Kötet,  Fejezet

  1     I,   1|               kenyerünk~Már nagyocska gyerek voltam, lehettem olyan ötödfélesztendõs,
  2     I,   1|               és együgyû volt, mint a gyerek. Ezért hívtam Lacikának
  3     I,   1|            muskátlis ablakukból:~- Te gyerek, szaggass a malackámnak
  4     I,   1|            ahol leggömbölyûbb benne a gyerek. Lehet úgy csinálni, hogy
  5     I,   1|          miket eszel ki ez a bolondos gyerek! Attól félek, hogy nem egészen
  6     I,   1|               krétával az ábécét, s a gyerek addig rajzolta õket az alsó
  7     I,   1|              Egyik végén ült az egyik gyerek, másikon a másik. Biz azon
  8     I,   1|           járni - suttogta félénken a gyerek.~- Miféle legényke vagy
  9     I,   1|               a harmat, s ez a gyönge gyerek négy hét óta alig fogta
 10     I,   1|        ötletem támadt.~- Hallod-e, te gyerek, miért nem veszel inkább
 11     I,   1|              is föltekintettük - nagy gyerek már az, vackolhatunk neki
 12     I,   1|          csengetés, mire betakarodott gyerek és tanár. Akkor aztán megkerültem
 13     I,   1|          legyen a szemed, gyiák úr!~A gyerek sírva szaladt be közénk,
 14     I,   1|           testvérkémé, de azért, ha a gyerek meghalt is, minálunk nem
 15     I,   1|         rózsás orrocskáját.~- Hallod, gyerek, ez engem hív! Más semmiféle
 16     I,   1|        gondolata támadt:~- Nézd csak, gyerek, mintha ez egyhasi volna
 17     I,   1|      tarisznyát. - Kerülj csak elébe, gyerek!~Sok rõföt kellett szaladnunk
 18     I,   1|             úri fiát!~~Úgy találta. A gyerek boldogan aludta a szalmavackon
 19     I,   1|         hallod?~Most már fölneszelt a gyerek. Álmos hunyorgással nyitotta
 20     I,   1|             Egérszagúnak érezhette. A gyerek tágra kerekedett szemmel
 21     I,   1|               a Tóth ügyvéd úr fia.~A gyerek fölült az ágyban. Barna
 22     I,   1|           Most már én voltam felül. A gyerek megzavarodott, és szót fogadott.
 23     I,   1|             elsõ három betûjében négy gyerek alá kis-széket szerkesztettem,
 24     I,   1|             fogtam a két kezem közé a gyerek fejét.~- Nem loptam - merevítette
 25     I,   1|               inasra:~- No, olvasd!~A gyerek addig olvasott, hogy a szóda
 26     I,   1|              Szelíd képû, csendes, jó gyerek volt, mindig végigaludta
 27     I,   1|              mikor az egész sátoralja gyerek körülüli a mesemondót.~Az
 28     I,   1|     õmagasságának semmi köze.~- Derék gyerek vagy - veregettem meg a
 29     I,   1|           ugye? - néztem rá erõsen.~A gyerek rám bámult, de ahogy a szemem
 30     I,   1|             írd a kettõt, te kófic.~A gyerek fölírta a C2-t, aztán rám
 31     I,   2|            ott voltam - nyelt egyet a gyerek.~- Hm - kapott észbe a fõbíró,
 32     I,   2|             keményen rákiáltott:~- No gyerek, hány hét a világ?~- Mával
 33     I,   2|         Recsep basa állát.~- Megállj, gyerek! Tudod-e, milyen az én szerzõdésem?~-
 34     I,   2|               basa bácsi - nevetett a gyerek -, nekem is van ám sütnivalóm.
 35     I,   2|                  Illetlen tréfa volt, gyerek, de jól csináltad. Most
 36     I,   2|     emberszámba, mert ez csak a Lajkó gyerek. Mátyás katedrai méltósággal
 37     I,   2|              mindnyájan, csak a Lajkó gyerek izeg-mozog, mióta visszatért
 38     I,   2|             Mire a végére ért a Lajkó gyerek, minden szem úgy csillogott,
 39     I,   2|           mint az övé. Határozottan a gyerek lett a dalnokverseny gyõztese.~-
 40     I,   2|           limlom volt - vont vállat a gyerek. - Azt kihajigáltam belõle,
 41     I,   2|        nevetett, mint a csiklandozott gyerek, s csak akkor hagyta abba,
 42     I,   2|          kapuján, ahol magunk formájú gyerek lakott.~- Talpra, legény!
 43     I,   2|            Világéletében mindig vézna gyerek volt ez a Kasza Palkó. Esze-lelke
 44     I,   2|              Egész okosan beszél ez a gyerek - mondta a katona a társainak.~
 45     I,   2|        csapzott szõke haját.~- Milyen gyerek és mekkora hõs!~Azzal levette
 46     I,   2|              mondta neki, hanem ahány gyerek meglátta az utcán, az mind
 47     I,   2|              a furulyát. S ha egy-egy gyerek elment az ablaka alatt,
 48     I,   2|           deákkoromban.~- Megállj, te gyerek - akasztotta a gamósbotját
 49     I,   2|     okuláréval -, oktajédert csinál a gyerek! Mit szól ehhöz, Mártony?~
 50     I,   2|         Dicséretemre legyen mondva, a gyerek nincs hozzászokva ehhez
 51     I,   2|              Dehogy, apuka - mondta a gyerek fölényes mosollyal -, ezt
 52     I,   2|      házmesteréktõl - orientálódott a gyerek új lehetõségek felé.~Vesztére
 53     I,   2|                 Nézd-e - tartom oda a gyerek kisírt szeme elé -, ebben
 54     I,   2|          Éppen azért nem bánnám, ha a gyerek is erre a pályára adná magát.~-
 55     I,   2|             mondom - felelt -, hogy a gyerek nem mén Kínába. Utóvégre
 56    II,   1|             ez, asszony? Kié ez a sok gyerek, és mit akarsz velük?~Zia
 57    II,   1|       leghatalmasabb urára.~- A nyolc gyerek eddig az enyim volt, de
 58    II,   2|            megvan, hogy énmiattam egy gyerek se fog ríva fakadni az iskolában.
 59    II,   2|              Nini, hiszen ez a Gyurka gyerek, csak most ismerem meg -
 60    II,   2|             már régen - villant föl a gyerek szeme.~- Úgy, hát olyan
 61    II,   2|            sírásra pittyedt szájjal a gyerek.~- Hát mi az, aminek egy
 62    II,   2|              apó - nevette el magát a gyerek.~- No, ezt már szeretem -
 63    II,   2|             réti ember akkor suhancár gyerek volt, s neki kellett volna
 64    II,   2|           Krmássan - nyugtatott meg a gyerek elõírásosan. A vándorkabaréktól
 65    II,   3|         Átilla? - kérdi a gyereket.~A gyerek csak tátog. Súgnak neki
 66    II,   3|              ilyen szép kis, gomborrú gyerek - ugyan nem szokott erre
 67    II,   3|             külûfejûvel -, úgy szép a gyerek, ha nagyfejû. Nagy fejbe
 68    II,   3|         metália - vette a tenyerére a gyerek -, ugyan ki veszítött el
 69    II,   3|      farigcsálta volna játékból, ha a gyerek utána nem kap.~- Adja neköm,
 70    II,   3|               könyörgõsen nézett rá a gyerek, hogy mégiscsak odadobta
 71    II,   3|          asztalfiából kivette a Péter gyerek, a Péter gyerek meg odavolt
 72    II,   3|               a Péter gyerek, a Péter gyerek meg odavolt varjúfészket
 73    II,   4|          szavát is hallottam:~- Ügyes gyerek vagy, hogy ki tudtál hozzánk
 74    II,   4|              jó jelnek vette, mikor a gyerek elõször elvirdította magát.~-
 75    II,   4|               nagyon elcsöndesedett a gyerek. A válasz mindig ez volt:~-
 76    II,   4|            Nem fáj netöm - nevetett a gyerek -, mi fájna?~Az asszony
 77    II,   4|              fájni most se fájt, de a gyerek válla elõrekushadt, s nem
 78    II,   4|           halálraváltabb volt, mint a gyerek. De azért nem feküdt le
 79    II,   4|             ahogy az efféle kis bamba gyerek szokott idegen helyen.~Meglett
 80    II,   4|              ám az, jó ember, ha ez a gyerek elveszelõdne ott a pusztán.~-
 81    II,   4|     fakanálból kicsúszott babszemet a gyerek szájacskájába. - Hát az
 82    II,   4|           Szófogadatlan, meg csapda a gyerek, ugye? - sugdosódok én is.~-
 83    II,   4|            nagyeszû ember õ.~A Matykó gyerek azonban, aki tavaly kijárta
 84    II,   4|         költõ-becsületet.~Megnéztem a gyerek tavalyi kiskönyvét: csupa
 85    II,   4|      megkérdezni, nincs tán panasza a gyerek ellen?~Jólelkû elnézéssel
 86    II,   4|                 Te mezítláb jársz, te gyerek? Ebben a sárban, latyakban,
 87    II,   4|        ezüstrojtot is csavargattunk a gyerek nyakába, abból a fajtából,
 88    II,   4|               Beletelt öt perc, míg a gyerek a mi kapunk alól kivágódott.
 89    II,   4|               a híres Péter: ötvenkét gyerek közül egy se vállalta. Nem
 90    II,   4|               fölállni!~Fölugrott hat gyerek, Pétör nevezetû valamennyi.~-
 91    II,   4|              Pétör, látom, hogy ügyes gyerek vagy. Most még csak azt
 92    II,   4|              és Pétör nagyon értelmes gyerek, holott már harmadik esztendeje
 93    II,   4|          Másodszor, itt borzasztó sok gyerek van, és Pétör olyan, mint
 94    II,   4|            zavaros a viszony. A többi gyerek, ahogy megkapja a részét
 95    II,   4|       mozdulatát. Lassan somfordált a gyerek az ajtóig, de a lépcsõn
 96    II,   4|            mondani, hogy Marika rossz gyerek volt, se rossz gyerek, se
 97    II,   4|           rossz gyerek volt, se rossz gyerek, se csúnya virág nincs a
 98    II,   4|       felgondolta magában, hogy a két gyerek két nehéz kölönc lesz a
 99    II,   4|              csigáz el se asszony, se gyerek.~III~Lator András bevezette
100    II,   4|         bezárni az ajtót. A kék szemû gyerek halt meg kanyaróban, s Modolnak
101    II,   4|               az apa láthatta, hogy a gyerek többre vitte, mint õ.~A
102    II,   4|         eleibe szaladt a fekete szemû gyerek, akit úgy megfelejtett,
103    II,   4|               rosszkor fogok hozzá. A gyerek köhint egyet-kettõt, a piros
104    II,   4|             vonat? - kiáltja az egyik gyerek, és megdudáltatja az autót. -
105    II,   4|       középiskolába is beadja, ahol a gyerek megbukik földrajzból. Ugyan
106    II,   4|               Megvan már, mondja is a gyerek:~- Nagyon meleg van.~Csakugyan
107    II,   4|              elkeserítõjét látja, s a gyerek kis fejében talán több maradna
108    II,   4|             asszony kettõ; meg a négy gyerek, az hat; a tehetetlen apját,
109    II,   4|              sóhajtotta volna, hogy a gyerek enni is kér, meg az adó
110    II,   4|           csinálni, megjött az ötödik gyerek is, mert Isten úgy rendelte,
111    II,   4|           mondom -, hiszen itt nem öt gyerek van, hanem hét.~- Kettõ
112    II,   4|       anyaszívnek az ilyen engedelmes gyerek, és az is igaz, hogy ilyen
113    II,   4|             meg az emberivel, mikor a gyerek iskolás lett. A tanító szemre
114    II,   4|           dolgú ember volt a béres, a gyerek se volt neki útjában, az
115    II,   4|              több lesz az orozva-költ gyerek, mint a törvényes. A tanító
116    II,   4| petróleum-lámpának.~Itt van például a gyerek, aki már iskolás, mégpedig
117    II,   4|                Majd én! - ugrik föl a gyerek, és hiába mondja az anyja,
118    II,   4|        könnyebben ugrik, mint mink.~A gyerek be is játssza magával a
119    II,   4|             se egész éjszaka, hanem a gyerek már öt órára fölköhögte
120    II,   4|              majd kahogsz húsvétig.~A gyerek álmos volt feleselni, melegített
121    II,   4|          ebédre, azt belecsúsztatta a gyerek a köpönyegzsebbe, a másikba
122    II,   4|            Isten hírivel, gyerököm!~A gyerek nem örült a kendõnek. El
123    II,   4|              csúfolja lánynak a többi gyerek.~Hanem a csizma, az igen.
124    II,   4|              mondják, nyomon beszél a gyerek.~- Muszáj behajtani az adót,
125    II,   4|         asszony, meg a két serdültebb gyerek, õ pedig inkább lopásra