| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] hófúvásban 2 hófúvások 1 hogi 1 hogy 4079 hogyan 12 hogyha 9 hogyhogy 19 | Frequency [« »] ----- 19905 a 7592 az 4079 hogy 3775 nem 3736 is 2061 és | Móra Ferenc Tápéi furfangosok IntraText - Concordances hogy |
Kötet, Fejezet
3001 II, 3| csakugyan régészeti lelet a szó, hogy néhány évvel ezelõtt ásatás 3002 II, 3| gondoltam, majd meglátom úgyis, hogy csinálják: hát úgy csinálták, 3003 II, 3| csinálják: hát úgy csinálták, hogy mindenki összekapkodta a 3004 II, 3| mindjárt sejtettem azt is, hogy ezért a szóért nem a tót 3005 II, 3| nagy tudomány kell hozzá, hogy az ember füle kiérezze a 3006 II, 3| mindjárt fölértem ésszel, hogy ez nagyon haszonravaló szó 3007 II, 3| szájhoz. Nem úgy mondta, hogy poprétolni, hanem úgy, hogy 3008 II, 3| hogy poprétolni, hanem úgy, hogy pokrétolni, de így is bevált 3009 II, 3| napszálltakor elkiáltotta magát, hogy „pokrétoljunk, embörök!”, 3010 II, 3| eddig nem tapasztaltam, hogy valamelyik magyarom hozzávágta 3011 II, 3| Ellenben valamelyik nap hallom, hogy az egyik kiskun, akinek 3012 II, 3| bokrétolj, oszt eriggy, hogy el ne ríjja magát otthon 3013 II, 3| Proprietät ugyan úgy elváltozott, hogy a tulajdon édesanyja se 3014 II, 3| encsembencsemre, de olyan ügyesen, hogy senki se vette észre, még 3015 II, 3| el a csontvázak mellett, hogy szemet szúrjanak, és könnyen 3016 II, 3| megfelel. Tudniillik a cél az, hogy majd ha a télen disznótor 3017 II, 3| népeknek be kell majd ismerni, hogy ezt a sógort csakugyan nem 3018 II, 3| mindnyájan egyek vagyunk, hogy jobb lett volna ezeken kezdeni 3019 II, 3| Jánoson néha rezsegnek, hogy óriási mákosnudlinak látszik 3020 II, 3| minden igyekezete hiábavaló, hogy lerázza magáról a zsibogó 3021 II, 3| olyan rongyos szegényi nép, hogy száz macska se fogna meg 3022 II, 3| ruhájában egy egeret, vagyis hogy száz pénzügyminiszter se 3023 II, 3| Nocsak az köllene még, hogy aludni se tudjon a miniszter 3024 II, 3| fõzetnék neki mindön este, hogy nagyokat aludjon, és addig 3025 II, 3| folyik, ha arra gondolok, hogy elfogynak az õsök, és az 3026 II, 3| hátam mögött, nem kérdeztek, hogy érzem magam, nem néztek 3027 II, 3| néztek ki maguk közül azért, hogy rám hetesedett a szakállam, 3028 II, 3| hõmérõt duggatnom a hónom alá, hogy lázam legyen, holott csak 3029 II, 3| és az ember azt hiheti, hogy az egész világ az õ Senki-szigete...~ 3030 II, 3| tudja a régi öregektõl, hogy az a Szentlélek szájából 3031 II, 3| eteti a fenével a szelet, hogy az rögtön eláll ijedtében, 3032 II, 3| Hazudnék, ha azt mondanám, hogy örömömben a nyakába borultam 3033 II, 3| tíz darab gubaszivarba, hogy maga mán nem ér több tavaszt. 3034 II, 3| fogadni? De elõre mögmondom, hogy mindön-okvetetlen elveszejti, 3035 II, 3| hallottam a helytartójátul, hogy a tekintetös úr velembeli.~ 3036 II, 3| magamban, ez azt hiszi, hogy én is együtt gyerekeskedtem 3037 II, 3| Sándorral. Miért van az, hogy az ember úgy szereti öregnek 3038 II, 3| megfigurázom. Ráhagyom, hogy csakugyan egyidõs vagyok 3039 II, 3| kívánom is az Istentül, hogy lásson, de ötvennél többet 3040 II, 3| csúffá téve. Mégpedig úgy, hogy árat is fizet érte. Valamelyik 3041 II, 3| tréfabeszéd vót ez, éppen hogy a szó több lögyön vele. 3042 II, 3| Döncõ. Mi a baj?~- Az, hogy egy sírt elhagytunk a nyáron. 3043 II, 3| Átilla koporsója. Ejnye, hogy maradhatott ez el?~- Úgy, 3044 II, 3| maradhatott ez el?~- Úgy, hogy sündisznófészökbe vágott 3045 II, 3| mondta a tekintetös úr, hogy ne bántsuk, az is csak lelkös 3046 II, 3| szólt vissza olyanformát, hogy nem tartozik a bõre felül 3047 II, 3| Olyan halottat tanáltam, hogy ennek még mekekukája is 3048 II, 3| tudok nyelvünk rejtelmeibõl, hogy a mekekuka abba a családba 3049 II, 3| ember ki nem találhatja, hogy micsoda. Más körülmények 3050 II, 3| Hiszen attól kellett félni, hogy egy tüsszentéstõl is beszakad 3051 II, 3| verejték, és észrevettem, hogy hiába tátogatom a számat, 3052 II, 3| egy kicsit megnyugtatott, hogy Jakab bácsi kiverte a pipát, 3053 II, 3| vasárnapokra tevõdnek el, hogy a Körben uradzhasson velük 3054 II, 3| kézzel azt a tömérdek földet, hogy napszámba három óra alatt 3055 II, 3| Fogd hozzá a bûrit is, hogy el ne szakadjon a ruhája - 3056 II, 3| megmarkolták, s úgy kirántották, hogy még a bocskora se maradt 3057 II, 3| eccör-kéccör a fejit.~Hát persze hogy ilyen az ember. Én se vagyok 3058 II, 3| vagyok kivétel. Ahelyett hogy odaszaladtam volna hozzá, 3059 II, 3| érte a nyakába. De hát, hogy az ördögbe nem hajította 3060 II, 3| kifehérlett nevettében.~- Hát már hogy eresztöttem vóna el? - fordult 3061 II, 3| mikor abba kapaszkodtam mög, hogy el ne vigyön az ördög!~- 3062 II, 3| fel a fejét. Megértette, hogy a becsület helyre van állítva, 3063 II, 3| múlva is mondogatni fogják, hogy: mögkapaszkodott, mint Döncõ 3064 II, 3| nemcsak azt tanulta meg, hogy hogyan készül egy új szó, 3065 II, 3| az magától is kitalálja, hogy ez nem lehet boldogházi 3066 II, 3| A bölcsek azt mondják, hogy az ember mindenütt azt a 3067 II, 3| azon lehetne eldisputálni, hogy Átokházát teremtette-e az 3068 II, 3| kedvéért. Én úgy képzelem, hogy ugyanazon perc ihlete termette 3069 II, 3| vizek. Olyan tökéletesen, hogy még csak harmat képében 3070 II, 3| ember azt szokta mondani, hogy ej, de borzasztó nagy homok 3071 II, 3| olyan tökéletlen beszéd, hogy a Mihályok mindig megmosolyogják, 3072 II, 3| tavaszon, egy szóval se mondom, hogy önzetlenségi alapon. Nem 3073 II, 3| Mihály kötelezte magát, hogy megadja nekem az engedelmet 3074 II, 3| magyar állam engedelmét arra, hogy õ mint bormérõ szolgálhassa 3075 II, 3| társaságban. Szerencse, hogy Mihály nem tudott róla, 3076 II, 3| Mihály nem tudott róla, hogy milyen nagy urakkal cseresznyéztettem 3077 II, 3| kell a harmadikat, az ivót, hogy el ne szaladjon.~- Nem úgy 3078 II, 3| Mihály?~Szó sincs róla, hogy ne lett volna jó. Ez is 3079 II, 3| fejibe. Úgy számít a paraszt, hogy õ egy napszám, a kocsija 3080 II, 3| a szép beszédbõl láttam, hogy János nagyon föl lehet háborodva, 3081 II, 3| tenni. Most már tudtam, hogy azért van lázam, mert haragszom. 3082 II, 3| tetõt, mert láttam tegnap, hogy beázott a padlás, és az 3083 II, 3| littyent a szüle. Tudtam, hogy nem lehet más a kis öreg, 3084 II, 3| okosítottam föl ezt az illetõt, hogy mán csak mégse adhassuk 3085 II, 3| a fejét.~- Nem vélök rá, hogy járt volna erre.~- Nem, 3086 II, 3| király, aki törvénybe adta, hogy boszorkányok nincsenek.~ 3087 II, 3| az volt az egyességünk, hogy egy napszám jár magának, 3088 II, 3| arcába a hangomat. - Azt, hogy maga ilyen semmi ember? 3089 II, 3| Csak azt ne felejtse el, hogy nem szabad ilyen kapzsinak 3090 II, 3| Maga most azt gondolta, hogy nini, ez olyan úrféle, aki 3091 II, 3| úgy száz pengõt, mint azt, hogy megcsalódtam magában.~A 3092 II, 3| elõtt. Ûk is tanúsíthatják, hogy csak a békességért töttem. 3093 II, 3| csak a békességért töttem. Hogy a szüle csúfot ne tögyön 3094 II, 3| volna rám. - Ugyan löhet, hogy maga is tudhassa. Az állami 3095 II, 3| papírt, és abban az van, hogy igazolni kell az állami 3096 II, 3| kétségbeeséssel mondta Rozál, hogy meg kellett a vállát veregetnem.~- 3097 II, 3| veregetnem.~- Ejnye, ejnye, hogy hagyhatja így el magát ilyen 3098 II, 3| Hiszön az a borzasztó, hogy azt az égvilágért mög nem 3099 II, 3| elmönt volna. Különösen, hogy így az ammenre értünk.~- 3100 II, 3| Mög aztat mondja Mihály, hogy szégyönletiben se mutatná 3101 II, 3| amellyel Mihály fölszólíttatik, hogy magyar állampolgárságát 3102 II, 3| csak be tudjuk bizonyítani, hogy maga magyar állampolgár. 3103 II, 3| Furcsállom ugyan a törvénytõl, hogy ennek a Mihálynak, aki együtt 3104 II, 3| homokkal, bizonyítani kell, hogy õ nem patagóniai vagy libériai 3105 II, 3| állampolgár. Az is furcsa, hogy mikor a Doberdóra elvitték, 3106 II, 3| adóhivatalban se mondják neki, hogy eridj a pokolba jó ember, 3107 II, 3| belügyminiszter úr írást ád róla, hogy õ ismer téged, mint magyar 3108 II, 3| honpolgári kötelességem, hogy õt a törvény tiszteletére 3109 II, 3| van az írásban, láthassa! Hogy engöm hat hét múlva folyamatba 3110 II, 3| engedöm senki istenfiának, hogy engöm folyamatba mártogasson! 3111 II, 3| fölébredt, olyan vizesen, hogy nem volt a testén tenyérnyi 3112 II, 3| gyerekkoromból, hazulról, hogy elállt a házunk szívverése 3113 II, 3| Nem arról van itt szó, hogy maga tétetik folyamatba, 3114 II, 3| igön. Maguk úgy mondják, hogy folyam vagy folyamat. Mink 3115 II, 3| Mink mög csak úgy mondjuk, hogy a víz. Ha folyamvíz, akkor 3116 II, 3| Hátha azok azt tartják, hogy baj lenne abból, ha Átokházán 3117 II, 3| belõle, nem vette észre, hogy a világot valami különösebb 3118 II, 3| akarná, joggal mondhatná el, hogy a régészet föllendítése 3119 II, 3| ilyen kijelentést. Lehet hogy ez azért van, mert a disznó 3120 II, 3| szégyent, de az is lehet, hogy a disznó korlátoltsága nem 3121 II, 3| határokat.~Elég az hozzá, hogy a szenvedelmes turkálót 3122 II, 3| onnan biztatta házanépét, hogy lássanak hozzá, amit meghagyott 3123 II, 3| napsugarak úgy vágódtak bele, hogy a disznókergetésbõl visszafordult 3124 II, 3| fibula nem tudja megmondani, hogy õt egy gót királykisasszony 3125 II, 3| könyörgõsen nézett rá a gyerek, hogy mégiscsak odadobta neki 3126 II, 3| tudott vele csinálni, mint hogy napnak vagy lámpafénynek 3127 II, 3| utoljára meg azt találta ki, hogy a kalapja pántlikájába tûzte, 3128 II, 3| Azoknak ugyan mesélhette, hogy õ milyen nagy nembõl származik. 3129 II, 3| fenekén olyan egyenlõség van, hogy annál tökéletesebbet a nagyvilágon 3130 II, 3| akirõl azt szokás mondani, hogy érti magát, amit, magunk 3131 II, 3| mindjárt tisztában van vele, hogy ez megérdemli a hazavitelt. 3132 II, 3| míg végre Mityók rájön, hogy azt az Isten is dísznek 3133 II, 3| bõröndöt. Elõre örül neki, hogy csodálkozik majd az asszony, 3134 II, 3| csodálkozik majd az asszony, és hogy adják meg az elismerést 3135 II, 3| elismerést a cimborák, mondván, hogy fene az eszébe ennek a Mityóknak, 3136 II, 3| emberek megint beismerik, hogy Mityóknak jól vált az esze, 3137 II, 3| természete. És úgy lehet, hogy mikor királyokat szolgált 3138 II, 3| hetipiachoz képest? Igaz, hogy az emberek nem állnak meg 3139 II, 3| behúzatni a boltba, tûri, hogy a tarisznyát leszedjék a 3140 II, 3| dermedtsége, de eszébe jut az is, hogy az írások bajt szoktak csinálni. 3141 II, 3| a boltban, s észreveszi, hogy olyan bolt az, ahol az aranyat 3142 II, 3| ez a bátorítás kellett, hogy egészen megkeveredjen. Mért 3143 II, 3| mondhatta neki az az úriember, hogy ne féljen? Valami gyanúba 3144 II, 3| Hiszen nem mondja, van úgy, hogy a város füvére ereszti legelni 3145 II, 3| nyögéssel volt álmában, hogy az asszonynak kellett fölrángatni.~- 3146 II, 3| észre is tért. Megmondta, hogy ez meroving-fibula, ebbül 3147 II, 3| igazgató úron meglátszott, hogy szeretne a nyakába borulni 3148 II, 3| az tartotta tõle vissza, hogy arra azt a választ kaphatta 3149 II, 3| bíborpalástját fûzte össze. Lehet, hogy éppen akkor, mikor az esküvõjét 3150 II, 3| sicherheits-tûjére. - Persze hogy ezt nem szalajthatjuk el. 3151 II, 3| belûle, akkor a te dolgod, hogy szabadítasz ki.~De nem telt 3152 II, 3| De azt elõre megmondom, hogy nekem a többi pénz tartaléknak 3153 II, 3| írást szeretnék kapni arról, hogy ezer pengõért adtam el a 3154 II, 3| kollégáim leszamaraztak, hogy mit szaladozok én a múzeumba, 3155 II, 3| én a múzeumba, ahelyett hogy beolvasztanám azt a finom 3156 II, 3| derék ember igazolhatta, hogy de bizony érdemes a múzeummal 3157 II, 3| igazgató úrnak támadt kétsége, hogy csakugyan rendben van-e 3158 II, 3| járandóságát. Azért kérdezem meg, hogy csakugyan megkapta-e legalább 3159 II, 3| Tessék. Számítottam rá, hogy igazgató úr ezt meg fogja 3160 II, 3| kérem. S tessék elhinni, hogy nagyon jól járt velünk ez 3161 II, 3| kapott. Írást kért tõlem, hogy tíz pengõt fizettem neki 3162 II, 3| üvegszekrényben. Azt mosolyogja, hogy nincs szebb az igazmondásnál.~ 3163 II, 3| olyan jóra fordult a sora, hogy két pengõ napszámot kap, 3164 II, 3| eszmecserét is. Egy az, hogy Illésnek négy hold örök 3165 II, 3| nincsetleneknek nézi Illés, hogy azokba nem lehet semmi bizodalma 3166 II, 3| ember.~A másik baj az volt, hogy énbelõlem se tudta kinézni 3167 II, 3| vállvonásának az volt az értelme, hogy tudja a hóhér. Én elfordítottam 3168 II, 3| alkalmon, ha elmagyarázhattam, hogy nem kincskeresõ vagyok, 3169 II, 3| vagyok, és nem kérkedem vele, hogy nem kincset keresek, hanem 3170 II, 3| erõltettem, mert láttam, hogy ez a férfi nem akar velem 3171 II, 3| mint a mi pulink.~- Hát az hogy csinálja?~- Úgy, mint maga. 3172 II, 3| semmiben.~Látszott rajta, hogy nagy lecsökkentésnek erezné, 3173 II, 3| ha nem hinném el neki, hogy az õ földjében is tartózkodnak 3174 II, 3| csontvázak. Megnyugtattam, hogy azokat is majd elõhívjuk. 3175 II, 3| elõhívjuk. Azt mondta rá, hogy ,,nono”, és ez a világon 3176 II, 3| igen elcsodálkozott rajta, hogy összetintázta magát vele.~- 3177 II, 3| szemébe megmondani Illésnek, hogy ritkán láttam még olyan 3178 II, 3| rossz subát, és alám gyûrte, hogy jobb ülés essen a gödör 3179 II, 3| amiatt történt halomása, hogy fölfázott a hideg földön.~- 3180 II, 3| sírból. Határozottan éreztem, hogy ez az ember engem megkedvelt. 3181 II, 3| ilyenkorra a szomszéd is, hogy beleszabadította a múzeumot 3182 II, 3| másikban tök. Hiszen láthatja, hogy vigyázva húzzuk be az árkokat, 3183 II, 3| sor.~Illés visszaüzent, hogy nem ér rá.~- Mit dolgozik?~- 3184 II, 3| emberem. - Az van abban, hogy nem akar jönni. Fahitû embör 3185 II, 3| kártérítést. De kikötöm, hogy abból új falat kell verni.~ 3186 II, 3| Kedvezõ auspiciumnak láttam, hogy a bocskor nem énhozzám vágódott. 3187 II, 3| is zavarodtam egy kicsit, hogy ilyen nagyszívû ember ez 3188 II, 3| napszámosaimnak megmondtam, hogy kitelt az esztendejük. Káromkodva 3189 II, 3| esztendejük. Káromkodva kérdezték, hogy nincs az ilyen fahitû ember 3190 II, 3| sokszor hallom, és érdekes, hogy mindig parasztoktól. Ilyenkor 3191 II, 3| amit csak azért hoztak, hogy el lehessen tûnõdni rajta, 3192 II, 3| hozták? Nyilván csak azért, hogy ilyen is legyen a háznál. 3193 II, 3| tekintélyemet. Õk azt hiszik, hogy énmögöttem csakúgy ott áll 3194 II, 3| mögött. Ha kitudódik rólam, hogy akkora hatalmam sincs, mint 3195 II, 3| és azt mondtam:~- Persze hogy van törvény, s ha arra muszájít 3196 II, 3| talált otthon, de meghagyta, hogy nagyon szeretett volna velem 3197 II, 3| beszélni. Azt is megüzente, hogy a törvény dolgában.~Észretért 3198 II, 3| annyi változást találtam, hogy kissé vázlatosan volt öltözve, 3199 II, 3| melegházban tartotta az árpáját, hogy már vágni akarja?~- Az árpát? - 3200 II, 3| törvény?~- Az én törvényöm. Hogy azt csinálok a földemmel, 3201 II, 3| énneköm. De tögyük föl, hogy lössz. Azért köll énneköm 3202 II, 3| az írás. Tíz esztendõre. Hogy ha addig akármikor kitörik 3203 II, 3| lovat létesíteni.~Abból, hogy Illés kezdte hivatalos cifrázattal 3204 II, 3| ellátni a szót, láttam, hogy nagyon komoly a dolog, s 3205 II, 3| mirõl tudom én azt meg, hogy csakugyan a mi ásásunkban 3206 II, 3| lova? És ki áll azért jót, hogy a környék minden lova nem 3207 II, 3| rongyos sipkát a homlokán. Hogy még jobban láthassam a nagy 3208 II, 3| föld röge lett, lyukat töm, hogy kizárja a szelet.” Hiszen 3209 II, 3| betakarja a szél elül. Lehet, hogy egész életében nem tett 3210 II, 3| ugyan nem nagyon értöttem, hogy û most már mögtötte a törvényt.~ 3211 II, 3| Klárafalván. De olyan szegény, hogy még ragadványneve sincs. 3212 II, 3| halmon. Arra ébredt fel, hogy egy õsz, öreg ember hajlik 3213 II, 3| ez nem arra való hely.~Hogy mért nem arra való, nem 3214 II, 3| nem kérdezte. Örült neki, hogy továbbment az õsz, öreg 3215 II, 3| azonban mindig emlegette, hogy a körül a halom körül valami 3216 II, 3| restellte volna, ha azt hiszem, hogy õ is olyan régifajta öreg.~- 3217 II, 3| csöndes szóval megkérdezte, hogy kellene-e még napszámos, 3218 II, 3| a lábammal. Megkeresem, hogy meg ne szúrjon, hát egy 3219 II, 3| nevében. Meg is ígértem neki, hogy ha a múzeum kitömött puliját 3220 II, 3| arra a célra teremtett, hogy a múzeumok keretén belül 3221 II, 3| semmit. Még csak azt se, hogy fölfogadom napszámosnak. 3222 II, 3| kicsit el voltak fogódva, hogy beeresztették õket a sokablakos 3223 II, 3| se kapart rajta próbát, hogy ugyan nem arany-e? - Te 3224 II, 3| Úgy hívják ezt az ékszert, hogy hajkarika. Az avarok meg 3225 II, 3| eligazították a halántékukra, hogy ne elõgessen a szemüknek. 3226 II, 3| Most már mondja meg, hogy jutottak maguk ezekhez.~- 3227 II, 3| Magyar Hírlap újságban, hogy igazgató úr fölmagasztalta 3228 II, 3| említette nekünk, megkértük, hogy olvassa csak föl. Fölolvasta, 3229 II, 3| nemzetet. Mutassuk meg, hogy mink is csakúgy benne vagyunk 3230 II, 3| szembesülünk az igazgató úrral, hogy Klára is van annyi, mint 3231 II, 3| mondta az édesatyámnak, hogy keressen más helyet, mert 3232 II, 3| kenyeret szegni. Hiszen tudom, hogy nincs abba semmi, a holt 3233 II, 3| jóvátétel a magyar néptül. Hogy az se alábbvaló, mint a 3234 II, 3| és bizonyságot tett róla, hogy nem halálra való fajta az 3235 II, 3| akikrõl úgy ver a szó, hogy eleink lehettek valaha. 3236 II, 3| gondolja, Antal?~- Abbul, hogy még most is kolbászszaga 3237 II, 3| fazéknak.~El kellett ismernem, hogy ez a régészeti megfigyelés 3238 II, 3| is konstatálnom kellett, hogy minden ténybeli alapja hiányzik.~- 3239 II, 3| eszük.~- Hogyhogy?~- Úgy, hogy befeküdtek a kocsiút alá, 3240 II, 3| irányában.~- Szokás-mondás, hogy ökörben ne keress ikrát.~ 3241 II, 3| ikrát.~Egy szóval se mondom, hogy ez a szentencia minden alap 3242 II, 3| a kellemes csalódás ért, hogy az illetékes államépítészeti 3243 II, 3| útkaparónak is kiadták az ordrét, hogy jó kolléga módjára karoljon 3244 II, 3| elõzékenységgel. Azzal viszonzom, hogy nem név szerint mondok érte 3245 II, 3| nincs-e arra valami utasítás, hogy a hivatali tekintély megköveteli 3246 II, 3| nagyképûséget?~Elég az hozzá, hogy keressük az õsöket a felbontott 3247 II, 3| hiszen megmondta Antal, hogy van azoknak magukhoz való 3248 II, 3| közörömbõl, s aztán megkérdezi, hogy mit nevetnek.~- Azt nem 3249 II, 3| helyreigazító.~- Hát akkor hogy válogat a dohányban?~- Úgy, 3250 II, 3| válogat a dohányban?~- Úgy, hogy hol krumplilevelet szíj, 3251 II, 3| taposott ösvény, lehet, hogy lopott út, de a gyakorlat 3252 II, 3| is mosolyodok.~- Látta, hogy legeltem, jóember?~Eltátja 3253 II, 3| kezdik, hanem én. Kérdezem, hogy fújt-e már a szele a faluban?~ 3254 II, 3| részük nem is hallotta még, hogy már megint követválasztás 3255 II, 3| Mernék fogadni a fél fejembe, hogy ha kéményseprõválasztás 3256 II, 3| még csak meg se kérdezte, hogy hívják, akivel jót tett.~- 3257 II, 3| akivel jót tett.~- Igaz, hogy itten se mindönki tudja 3258 II, 3| se, pedig û rászavalt.~- Hogy szavalt rá, ha a nevit se 3259 II, 3| a nevit se tudta?~- Úgy, hogy nagy szívességgel fogadták, 3260 II, 3| tönni, és mögkérdözték tûle, hogy „hát maga, öregem, kire 3261 II, 3| atyus, osztán el is tanálta, hogy kire köll a szavazatot tönni, 3262 II, 3| mert azt mondták neki, hogy „maga, öreg, derék ember”, 3263 II, 3| magát. - Neköm azt mondták, hogy kitakarodjak, még szépen 3264 II, 3| Igen, mert te azt mondtad, hogy a dematrakát írják be - 3265 II, 3| jogot, mert félnek tûle, hogy az igazságnak fogom pártját.~ 3266 II, 3| pártját.~Most jöttem rá, hogy ezek a szavazati jogot pártfogói 3267 II, 3| esztendõs megaláztatásnak? Hogy ezek a hallja-kendek, ezek 3268 II, 3| fûszál-emberek kezdenek rájönni arra, hogy ti vagytok a kéregetõk, 3269 II, 3| azonban nem kell félni tõle, hogy kinyílik a szemük. Inkább 3270 II, 3| almafát naggyá nõni anélkül, hogy féreg ne rágta volna?~Bontogatom 3271 II, 3| nekik, s akkor jut eszembe, hogy nini, mit is mondott az 3272 II, 3| mirõl gondolta azt maga, hogy nekem sok az ellenségem?~- 3273 II, 3| körvallatást rendeztem. Kiderült, hogy tizenegy ember közül ebben 3274 II, 4| Fukar Tót arról volt híres, hogy még a kanári madarának is 3275 II, 4| azzal állított be hozzá, hogy nem kerülközne-e az õ számára 3276 II, 4| hunyorgott Fütyû, - Ségyellem, hogy azs egés város kösön azs 3277 II, 4| csizmáig úgy kiruházta Fütyût, hogy grófnak elmehetett volna.~- 3278 II, 4| az lett abból csakugyan, hogy Antal úr egyszer hiába nyúlt 3279 II, 4| Gáspár öcsémnek annyi pénze, hogy nyilván meg se tudná olvasni.~ 3280 II, 4| olvasni.~Volt annak annyi, hogy lapáttal mérte az aranyat, 3281 II, 4| Nem is mondta a bátyjának, hogy nem ád, inkább azt mondta, 3282 II, 4| alatt is.~S úgy kell lenni, hogy a jó Isten maga is rámosolygott 3283 II, 4| örökségbe!~S úgy kell lenni, hogy lelke van a fának is, mert 3284 II, 4| megzavarodva nézett körül. Hogy segítsen az istenadta asszonyán, 3285 II, 4| annyi pénzed csak van, hogy a körtefámat megveheted?~ 3286 II, 4| is régen szúrta a szemét, hogy a bátyja a város minden 3287 II, 4| neki, s úgy kell lenni, hogy lelke van a fának, mert 3288 II, 4| beszélgettek, mit se: az bizonyos, hogy Sebaj Tót Antal föl nem 3289 II, 4| a fák koronáján:~- Ugye, hogy a síromban is gondjukat 3290 II, 4| megállok. Elhitetem magammal, hogy a járkálás kívántatja meg 3291 II, 4| pedig tisztában vagyok vele, hogy egész másról van itt szó.~ 3292 II, 4| gyerekkorom úgy telt el, hogy még csak nem is láttam boltból 3293 II, 4| gyerekjátékot. Nem mondhatnám, hogy proletárgyerek voltam - 3294 II, 4| olyan kicsi volt az ajtónk, hogy úgyse fért volna be rajta 3295 II, 4| karácsonyfával.)~Elég az hozzá, hogy az én játékosládám az az 3296 II, 4| cserebogárért. Ezekbõl látnivaló, hogy játék dolgában az én gyerekkoromat 3297 II, 4| andalgó-sarokra, látom ám, hogy a konkurrensek megelõztek. 3298 II, 4| rongyélusokból se nézné ki az ember, hogy ennyi bábujok van. Az is 3299 II, 4| bábujok van. Az is lehet, hogy csak a szájuk jár. Hiszen 3300 II, 4| csakugyan látom magam is, hogy rózsaszín házacskák elõtt 3301 II, 4| kokárdásak - ej, de jó, hogy az az antant nem járatos 3302 II, 4| mindjárt leszereltetné õket, hogy fel ne borítsák az európai 3303 II, 4| szúrja szíven a másikat, hogy neki meg négy lova van, 3304 II, 4| rajta egyet. - Hát látod-e, hogy az enyim, te béka!~A kicsi 3305 II, 4| könyököli oldalba a nagyot, hogy visszagurul a sarokba.~- 3306 II, 4| akkor már tisztán látom, hogy ez a két istenszegénykéje 3307 II, 4| kirakatot innen az utcáról, hogy ami a jobboldalon van, azt 3308 II, 4| mással mulatni magát, mint hogy hol beveri a szöget a kukoricamorzsolószékbe, 3309 II, 4| bajból úgy bevásároltam, hogy nem is tudom, mikor vihetem 3310 II, 4| történetet - érezzék belõle, hogy voltam én ott, ha ott nem 3311 II, 4| a „nem hiszem” jegyében. Hogy tudnak-e rólunk, és nyújtják-e 3312 II, 4| mondom el a magam hangján, hogy legalább errõl rám ismerjenek 3313 II, 4| Gyerekkoromban sohase gondoltam rá, hogy szobrász leszek. Azt se 3314 II, 4| belõle a vetélõ. Csodáltam, hogy nem hajolt le érte, és kiszóltam 3315 II, 4| Azt hittem, az az egész, hogy az ember nyitott szemmel 3316 II, 4| a temetõbe. Haragudtam, hogy olyan mély gödörbe teszik, 3317 II, 4| azzal nyugtattam magamat, hogy másnap majd fölkaparom én 3318 II, 4| esztergályozni. Elhatároztam, hogy esztergályos leszek, és 3319 II, 4| szorított, és elmondta, hogy most már nincs szép házunk, 3320 II, 4| értettem, mit mond, de láttam, hogy ki vannak sírva a szemei. 3321 II, 4| esztendeig. Most már tudom, hogy nyomorúság volt, de akkor 3322 II, 4| nem tudtam. Örültem annak, hogy az édesanyám mosóasszony, 3323 II, 4| Föl is tettem magamban, hogy én is mosóember leszek, 3324 II, 4| erõt vett rajta a köhögés, hogy le kellett neki feküdni 3325 II, 4| magának az ágyat. De úgy, hogy nekem is helyet csinált 3326 II, 4| az ajtó elé a mosószéket, hogy a kaszás ember be ne tudjon 3327 II, 4| papirost, és mondd meg neki, hogy ki ne hajítsa. Sárga-fehér 3328 II, 4| Látni nem láttam, de tudom, hogy ott van, és vigyáz rám, 3329 II, 4| hallottam:~- Ügyes gyerek vagy, hogy ki tudtál hozzánk jönni.~ 3330 II, 4| szívem, mikor észrevettem, hogy körös-körül minden síron 3331 II, 4| Még akkor nem tudtam, hogy kriptának hívják az ilyent.) 3332 II, 4| vagyok, s neki köszönhettem, hogy tíz év múlva márványangyalt 3333 II, 4| Noha az Úristen látta, hogy ez nem nagy nembõl való 3334 II, 4| belõled Hajnal Matyika.~Hogy mi végre teremtette a jó 3335 II, 4| Õ csak azt vette észre, hogy a kicsinek homlokába nõtt 3336 II, 4| vetök neki három esztendõt, hogy mán a talicska elõtt szalad - 3337 II, 4| taligakerék? Mondom én, hogy csikónak teremtötte ezt 3338 II, 4| lehet letagadni, megesett, hogy megrövidítették a szopós 3339 II, 4| vérré, úgy nekigömbölyödött, hogy meg lehetett volna rajzolni 3340 II, 4| szívfájás nélkül megállni, hogy õ ilyen cigányéletre jutott.~ 3341 II, 4| egy emberséges gazdával, hogy lekubikolja a halmát, ha 3342 II, 4| s most már elmondhatta, hogy otthon van, hogy hazulról 3343 II, 4| elmondhatta, hogy otthon van, hogy hazulról megy el munkába, 3344 II, 4| írásból felolvasta neki, hogy az urát kifogták a Tiszából, 3345 II, 4| kezdetben azt jelentette, hogy olyankor egész napra megfájósodott 3346 II, 4| külön is rájuk parancsolván, hogy sokasodjanak és szaporodjanak. 3347 II, 4| köszönhetik a Matyikák, hogy minden áldott nap megkeres 3348 II, 4| az a nagyon jó Úristen, hogy ezeket se felejtette ki 3349 II, 4| terhére nem volt, igaz, hogy asszonyi tereferékbe se 3350 II, 4| hajába fõtt krumplit, kinek hogy engedte a tehetsége. S mikor 3351 II, 4| batyuba kötötte a gyereket, hogy könnyebb legyen vinni, mindig 3352 II, 4| vette észre az asszony, hogy a sima kis háton megakad 3353 II, 4| Az a gondolata támadt, hogy tán minden négyesztendõs 3354 II, 4| oda ezt az írást. Lehet, hogy ottfogják a gyereket, úgy 3355 II, 4| elfordított fejjel nézte az eget, hogy ugyan lesz-e esõ. S csak 3356 II, 4| félszemmel, mikor már meghaladta, hogy ugyan mivel cipekszik az 3357 II, 4| és a lelkére kötötték, hogy ha bemén a gyerekhez, ne 3358 II, 4| mert gipszben fekszik, hogy kiegyenesedjen a kis háta.~ 3359 II, 4| semmirõl. Inkább dicsekedett, hogy már verset is tanult. El 3360 II, 4| azt mondta neki a fõorvos, hogy most már más beteg gyerekeknek 3361 II, 4| özvegy a megáldott kezet. S hogy az nem sikerült, föl akarta 3362 II, 4| gipszágyastól. S mikor rákiáltottak, hogy hova gondol, kocsi kell 3363 II, 4| ugyan az is úriember volt, hogy õ vigye be a karján Matyikát 3364 II, 4| arról lehet találgatni, hogy cinege-e vagy szarka. Hosszúlábú 3365 II, 4| a lábát, és elnézdegéli, hogy milyen soká kaszál az. A 3366 II, 4| Egér. Matyika már tudja, hogy mikor az elõjön, dél van. 3367 II, 4| estig, akkor is csak arra, hogy édesanyja simogatja a fejét:~- 3368 II, 4| s úgy elszemtelenedett, hogy napközben is ki- s beugrált 3369 II, 4| egyszer arra ébredt fel, hogy viszi a macska a feje alól 3370 II, 4| vigyázni? Megérdemelné, hogy rendõrkézre adjuk.~- Tögyék 3371 II, 4| megbiztatták az asszonyt, hogy nem mondják föl neki a kvártélyt, 3372 II, 4| faluházára. Írás jött a városból, hogy vegyék fogtomra özvegy Hajnal 3373 II, 4| van-e bizonyságlevele róla, hogy magyar honos volt az ura. 3374 II, 4| mondják, ott van a hiba, hogy az uram a Bácskában születött. 3375 II, 4| az én eszömhöz való ez. Hogy engömet azért tögyenek szöröncsétlenné, 3376 II, 4| kérnék a bizonyságlevelet, hogy magyar honos volt-e az apja 3377 II, 4| neki? Szavaljam Matyikával, hogy „rend a lelke mindennek”? 3378 II, 4| mindennek”? Mondjam neki, hogy az Isten messze van, a csillagok 3379 II, 4| mondani a falusi kalapos, hogy ez a remek fej, mert ebbe 3380 II, 4| sok ész belefér. (Igaz, hogy a kis fejre is tud kádenciát, 3381 II, 4| megbecsüli. Azt mondja rá, hogy az a jó fej, mert abban 3382 II, 4| diplomaták a kalaposok, kár, hogy az ország nem õrájuk bízza 3383 II, 4| többi parasztgyerek.~Azaz, hogy mégse egészen úgy. Az apádnak, 3384 II, 4| Behozott magával téged is, hogy hadd láss egy kis világot. 3385 II, 4| fûrészgép úgy szuperál, hogy öröm nézni. Még azt a sikoltó-süvöltõ 3386 II, 4| transzmissziós szíja. Azaz hogy a szíjjal egy kis baj volt: 3387 II, 4| olyan bordában szõtték azt, hogy még akkor is szemet vetett 3388 II, 4| átcsoportosításoknak õ a tudója. Lehet, hogy hármunknak egy kalapja a 3389 II, 4| mint párszárító, bár félek, hogy szüléd rosszallni fogja 3390 II, 4| De bízom az édesapádban, hogy meg fog emlékezni arról, 3391 II, 4| is kerülhetnek a munkáid, hogy szájukat tátogassák rá a 3392 II, 4| végigborzongatta a lelkünket az öröm, hogy micsoda mechanikai lángelme 3393 II, 4| kieszel olyan borotvatokokat, hogy ember legyen, aki a nyitját 3394 II, 4| Egy kicsit elmén a kedvem, hogy nini, mégse olyan értelmes 3395 II, 4| vagyunk is; de az van benne, hogy nemigön szeretgetjük, ha 3396 II, 4| tavaszon oszt betüzeltem, hogy ne is lássam.~- Az, az - 3397 II, 4| mert az a hiba, tudja, hogy nem szereti a gyerök a paraszti 3398 II, 4| mondom, Messzi Imriske, hogy nagyon értelmes ember a 3399 II, 4| aki azért küldött hozzám, hogy embert faragjak belõled, 3400 II, 4| Nem vehetem a lelkemre, hogy megrontsam az életedet, 3401 II, 4| te bölcs apád azt mondja, hogy mégiscsak az a tietek.~Mert 3402 II, 4| még nem érted, kis buksi, hogy lehet ez, de mire megnõsz, 3403 II, 4| Emlékezz meg akkor róla, hogy milyen jó szívvel voltam 3404 II, 4| ágyat a menházban. De - hogy szerénytelen legyek, amilyen 3405 II, 4| csak disznócskát, mármint hogy sündisznócskát, s olykor 3406 II, 4| között.~Az idén úgy volt, hogy vadkacsát hozunk, de aztán 3407 II, 4| is csak ügyelömbe vöszöm, hogy olyan régön itt zsöllérködnek 3408 II, 4| ahogy azt mondta volna, hogy hányadik bokor kukoricát 3409 II, 4| muszáj, mert olyan nagybélû, hogy az Isten se gyõzné szoptatni.~- 3410 II, 4| Nene hé, hát nem tudod, hogy az is csak fogadott gyerököm 3411 II, 4| Mert csak mégse löhet az, hogy olyan se lögyön az embör 3412 II, 4| Csakugyan vettem észre magam is, hogy az öreg Máknak mindig szúrja 3413 II, 4| mi lesz ebbõl. Biztos, hogy valami ornitológiai kuriozitás.~ 3414 II, 4| láthatóan bosszantotta, hogy kísérletei hidegen hagynak. 3415 II, 4| nézze, régi szokás-mondás, hogy ha a föcskék lent röpködnek, 3416 II, 4| örüljön neki Mák bácsi, hogy én is belátom, milyen nagyeszû 3417 II, 4| Nem abbul lössz az esõ, hogy ûk alacsonyan röpködnek. 3418 II, 4| gondolatom. Az is természetes, hogy a városi ember rossz nyomon 3419 II, 4| baja magának a költõkkel? (Hogy miért különösen a francia 3420 II, 4| alkalommal hivatkozhatik rá, hogy íme, mennyire megveti az 3421 II, 4| mindig azt képzeli magárul, hogy neki is bûrnadrágot szabtak.~ 3422 II, 4| látszik, Illés azt hiszi, hogy a költõknek bõrnadrág a 3423 II, 4| rossznéven veszi Matykótól, hogy neki is ilyen aspirációi 3424 II, 4| legény a fogadott öccsében, hogy még egy esztendõ múltán 3425 II, 4| évekbõl. Azt merném mondani, hogy az utóbbi kötelezõ, s az 3426 II, 4| kötelezõ, s az a gyanúm, hogy mikor a kész orvosok berendezkednek, 3427 II, 4| megnézzük. Látom a borítékán, hogy Kovács Alajos írt bele cikket 3428 II, 4| egyke-könyvét, s abból megtanultam, hogy az egyke a protestantizmus 3429 II, 4| protestantizmus bûne, s hogy az országot a katolicizmus 3430 II, 4| disputálni, mert ez kétszerkettõ. Hogy mit kellene vagy mit lehet 3431 II, 4| vinni a köztudatba azt, hogy aki csak egy vagy két gyermeket 3432 II, 4| várni, orvas úr?~Furcsállom, hogy egyesével jönnek, és feltûnõ 3433 II, 4| csak mögjelöntöm magának, hogy nemszeretöm-formán van a 3434 II, 4| azzal az ésszel élõ ember, hogy ha betegnek vallja a Pirost, 3435 II, 4| de azért embör a férfi, hogy neki több esze legyen.~- 3436 II, 4| rettenet ezt még hallani is. Hogy lehetne már azt a beteg 3437 II, 4| figyelmeztette a komaasszonyt, hogy most már õ a soros. Neki 3438 II, 4| mérgében, és úgy kérdezte, hogy most már mirõl gyógyítsa 3439 II, 4| magyarosítottak. Hiába mondják nekik, hogy az nem orvosság, mind azon 3440 II, 4| azon könyörög a doktornak, hogy rögtönözze mög õket.~Az 3441 II, 4| Zuginé, el is felejtettem, hogy õ még hátra van.~Zuginé 3442 II, 4| diskurzusba foghatunk.~- Hogy hívnak? - kérdezem.~- Majika.~ 3443 II, 4| Majika.~Ha azt mondta volna, hogy õ egy ismeretlen bombavetõ, 3444 II, 4| Hát én azt hittem, Marika, hogy te kisfiú vagy. Mit szoktál 3445 II, 4| szoktál te enni, Marika, hogy ilyen szép erõs kis bórembukk 3446 II, 4| azonban már nem felelt. Lehet, hogy a kérdést se értette, lehet, 3447 II, 4| kérdést se értette, lehet, hogy az ujját nem akarta kivenni 3448 II, 4| óráján is!~Nem mondta meg, hogy kiktõl, és én nem találgatom. 3449 II, 4| kérdezné meg Zuginétõl, hogy katolikus-e vagy protestáns. 3450 II, 4| egyik csalóról~Azért mondom, hogy az egyikrõl, mert a másikról 3451 II, 4| ilyenkor a napot az égrõl, hogy addig, míg a rémítõknek 3452 II, 4| Törõcsik Palkónak. Lehet hogy van is, aki találkozott 3453 II, 4| én voltam benne a ludas, hogy bejutott. De ott egy kicsit 3454 II, 4| inkább, mert kiderült róla, hogy álláshalmozó. Ez a sarki 3455 II, 4| nem kívánja tõlem az úr, hogy gesztenyével zabáltassak 3456 II, 4| mondta a nagytõke, és láttam, hogy a Palkó három szem gesztenyéje 3457 II, 4| világban volt -, megkértem, hogy a fityfirittynek szánt férgeseket 3458 II, 4| pocok, csak abbul van a baj, hogy írástudatlan, és néha mögcseréli 3459 II, 4| semmit, csak elhatároztam, hogy ezek után jobban föltekintem 3460 II, 4| arról ki lehetett találni, hogy valamikor kalap volt. Nyakától 3461 II, 4| gyanánt védett valakit. Hanem hogy mi az, ami a térdétõl a 3462 II, 4| kicsit csodálkozva. No hát, hogy egy úriember még ezt se 3463 II, 4| nélkül.~Annyi eszem már volt, hogy nem firtattam, miért. Inkább 3464 II, 4| olyan, amelyik azt mondja, hogy „csissz-csossz”, hanem amelyik 3465 II, 4| hanem amelyik azt mondja, hogy „kopp-kopp”.~Olyan is került, 3466 II, 4| gyereknek a cipõ, rá is szólt, hogy topogja le róla a sarat, 3467 II, 4| akkor megmondom a gazdádnak, hogy csupa férges gesztenyével 3468 II, 4| alatt.~Arra számítottam, hogy akkorra az unokám kezében 3469 II, 4| egy kisgyerek azt mondja, hogy „csak”, az majd olyan, mintha 3470 II, 4| volna. Nagyon megrettent, hogy a vállához értem, s mind 3471 II, 4| harangozó mögmondta neki, hogy meztéláb ne mönjön többet, 3472 II, 4| Péterséget. Ezt abból hiszem, hogy arra se állt föl senki, 3473 II, 4| Pedig akkora körte volt, hogy négy Péter is beleharaphatott 3474 II, 4| Ha összemelegszünk, lehet hogy le is fényképeztetem, s 3475 II, 4| megérdemelné a lapátra való, hogy kívülrõl meg kelljen neki 3476 II, 4| Megállj, Pétör, látom, hogy ügyes gyerek vagy. Most 3477 II, 4| csak azt kérdezem tõled, hogy mért mondod Ferenc Jóskát 3478 II, 4| orra hegyén is látszik, hogy igen meg van elégedve magával, 3479 II, 4| legelmeélesítõbb köszörûkõ? Persze hogy a nyelvtan. Pétörnek tehát 3480 II, 4| arról, akartam meggyõzõdni, hogy csakugyan létezik-e az a 3481 II, 4| én találtam volna ki. És hogy ér-e ez a Pétör annyit, 3482 II, 4| Palkó? Azt én nem bánom, hogy Pétör egyelõre másképp határozza 3483 II, 4| osztálya. Beérem annyival is, hogy Pétör van, és Pétör nagyon 3484 II, 4| és minden oka megvan rá, hogy telente így kedvelje a tudományok 3485 II, 4| úgy bánnak az emberrel, hogy az édes szülõje se keresi 3486 II, 4| fogni, mert olyan jó sütõs, hogy a dermedt, vörös kis ujjacskák 3487 II, 4| szeme, azt vette észre, hogy Pétör és a tej közt zavaros 3488 II, 4| asztalhoz, ami attól lehet, hogy roppant elszántsággal szopogatja 3489 II, 4| A tanító úr megsejtette, hogy Pétör embör nem szereti 3490 II, 4| a tejet, de mivel tudja, hogy az ilyesmit nem lehet nyilvánosságra 3491 II, 4| csatornába. Mert bizonyos, hogy Pétör az emeletrõl az udvarra 3492 II, 4| Beható vizsgálat kiderítette, hogy a nagykendõ alul két kis 3493 II, 4| haragudjatok meg, emberek, hogy mikor úgy tele van a világ 3494 II, 4| ti is örülni fogtok neki, hogy vannak még olyan csalók 3495 II, 4| azt nem lehet mondani, hogy Marika rossz gyerek volt, 3496 II, 4| Marikában egyéb hibát, mint hogy egy kicsit vadas volt, akár 3497 II, 4| anyját olyannak teremtette, hogy õ szégyellte magát a halott 3498 II, 4| magaformájúak közt, s azok tudják, hogy esendõ az ember.~II~A halott 3499 II, 4| adták, hol arravaló nézvést, hogy Modol még szemrevaló asszony 3500 II, 4| is felgondolta magában, hogy a két gyerek két nehéz kölönc