| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] hófúvásban 2 hófúvások 1 hogi 1 hogy 4079 hogyan 12 hogyha 9 hogyhogy 19 | Frequency [« »] ----- 19905 a 7592 az 4079 hogy 3775 nem 3736 is 2061 és | Móra Ferenc Tápéi furfangosok IntraText - Concordances hogy |
Kötet, Fejezet
2001 II, 1| felbosszantotta õket az, hogy Nicolette asszonyt üveghintóban 2002 II, 1| erkölcstelenségnek találták azt, hogy ilyen fiatal férfiú ennyire 2003 II, 1| beletörik a foga!~Valószínû, hogy az az erkölcsi felháborodás, 2004 II, 1| igazságszolgáltatásnak azzal, hogy egy reggel semmi keltegetésére 2005 II, 1| pehelypaplannal, reggelig vigyázta, hogy le ne csússzon róla, s akkor 2006 II, 1| izzott a szilvamagszeme, hogy megszínesedett tõle a halott 2007 II, 1| elé, s arra neszelt fel, hogy mozgolódást hall az ágyban. 2008 II, 1| elsikoltotta magát.~- Jézus, Mária, hogy kerülsz ide, te vén pemete?~ 2009 II, 1| A mosolygásán megérezte, hogy szakálla nõtt. Szép, hosszú, 2010 II, 1| rozsdásnak találta a hangját, hogy maga se ismert rá.~- Én 2011 II, 1| úgy meg volt illetõdve, hogy több volt a könnye, mint 2012 II, 1| Térden állva fogadkozott, hogy föl se áll többet, mert 2013 II, 1| Nicolette asszony közbevágott, hogy nem örül õ többet ebben 2014 II, 1| Mert én is úgy gondoltam, hogy itthagyjuk Reims városát, 2015 II, 1| hátra van.~- Ne úgy mondd, hogy „nekem”, hanem úgy, hogy „ 2016 II, 1| hogy „nekem”, hanem úgy, hogy „nekünk” - tapasztotta be 2017 II, 1| száját. - Csak nem gondolod, hogy ne mennék a halálba azzal, 2018 II, 1| olyan szép mondás volt, hogy Thibaut mester most már 2019 II, 1| de csak sajnálom mégis, hogy a szép brokátruhámat is 2020 II, 1| aranypapucsom is itt volna, akkor hogy szeretnél te engem!~Thibaut 2021 II, 1| aludt vért.~- Azt szólnám, hogy eredj, drága szívem - mosolygott 2022 II, 1| nekem nyújtani a kezedet, hogy éljünk együtt Isten félelmében 2023 II, 1| akadálya nem volt annak, hogy a reimsi takácsok megválasszák 2024 II, 1| Mégpedig olyan érdemesen, hogy az dicsõségére vált Allahnak 2025 II, 1| rendtartó uralkodó volt, hogy azóta se pipálta le senki. 2026 II, 1| uralkodóról azt tanították, hogy zsarnok. (Persze, az orosz 2027 II, 1| dolgainak, és úgy számítja, hogy nem is egészen húsz esztendõ 2028 II, 1| történetírás azonban, anélkül hogy érdemcsorbító szándéka volna, 2029 II, 1| kénytelen megállapítani, hogy a nagyúr nem mindig saját 2030 II, 1| Elég gyakran megesett, hogy a dívánban - így hívták 2031 II, 1| superlátok mögött. Volt úgy is, hogy a nagyúr szíve megesett 2032 II, 1| szalajtotta a szárnysegédjét, hogy vágja le a fejét az istentelennek.~- 2033 II, 1| kapott a harminc hadsi, hogy elimádkozhassa a Koránból 2034 II, 1| azért a piacon se tûrte, hogy két asszony szóba álljon 2035 II, 1| arról föl lehet tenni, hogy jó ember. Háromszáz kávéháza 2036 II, 1| háromszázat. Mégpedig úgy, hogy a tilalmat lehetetlen volt 2037 II, 1| Megparancsolta a borbélyoknak, hogy csak egyesével eresszék 2038 II, 1| kérdezte tõle a szultán -, hogy te engem részegen rabszolgaivadéknak 2039 II, 1| szidtál, és azt mondtad, hogy ha lesz egy piasztered, 2040 II, 1| érdemelve.~Ebbõl is látnivaló, hogy nem volt ez a szultán bolond 2041 II, 1| bolond ember, csak éppen hogy - Allah árnyéka volt e földön. 2042 II, 1| üdvözíteni az embereket, hogy nem kérdezte meg tõlük, 2043 II, 1| betetejezte az egészet azzal, hogy kivette alattvalói szájából 2044 II, 1| birodalom rendje megkívánja, hogy az ilyen elvetemedett emberek 2045 II, 1| szakadjon.~Nem lehet mondani, hogy az új rendelet valami morgolódást 2046 II, 1| beszédrõl is. Történelmi tény, hogy a sztambuli utcák sohase 2047 II, 1| állat. Ami azt jelentette, hogy „megint kutyavilág van már 2048 II, 1| rántott egyet a nyakravalóján, hogy szorosabban álljon. Vagyis, 2049 II, 1| szorosabban álljon. Vagyis, hogy „nem hal az meg négyszögletesen, 2050 II, 1| legföljebb azzal szórakoztak, hogy legyet fogdostak a lábuk 2051 II, 1| hit csak azt engedi meg, hogy vakarja az ember, ahol viszket, 2052 II, 1| arra teremtette a legyet, hogy csípjen.~De hát a naplement 2053 II, 1| semmi asszonyzsibongás, hogy a szultán egész elégedetten 2054 II, 1| intett egy csónakosnak, hogy vigye át Sztambulba. Ahogy 2055 II, 1| aleppói basa, akit úgy hívnak, hogy Arszlán basa, pedig inkább 2056 II, 1| pedig inkább hívhatnák úgy, hogy Pocok basa. Ez nagyon tetszett 2057 II, 1| Az ember feje nem füge, hogy másik nõhetne helyette, 2058 II, 1| a himarogli annyit tesz, hogy „szamár fia”, s ez eddig 2059 II, 1| kecsegtetõen tudta a szpáhi, hogy a szultán kínjában elharapta 2060 II, 1| följegyezte a történelem, hogy „a bosszú megõszülhet, de 2061 II, 1| Most már megmondom neked, hogy vagyunk ám többen is, akiknek 2062 II, 1| ahol úgy elpipázhatsz, hogy halálodig megemlegeted. 2063 II, 1| Allah árnyékát e földön, hogy a csontjai is ropogtak belé.~ 2064 II, 1| csak az derített a dologra, hogy másnap falragaszok jelentek 2065 II, 1| róla egymást az emberek, hogy „ez már döfi”.~Mikor aztán 2066 II, 1| milyen gazdag lehetett, hogy mikor a moriszkókat kikergették 2067 II, 1| ordré a sevillai alcaldénak, hogy legelõbb az õ talpára kössön 2068 II, 1| kenõcs van a birtokában, hogy akinek a markát azzal megkeni, 2069 II, 1| megállapítani - az bizonyos, hogy Don Mohabimnak sohase kézbesítették 2070 II, 1| úgy ráijesztett a népekre, hogy még a csókolódzástól is 2071 II, 1| tudatta velem az éjszaka, hogy az ég haragját csak Don 2072 II, 1| moriszkónál? Nem vagyok bolond, hogy megsüssem a karbunkulus-tojó 2073 II, 1| kérem, a nagy inkvizítorral, hogy ha eretnek kell neki, keressen 2074 II, 1| mindig azon törte a fejét, hogy az õ segítségükkel hogyan 2075 II, 1| És addig fõzte a taplót, hogy egyszer neki is megjelent 2076 II, 1| persze õ mindjárt tudta róla, hogy az senki más, mint maga 2077 II, 1| ami abból is megtetszik, hogy Allah üzenetét közölte a 2078 II, 1| fiam, csak terajtad áll, hogy a Giralda erkélyérõl megint 2079 II, 1| Most már csak az van hátra, hogy a spanyol büszkeséget is 2080 II, 1| Gibraltártól Iránig.~- De hát hogy csinálhatnám én azt meg, 2081 II, 1| neked Allah a lányaidat, hogy az õ szemükkel hódítsd meg 2082 II, 1| oleandervirágot. Mind azon könyörgött, hogy vihesse haza a megmerített 2083 II, 1| mindenkinek azzal felelt, hogy vont egyet a gömbölyû vállán.~- 2084 II, 1| szólsz hozzá, ha bevallom, hogy szeretem a lányodat?~- Azt 2085 II, 1| Azt mondom, Don Guzman, hogy jól teszed. Arra való a 2086 II, 1| teszed. Arra való a lány, hogy szeressék.~- Add õt nekem 2087 II, 1| fülemüle lesi a fészkébõl, hogy jön-e már a párja. Természetesen 2088 II, 1| hozatom el a nagy-imámot, hogy dugja a szádba a mézes datolyát.~ 2089 II, 1| mézes datolyát.~Nem hiába, hogy Consuela volt a három lány 2090 II, 1| amibõl a vak is láthatta, hogy írástudó ember; a másik 2091 II, 1| puha, fehér kezén látszott, hogy az is könnyû szerszámmal 2092 II, 1| vetélytársának, beérte õ azzal is, hogy hazáig a lány kezét cirógathatta.~- 2093 II, 1| olvastam ki a csillagokból, hogy a sors engemet szemelt ki 2094 II, 1| csillagász -, s fogadom, hogy még úgy sohase fénylett 2095 II, 1| tenyerét. Most már biztos, hogy megint müezzin fog kukorékolni 2096 II, 1| lelátogatna egy kis tereferére, hogy megüzenhetné tõle Allahnak 2097 II, 1| egy napra is?~- Tudd meg, hogy az én ereimben régibb királyok 2098 II, 1| vagyok.~- Te meg tudd meg, hogy én meg annak a borbélynak 2099 II, 1| vagy te tulajdonképpen, hogy ennyi gõg szorult beléd?~- 2100 II, 1| csak azt akartam megtudni, hogy Ibériában olyan kellemes 2101 II, 1| könyveknek, mint mifelénk, s hogy a spanyol könyvskorpió olyan 2102 II, 1| dolgon akadt meg a szemem, hogy rögtön elfelejtettem, amit 2103 II, 1| jurisprudentiát. Nem mondom, hogy sose hallottam még ilyet, 2104 II, 1| milyen tudós ember lehetett, hogy Jean de Vingle érdemesnek 2105 II, 1| Manzanaresban olyan kevés a víz, hogy azt sohase lehetett borkeresztelésre 2106 II, 1| annyira bõvében voltak, hogy kánikulában azzal mentették 2107 II, 1| foglyokat. De ha azt nem akarod, hogy szakálladnál fogva megmártogassunk 2108 II, 1| akkor gondod legyen rá, hogy se meg ne égjenek, se nyersen 2109 II, 1| fõképpen arra vigyázz, zsidó, hogy a hitetlen kezeddel hozzá 2110 II, 1| mert ez olyan pecsenye, hogy ha te eszed meg, az én fogam 2111 II, 1| Hát csak annyit mondj, hogy a foglyok kirepültek a kéményen. 2112 II, 1| ahhoz a kegyes szándékukhoz, hogy fölnyársalják az átkozott 2113 II, 1| magát. De mikor meghallotta, hogy a sarkában kopog a szamaras 2114 II, 1| kefét egész életére, azaz hogy utolsó mozdulatával ráruházta 2115 II, 1| azonban az volt az elsõ dolga, hogy utánarugaszkodott az éghullajtotta 2116 II, 1| most már volt annyi esze, hogy nem fölfelé szaladt, hanem 2117 II, 1| kárpótlás jár nekem azért, hogy mikor tízévi házasság után 2118 II, 1| két kutyahitû lovagtól, hogy mi panaszuk van, te akkor 2119 II, 1| lehet abban valami igaz, hogy a foglyok elrepültek a tûzhelyrõl 2120 II, 1| Összebeszéltél a szamárral, hogy bajba hozzátok ezt a jámbor 2121 II, 1| akarod velem elhitetni, hogy ez a káposztatorzsából faragott 2122 II, 1| az állat fején akkorát, hogy a farka amannak a markába 2123 II, 1| erre a jámbor férfiúra, hogy rögtön nyaka törjön. Meg 2124 II, 1| vitéz ember lett volna, hogy lovaggá ütötték volna. Ha 2125 II, 1| kárpótoljon engem a zsidó azért, hogy õmiatta halva született 2126 II, 1| kettõt is kapsz egy helyett.~Hogy elfogadta-e a megítélt kárpótlást 2127 II, 1| huszonnégy órára. Elõször azért, hogy hadd sajnálja az olvasó, 2128 II, 1| meggondolja a mai világban, hogy idegenbe menjen-e azért, 2129 II, 1| privilégium-levele arra, hogy õ legyen a francia királyok 2130 II, 1| azt a boldog apa karjaiba, hogy ha az Isten megsegíti, lehet 2131 II, 1| Többek közt megkérdezte tõle, hogy hogy vannak megelégedve 2132 II, 1| közt megkérdezte tõle, hogy hogy vannak megelégedve a roueniak 2133 II, 1| jeles kancellárra - igaz, hogy kancellárhoz könnyebb is 2134 II, 1| Úgy is lehetne mondani, hogy udvari igazmondónak fogadja 2135 II, 1| különbség csak annyi volt, hogy a bolondot legföljebb hátba 2136 II, 1| tudták azt az igazságot, hogy quod licet bovi, non licet 2137 II, 1| akár nem.~- Nem gondolnád, hogy tán hivatalt cserélnénk? - 2138 II, 1| kért engedelmet Ferenctõl, hogy Madridból francia földön 2139 II, 1| Hát csak nem gondolod, hogy a francia király fogságba 2140 II, 1| tartotta Ferencet.~Természetes, hogy Karafulának sok volt az 2141 II, 1| oldalára, és magyarázta neki, hogy a király mégiscsak figyelmes 2142 II, 1| Karafula a herceg bal oldalára, hogy most már az essen az õ jobbja 2143 II, 1| Egyszóval a király belátta, hogy a csõdtõl csak a legnagyobb 2144 II, 1| lépcsõt súrolni, de úgy, hogy elõször a legalsót mosta 2145 II, 1| tisztára mosott alsókat is, hogy most még rondábbak, mint 2146 II, 1| mint azelõtt voltak. Hát hogy mer az nagytakarításba fogni, 2147 II, 1| aki még annyit se tud, hogy a nagytakarítást felülrõl 2148 II, 1| olyant kacsintott Karafula, hogy a királynak is el kellett 2149 II, 1| udvari szolgálatból. Igaz, hogy már akkor ötvenedik esztendejébe 2150 II, 1| szaladt a szomszédok közt, hogy az öreg Keller borbély hazajáró 2151 II, 1| akinek az jutott eszébe, hogy van a néhai borbélynak egy 2152 II, 1| Abból is látnivaló ez, hogy nem éjszakának idején mulatja 2153 II, 1| rendessége felõl. Volt úgy, hogy az idõbeosztást is elvétette, 2154 II, 1| s kiderült róla az is, hogy nem ragaszkodik a borbélytányérokhoz, 2155 II, 1| legkülönösebb pedig az volt, hogy a kísértet csak olyankor 2156 II, 1| bele kellett törõdniök, hogy az õ kísértetük nem a túlvilágról 2157 II, 1| olyan menyecske lett belõle, hogy az ördögök eresztették ki 2158 II, 1| olyan ritka hangulatba jött, hogy elnézte házuknál a „naplopó 2159 II, 1| urát is.~- Az a szerencsém, hogy Anna Máriában semmi gõg 2160 II, 1| még nekem is megbocsátja, hogy nem fodrász vagyok vagy 2161 II, 1| suszter.~De gyakran megesett, hogy a barátok már a kapuból 2162 II, 1| Igazán nem érdemled meg, hogy takarítson rád az ember - 2163 II, 1| Istent, csak kacagott úgy, hogy az asszony megdöbbenve nézett 2164 II, 1| te minek örülsz?~- Annak, hogy végre megbecsülsz.~- Félrebeszélsz?~- 2165 II, 1| Annyira nem értette a dolgot, hogy még csak föl se háborodott. 2166 II, 1| Meg kellene köszönnöd, hogy nem a tiszta papírt fogyasztom, 2167 II, 1| hajsütõvasat, és nem törõdött vele, hogy most az õ hangját hallják 2168 II, 1| meg az öregasszonyok.~- Hogy a szász király aranymedaillonját 2169 II, 1| eladtad az ötvösnek, elnéztem. Hogy a porosz király gyémántgyûrûjét 2170 II, 1| elpuccoskodtad, lenyeltem. Hogy minden kimegy a kéményen, 2171 II, 1| abba már beletörõdtem. De hogy a lelkemet megöld, azt nem 2172 II, 1| ott, és észre se vette, hogy a ház elcsöndesedett. Arra 2173 II, 1| elcsöndesedett. Arra riadt fel, hogy valaki veregeti a vállát, 2174 II, 1| esküvõje. Az a kérésem, hogy tessék arra valami muzsikát 2175 II, 1| lányom olyan büszke lesz, hogy nem cserélne a császárnõvel. 2176 II, 1| császárnõvel. Meg azt is tudom, hogy az úr kedvéért az Isten 2177 II, 1| Uram, én hallottam arról, hogy császárok, királyok mivel 2178 II, 1| uram, tiszteljen meg vele, hogy elfogadja.~- Hát hogyne 2179 II, 1| a jókedv. Arra gondolt, hogy ha ezt Anna Mária meglátja, 2180 II, 1| kénytelen lesz beismerni, hogy néha zeneszerzõ feleségének 2181 II, 1| amelybõl ki lehetett érezni, hogy ott is akar maradni.~- Nézd, 2182 II, 1| És úgy mosolygott hozzá, hogy a könny is kiesett a szemébõl.~ 2183 II, 1| parasztokat -, a fõ az, hogy kövér legyen az asszony, 2184 II, 1| jó ember volt a szatócs, hogy menedéket adott még az adószedõnek 2185 II, 1| kergették végig a falun, hogy belefojtják az Adourba.~- 2186 II, 1| éjszaka elhagyta a falut, hogy dragonyosokat kérjen Toulouse-ból, 2187 II, 1| Én pedig megígérem neked, hogy majd csak akkor hozom ide 2188 II, 1| akaszkodott a nyakába a felesége, hogy legalább egy hetet várjon 2189 II, 1| várjon még, mert õ úgy érzi, hogy akkor már mint apa indulhat 2190 II, 1| aztán fölment a szobájába, hogy eltegye magát másnapra. 2191 II, 1| Ahogy vetkõzni kezd, hallja, hogy nyílik és csapódik a mellette 2192 II, 1| elkezdett töprengeni. Biztos, hogy a királyt akarják megölni, 2193 II, 1| vette ki a beszélgetésükbõl, hogy a spanyol király kémei, 2194 II, 1| vendégeket. Mi köze neki hozzá, hogy hova lettek? Kifizették 2195 II, 1| Neki nem mondta senki, hogy kapaszkodjon a gallérjukba. 2196 II, 1| gallérjukba. Nem tudja, hogy ez az úr mit beszél, õt 2197 II, 1| bocsánatot kérni. Még örült, hogy õ nem keveredett gyanúba, 2198 II, 1| gyanúba, és elhatározta, hogy fölmegy Párizsba, magának 2199 II, 1| gazda nélkül számított, azaz hogy a király nélkül. Éppen karácsony 2200 II, 1| rögtön tisztába jött vele, hogy ezen a napon õvele senki 2201 II, 1| Másnap megtudta azt is, hogy magafajtájú embert hétköznap 2202 II, 1| csokoládéjával; volt úgy, hogy a csokoládéhoz hozzá se 2203 II, 1| barátságosan elküldte haza, hogy írja meg otthon, amit mondani 2204 II, 1| s nagyon szép volt tõle, hogy akkorára készen lett vele. 2205 II, 1| az csak azt üzente neki, hogy menjen dolgára, és ne ártsa 2206 II, 1| szépen van. Az se ért semmit, hogy félóra múlva megint ott 2207 II, 1| papformájú ember, és õ hallotta, hogy azt Damiens úrnak szólították.~ 2208 II, 1| dobták, és megmondták neki, hogy ha még egyszer odatolakszik, 2209 II, 1| odatolakszik, akkor úgy beeresztik, hogy ki se eresztik többet.~Jean 2210 II, 1| eldicsekszik vele fûnek-fának, hogy megmondta õ ezt elõre, akkor 2211 II, 1| második, kiküldeni fogdmegeit, hogy eredjenek a nyomába a piros 2212 II, 1| vissza Párizsba, és anélkül hogy kihallgatták volna, bedugták 2213 II, 1| nyöszörögve kérdezte fûtõl-fától, hogy hol lakjon õ ezután?~ 2214 II, 1| voltak egészen biztosak, hogy az a fene oroszlán, amely 2215 II, 1| Nem is kell azt gondolni, hogy a stralsundi Burgerek Grève 2216 II, 1| viselt a két válla közt, hogy azt nem lett volna passzió 2217 II, 1| Elhatározták a városi tanácsban, hogy utcai lámpát állítanak fel 2218 II, 1| végett, s most derült ki, hogy mennyi bölcsesség tartózkodik 2219 II, 1| hiszik ezek a pugrisok, hogy én nem tudom, miben sántikálnak! 2220 II, 1| Közvilágítás kellene nekik, hogy lámpaoszlopra köthessék 2221 II, 1| én ennek a csõcseléknek, hogy itt nem lehet Párizst játszani.~ 2222 II, 1| Megüzente a tanácsuraknak, hogy az országfelforgató tervhez 2223 II, 1| dolgot, s találtak rá módot, hogy a krigli is megteljen, a 2224 II, 1| tudódott ki a helytartóról, hogy ha fejet szûken mértek is 2225 II, 1| polgármestert, és megmondta neki, hogy ha a fejük tetejére állnak, 2226 II, 1| világosságot, de fogadom, hogy megemlegetitek.~Másnap minden 2227 II, 1| nép írástudóit és véneit, hogy mindenki adja bele az eszét 2228 II, 1| véleményének adott kifejezést, hogy az lenne a legszebb kivilágítás, 2229 II, 1| kemény kötelességévé teszi, hogy a lámpába gyertyát is illesszen, 2230 II, 1| olyan dührohamot kapott, hogy egy hétig rakni kellett 2231 II, 1| Most már bánta egy kicsit, hogy belekeverte magát a pugrisok 2232 II, 1| mindenáron. Közhírré tétette, hogy nem elég lámpát hordani, 2233 II, 1| nincs benne a törvényben, hogy a lámpát az orrunk elõtt 2234 II, 1| Alighanem olyan választ várt rá, hogy Stralsund lerombolandó, 2235 II, 1| úgy nevezi a történelem, hogy felvilágosult abszolutizmus. ( 2236 II, 1| úgy áll bosszút rajtuk, hogy otthagyja õket.~Holstein 2237 II, 1| nem tehetett mást, mint hogy hazahurcolkodott, és képpel 2238 II, 1| álmodozott, aki nem keresi, hogy arkangyal-e vagy patkoló-kovács, 2239 II, 1| csak a nyakába veti magát, hogy „te az enyém, én a tied, 2240 II, 1| tehetett egyebet a nagyúr, mint hogy példát statuált az erkölcsök 2241 II, 1| ott az a szentek törvénye, hogy csak a csúnyát eresztik 2242 II, 1| közé.~De látnivaló volt, hogy a kislány egyelõre nem is 2243 II, 1| annyit jelentett volna, hogy úri kisasszony, jön a zongoraóráról, 2244 II, 1| a zongoraóráról, s örül, hogy megszabadult a fehér és 2245 II, 1| az bizonyosan abból él, hogy zongoraszelídítésre tanítja 2246 II, 1| állapította meg, hanem azt is, hogy végre megtalálta, amit egész 2247 II, 1| legkevésbé a kislány sejtette, hogy a világ legnagyobb ura szalutál 2248 II, 1| keres. A cár megkérdezte, hogy nem kompromittáló-e rá, 2249 II, 1| együgyûséggel azt felelte, hogy inkább az volna jó, ha egész 2250 II, 1| kapujában megkérdezte a lányt, hogy nem kísérhetné-e föl a lakásába. 2251 II, 1| kereste senki, mindenki örült, hogy nem az embereket hurcolták 2252 II, 1| vagyok itthon. Mondtam már, hogy eredj a pokolba.~A cár meghökkent. 2253 II, 1| batyuska. Mondtam már, hogy nincs itt semmi kereseted.~- 2254 II, 1| Ha te azt meghallod, hogy kit várunk mink, mindjárt 2255 II, 1| kisasszonykámba az este az utcán, hogy még kezet is csókolt neki, 2256 II, 1| be a lelkecském az ajtón, hogy no dadus, mit szólsz hozzá, 2257 II, 1| büszkeségében azzal se törõdve, hogy mind összevérezi magát a 2258 II, 1| szólsz hozzá?~- Azt szólom, hogy nem lesz cárné a kisasszonyodból, 2259 II, 1| is jegyezte a vas-cárról, hogy ezzel a rendelettel is a 2260 II, 1| szellem védelmét célozta. Hogy mi rejlett a puritán orosz 2261 II, 1| irodalomszakosok tudják, hogy volt neki hivatalos halhatatlansága 2262 II, 1| frakkra. És ekkor derült ki, hogy nem is olyan szõrös szívû 2263 II, 1| orvosaitól garanciát kaptak rá, hogy a költõ már félig az ördög 2264 II, 1| egyszerre azt mondták, hogy üsse part, annyi idõt ki 2265 II, 1| zöld-frakkosok közt.~Azaz, hogy volt néhány nyakas halhatatlan, 2266 II, 1| lehet tudni a jó úrról, hogy az okszerû birkatenyésztés 2267 II, 1| mutatott rá, de az bizonyos, hogy a maga idejében sokkal nagyobb 2268 II, 1| Musset-nek a barátai, s rávették, hogy tegye meg a grófnál azt 2269 II, 1| hajlandóságot érzett rá, hogy oldalba rúgja az ebet. Azonban 2270 II, 1| mindenféle szép trópusokat, hogy megnyerje baráti indulatát.~- 2271 II, 1| El is határozta magában, hogy inkább a nyaktiló alá hajtja 2272 II, 1| alá hajtja a fejét, mint hogy a halhatatlansághoz segítsen 2273 II, 1| mosolygott, mert nem tudta, hogy mit kell csinálni a vendégnek, 2274 II, 1| mosollyal jelentette ki, hogy különösen a kutyákban leli 2275 II, 1| másrészt be akarta bizonyítani, hogy õ dekadens költõ létére 2276 II, 1| gróf udvariasan elismerte, hogy nagy kincs a hû kutya, és 2277 II, 1| nagy kincs a hû kutya, és hogy kedvében járjon a költõnek, 2278 II, 1| biztosította a két urat arról, hogy õ is az Aubry-kutyák nemzetségébõl 2279 II, 1| vendégének.~Most derült ki, hogy a kutya csak tettette az 2280 II, 1| mi köze is neki ahhoz, hogy a gróf bele van õrülve ebbe 2281 II, 1| nem egyforma. Elhatározta, hogy többé nem szól bele a ház 2282 II, 1| azért alapjában örült neki, hogy a kutya ennyire ragaszkodott 2283 II, 1| ura is rájuk hunyorított, hogy ha már egyszer a ház vendége 2284 II, 1| Végre a kutya mutatta meg, hogy nemcsak bátorság van benne, 2285 II, 1| helyzetnek azzal vetett véget, hogy elkapta a kappant az asztalról, 2286 II, 1| arccal. - Hát ön azt hiszi, hogy az ön kutyája az én kutyám? 2287 II, 1| S megvallhatom azt is, hogy ha a félreértés ki nem derül, 2288 II, 1| önnek azzal az elégtétellel, hogy legodaadóbb hívéül ajánljam 2289 II, 1| kappannal. El kell ismerni, hogy rászolgált, mert egy költõt 2290 II, 1| ma is.~Történt azonban, hogy S. F. Train városában egy 2291 II, 1| követelték a letartóztatását, hogy erkölcstelen iratokkal fertõzte 2292 II, 1| összegben állapította meg, hogy azt csak milliomos tudta 2293 II, 1| korára fölfedezte magában, hogy õ tulajdonképp az igazság 2294 II, 1| elõszóban az államügyész urat, hogy vajon erkölcsös históriáknak 2295 II, 1| ember volt. Elõre látta, hogy ez a pör sok galibát csinál, 2296 II, 1| mérni, a lelkére kötvén, hogy hagyjon fel a teológiai 2297 II, 1| hajlandók belenyugodni abba, hogy az istentõl elrugaszkodott 2298 II, 1| dolga a gyehennára valónak, hogy új kiadást rendezett a válogatott 2299 II, 1| azért is letartóztatták, hogy az igaz tökéletességûek 2300 II, 1| múlva az volt a helyzet, hogy Tennessee-t a polgárháború 2301 II, 1| orcátlan bibliagyalázóra, hogy derék ember az, nem tett 2302 II, 1| nyelven is csak azt teszi, hogy szamárság biz ez, ki teszi 2303 II, 1| most jóvá?~A bíró vállalta, hogy majd eligazít õ mindent. 2304 II, 1| ha erre azt mondja Train, hogy „nem”, akkor a bírónak joga 2305 II, 1| ott hetekig puhították, hogy vallja magát ártatlannak. 2306 II, 1| makacs ember feleségét, hogy utazzék át Európába, a férjnek 2307 II, 1| a férjnek megengedték, hogy fölkísérhesse az asszonyt 2308 II, 1| hajóskapitánnyal pedig szót értettek, hogy azonnal indítsa meg a hajót, 2309 II, 1| világnak.) Elhatározták, hogy Traint hivatalosan õrültnek 2310 II, 1| láttak, s úgy látszott, hogy az esküdtek rokonszenve 2311 II, 1| fordul, elhiszik nekik, hogy Train bolond. Erre azonban 2312 II, 1| vérszemet kaptak a szakértõk, hogy az egyik frenológ bonckéssel 2313 II, 1| nekimenni a Train fejének, hogy pontosan körülhatárolja 2314 II, 1| egyhangú határozattal kimondta, hogy Mr. Train nem bolond, legalábbis 2315 II, 1| képest, adatott egy bibliát, hogy abból fegyverezhesse fel 2316 II, 1| fõtárgyaláson kijelentette, hogy a biblia a pör anyagába 2317 II, 1| az lehet a magyarázata, hogy felünk nem beszámítható.~- 2318 II, 1| elmeháborodottságát. Az, hogy az esküdtszék nem hitt nekik, 2319 II, 1| semmit, õk mérget vesznek rá, hogy a kiváló szakértõknek igazuk 2320 II, 1| kénytelen volt kijelenteni, hogy a maga részérõl sem ellenzi 2321 II, 1| alól, azzal az indoklással, hogy beszámíthatatlan.~- Megnyugszanak 2322 II, 1| részrõl azt jelentették, hogy megnyugszanak, csak a vértanúhatnám 2323 II, 1| adván bizonyságát annak, hogy se nem szent, se nem õrült, 2324 II, 1| aki tisztában van vele, hogy tébolydában lakni nem jó. 2325 II, 1| erkölcsöket, s a majompör mutatja, hogy az elvetett mag nem hullott 2326 II, 1| jelentékeny hely. Nem hiszem, hogy tizenötször bele lehetne 2327 II, 1| csak annyi hely maradna, hogy legfeljebb még Portofinót 2328 II, 1| Nicolát lehetne beleszorítani. Hogy milyen kicsire szabták ezt 2329 II, 1| abból látni legjobban, hogy csak három templom van benne. 2330 II, 1| följegyezve. Az egyik az, hogy van egy Viktor Emánuel-szobra, 2331 II, 1| amelyrõl a közhit azt tartja, hogy mikor a déli harangszót 2332 II, 1| mázsa súlyú. Igaz viszont, hogy bronzkarja is van a kalapemelgetéshez.~ 2333 II, 1| Mármost ebben az az érdekes, hogy Szegeden szóról szóra ezt 2334 II, 1| kétszáz esztendõs könyvnek -, hogy Rotterodamus város piacán 2335 II, 1| dologban persze az a huncutság, hogy sohase hallja meg a harangszót 2336 II, 1| reggelenként átsétálok Rapallóból, hogy ma találtam benne egy hazai 2337 II, 1| márványlócáján. Nem kell mondanom, hogy nagyon megörültem neki, 2338 II, 1| elsõ percben azt hittem, hogy ezt egyenesen nekem hozták 2339 II, 1| véve angyalokkal az ember, hogy egész természetesnek tartja 2340 II, 1| találtam, mindjárt láttam, hogy rossz nyomon járok. (Nota 2341 II, 1| hozzájuttatott ahhoz az örömhöz, hogy otthon érezhettem magam 2342 II, 1| lélektanába. Ha azt hallom, hogy otthon jobb idõ jár, mint 2343 II, 1| mihelyst arról kapok hírt, hogy otthon sokkal jobban köhögnék, 2344 II, 1| mihelyst azt olvastam, hogy otthon fújdogál a szelecske, 2345 II, 1| ez olyan szép történet, hogy most már nem is olvasom 2346 II, 1| históriája.~Zia annyit tesz, hogy „néni”, a Nia pedig a Szidóniának 2347 II, 1| személy, mindenki tudja róla, hogy õelõtte nem mer Berci páros 2348 II, 1| született két fia és két lánya. Hogy aztán negyedszerre mi történt 2349 II, 1| érthetetlen gondolata támadt, hogy õ megfürdik a tengerben. 2350 II, 1| ami olyan szép berendezés, hogy a legdrágább hotelben sem 2351 II, 1| Történik azonban egyszer, hogy mikor Zia Nia éppen a reggeli 2352 II, 1| mindenre ráértek! Hát aztán hogy igazítjátok az utcát?~- 2353 II, 1| igazítjátok az utcát?~- Úgy, Zia, hogy lebontjuk ezt a te házadat, 2354 II, 1| azt mondták az emberek, hogy kár ezért a szép házért, 2355 II, 1| butéliánál azt mondták, hogy de bizony õk inkább a borgomastróba 2356 II, 1| szegõdött, kíváncsian arra, hogy mért akar Zia Nia kikocsikázni 2357 II, 1| sigillós írást kapott róla, hogy az õ életében senki a házához 2358 II, 1| Inkább még felhõztem is tõle, hogy mi lesz velem, a szégyenlõs 2359 II, 1| gesztus szokta azt jelenteni, hogy minket érdemes megnézni, 2360 II, 1| a bataille de fleurs-t, hogy aki a Promenade des Anglais-be 2361 II, 1| tengerszélen, a kõpart tövében.~Hogy Jean volt-e az ismeretlen 2362 II, 1| Az meg egészen bizonyos, hogy idelent a földön a legfölöslegesebb 2363 II, 1| otthonát. Talán megszokta, hogy tétlen heverjen a napon, 2364 II, 1| nézze a szitakötõk játékát, hogy bodzabokor alatt aludjon, 2365 II, 1| és nyers répát ebédeljen, hogy tyúkot rekviráljon magának, 2366 II, 1| azonban nemigen látszik, hogy haragban volna a világgal. 2367 II, 1| Aztán azzal szórakozik, hogy kidugdossa ujjait a rongyos 2368 II, 1| mellén lóg. Az is lehet, hogy gomb, innen fölülrõl nem 2369 II, 1| följegyezné az útinaplójába, hogy a nizzai hajmûvész-iparnak 2370 II, 1| sokszor lelkesítették azzal, hogy rajta van a világ szeme. 2371 II, 1| szemét, meglepetve látná, hogy az ismeretlen katonának 2372 II, 1| készséggel, amibõl látnivaló, hogy még nem jött ki a háborús 2373 II, 1| A szája mozgásán látni, hogy beszélget a köpönyeggel. „ 2374 II, 1| virágcsata második órájában. Kár, hogy nemzetközi oktatófilmet 2375 II, 1| eszegetünk, mondjuk azt, hogy szájába néz az embernek. 2376 II, 1| a torony mindjárt látja, hogy itt valóban kegyes zarándokkal 2377 II, 1| az embernek az a tudat, hogy õ a Campo Santo falán kívül 2378 II, 1| igazán nem lehet kívánni, hogy azt a páncélinget mutogassák, 2379 II, 1| rögtön elhiszi az ember, hogy három világrészt népesítettek 2380 II, 1| és a Halál triumfusának, hogy az ember úgy érzi magát, 2381 II, 1| mérnök barátomnak. Tudom, hogy minden jóravaló mérnök örül 2382 II, 1| rosszul csinál valamit. S hogy az öröme még nagyobb legyen, 2383 II, 1| úgy föl találtam kapni, hogy majd beleütöttem a toronyba. 2384 II, 1| idegen?~Nem mondhatnám, hogy nagyon meglepõdtem. Hiszen 2385 II, 1| Szentírásban is benne van, hogy saxa loquuntur, s ha a Bálám 2386 II, 1| az zavart meg egy percre, hogy nem tudtam, minek szólítsam 2387 II, 1| Magasságodnak.~- Örvendek, hogy jól szolgál az egészsége 2388 II, 1| ijesztettek az újságok a világra, hogy Magasságod mostanában szédül 2389 II, 1| szemmel láthatólag jólesett, hogy foglalkoznak vele az újságok. 2390 II, 1| láttam, mint most látom, hogy a torony megcsóválta a legfelsõ 2391 II, 1| Hát Magasságod nem tudja, hogy annak idején messer Bonannus 2392 II, 1| éve nem veszi észre senki, hogy olyan egyenes vagyok, mint 2393 II, 1| Határozottan mondhatom, hogy a torony e percben ferdébb 2394 II, 1| Csak úgy hebegve véltem, hogy itt valami tévedés lehet.~- 2395 II, 1| torony. - A dolog úgy áll, hogy az egész Pisa ferde, csak 2396 II, 1| Olyan közel hajolt hozzám, hogy megcsapott a márvány hûvössége. 2397 II, 1| fenyegeti, ha el nem hiszi neki, hogy õ az egyenes, és a világ 2398 II, 1| neki, és megígértem azt is, hogy fölvilágosítom az igazságról 2399 II, 2| lap számára, mikor hallom, hogy valaki az udvaron a mindenszentek 2400 II, 2| szemekkel, és éppen ott tartott, hogy „Szent Özséb püspök, könyörögj 2401 II, 2| szegény nagyanyámtól tanultam, hogy azt kell segítségül hívni, 2402 II, 2| én még annyira az ördögé, hogy egy megvetemedett kulcsot 2403 II, 2| mondta ki, amit gondolt: hogy mennyivel többet érne, ha 2404 II, 2| helyen azt mondták neki, hogy ebben a drága világban egy 2405 II, 2| kifáradni. Már azon tûnõdtem, hogy minden zárat elpusztítunk 2406 II, 2| leánykát, és megígérte neki, hogy ha legközelebb dolga akad 2407 II, 2| csakugyan ne kívánják tõle, hogy ilyen loccs-poccs idõben, 2408 II, 2| iringálni.~Úgy számítottuk ki, hogy ilyen körülmények közt húsvétig 2409 II, 2| feleségem ugyan attól félt, hogy megsértõdik a mester, amiért 2410 II, 2| megcsipkedte Jolánt, kifejtette, hogy a lakatosipar helyzetén 2411 II, 2| eszmeerõ.~Nem mondhatom, hogy a mester ne lett volna szótartó, 2412 II, 2| magát nálunk. Megjegyezte, hogy õ a kubát jobb szereti, 2413 II, 2| végre pedig fölszólított, hogy menjek be a spájzba, és 2414 II, 2| fogadtam, s el kell ismernem, hogy a mester értette a dolgát... 2415 II, 2| szobalányt. Attól tartok, hogy legközelebbi vezércikkemet 2416 II, 2| asszony a bíró elõtt.~Azaz hogy tulajdonképp csak Mátyás 2417 II, 2| meg egészen meglátszik, hogy azt még valamelyik novgorodi 2418 II, 2| szinte megilletõdve nézi, hogy közelrõl ilyen az a csizma, 2419 II, 2| lehet legfõbb része abban, hogy Mátyáséknál beütött az ördög 2420 II, 2| természet rendje szerint való, hogy az asszonyszem szívesebben 2421 II, 2| ember törvényben van.~- Hát hogy volt az, atyus? - kérdezi 2422 II, 2| Hát az úgy volt, kéröm, hogy nem lött volna itten semmi 2423 II, 2| Utóvégre azért fizetik a bírót, hogy õ kérdezzen.~- Hát mért 2424 II, 2| kerültem, oszt észrevöttem, hogy otthonfelejtöttem az acskót.~- 2425 II, 2| tudom, de mért mondja kend, hogy rosszkor ment haza?~- Hát 2426 II, 2| haza?~- Hát csak azért, hogy éppen akkor volt ott a Tóni 2427 II, 2| azt mán ûk tudják jobban, hogy micsodája. Én csak úgy mondom, 2428 II, 2| micsodája. Én csak úgy mondom, hogy az izéje.~Az asszony egy 2429 II, 2| embör azt mondja Tóninak, hogy majd akkor beszéljen, ha 2430 II, 2| nyájasan int Mátyásnak, hogy mondja csak tovább. Mi lett 2431 II, 2| tovább. Mi lett aztán abból, hogy éppen ott érte az izét?~- 2432 II, 2| izét?~- Az lött, kéröm, hogy a Tóni mingyárt az ereszet 2433 II, 2| kapott, oszt úgy mögrakott, hogy még most is hordom a kékjit.~ 2434 II, 2| Kézzel verte kendet?~- Löhet, hogy kézzel is vert, de az agykoponyámat 2435 II, 2| az is benne foglaltatik, hogy lám, mégiscsak értetlenek 2436 II, 2| városi népek.~Úgy kell lenni, hogy a bíró elértette a kritikát, 2437 II, 2| rábólint a menyecske is, hogy akárhogy volt, mint volt, 2438 II, 2| volna kárt tenni.~- Hát hogy volt az, menyecske? - kérdezi 2439 II, 2| bíróra a szeme sarkával, hogy ide vigyázzon, mert most 2440 II, 2| lelkére kötötte az asszony, hogy csak rendes pénzt fogadjon 2441 II, 2| a poharat, csak annyit, hogy „...sten”, „...sten” - amibõl 2442 II, 2| sten” - amibõl látnivaló, hogy ezek is igen itthon vannak 2443 II, 2| Ez ugyan úgy volt mondva, hogy senkinek se volt mondva, 2444 II, 2| odasúgta Papdi Sós komának, hogy tökéletlen embör löhet az, 2445 II, 2| az, aki még azt se tudja, hogy a nap nem a tengörbe mén 2446 II, 2| nem azért ötömösi magyar, hogy az ilyesmit szó nélkül hagyja, 2447 II, 2| asztalt:~- Aszondja kend, hogy nincs benyõlve a fejem lágya? 2448 II, 2| komának. Ez annyit tesz, hogy „koma, ne hagyja kend magát”, 2449 II, 2| és odafordult Antalhoz:~- Hogy van az, hogy az egyik embör 2450 II, 2| Antalhoz:~- Hogy van az, hogy az egyik embör feje keményebb, 2451 II, 2| mint a másiké?~- Hát úgy, hogy az egyik ember feje jobban 2452 II, 2| az asztalok közt, látja, hogy ez nem szegény embernek 2453 II, 2| tudakolja a pincértõl, hogy van-e itt lacikonyha, mint 2454 II, 2| közben észre se veszik, hogy két tarisznyás magyar odaült 2455 II, 2| van benne, iszonyú sok.~- Hogy adták kendtek?~- Négy milliom - 2456 II, 2| szuszogós a bankókazlat. - Vagy hogy is csak? Négy milliom, mög 2457 II, 2| ha szétrakja kend.~- Hát hogy csináljuk? - néz végig gyámoltalanul 2458 II, 2| lány azzal mulatja magát, hogy az orrán eresztgeti ki a 2459 II, 2| ismerik. Ezekbõl annyi van, hogy mire a kazal felével elkészül 2460 II, 2| üveget a cigány poharához, hogy a tisztelt úr fölrezzen, 2461 II, 2| nyavalya törje ki ûket, hogy mindig ilyen új találványaik 2462 II, 2| fiatal.~Mert látnivaló, hogy igaz ember kell ahhoz a 2463 II, 2| és nagyon tetszik neki, hogy a cigány olyan mérgesen 2464 II, 2| lány kötelességének érzi, hogy osztozzon az embere mérgében. 2465 II, 2| leestem. Õszintén megvallom, hogy a lótudomány mezején többre 2466 II, 2| jeles szakember volt az oka, hogy a héten kinéztem a lóvásárba. 2467 II, 2| lóvásárba. Kíváncsi voltam rá, hogy a lónevelõ szittyák milyen 2468 II, 2| és álmodhatta, ha akarta, hogy õ az Esküdt, és lapáttal 2469 II, 2| lapáttal szeleli a bankót, hogy meg ne dohosodjon a pártkasszában.~- 2470 II, 2| régebben az volt a rend, hogy majd összetörték egymást 2471 II, 2| okos ember úgy csinálta, hogy kétfelé hasította az ostornyele 2472 II, 2| az akkori fõispán -, hát hogy szabad így sarcolni a népeket!~ 2473 II, 2| bekiáltatott vele minden ablakon, hogy egy passzusért csak egy 2474 II, 2| régi a lóvásár most is, hogy ez az a hely, ahol valóban 2475 II, 2| látnak a vakok. Mármint hogy az eladó lovak, amelyeket 2476 II, 2| Igen érzõdik a hangján, hogy rosszat álmodhatott. (Bizonyosan 2477 II, 2| felperdült orra azt bizonyítja, hogy a kiegyezés idején sokkal 2478 II, 2| kapitány. - Nem lehet az, hogy kend az volna.~József báró 2479 II, 2| is van neki. Nem való az, hogy már a lóvásárban is így 2480 II, 2| boltos. Néha az is megesik, hogy az asszony tízesztendõs 2481 II, 2| nevet a gazda -, hát mán hogy vóna löhetségös? Hiszön 2482 II, 2| vett rajta. Tudni akarja, hogy megy a világ sora, s könyökével 2483 II, 2| kint a tanyán azt mondaná, hogy „a fene, ha jobban tudja”, 2484 II, 2| sokadalomban azt mondja, hogy „e felül nem vöttem híradást.”~- 2485 II, 2| karját, igen örülvén annak, hogy õ a tájékozottabb, holott 2486 II, 2| csakhogy itten az van, hogy a Poin cár elnök.~- Az nem 2487 II, 2| menti magát. - Azért írja, hogy Poin cár-e vagy elnök.~A 2488 II, 2| beleegyesültek. Azt mondták neki, hogy most adja ki a mérgit, mert 2489 II, 2| valaki el nem kiáltja magát, hogy abszurdum az óvilágnak!~ 2490 II, 2| olyan borzasztó okos mondás, hogy itt igazán nem lehet több 2491 II, 2| Nem sok reményem van rá, hogy klasszikus legyek valaha, 2492 II, 2| ebben az a jó is megvan, hogy énmiattam egy gyerek se 2493 II, 2| állítunk a vasútról? Azt, hogy akar. Mit akar a vasút? 2494 II, 2| egészen más ám, mint az, hogy „vasút akar lenni”. Aztán 2495 II, 2| annyi részem van benne, hogy amint kiértünk a kõházak 2496 II, 2| Akkora errefelé a határunk, hogy a régi németek választófejedelemséget 2497 II, 2| esztendeje beszélgetik a népek, hogy vasút kellene ide. Nem olyan 2498 II, 2| való, amelyik azt mondja, hogy „fuss-fuss-fuss”, hanem 2499 II, 2| amelyiknek az a szavajárása, hogy „csak-csak-csak”. Olyan 2500 II, 2| már este tizenegy órakor, hogy reggel ötre a búzapiacon