Kötet,  Fejezet

 501     I,   2|                mostanában Magyarországon, hogy õróla azt állapította meg
 502     I,   2|                   az angol történelembõl, hogy rendben van annak az országnak
 503     I,   2|            fullasztotta belé magát. Igaz, hogy nem egészen a maga jószántából,
 504     I,   2|                 bort, s akkor azt mondta, hogy most már elverte az éhét.~
 505     I,   2|                Megjelentette a királynak, hogy nem lehet meggyõzni a Kórogyi
 506     I,   2|                hadd gondolják a magyarok, hogy csupa ilyenek maradtak odabent
 507     I,   2|                  átkozta az olasz földet, hogy különb húst nem terem.~(
 508     I,   2|                   a jelenben se bizonyos, hogy 1923-e vagy 1523.)~- Készülj
 509     I,   2|                  mondta rá Kórogyi Péter, hogy õ arra mindig készen van,
 510     I,   2|            kimentek a konyhába, vigyázni, hogy elkészítik-e az egész ökröt,
 511     I,   2|                  odaültek a kuktát lesni, hogy hová teszi majd azt a tenger
 512     I,   2|                úgy eltátották a szájukat, hogy majd kiesett rajta a fejük,
 513     I,   2|                  úgy megesznek egy ökröt, hogy észre se veszik.~...Mink
 514     I,   2|                 Mink pedig örüljünk neki, hogy ennyire elkorcsosodtunk,
 515     I,   2|                 királylátásnak. Volt úgy, hogy mink láttunk királyt, de
 516     I,   2|                  látott minket. Megesett, hogy a király föltekintett bennünket,
 517     I,   2|                mink már királlyal úgy is, hogy se mink nem láttuk õt, se
 518     I,   2|                   akkor, s úgy gondoltuk, hogy a horvátok egyszerre megbékülnek,
 519     I,   2|                   súgtak-búgtak arról is, hogy a magyar szent koronának
 520     I,   2|                   urunk azt a barátságot, hogy megjelent köztünk - csak
 521     I,   2|                    Azon is csodálkoztunk, hogy a nyaka nem olyan szép vastag,
 522     I,   2|                 mérgesen nézett ki alóla, hogy keresztet vetett az ember
 523     I,   2|                 város vénei és írástudói, hogy kivel van dolgunk. Aki olyan
 524     I,   2|                Aki olyan okos ember volt, hogy még akkor se tette le a
 525     I,   2|                adó bemázsálásánál rájött, hogy a görög császár követei
 526     I,   2|                    ami nem vágott. Persze hogy görbe az orra, hiszen a
 527     I,   2|            turulmadáré is az volt. Persze hogy ösztövér a nyaka, hiszen
 528     I,   2|                   írva Priscos Rhetorban, hogy õfelsége a legnagyobb dáridón
 529     I,   2|                 is bizonyosan csak azért, hogy Réka nagyasszonynak egy
 530     I,   2|                   és mi következik abból, hogy Átilla már ezerötszáz évvel
 531     I,   2|                 Ebbõl is csak az látszik, hogy Kossuth apánk még a szakállviseletben
 532     I,   2|                   Pulszky megállapította, hogy a vaskép nem a mi nagyurunkat
 533     I,   2|                   oldalánál.~Mink tudjuk, hogy Pulszky Ferenc csak azt
 534     I,   2|                   eset, írásunk van róla, hogy meglakta a városunkat, és
 535     I,   2|                  urastól, hol ura nélkül. Hogy mit keresett nálunk olyan
 536     I,   2|               szépasszony. Már úgy értem, hogy urastól. Hiszen Zsigmond
 537     I,   2|                 szegése. Az is való igaz, hogy Borbála ebbe a papucsba
 538     I,   2|              fõbíróra, és megígérte neki, hogy a lábához téteti a fejét,
 539     I,   2|                mellett.~- Hát ez a papucs hogy került hozzád?~- Ez? Ezt
 540     I,   2|           gyöngyös papucsokat. - Hát ezök hogy kerültek hozzád?~- Ezök?
 541     I,   2|        fehérszömély hagyta ott ijedtiben, hogy úgy ráhajnalodott. Ugyan
 542     I,   2|           királynak, és megkérdezni tõle, hogy mármost kit hajítsanak a
 543     I,   2|                   föl van ugyan jegyezve, hogy helyesírást nem tudott,
 544     I,   2|                    Ez az Antal úgy tudja, hogy az õ öregapjának az öregapja
 545     I,   2|                királlyal, de az is lehet, hogy nem is az, hanem annak is
 546     I,   2|             egészen bizonyos ez az Antal, hogy a némettõl akart valami
 547     I,   2|                   magát:~- Hiszi-e az úr, hogy magam is mögkívántam a vadkörtét?~-
 548     I,   2|                   az a kis tömzsök embör, hogy nem adna õ abbul még magának
 549     I,   2|                  se.~(Ebbõl is látnivaló, hogy nagyon régen történhetett
 550     I,   2|             Körtét is adok, ha mögígéröd, hogy te is mögvendégölsz engöm,
 551     I,   2|             körtét, de olyan fojtós volt, hogy csak felét ette meg, felét
 552     I,   2|                 házába is - hát látja ám, hogy csupa lik-luk a miseruha
 553     I,   2|               lössz az, szentatyám! Éppen hogy a szögényök miséjét mondod
 554     I,   2|                   erõsködött a hajdúknak, hogy hivatalos õ oda régen.~A
 555     I,   2|                 van neki.~S így esett az, hogy a rongyos obsitos Magyarország
 556     I,   2|          uramkirály, tán nem is illik az, hogy én szögény obsitos közembör
 557     I,   2|                 végérõl -, csak az a kár, hogy a régi öregök után nem jár
 558     I,   2|               minisztérium azt mondja rá, hogy addig már mégiscsak megmarad,
 559     I,   2|                   is, akirõl írva vagyon, hogy amikor tovább nyújtózott,
 560     I,   2|                   még Tóth Béla se tudta, hogy valóságos körrendelet volt
 561     I,   2|                 Azt parancsolja a király, hogy azonnal induljon hozzá a
 562     I,   2|               akkor legyen rá elkészülve, hogy feje nélkül érkezik vissza.~
 563     I,   2|                   az a törvény Dorozsmán, hogy azt választják bírónak,
 564     I,   2|                 világon semmi egyéb, csak hogy hordoznod kell a süveget,
 565     I,   2|               tövében nem kocogott.~Azaz, hogy ott már nem nagyon kocogott,
 566     I,   2|                 ne mondják a dorozsmaiak, hogy semmit se vittem nekik Budáról.~
 567     I,   2|            törekszem, mert tiszteltetett, hogy szeretne velem megismerkedni.~-
 568     I,   2|        madaras-szobájába.~Mert tudnivaló, hogy az a király, aki annyi költõt
 569     I,   2|                 mink ugyancsak biztattuk, hogy „eredj, adó, Budára, eredj”!~
 570     I,   2|          Fölemelte az aranygombos botját, hogy a nyaka közé szedjen vele
 571     I,   2|                  megkapta a két markával, hogy Mátyás ki nem bírt szaladni
 572     I,   2|                  csapott nagy jókedvében, hogy a budai hegyek rigói is
 573     I,   2|                  király. - Meg is mondom, hogy a színem elé ne kerüljetek
 574     I,   2|                  nem hiszik nekem otthon, hogy ilyen bölcs parancsot adtál.~
 575     I,   2|     tarisznyájában a nagy-pecsétes írást, hogy dorozsmai ember addig a
 576     I,   2|            fütyülõ varjút.~~Tudom én azt, hogy ha az ember történelmi tanulmányt
 577     I,   2|                   õ meg is tudja mondani, hogy miért az.~- Azért, kéröm,
 578     I,   2|                  Mártának kereszteltetni, hogy a császár lánynak gondolja,
 579     I,   2|              huncutság lehetett abban is, hogy Algyõ Gyevinek nevezte el
 580     I,   2|               nevezte el magát. Gondolta, hogy így majd nem találják meg
 581     I,   2|                 én csak annyit mondhatok, hogy Gyevi már akkor is Gyevi
 582     I,   2|                többen is.)~Elég az hozzá, hogy Mátyásra egyszer ráestellett
 583     I,   2|                   hová bújjunk éjszakára, hogy el ne kapjon a réztollú
 584     I,   2|                 eszébe jutott hozzátenni, hogy „kivéve a gyevi bírót”.~-
 585     I,   2|               gazda, de olyan sebesen ám, hogy a királynak megint csak
 586     I,   2|                    Gyeviben az a törvény, hogy a bírót mindenbõl ki kell
 587     I,   2|                   kendnek.~Az lett ebbõl, hogy a gyevi bíró mindjárt elõrikkantotta
 588     I,   2|               szeppent a bíró egy kicsit, hogy mégse lehetnek ezek a deákok
 589     I,   2|                 Azért elrendeli a király, hogy Gyeviben többet senki porciót
 590     I,   2|                     No, gyevi bíró, ugye, hogy jól megtanultam a gyevi
 591     I,   2|                   bizonyságára írtam meg, hogy a tekintélytiszteletet nem
 592     I,   2|                   Mégpedig az a jelentés, hogy abban a halomban három kád
 593     I,   2|                   tartózkodik. Hát persze hogy fölszedjük ezt a kis pénzt,
 594     I,   2|           szarkatojásnak az a természete, hogy aki azt eszik, annak kinyílik
 595     I,   2|                szemünk. El is határoztam, hogy a kilenc kád szarkatojást
 596     I,   2|               útszélen, tekintettel arra, hogy a télen nem lesz ám olyan
 597     I,   2|                  köll keresni, hanem úgy, hogy Hangya Laci.~- Az a ragadvány-neve,
 598     I,   2|                  a nevét. Nem úgy hívják, hogy Pallavicini, hanem úgy,
 599     I,   2|                   Pallavicini, hanem úgy, hogy õrgróf Eselovics-Palacsivinyi,
 600     I,   2|            csakugyan, fölágaskodva látom, hogy szerteszéjjel ölbeli kis
 601     I,   2|                 kapufélfához van kikötve, hogy túlságosan ne emigrálhasson.
 602     I,   2|          Hérodotoszban is megtalálható -, hogy bele ne vigye az ördög a
 603     I,   2|                   az ördög a vízbe. Igaz, hogy itt víznek órákhosszányira
 604     I,   2|                    de hát ki tudja, régen hogy s mint volt.~Nemcsak én
 605     I,   2|                   de úgy volt kicsinálva, hogy megnézi a kótyi iskolát
 606     I,   2|                 kótyi nemzet ak-szakálja, hogy államosítsák már a kultúra
 607     I,   2|                  Hát meg is mutatta Bóka, hogy tud a szóval bánni. Mikor
 608     I,   2|              hiába értekeztem neki arról, hogy itt is lehetett ám tenger
 609     I,   2|                abba tögyön mán igazságot, hogy csakugyan möghalt-e az a
 610     I,   2|         trónörökös, tudja.~Én azt mondom, hogy az már meg, de õ azt mondja,
 611     I,   2|                 már meg, de õ azt mondja, hogy nem lehet az.~- Hát már
 612     I,   2|                 körülnézvén a társaságon, hogy nem lehet ellene mondani
 613     I,   2|                 aki segít nézni a munkát, hogy ugyan van-e csillag a mellemen?~-
 614     I,   2|              csillag a mellemen?~- Látja, hogy nincs - mutatom neki az
 615     I,   2|                   maga személyében. Igaz, hogy a történetírás nem tud róla,
 616     I,   2|            Rómában liflangolnak, ahelyett hogy Kótyra jönnének okosodni.
 617     I,   2|                 följegyeznem.~~Tudnivaló, hogy Szegedre sokat járt Mátyás
 618     I,   2|                  mindig olyan város volt, hogy sohase kellett neki a felsõbb
 619     I,   2|                  szegedi városba, anélkül hogy egy-két marék aranygöröngyöt
 620     I,   2|             valakit segíteni Szegeden. De hogy sohase kapadozott értük
 621     I,   2|                olyan alacsony kis kunyhó, hogy lehajolva is belevágta a
 622     I,   2|          szemöldökfába. (Csupa szerencse, hogy a koronáját otthon hagyta.)~-
 623     I,   2|              éppen azon szorgalmaskodott, hogy görbe szögeket kalapált
 624     I,   2|                   szedegette ki a cérnát, hogy kárba ne vesszen.~- Ejnye,
 625     I,   2|                  Ejnye, jó ember, de kár, hogy tegnap ilyenkor nem jöttél,
 626     I,   2|                földi? - ijedt meg a bíró. Hogy hátha valami kenyérmorzsa
 627     I,   2|           kamrából akkora káposztáskövet, hogy csak úgy nyögött bele az
 628     I,   2|               verebeket szokta hajigálni, hogy ne koptassák a palánkot,
 629     I,   2|                  szegény ember, ne mondd, hogy sajnáljuk tõled a betevõ
 630     I,   2|                  olyan szalonnásgombócot, hogy olyant még nem ettek Kótyon.~-
 631     I,   2|            gondjuk is nagyobb volt annál, hogy utána szaladjanak.~- Tyhû,
 632     I,   2|                akkorára tátotta a száját, hogy majd elnyelte a bográcsot
 633     I,   2|                meg az asszony.~- Az lelt, hogy ha a káposztáskövet fõzte
 634     I,   2|                most akkora aranyam volna, hogy megvehetném rajta Szeged
 635     I,   2|                aranygöröngyöt az ablakon, hogy átgurult a szegedi határba.~
 636     I,   2|                  az eleje hihetetlen. Az, hogy a Ferdinandus császár Bethlen
 637     I,   2|              emberek voltak a Habsburgok, hogy gyémánt tyúktojásokkal hajigálództak
 638     I,   2|            bolondságot találta elkövetni, hogy az audiencián elkotyogta
 639     I,   2|   kulisszatitkokat is. Többi közt azt is, hogy három nap, három éjjel tanakodott
 640     I,   2|                 rajta a fölséges császár, hogy elküldje-e, vagy se a kárbunkulust
 641     I,   2|                mellett. Azon kacarásztak, hogy Parázsónak, az udvari bolondnak
 642     I,   2|            gyémánttal. - Úgy nézzetek rá, hogy ez a karbunkulusok öregapja.
 643     I,   2|             otthon a felséges császárnak, hogy ilyen becsülete van minálunk
 644     I,   2|                 pályázati hirdetményével, hogy ollóval se lehetett volna
 645     I,   2|            másiknál, s biz abból az lett, hogy minden ember nagyobbat kurjantott,
 646     I,   2|                fejedelem -, nem diéta ez, hogy itt is torok szerint mérjétek
 647     I,   2|                Lett aztán olyan zenebona, hogy meg lehetett volna vele
 648     I,   2|            kékre-zöldre rikoltozta magát, hogy de bizony csak az õ mestersége
 649     I,   2|             vasárnap. Ez is bizonyság rá, hogy milyen hiteles ez a történet.)~
 650     I,   2|          Nikodémus meg arra adta a fejét, hogy sugdosócskát játsszon a
 651     I,   2|                azt mondod a fejedelemnek, hogy az én mesterségem a legkülönb,
 652     I,   2|              bejelentette a fejedelemnek, hogy õt találták legérdemesebbnek
 653     I,   2|                holnap délig bebizonyítom, hogy egyiktek különb orvos, mint
 654     I,   2|                    s jajgatott akkorákat, hogy a fõkertész mezítláb szaladt
 655     I,   2|                  fogam, a fogam! Úgy fáj, hogy már a földet is rágom kínomban.~-
 656     I,   2|                 annál jobb fogfájásnál.~- Hogy mondtad? - szedett elõ Parázsó
 657     I,   2|                 No, ezt mindjárt fölírom, hogy el ne felejtsem.~Akkorára
 658     I,   2|               közben jajdított akkorákat, hogy az már a fejedelemnek is
 659     I,   2|                   azt akartam megmutatni, hogy a Nikodémus mesterségéhez
 660     I,   2|              nyomott Parázsó fejebúbjára, hogy fölért a gyémántok öregapjával.
 661     I,   2|               róla a Magyar Mitológiában, hogy Kis Kampó mondai alak a
 662     I,   2|               fölviszi az Isten a dolgát, hogy fõ-tanácsot adhat a kormánynak -
 663     I,   2|               Márpedig Kis Kampó ott van. Hogy hogy került oda? Kálmány
 664     I,   2|                   Kis Kampó ott van. Hogy hogy került oda? Kálmány Lajos,
 665     I,   2|              minden jussa megvolna ahhoz, hogy a képe Ipolyi Arnold mellé
 666     I,   2|                 rókusi káplán azt mondta, hogy õ is csak annyit tud, amennyit
 667     I,   2|                  mind Kálmányból tudom -, hogy ez a különös földink hódas
 668     I,   2|           át-átúszta a Tiszát, meg az is, hogy nagy tiszteletben tartotta
 669     I,   2|                almanachba. De ahhoz elég, hogy a magamfajta íródeák elképzelje
 670     I,   2|          tekergett, s olyan keskeny volt, hogy csak libasorban lovagolhattak
 671     I,   2|                   akkor nem volt kikötve, hogy a király neve napjára okvetlen
 672     I,   2|                   nem azt akarom mondani, hogy Höfer tudott írni, de az
 673     I,   2|              tudott írni, de az bizonyos, hogy stilizálni tudott.)~Elég
 674     I,   2|                   tudott.)~Elég az hozzá, hogy ráértek a vitézek egy kicsit
 675     I,   2|            pernyésgödörben. Azt se tudta, hogy a szájából köpködje-e ki
 676     I,   2|                   van, de fogadok felébe, hogy mához esztendõre kapitány
 677     I,   2|                    s olyan parolát adott, hogy szinte szikrát ütött a tenyere.~-
 678     I,   2|                  janicsár-aga koponyáját, hogy a feje is vele szakadt.
 679     I,   2|                   volt hírével az Alföld, hogy nagy parádéval fogadták
 680     I,   2|                   csaptak a tiszteletére, hogy csak a lé volt hetvenféle,
 681     I,   2|                akkora aranylánc a nyakán, hogy elég lett volna békónak
 682     I,   2|                  Nem lehet azt kimondani, hogy megrökönyödtek az urak ezen
 683     I,   2|                  arra azt mondta az öreg, hogy csak apja õ annak, a halászathoz
 684     I,   2|                kötõjébe, akit úgy hívtak, hogy Szépenjáró Fátyol Kalára.~
 685     I,   2|                 Szépenjáró Fátyol Kalára.~Hogy mért volt a vitéz Kis Kampó
 686     I,   2|                   azt akartam megmutatni, hogy van itt minálunk regénytéma,
 687     I,   2|                banketteken az emberekkel.~Hogy pedig azok hogy szoktak
 688     I,   2|               emberekkel.~Hogy pedig azok hogy szoktak csinálni, azt akkor
 689     I,   2|             megkérdezték Lázár Györgytõl, hogy „no, polgármester úr, hogy
 690     I,   2|                hogy „no, polgármester úr, hogy érzi ilyenkor magát, mikor
 691     I,   2|                Lázár unta már mondogatni, hogy soha életében nem volt még
 692     I,   2|            kérdezte meg a nagyurak közül, hogy hogy érzik ilyenkor magukat.
 693     I,   2|                meg a nagyurak közül, hogy hogy érzik ilyenkor magukat.
 694     I,   2|                  Pedig el lehet képzelni, hogy azok is tudtak volna mit
 695     I,   2|            történettudósok is úgy vannak, hogy csak a nagyját válogatják
 696     I,   2|                  az ember, ha jól keresi, hogy hogy hívták a város bábáját
 697     I,   2|                ember, ha jól keresi, hogy hogy hívták a város bábáját százötven
 698     I,   2|               csizma”. (Mérget vennék rá, hogy van is olyan tápéi, aki
 699     I,   2|                    s olyan nagyra dagadt, hogy Tápénak nem volt hova nõni.
 700     I,   2|                világ közepének. (Mondják, hogy a régi nagykocsmára, amit
 701     I,   2|                 érni azzal a dicsõséggel, hogy Szeged csak azért híres
 702     I,   2|                 Tápé azzal fizeti vissza, hogy nem olvassa az Akadémia
 703     I,   2|                 nem sok kilátásom van rá, hogy az Akadémia honorálja a
 704     I,   2|               bizonyíthatom az igazságot, hogy amit mondok, úgy láttam,
 705     I,   2|              agyon a szegedi menyecskék. (Hogy miért cselekedtek ezt vele,
 706     I,   2|               feszegetni.) Elég az hozzá, hogy a Hóbajárt basa se basa
 707     I,   2|                sokkal értelmesebb szó az, hogy Hóbajárt, azért bizonyosan
 708     I,   2|                  ami abból is megtetszik, hogy olyan helyre is elment látogatóba,
 709     I,   2|                  lehet rajta csodálkozni, hogy a forró hideg rázta a tápéiakat,
 710     I,   2|               egész úton. Por van akkora, hogy vályogot köp tõle az ember.~
 711     I,   2|                 volt a tápéi bíró, tudta, hogy kis bölcsességgel kormányozzák
 712     I,   2|                jobban kinyisd a szömödet, hogy mögláthasd a nagy sarat.~-
 713     I,   2|                  tenyerét is. (Látnivaló, hogy a kengyelfutók is elõkelõ
 714     I,   2|                  No - azt mondja - látom, hogy jó helyen tartjátok az eszeteket.
 715     I,   2|               majd megnyugtatom a gazdát, hogy helyébe hozzátok a hódolatot,
 716     I,   2|           hódolatot, hanem azt megmondom, hogy az aztán színe-java legyen
 717     I,   2|              gondolná az a lószömû török, hogy ûtet akarjuk vele csúfolni.
 718     I,   2|                vagy hármat?~Jó szerencse, hogy odavetõdött az öreg kukoricacsõsz
 719     I,   2|           möglássátok, annak úgy mögörül, hogy aranyba foglal bennetöket.~
 720     I,   2|                csõsz -, mert az bizonyos, hogy oda okos embör köll.~S ahogy
 721     I,   2|                van a töröknek annyi esze, hogy nem minket ösz mög, mikor
 722     I,   2|                akkor is csak úgy volt az, hogy ha a nagy uraknak viszketett,
 723     I,   2|                   akkorát talált hajolni, hogy kicsúszván alóla a márványpadló,
 724     I,   2|                  tápéi csõsz ábrázatához, hogy annak egyszerre tele lett
 725     I,   2|            sült-tökkel a tápéi követeket, hogy egyszerre csupa sármány-madarakká
 726     I,   2|                  mond, mégiscsak jobb az, hogy sült-tökkel törültek bennünket
 727     I,   2|                  neki olyan bíródolmányt, hogy azóta se láttak olyant Tápén.~
 728     I,   2|           Istvánnak. Azt mondani se kell, hogy Ali Patlidzsán a magyar
 729     I,   2|                  Mert az mindig úgy volt, hogy minden rendes nemzetnek
 730     I,   2|                elõtt.~- Büszke vagyok rá, hogy abban a városban tette le
 731     I,   2|                   él, aki méltó volna rá, hogy minden huri lábáról õ vegyen
 732     I,   2|                   aki már akkor is tudta, hogy szép beszéd illik ahhoz,
 733     I,   2|               vagy az a mestör, atyámfia, hogy én, ha arkangyal volnék
 734     I,   2|            fehérnépet a ti fertálytokban, hogy mért köti az rá magát az
 735     I,   2|                szép hosszú szakálla volt, hogy munka közben hátra kellett
 736     I,   2|                 kidoboltatta a dellállal, hogy aki igazhitû férfiút boritalon
 737     I,   2|                  is érdemes meghallgatni, hogy miképpen lett a mészáros-céh
 738     I,   2|               Markalf próféta azt mondja, hogy zsíros zacskóba kötötte
 739     I,   2|                   fõzni-sütni úgy tud ám, hogy olyat nem öszik a római
 740     I,   2|            amelyet ti is csak úgy hívtok, hogy „disznó”.~- Tisztöltetöm
 741     I,   2|                    A török azt mondta rá, hogy már azt vállalja, s azzal
 742     I,   2|           egymástól, megállapodván abban, hogy majd karlócai mellett döntik
 743     I,   2|                   lett-e az asszony, vagy hogy asszonyból lesz a sárkánykígyó.
 744     I,   2|                  az ordrét az asszonynak, hogy másnap délre meg kell sütni
 745     I,   2|             Teneköd? Hát ki kérdözte azt, hogy mi köll teneköd?~- Ú-úgy? -
 746     I,   2|                 úgy hallgatod a kuckóbul, hogy hogy tanítgatja egymást
 747     I,   2|                hallgatod a kuckóbul, hogy hogy tanítgatja egymást két olyan
 748     I,   2|                 tudta már tapasztalásból, hogy ilyenkor legokosabb hallgatni.
 749     I,   2|                 az eszét a város dolgába, hogy „aztán ügyeközzön ám kend
 750     I,   2|                Balázs azt javasolta neki, hogy drótoztassa be a fejét idejekorán,
 751     I,   2|          csattogtatni a kést a fenõkövön, hogy a harmadik szomszédot is
 752     I,   2|                  nagyon ügyes ember volt, hogy az asszony alig tudott tõle
 753     I,   2|                    Nem hallod, te bolond, hogy köszörüli a kést a kamrában?
 754     I,   2|               együtt! Hát nem látta kend, hogy fölkapta a konyhán a két
 755     I,   2|                  gyaúr, amint észrevette, hogy a töröknek egyezkedõ szándéka
 756     I,   2|                 most már világosan látta, hogy az õ magyar barátja emberhússal
 757     I,   2|                  maradt mind a mai napig, hogy az asszony lett-e sárkánykígyóból,
 758     I,   2|              darab földet betelnek utcái. Hogy milyen kicsi volt abban
 759     I,   2|                abból is elgondolhatjátok, hogy mindössze egy borbély lakott
 760     I,   2|                  mindenféle földi jókkal, hogy maguk is sokallták. Éppen
 761     I,   2|                Hát még mikor meghallotta, hogy annyian vannak, mint a sáskák,
 762     I,   2|             teremtõ istenem?~Hát az lett, hogy egyszerre csak beállít Jakab
 763     I,   2|      õkegyelmessége méltónak talált arra, hogy a te kezed szabadítsa meg
 764     I,   2|               Bezzeg ugrott Jakab mester, hogy hármat is lépett egy nyomba,
 765     I,   2|                   talpad mogyorófahájjal, hogy holtig arrul koldulsz.~Jakab
 766     I,   2|                  tied, barátom, ne mondd, hogy mindig én szedem le elõled
 767     I,   2|                      Elmondta-e a gazdád, hogy hogy áll a bál?~- Semmit
 768     I,   2|                 Elmondta-e a gazdád, hogy hogy áll a bál?~- Semmit se szólt,
 769     I,   2|              Recsep basa állát a szakáll, hogy rossz volt látni, de úgy
 770     I,   2|        letisztította azt róla a kis inas, hogy öröm volt nézni. Még csak
 771     I,   2|                  már azt mondd meg nekem, hogy nem féltél, mikor borotváltál?
 772     I,   2|          sütnivalóm. Bizony mondom neked, hogy amelyik percben megkarcoltam
 773     I,   2|              volna a fejedet a nyakadról, hogy nincs az az ostya, amelyiktõl
 774     I,   2|                  zacskó.~Volt is arra ok, hogy így feleseljenek egymással
 775     I,   2|              olyan emberséges ember volt, hogy kenyérre lehetett volna
 776     I,   2|           feleselt egymással a két malom, hogy egyszer csak mind a kettõ
 777     I,   2|                  menekülõk hozták a hírt, hogy valami ellenséges gyülevész
 778     I,   2|               Olyan világ volt akkoriban, hogy egy esztendõben kétszer
 779     I,   2|               körülnézett a Tisza-parton, hogy elrejthetné-e valahová a
 780     I,   2|                 malmot csináltatok rajta, hogy a király is azon õrletheti
 781     I,   2|                  akkorát dobbant a szíve, hogy szinte megtántorodott bele.~-
 782     I,   2|                 bég, de olyan sebesen ám, hogy csak úgy patakzik a verejtéke.~-
 783     I,   2|                  Szegednek. Ide írhatnám, hogy mikor, de azért föl kellene
 784     I,   2|                   könyvet, akkor rájönni, hogy Szeged története nem is
 785     I,   2|            kiszabadítani, megnézni benne, hogy mitõl meddig uralkodott
 786     I,   2|                  is egészen biztos benne, hogy a könyvszekrénytõl az ágyig
 787     I,   2|            évszámokkal? Egyébként ígérem, hogy ha a jó Isten sokáig köhögtet,
 788     I,   2|       mozlemineknél. Így esett aztán meg, hogy mikor egyszer az alsóvárosi
 789     I,   2|                  Amire Balázs azt mondta, hogy az ám, bürge, mert hát mint
 790     I,   2|              csakugyan nem mondhatta azt, hogy griffmadár.~- Vötte kend?~-
 791     I,   2|                   akkor föltette magában, hogy akárki lesz a tizenharmadik
 792     I,   2|                   szegény Móra Balázsnak, hogy a tizenharmadik kíváncsi
 793     I,   2|            fültövön a jámbor Csökmedzsit, hogy az egyszerre arcra borulva
 794     I,   2|                 és elkezdett kurjongatni, hogy vigyék a basa elébe, de
 795     I,   2|               Balázs.~Tudván tudta pedig, hogy a Hóbajárt basa a valódi
 796     I,   2|                  csak azután kérdezi meg, hogy mivel is szolgált erre rá.~
 797     I,   2|          törökösen lelógó hosszú bajusza, hogy a basa nem volt egészen
 798     I,   2|              õneki olyan goromba választ, hogy kiesett mind a két papucsából.~-
 799     I,   2|                 már aztán mondd el, fiam, hogy hogy történt a dolog?~-
 800     I,   2|                aztán mondd el, fiam, hogy hogy történt a dolog?~- Egy az
 801     I,   2|           lábadhoz tétetem a fejedet. Hát hogy volt az azzal a bürgével?~-
 802     I,   2|                 számolj be.~Úgy ordított, hogy mindenki megkushadt bele,
 803     I,   2|            éktelen dühbe hozott téged az, hogy háromszor egymás után hallottál
 804     I,   2|          tudhatott mindenki, aki nem vak: hogy bürgét viszek-e a nyakamban?~
 805     I,   2|                 nevetett a Hóbajárt basa, hogy csak úgy recsegett alatta
 806     I,   2|                 alatta a bársonykanapé.~- Hogy hívnak téged, gyaúr barátom?~-
 807     I,   2|               mesélte tollfosztás közben, hogy azóta se volt a határban
 808     I,   2|              asszonyokat.) Elég az hozzá, hogy a népek szétszaladtak ész
 809     I,   2|                 az öregnek az elsõ dolga, hogy becsukja.~- Csukhatod már,
 810     I,   2|                 lator! Hát te azt hiszed, hogy idebent vagy?~Azzal galléron
 811     I,   2|                  az alacsony kapu felett, hogy csak úgy nyekkent a jámbor
 812     I,   2|            emberre mondták azt valamikor, hogy nagyhatú, és hetedhét szilvafa
 813     I,   2|          impériumot is, mert tudták róla, hogy ha igazságot kell tenni,
 814     I,   2|                   öreg mindjárt elsõ nap, hogy nem ismer se irgalmat, se
 815     I,   2|                akarja.~- Hát az az újság, hogy te mától kezdve nemzetes
 816     I,   2|              neved! Hát nem tudod te azt, hogy ki parancsol ezután neked?~-
 817     I,   2|                bíró uram azt parancsolja, hogy rögtön állítsd elõ a bûnösöket!~
 818     I,   2|                   háromitcés. Nem hiszem, hogy õsapámnak sok haja szála
 819     I,   2|                   de a bíró kijelentette, hogy annyiért nem ül le a kanapéra.~-
 820     I,   2|                  a bolond Császár András, hogy adjam ki neki a garasból
 821     I,   2|                  a vak ember lökdelõdzni, hogy így tolvaj, úgy haramia,
 822     I,   2|                   vágtam tarkón Császárt, hogy a fal többet adott neki...~
 823     I,   2|                  csapott az asztalra úgy, hogy a pohárban lángot vetett
 824     I,   2|               elvetemedett lázadó!~Persze hogy aztán a magáról megfelejtkezett
 825     I,   2|                okos emberek úgy neveznek, hogy: „Több mellé, mint belé.”~
 826     I,   2|          felkeléssel. - Ha én azt mondom, hogy... hogy... haj... hajnal
 827     I,   2|                 Ha én azt mondom, hogy... hogy... haj... hajnal van, akkor
 828     I,   2|             azonban ez is elég volt arra, hogy elõkapja az almáriumból
 829     I,   2|                 Nohát majd én megmutatom, hogy senki istenfia énvelem nem
 830     I,   2|                   csiribiri bûnösöknek. S hogy elejét vegye minden várható
 831     I,   2|    kadarka-pandúrt a fennhéjázó nemesnek. Hogy füleljék le idejében, ha
 832     I,   2|              megkotyogtatva kijelentette, hogy több tárgy nem lévén, az
 833     I,   2|                kunoktól is azt hallottam, hogy az õ õsapjuk is éppen így
 834     I,   2|                   így is derül rá belõle, hogy mért nem örököltünk errefelé
 835     I,   2|                megszólítás az volt rajta, hogy „te kutyaházi!”)~Takaros
 836     I,   2|                Ott aztán úgy nyúlt végig, hogy Apaffy alig bírta kiszabadítani
 837     I,   2|      tanácsosaihoz. - Melyiktek vállalja, hogy õrajta tétessek examentet
 838     I,   2|                     Mit tehetek én arról, hogy ez a leghívebb szolgám?
 839     I,   2|                     No hát én megmutatom, hogy megugatja az a dög azt is,
 840     I,   2|               mestert, az udvari doktort, hogy adjon a kutyának valami
 841     I,   2|                  apród megnyugtatta õket, hogy tud õ annál jobbat is.~Másnap
 842     I,   2|                  jelenti, nagyságos uram, hogy kettõnk közül valamelyikünk
 843     I,   2|                csináltad. Most már tudom, hogy a fejedelmek még a kutyájuknak
 844     I,   2|               jegyezték föl az íródeákok, hogy nagyon jókedvû ember volt,
 845     I,   2|               morogtak is az urak eleget, hogy így asszonykirály, úgy asszonykirály,
 846     I,   2|                Legföljebb azt cselekedte, hogy mikor már nem gyõzte tûrömfûvel,
 847     I,   2|                   esett meg vele egyszer, hogy eltévedt a rengeteg közepén.
 848     I,   2|                   kifele ember kegyelmed, hogy ilyesmivel él?~- Én bizony
 849     I,   2|                 Mi is a becsületes neved, hogy megemlegethesselek róla?~-
 850     I,   2|              fogva olyan okos ember lett, hogy sose mondta ki többet az
 851     I,   2|            nádasokból. Akkor is csak úgy, hogy mikor elunta a zenebonájukat,
 852     I,   2|            letenni a hegedûjét.~- Tudtam, hogy ettõl kihull a fogatok -
 853     I,   2|               volt vele maga is a jámbor, hogy nem hegedûre termett, azért
 854     I,   2|               volt még akkor abban a hal, hogy kalappal lehetett fogni.~
 855     I,   2|         tutyimutyisága miatt az atyafiai, hogy egyszer kapta magát Csikaló,
 856     I,   2|                 fordított a cigánysornak, hogy még a sátorponyvától se
 857     I,   2|                   a félsz-láng a bokáját, hogy a hatalmas kuruc királyt
 858     I,   2|                   kiadta a parancsolatot, hogy ültessék lóra a cigányt.~-
 859     I,   2|                   egyszer megtudom rólad, hogy hozzányúlsz ahhoz az ijesztgetõ
 860     I,   2|                   olyan ügyesen csinálta, hogy sose gyanakodott rá senki.~
 861     I,   2|                  el. Az írás följegyezte, hogy halálig együtt ették a bujdosók
 862     I,   2|                    s úgy megörültek neki, hogy tán akkor sem örültek volna
 863     I,   2|                  õket bohókás ötletekkel, hogy belefájdult az oldaluk a
 864     I,   2|                  szemébe húzta a kucsmát, hogy könnybe borulását meg ne
 865     I,   2|                mondott:~- Megmondtam már, hogy ingyen nem megyek. Ezt üzenje
 866     I,   2|                   Én meg szavamra mondom, hogy enyim lesz a ló! - ütötte
 867     I,   2|                   többre mentek, annyira, hogy már maguk is megbánták,
 868     I,   2|               szavamra ne fogadtam volna, hogy az enyém lesz.~- Én se bánnám,
 869     I,   2|               szavamra ne fogadtam volna, hogy nem adom neked - nevette
 870     I,   2|               Kegyelmed azt mondta, ugye, hogy Heiszter õkegyelmének nem
 871     I,   2|             mondtam.~- De azt nem mondta, hogy nekem nem adja - hunyorított
 872     I,   2|              erõsítette Dória, aki örült, hogy se a jó barátját nem kell
 873     I,   2|              lovat, s úgy elporzott vele, hogy meg se állt Kassáig. A két
 874     I,   2|                össze:~- Megmondta a kópé, hogy ingyen el nem mén innen!~
 875     I,   2|                  kallantyúzta az ablakot, hogy a keserû füst ki ne szolgálhasson
 876     I,   2|                   hûsében, s a deák félt, hogy nagy nevetség lesz abból,
 877     I,   2|               lesz abból, ha rajtakapják, hogy õ zágoni fenyõlevél-tobákkal
 878     I,   2|                 is, de észre lehet venni, hogy vagyon valamely belsõ baja.
 879     I,   2|                egy kortynyi borral - mert hogy egészen kárba ne vesszen,
 880     I,   2|       legmélyebbre temetve. Olyan mélyre, hogy sose lesz arkangyal, aki
 881     I,   2|               káromkodtak olyan pogányul, hogy azt igen jó volt nem érteni
 882     I,   2|                 vétkezett Krisztus urunk, hogy az egészet szét nem osztotta
 883     I,   2|                  ijedeztek a nyavalyások, hogy mink magyarok az utcán is
 884     I,   2|              megmondhadd az örményeidnek, hogy ne féltsék a feleségeket
 885     I,   2|                azt mondom kegyelmeteknek, hogy ki fogjuk itten bírni holdunk
 886     I,   2|              Isten úgy szeretem Rodostót, hogy soha nem felejthetem Zágont...~
 887     I,   2|                többiek beletörõdtek abba, hogy mint vonják, úgy kell táncolnunk.
 888     I,   2|        békességgel. Aztán meg úgy van az, hogy aki tíz-húsz esztendõkig
 889     I,   2|      csattogásukon. Mondtam is a komának, hogy ha ilyent hall az ember,
 890     I,   2|               szólalt.~- Látják kelmetek, hogy elgyerekesedik vénségére
 891     I,   2|             embernek, ha azt mondja neki, hogy „pipikém”.~- Kotty belé,
 892     I,   2|                     vont vállat a deák -, hogy én igenis kakukkot láttam
 893     I,   2|                  láttam.~A deák ráhagyta, hogy az is lehet.~- Lehetett
 894     I,   2|                 meglátja, nem azt mondja, hogy „kakukk”, hanem azt mondja,
 895     I,   2|                kakukk”, hanem azt mondja, hogy „kukkurú”.~De akárhogy ette
 896     I,   2|              kakukk a bujdosók kertjében, hogy csak úgy rengett bele a
 897     I,   2|                szemét, s akkorát ásított, hogy majd elnyelte Sibriket,
 898     I,   2|               akartam tenni õnagyságának, hogy beleesett kend az éjszaka
 899     I,   2|                 Motyogott valamit a deák, hogy máskor majd frissebb lesz.
 900     I,   2|         álomszuszékot. Már csak azért is, hogy vidítsák vele a fejedelmet,
 901     I,   2|             maradhatott a deáktól. Tudta, hogy mindjárt elfelhõsödik a
 902     I,   2|                bánatosan meredt maga elé, hogy a fejedelemnek megesett
 903     I,   2|                majd ki a vén Sibriket.~De hogy a deák meg se moccant, a
 904     I,   2|             ventus.~(Arra nem is gondolt, hogy a szeles „fiatal” már a
 905     I,   2|               szépen zengett a kakukkszó, hogy elfelejtette a bosszúságát.
 906     I,   2|       pirosságában a puszpángbokrok közt, hogy saját árnyéka úgy követi
 907     I,   2|                  De olyan tökéletesen ám, hogy minden oktalan állat beleveszett
 908     I,   2|                  való írástudó embernek. (Hogy félreértés ne legyen a dologból:
 909     I,   2|               lojalitás a filológusokban, hogy ne sajnálják tõle azt a
 910     I,   2|                  volt ez a Mária Terézia, hogy sebten maga elé parancsolta
 911     I,   2|                 az úton, s még szerencse, hogy az öt arany nem a kocsiút
 912     I,   2|           megéljenezték a Mária Teréziát, hogy csak úgy rengett bele a
 913     I,   2|                  úgy kellene megköszönni, hogy õ is tudjon róla. Azt javasolnám,
 914     I,   2|                 úgy elálmosodott a követ, hogy azt se tudta, mit csinál.
 915     I,   2|                másnap reggel vette észre, hogy álmában megette az egyik
 916     I,   2|            combját is.~Az lett biz ebbõl, hogy mire fölért Bécsbe, csak
 917     I,   2|                 nevetett a Mária Terézia, hogy belecsendült a füle az egész
 918     I,   2|                Teréziáról mindenki tudja, hogy nagyon szerette a magyarokat.
 919     I,   2|                 jár fizetség.~(Látnivaló, hogy nagyon régi urak voltak
 920     I,   2|           háládatos õ a hû magyarokhoz. S hogy azokkal nem boldogult, megkérdezte
 921     I,   2|            szoktatná ide Bécsbe...~Lehet, hogy éppen akkor történt ez a
 922     I,   2|                  ön azért hívatott engem, hogy az ön dolgairól beszélgessünk,
 923     I,   2|                   És én újra azt ajánlom, hogy szelídítse kézhez felséged
 924     I,   2|                 országgyûlést Pozsonyban, hogy a magyaroknak ne legyen
 925     I,   2|                  Bizony az is megtörtént, hogy a királyasszony a tulajdon
 926     I,   2|              lehet tudni. De az bizonyos, hogy a megye levéltárában megõrizte
 927     I,   2|                  a kegyességre a vén sas, hogy alig tudta elmotyogni a
 928     I,   2|              dámák voltak a megmondhatói, hogy igazat beszéltek a legénykék.)~-
 929     I,   2|             megszurkálni. Meg is fogadta, hogy nem hagyja ott többet Palkonyát,
 930     I,   2|                 öregnek se kellett egyéb, hogy megbéküljön. A kõangyalok
 931     I,   2|                   veszi be magát a fülbe, hogy szinte ragad.~Az öregúr
 932     I,   2|               finomított tájcsolástoknak! Hogy a nehézség cifrázná ki csörgemetélõvel
 933     I,   2|                    és azt tartották róla, hogy mihelyst paráznaságot érez
 934     I,   2|                    azon annyira megbúsul, hogy menten felakasztja magát
 935     I,   2|                    Az jutott neki eszébe, hogy ilyen lehetett az a Zách
 936     I,   2|                következtek elfelejtettek. Hogy könnyebb megfogni a magyarokat
 937     I,   2|                  tudományt a labancoktól, hogy tátva maradt a fogatlan
 938     I,   2|                   is, mégpedig akkorákat, hogy Bécsben fölfogadnák õket
 939     I,   2|                  bõrbajuszú nem sejtette, hogy az öreg vadembernek ilyen
 940     I,   2|                    oszt azt dúdolta neki, hogy „szép a baba, szép, szép,
 941     I,   2|                gusztusa a szépasszonynak, hogy õvele simogattassa meg a
 942     I,   2|              szaladt ki a macskaszobából, hogy maga is szégyellte. De hát
 943     I,   2|              volna palkonyai rokonaiktól, hogy ez az a rettenetes macskahóhér,
 944     I,   2|                úgy elsurrant az udvarból, hogy a fiai se vették észre.
 945     I,   2| természethistóriai múzeumának igazgatója, hogy természeti ellenkezés vagyon
 946     I,   2|                   abban a nagy hodályban, hogy a fáklyákkal besietõ cselédség
 947     I,   2|                   elhiszi-e már fölséged, hogy vér vízzé nem válik?~~Hogy
 948     I,   2|                hogy vér vízzé nem válik?~~Hogy elhitte-e a királyasszony
 949     I,   2|                   királyasszony vagy nem, hogy tudjam én azt annyi idõ
 950     I,   2|                 csak abban vagyok biztos, hogy az öreg kuruc aztán letérdelt,
 951     I,   2|                   elevennek hozta vissza, hogy tán életében se volt olyan
 952     I,   2|                 az mind olyan igazi volt, hogy aki azt látta, az mind királypártivá
 953     I,   2|                  muszáj róla írást adnom, hogy mégiscsak nagy ember volt
 954     I,   2|             Viszont az meg nem szép tõle, hogy királydinnye is tartózkodik
 955     I,   2|                  A birtokrag azt jelenti, hogy a szittyák látástól vakulásig
 956     I,   2|                 szalonnát.~Nem mondhatom, hogy a népeket eksztázisba ejtené
 957     I,   2|          kenyérkére, s úgy ejti a vágást, hogy két falat teljen még ki
 958     I,   2|                 csöppet fölényesen:~- Hát hogy lett volna magyar király?
 959     I,   2|     tudományszomjas félszemû. - Alighanem hogy ez lehetett a Vilmusnak
 960     I,   2|                Mátyás -, csak azt láttam, hogy törököknek parancsolt, mert
 961     I,   2|                  mikor azt hallják tõlem, hogy az a Nagy Frigyes még a
 962     I,   2|            följegyezni is.~- Úgy volt az, hogy a régi szanki bárónak nyakát
 963     I,   2|                 hirdetett a Mária Trézia, hogy annak adja a báróságot,
 964     I,   2|             bajuszú legény volt a csikós, hogy kilenc párnán ült a Mária
 965     I,   2|                legény, utána nyerít a ló, hogy majd a másik fülibe is súg
 966     I,   2|              szanki báróság, de tudd meg, hogy azt köllött volna felelned:
 967     I,   2|                   amelyik abból indul ki, hogy Frigyes szigorú kordában
 968     I,   2|            tisztjeit, s megkívánta tõlük, hogy pontosan tájékozva legyenek
 969     I,   2|                 úr ezeket is megtéríteni, hogy legközelebb jobbat halljak
 970     I,   2|                tiszt.~- Ugyan mit?~- Azt, hogy a pokolban is csakúgy megy,
 971     I,   2|                  Azt csak nem kívánhatod, hogy a te kedvedért most hadat
 972     I,   2|                 lett belõle dupla csonka, hogy Gorlicénél maradt a fél
 973     I,   2|           tökéletességével eldicsekedett, hogy minek hívják tatárul a kenyeret
 974     I,   2|                    de ki teccött tanálni, hogy mit kérdözzön! Csak éppen
 975     I,   2|                burkuskirályról:~- De kár, hogy az ilyen uralkodók már kimöntek
 976     I,   2|                  volna a pedinterjeiknek, hogy az õ karrierjük kedvéért
 977     I,   2|              tudós Lavater azt állította, hogy õ minden embernek a fejállásából,
 978     I,   2|                   megnyugtatja a népeket, hogy a Frigyes mindjárt föl is
 979     I,   2|                  Mátyás ugyan nem vél rá, hogy látta volna, én meg bizonyosan
 980     I,   2|                  én meg bizonyosan tudom, hogy semmiféle ilyen statáriális
 981     I,   2|                visszatért a kanta vízzel, hogy õ is nagyon szeretné elmondani
 982     I,   2|            aranyat, kipróbálta a fogával, hogy igazi-e, aztán a markába
 983     I,   2|            olvastam, az volt a címe neki, hogy Igazmondó Naptár.~A világért
 984     I,   2|                 se mondom meg a népemnek, hogy én írtam azt a történetet
 985     I,   2|          dicséreti~Látom egy újsághírbõl, hogy az állam szaporítani akarja
 986     I,   2|              megmutatnánk vele Európának, hogy mi nem vagyunk rászorulva
 987     I,   2|                Nem vetek neki ötven évet, hogy eljutunk a fejlõdésnek erre
 988     I,   2|            kigyógyulna abból a babonából, hogy „elvész az én népem, mert
 989     I,   2|                  sokszor hallani, anélkül hogy a szónokok gazdáját adnák
 990     I,   2|                 adnák az idézetnek. Igaz, hogy ez az idézet a bibliából
 991     I,   2|          bibliában található. Attól függ, hogy hol mondják, és ki mondja.
 992     I,   2|               olyan jó magyar ember volt, hogy úgy beszélt magyarul, mint
 993     I,   2|                 úr tudott annyit latinul, hogy „benissime, benissime, domine
 994     I,   2|              pedig tudott annyit németül, hogy „monsieur Jean Tóth Gutman”.
 995     I,   2|                  a proklamációból annyit, hogy a Habsburgokat szélnek kell
 996     I,   2|                   tetszõ dolognak ítélte, hogy mindjárt parolát adott a
 997     I,   2|            kupecnek nézik õt? Azt hiszik, hogy õ pénzért csinál forradalmat?
 998     I,   2|                  Ez kereken kijelentette, hogy a politika nem az õ ügykörébe
 999     I,   2|                   adta a spektábilisznek, hogy hurcolkodjon el Bécsbõl,
1000     I,   2|                arról se szóljon senkinek, hogy itt járt nálam.~Jó ember