|                  városi úr is tehet jót a szegény emberrel, igaz, hogy leginkább
143    II,   4|          tekintettel kapott. Csetlõ-botló szegény ember lett belõle, a háborúban
144    II,   4|               Akkor beszegõdött egy másik szegény emberhez kapásnak, de ezt
145    II,   4|                  amely engem szemelt ki e szegény kis tolvaj szerencséjének
146    II,   4|               azok is csak olyan célszerû szegény emberek lehettek, míg a
147    II,   4|                   politika, hogy: mindent szegény emberért. Soha ilyen büszke
148    II,   4|               ilyen büszke nem lehetett a szegény ember, mint most, mert õ
149    II,   4|              világot, hogy nem lesz benne szegény ember?~Hát mondom, mikor