| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] írtuk 1 írunk 1 írva 12 is 3736 isaszegnél 1 iskola 16 iskola-dûlõbe 1 | Frequency [« »] 7592 az 4079 hogy 3775 nem 3736 is 2061 és 1845 de 1701 volt | Móra Ferenc Tápéi furfangosok IntraText - Concordances is |
Kötet, Fejezet
1 I, 1| volna a Dzsingisz kán feje is. Ezt azonban nem azért tette 2 I, 1| lett volna baj, de tudtomra is adta, hogy jelen van:~- 3 I, 1| annál nagyobbat puffan.~Nem is ezért emlékezetes nekem 4 I, 1| esett hó, a félhomályban is ki bírtam venni a szülém 5 I, 1| mikor pipára gyújtott. Akkor is csak annyit mondott:~- Az 6 I, 1| tintásüveget. No meg az is a bakter tisztje volt, hogy 7 I, 1| hívtam Lacikának még én is, akit pedig õ mindig „fiatalembernek” 8 I, 1| szabót, aki még atillát is tud szabni, olyant, mint 9 I, 1| De bizony néha a hajával is be kellett érni. Igaz, hogy 10 I, 1| hetipiacos napon zöldhagymát is lehetett hozzá kapni. Ez 11 I, 1| a posztó-tarisznyát.~Az is jó volt nekem már akkor, 12 I, 1| Megállj, kenek rá mézet is - fordult be a kamrába.~ 13 I, 1| azon erõsködött, hogy õ is vacsorázott már. Mégpedig 14 I, 1| rossz étel az se, ha só is van hozzá.)~- Hanem tudod 15 I, 1| el vagyok kenyér nélkül is, ellát engem az eperfa.~- 16 I, 1| tarisznyába. - Jó az Isten, ma is ad annyit, mint tegnap.~ 17 I, 1| még egy darab sajtocskát is találtunk a láda fenekén. 18 I, 1| magába a kést. Anyám örült is neki nagyon, mert így az 19 I, 1| már nem bírja.~Még akkor is a kõvé vált sajtot majszoltam, 20 I, 1| Nagyobb újság ez annál is - bontogatta a tarisznya 21 I, 1| sorrend. Idézhetem szószerint is:~- Szíveskedjék lehetõleg 22 I, 1| kiadó. Közlik velem azt is, hogy ezt a kérdést hazánk 23 I, 1| kérdést hazánk több jelesének is föltették. A honorárium 24 I, 1| azért, mert így végre magam is tisztába jöhettem vele, 25 I, 1| jöhettem vele, hogy milyen is az én viszonyom az énekhez 26 I, 1| zenekedvelõ magyar közönséget is úgy gyötri ezirányban a 27 I, 1| akkor illik, hogy magam is számot vessek magammal.~ 28 I, 1| nagyapaságot. Az eredmény magamat is nagyon meglepett. Az unokám 29 I, 1| ez életben. Az apám ezt is el akarta tõlem venni azzal 30 I, 1| erény. Én azonban már akkor is gyakorlati észjárású férfiú 31 I, 1| szépen szóló muzsikának akkor is megmaradt, mikor az eleganciáját 32 I, 1| Azt hiszem, a házelnök is méltányolná úgy, mint ahogy 33 I, 1| ember vagyok, de még most is sajnálom a szegény kis princeket, 34 I, 1| legalább tizenöt keresztapa is tartozik. Azokról azonban 35 I, 1| magunk ablaka alá értem, le is kellett tennem a földre. 36 I, 1| ambíció vezetett, mikor itt is megszólaltattam a szépen 37 I, 1| a szokásom azonban azóta is megmaradt, hogy szót fogadok 38 I, 1| szelelõlyukakon.~Egyszer el is határoztam, hogy elbújok 39 I, 1| akasztott csokorból csakugyan ki is húztam egy szál árvalányhajat, 40 I, 1| Hiszen egyetlen szöggel is nagyon szépen el lehet játszani, 41 I, 1| az egészet, s külön nevet is adtam minden szögnek. Egy 42 I, 1| belementek a szögek, és kihúzni is nagyon könnyû volt õket.~ 43 I, 1| még a kukoricacsutkáról is azt hittem, hogy az valaki, 44 I, 1| tisztán megértettem még azt is, mit ketyeg az óra, és mit 45 I, 1| Például ebben a percben is, mikor édesanyám nyugtalankodva 46 I, 1| tetõn, és mindjárt tudtam is, mi baja szegény macskabagolynak. 47 I, 1| magyar betû, és azt nem is tanította. Aki az õ iskolájában 48 I, 1| érdemes iskolába járni. Írni is ír az ember szûcskrétával 49 I, 1| ezeket elgondoltam.~- Az is leszek édesapám - feleltem 50 I, 1| ember lesz én belõlem, nem is kicsi. Címeres nagy úr, 51 I, 1| kalapos tudományát nyáron is megtalálhatja. Aztán meg 52 I, 1| megtalálhatja. Aztán meg annyit én is tudok, mint az a vén szeleburdi. 53 I, 1| magát édesapám. Én magam is azt gondoltam, hogy no azt 54 I, 1| amiket az én ügyetlen ujjam is egyszerre elõ tudott hívni. 55 I, 1| Le tudtam írni a számmal is: csak rá kellett lehelnem 56 I, 1| abból elég, ha a fele lefagy is.~A világból pedig csak annyit 57 I, 1| messzirõl az öreg Küsmödit is láttam egy nagy H betûnek 58 I, 1| S ha gyorsan írok, most is sokszor megesik velem, hogy 59 I, 1| kiskunoknak a maguk emberségébõl is. De a bibliai példázat szerint 60 I, 1| bajuszosabb ünnepi szónokokkal is megesik, de azok nem fakadnak 61 I, 1| két elsõ sorát még akkor is el tudom mondani, ha majd 62 I, 1| szerint ment, még az idõ is elõírásosan viselte magát. 63 I, 1| produkálni. Amellett a torkot is edzette, és nagy önbizalmat 64 I, 1| A tanítóké, tanítónõké is azt fogott, akik az iskola 65 I, 1| hétköznaplót. Már hozom is, kérem.~Hát nem lehet mondani, 66 I, 1| lámpát pucolni szokott. Rám is adták, és bizonyosan nagyon 67 I, 1| könyökéig érhetett. Arra is emlékszem, hogy nagyon finom 68 I, 1| otthoni petróleumé - ma is mindig érzem ezt a finom 69 I, 1| Igen, ez Osza tanító úrnak is szöget ütött a fejébe, mikorra 70 I, 1| egészen elvész!~Szólították is a harangozót, de az vállvonogatással 71 I, 1| valaki, s már akkor föl is nyalábolt valaki, és ráállított 72 I, 1| szédülõs magasban, és azóta is ott tartja nehéz órákban, 73 I, 1| gyertyácskák meggyújtása is nehezen ment, mert Fekete 74 I, 1| közben, amiket talán nem is találtak illendõeknek a 75 I, 1| után röppentem egyet. Ki is gesztikuláltam magam az 76 I, 1| egész életre, de szereztem is olyan sikert a Fehér tanító 77 I, 1| hogy még Mihály arkangyal is abbahagyta a szószék oldalán 78 I, 1| elszabadult, de abban a percben el is jajdítottam magamat, és 79 I, 1| kemencébõl kiszedtük, és különben is ismerte a fajtámat, hiszen 80 I, 1| változandóságán. Sokan még akkor is törülgették a szemüket a 81 I, 1| az urak már a templomból is panorámát csinálnak, és 82 I, 1| fiatal, aki papolt, a szaván is érzett, hogy mandulával 83 I, 1| volt, ugyan úri kisasszony is lehetett, mert nagyon sergette-pergette 84 I, 1| hogy van egy téli Isten is, aki más, mint az az Isten, 85 I, 1| nagyobb volt az ajtó; máig is csudálom, hogy ki nem sétált 86 I, 1| de a tenyerem tán még ma is csupa seb a padfaragástól.~ 87 I, 1| tudtuk jó helyre kötni. Bele is merültünk a nagy munkába 88 I, 1| nevet hallani. Tanító urunk is elmosolyogta magát, s föltette 89 I, 1| Három Matyit.~- Egy Matyinak is kicsi vagy, fiam, hát még 90 I, 1| ha a tanító úr kérdezte is. Leckéjét ha fölmondta, 91 I, 1| Elmegyek Három Matyiékhoz.~Nem is volt nekünk kedvünk semmi 92 I, 1| ugrott az egész osztály:~- Én is, én is!~Egész életemben 93 I, 1| egész osztály:~- Én is, én is!~Egész életemben büszke 94 I, 1| jégcsapok meredeztek, hogy kõvel is alig bírtuk õket lehajigálni. 95 I, 1| látszottunk ki belõle, ástunk is benne akkora barlangokat, 96 I, 1| hópalotában lakott volna. Nem is fagyott el se keze, se lába, 97 I, 1| volt a világon. Még most is sokszor álmodom vele így 98 I, 1| szép pirosra, tán a kötele is selyembõl volt.~Megvolt 99 I, 1| úr volt akkor Bíró Pali is, Bíró Gyuri is, mind a kettõ 100 I, 1| Bíró Pali is, Bíró Gyuri is, mind a kettõ csak húzatni 101 I, 1| biztattak a bíró fiai.~Bántuk is mi a csúfolódást, csakhogy 102 I, 1| az ötödik fordulóig, ott is csak lélegzetet venni.~Így 103 I, 1| mint egy igazi ló. Meg is kérdezte tõle a kisebb gazdánk, 104 I, 1| Szeretnék már egyszer én is beleülni a szánkóba - motyogta 105 I, 1| Tudod mit, Jánoska? Ha neked is volna egy hatosod, nekem 106 I, 1| volna egy hatosod, nekem is, vennénk rajta szánkót.~ 107 I, 1| csupa dér még az ajtókilincs is. A Kati néni kutyája, a 108 I, 1| hogy még a tûzhely sarkait is kivirágozta a dér.~- Nem 109 I, 1| öreg koldusasszony orcája is színesedni kezdett. Ahogy 110 I, 1| tekintetét, a mi szívünkben is valami melegség támadt. 111 I, 1| barátom humorista. (Van is rá jussa, mert különben 112 I, 1| predesztinálva.) Még a Szana kutyánk is azzal ugatta el kapuhasadékról 113 I, 1| jövõvel. (Ma a pólyásgyerek is elsivalkodja magát, ha a 114 I, 1| Hát azt a másikat?~- Azt is.~- No hát, ami a két vakondok-túrás 115 I, 1| egy vén varjúnál egyéb, az is azt mondta, mikor keresztülszállt 116 I, 1| fölött:~- Kár, kár!~No, azért is megmutatom, hogy nem kár. 117 I, 1| lesz ez még rosszabbul is!~Hát lett is. Se látszatja, 118 I, 1| rosszabbul is!~Hát lett is. Se látszatja, se foganatja 119 I, 1| estig. Még a darazsakat is elkergettem róluk. Hanem 120 I, 1| az adót a földemért, én is megveszem rajtad. Ilyen 121 I, 1| könyvet vegyünk, édesapám.~Meg is vettük az Istenfélõ Genovéva 122 I, 1| kacagás, hogy én azt még most is hallom. Szégyenletemben 123 I, 1| hívták, nemhiába hogy olyan is volt, mint a vas-ék.~Attól 124 I, 1| Marci kisasszony. Olyankor is hallottam már, mikor nem 125 I, 1| Balla szabó már sokallotta is:~- Ugyan mi akarsz lenni 126 I, 1| Balla bácsi.~- Hát hiszen az is szép mesterség - azt mondja. - 127 I, 1| azzal a nagy ésszel szabó is lehetnél. Látod, akkor te 128 I, 1| elkészült, akkorra otthon is lejárt a becsület. Balla 129 I, 1| Tudok én orvosságot arrul is. Majd mindjárt lehozom a 130 I, 1| Volt ennek prémgallérja is, míg a moly meg nem ette! 131 I, 1| öcsém, száz forint nélkül is. Mert ez valóságos csudaködmön. 132 I, 1| hanem bújj bele. Énbelõlem is azért lett ilyen híres ember, 133 I, 1| nevelkedtem.~Már akkor húzta is rám a rossz ködmönt. A király 134 I, 1| utca. Még az ismerõs kutyák is mind megugattak. Soha annyi 135 I, 1| jobban se kellett. De még meg is gyömöszöltem a nagy mihasznát:~- 136 I, 1| Telik éntõlem még több is, hékám; szólj, ha elég nem 137 I, 1| bátorságot ad a ködmön.~De adott is ám! Mondtam már a leckét, 138 I, 1| már Marci kisasszony.~Nem is lettem az soha többet. Még 139 I, 1| hátba nagy nevetve.~Nem is vettem rám többet, de most 140 I, 1| vettem rám többet, de most is üveges szekrényben õrizgetem. 141 I, 1| véleménye a bútoriparnak is, meg az élelmezési iparnak 142 I, 1| meg az élelmezési iparnak is. Azt hiszem, szülõvárosom 143 I, 1| való a világon, az Isten is könyvkereskedõnek teremtette. 144 I, 1| beletanulhat a mézeskalácsosságba is.~Nem mondhatnám, hogy Gergulics 145 I, 1| fiatalokkal. Sõt nagyon is közlékeny és nyíltszívû 146 I, 1| háromhatos, aki még ennél is drágább könyvet keres, azt 147 I, 1| fogadott, hogy mindjárt reám is bízta a boltot. Õ meg kiment 148 I, 1| szemébe okádta a füstöt.~- Ez is jó lesz - nyújtotta ki érte 149 I, 1| értetlenül nézett rám. Utóvégre is nekem kellett rajta segítenem, 150 I, 1| látszik, a kis cimborának is megjött a magához való esze. 151 I, 1| vigyorogva.~Ezzel már nem is bocsátkoztam tárgyalásba, 152 I, 1| megenyhült, és már mosolygott is, mikor kívül helyezett az 153 I, 1| kisöcsém, gondolom, neked is elég volt a könyvekbõl erre 154 I, 1| Szeptemberi emlék~Az a nyár is ilyen telt kalászú, tömött 155 I, 1| még aranygombos kislajbi is. Ezüsttül futtatott, aranytul 156 I, 1| Elsõ gimnazista koromban én is szerettem volna pünkösdre 157 I, 1| elsõs gimnazista korodban is ilyeneket cselekszel? Hát 158 I, 1| beleértve az Énekek énekét is, meg az apokalipszist is, 159 I, 1| is, meg az apokalipszist is, és az a sok zsidó király 160 I, 1| jelességeimet hivatalosan is méltányolták. Húsz pengõ 161 I, 1| széthasogatta még a tõkéket is. Még másnap reggel is marékszámra 162 I, 1| tõkéket is. Még másnap reggel is marékszámra lehetett szedni 163 I, 1| fültövön verték a két malackát is. Ha az apám római császár 164 I, 1| ahol a többi csillagállatok is találhatók. Így csak elástuk 165 I, 1| orgonabokor tövébe, segítettem én is, s nagyon elbámultam rajta, 166 I, 1| tanár úr, az inspekciós nem is volt valami megijedni való 167 I, 1| ember volt, úgy tudom, ma is az még, élte napáldozatán. 168 I, 1| élte napáldozatán. Még le is ültette az anyámat, ahogy 169 I, 1| gondpókok fonogatnak. Nem is szoktunk mink azért haragudni, 170 I, 1| mink bizonyítvány nélkül is, tessék azt meghinni minekünk.~ 171 I, 1| Látom én azt, lelkem, hiszem is, de látja, nekem is törvény 172 I, 1| hiszem is, de látja, nekem is törvény parancsol. Hozzon 173 I, 1| megismerhetjük.~Meg hát, meg is ismertük úgy két óra felé. 174 I, 1| úgy tudom, nektek szõlõtök is van?~- Van. Két lánc. Egy 175 I, 1| bukdácsolt, de még akkor is hallottuk a káromkodását. 176 I, 1| szóba, csak a fõjegyzõ, az is csak annyit mondott:~- Látja, 177 I, 1| Az adóügyi tanácsnok maga is negyvennyolcas ember volt, 178 I, 1| kétesztendõs húgom bölcsõjét is föltekintettük - nagy gyerek 179 I, 1| vackolhatunk neki a kuckóban is. De hát ez mind kevés. Ha 180 I, 1| kevés. Ha a tandíjat futná is, mibül gyõznénk a könyvet? 181 I, 1| szedtük a komákat és sógorokat is. De hát azok is mind jégverte 182 I, 1| sógorokat is. De hát azok is mind jégverte emberek voltak - 183 I, 1| sokszor elbújnék oda én is!) Az anyám azonban az ölébe 184 I, 1| ilyen úri tempókra. Még azt is megpróbálta, hogy rendet 185 I, 1| egész várost, és anyámat is mindjárt nevén szólította, 186 I, 1| dzserekibõl? Adhassa inasnak is, nézzse. No, Isten hírivel!~ 187 I, 1| megharagítottuk, búcsúzóba is csak megcsókoltatta velünk 188 I, 1| elszakadt minden kötél. Az anyám is azt kérdezte tõlem, hogy 189 I, 1| mondtam, és erre az anyám is fölvidult egy kicsit. Tán 190 I, 1| könyvkereskedõ. Éppen kint is volt a kirakatában a tábla, 191 I, 1| egy kicsit, meg a zsindely is lekéredzett itt-ott a tetejérõl. 192 I, 1| megnézett gyalogszemmel is, pápaszemmel is, aztán kijelentette, 193 I, 1| gyalogszemmel is, pápaszemmel is, aztán kijelentette, hogy 194 I, 1| minden reggel rám talált. Nem is bírtam egy hétnél tovább. 195 I, 1| sarokra érnek, akkor én is utánuk eredtem. A piacon, 196 I, 1| hallottam én mindent. Azt is, amit magyaráztak, azt is, 197 I, 1| is, amit magyaráztak, azt is, amit feleltek, azt is, 198 I, 1| azt is, amit feleltek, azt is, mikor az öreg pedellus 199 I, 1| nem volt semmi baj. Lopva is lehet jóízûeket inni a tudomány 200 I, 1| vetélytársam a másodikban. Meg is szólalt a provokálásra:~- 201 I, 1| Abban a percben már koccant is a homlokom a téglán, mert 202 I, 1| Ha egy kicsit messze vagy is, ha sokszor nem érsz is 203 I, 1| is, ha sokszor nem érsz is rá a földre nézni...~De 204 I, 1| síró fajtából való vagyok is, mindig teleszivárkodik 205 I, 1| piacra nézett. A kapuja is oda feketéllett ki, mint 206 I, 1| mindig enni kér.~No, az igaz is, hogy az emberben mindjárt 207 I, 1| füstölt szalonnát. Még a szeme is könnybelábadt mellé:~- Hej, 208 I, 1| vetted volna, az én fiacskám is ekkora deák volna már!~Támadi 209 I, 1| hogy még az öreg Vízhányóné is meg akart bennünket ajándékozni, 210 I, 1| gyiák, egyen gyíkot!~Amúgy is csúnya, mogorva ember volt, 211 I, 1| kalapot, mintha a fejét is nagyon szeretné vele kapni.~- 212 I, 1| szaladt be közénk, sajnáltuk is szegénykét, de bizony egyikünknek 213 I, 1| bácsi volt a második, õ is ingyen adta a tojást. De 214 I, 1| tojást. De még másodikat is kínált, mikor a deák abban 215 I, 1| Amilyen az elsõ, olyan a többi is.~Azzal odaállt az öreg Torongyos 216 I, 1| keresztapámnak becsületes neve is. Volt hát, ha egyéb becsületes 217 I, 1| becsületes jószága nem volt is. Szépenlépõ Szerencsés Fekete 218 I, 1| még a vadribizliszedéshez is kisszék kellett, a keresztapám 219 I, 1| keresztapám, aztán ez a név rajta is veszett.~Messzi keresztapámnak 220 I, 1| nekem Közel keresztapám is, aki harmadik ház ellen 221 I, 1| elõtt. Hiszen ez rendben is lett volna, mert van abban 222 I, 1| kutyákkal. Ha pedig arra a bûnre is rávetemedtem, hogy mekegtettem 223 I, 1| dobogását hallottam. Pedig õ nem is az én keresztapám volt, 224 I, 1| azért, ha a gyerek meghalt is, minálunk nem lett oda a 225 I, 1| papramorgó?~Mikor aztán ezen is túl voltunk, akkor ez következett 226 I, 1| szõlõmetszõkéstõl. Azt hiszem, velük is aludt, s ez éppúgy nem zavarta 227 I, 1| apám még a végrehajtótól is megtudakolta, mi lehet az. 228 I, 1| Hadd legyen valami olyan is a háznál, amirõl nem tudom, 229 I, 1| Foltjával jó a csizma is - állította édesapám, ha 230 I, 1| tajtékpipája. Volt ugyan neki több is, de ez volt a legkedvesebb, 231 I, 1| három teletetés tányérral is megeszik a vén lator.~De 232 I, 1| Elõször örült neki apám is, anyám is. Hála Istennek, 233 I, 1| örült neki apám is, anyám is. Hála Istennek, csakhogy 234 I, 1| megszabadultunk tõle! Nem is vesz el a háztól azóta semmi. 235 I, 1| háztól azóta semmi. Ebbõl is látnivaló, hogy mindig õ 236 I, 1| ebéd mindnyájunknak. Nem is bírták tovább az apámék 237 I, 1| indított édesapám. Maga is eljött velem a város széléig, 238 I, 1| malacka körül, amelyik meg is nyúlt, ki is gömbölyödött 239 I, 1| amelyik meg is nyúlt, ki is gömbölyödött azóta. De bizony 240 I, 1| szó hibádzott. Már megyünk is, csak a tarisznyámat hozom 241 I, 1| behúzta maga után, tüsszentett is akkorát, mint az égzengés.~- 242 I, 1| incselkedett vele.~Most is észrevette a szerencsét 243 I, 1| semmiféle lelkes állat, az is úgy csóválta nagy fejét, 244 I, 1| hátamon. Elmén ez a maga lábán is. Mint ha csak a magamét 245 I, 1| kikeltnek. Még a báránybõrsapkát is kivette a fejébõl, hogy 246 I, 1| dörgölõdzött a lábához, és szóval is kérlelte szegényke:~- Gyu-ri-i, 247 I, 1| hördülése.~Most már nem is haragudott Messzi keresztapám, 248 I, 1| Üdvözlégy Máriát?~- Azt is.~- A Hiszek egy Istent is?~- 249 I, 1| is.~- A Hiszek egy Istent is?~- Azt nem olyan jól.~- 250 I, 1| Nem baj, jó lesz az úgy is. Eredj be, fiam, az udvarra, 251 I, 1| De azért Mártonnak tovább is csak úgy fénylett a szeme 252 I, 1| lehetett némi kiskun praktika is, hogy hátha ennek a fõbenjáró 253 I, 1| Volt õ valaha urak szûcse is, szemefénye a bõrruhákat 254 I, 1| a mellényén, és akkor õ is csak a sarokról kukucskálta 255 I, 1| bõrruhát viselõ régi urak is igen csak elmuladoztak, 256 I, 1| Én nem bánom, de akkor én is eladom a nagy selyemkendõmet.~- 257 I, 1| volt az én apám, az anyám is juhászember lánya.~Márton 258 I, 1| földjén, s ezt néha éreztette is vele az asszony atyafisága. 259 I, 1| ha mesterember kötötte is be a fejét.~- Tudom, fiam, 260 I, 1| még a rossz borotvatokra is, amin a Kossuth Lajos képe 261 I, 1| céhben, s egy héten kétszer is simára borotválta az állát. 262 I, 1| Hát én most már azért is Kossuth-szakállt eresztek. 263 I, 1| Kossuth-szakálla. Idõvel azt is be kellett látni, hogy a 264 I, 1| van, amin a Jordán vize is keresztülfolyna, de azért 265 I, 1| keresztülfolyna, de azért így is nagyon illett az a megvakult 266 I, 1| mûgyûjtõvé a szûcsöt, de az is lehet, hogy ez csak alkalom 267 I, 1| sõt ebben különös kedve is telt, büszke volt rá, hogy 268 I, 1| volt rá, hogy valami olyan is lesz a háznál, amirõl senki 269 I, 1| Gõgös azért nem volt, itt is, ott is vetett egy-egy jó 270 I, 1| azért nem volt, itt is, ott is vetett egy-egy jó szót az 271 I, 1| nemzetiszín kokárdás pipaszárral is hiába kísértették.~- Majd 272 I, 1| ténybeli úri kalap, lett volna is már erre vevõ, de ezt nem 273 I, 1| ugyan a kerületje még most is megvan, csak a közepe esett 274 I, 1| negyvennyolcat, s még a határból is kizavarták a bárót. A szûcs 275 I, 1| kizavarták a bárót. A szûcs is segített kergetni, s nem 276 I, 1| hogy a báró még a kalapját is elhagyta szaladás közben. 277 I, 1| kalapnak, akkor a horpadásokat is meg lehet neki bocsátani. 278 I, 1| krajcárt ér. Megér ez húszat is.~Mári néni egy szóval se 279 I, 1| tiltakozott, sõt még tódította is a kalap jelességeit.~- Ilyen 280 I, 1| a kalapot, hanem a kalap is a szûcsöt. Úgy sietett, 281 I, 1| szûcsöt. Úgy sietett, hármat is lépett egy nyomba, s befordult 282 I, 1| utat. A vasáros elõtt így is el kellett neki menni. Az 283 I, 1| neki menni. Az még most is a boltajtót támogatta, de 284 I, 1| Olvasta tán a tekintetes úr is az újságban, hogy stipendiumot 285 I, 1| tegnapelõtt a bizonyítvánnyal, oda is adta az anyjának. No, gondoltam, 286 I, 1| neki az örömet. Szaladok is, hogy még ágyban érjem. 287 I, 1| kinyitja a lelkem.~Szaladt is, de azért a nagy-patika 288 I, 1| kenyereskofák sorában.~Már le is vette a maga tasla kalapját, 289 I, 1| fiam, hogy kiskorodban is csak ezt az egyfajta szilvát 290 I, 1| kalapban, amely a füleit is eltakarja a huncut kis arcnak.~- 291 I, 1| akinek ártatlan életét én is segítek rongálni az olvasókönyvében - 292 I, 1| kolléga a magánéletében is a realitás embere volt. 293 I, 1| figyelmeztettem rá, hogy a kínai is élvezi a cserebogarat, de 294 I, 1| rá, hogy nini, hiszen én is hamisítottam valamikor néhány 295 I, 1| a demokrata kiskunok ma is csak sakterszakállnak nevezik. 296 I, 1| felebarátnõm kíváncsiságát is: hogy mért nem hordok én 297 I, 1| szakállviselésre azonban komolyabb okom is volt, mint a nagy francia 298 I, 1| a vakmerõ új tanárt. Õk is tekintélyt akartak bennem 299 I, 1| De nemcsak esik, csobban is, mint mikor a kecskebéka 300 I, 1| kecskebéka vízbe ugrik. Az is volt, egy kisebb fajta kecskebéka. 301 I, 1| név.~- Mi a maga apja?~Azt is megmondta. Fõjegyzõ itt, 302 I, 1| szûcs, de minket már azért is szájon vágtak kisgyerekkorunkban, 303 I, 1| Menjen a helyére.~Aztán én is a helyemre mentem, és elkezdtem 304 I, 1| hónap múlva a szakállam is levetettem, nem volt már 305 I, 1| a fiaimat, ha már akkor is természeti ellenkezés nem 306 I, 1| mondom, hogy a tudománnyal is olyan jóban voltak, mint 307 I, 1| elkezdtem a vallomástételt, be is fejezem.~Minden tanárnak 308 I, 1| vádló -, csupa sár még most is a nadrágja.~- Az ám, Sándor - 309 I, 1| Nemcsak loptál, hanem hazudsz is. Pfúj, eredj elõlem.~Sándor 310 I, 1| szabják a mérleget. Sõt azt is meg kell vallanom, hogy 311 I, 1| vallanom, hogy azok ellen is fölösleges volna eljárást 312 I, 1| köztük nyugalmazott fõispán is, aktív országgyûlési képviselõ 313 I, 1| országgyûlési képviselõ is - fájdalom, az a tökéletlenségük 314 I, 1| az a tökéletlenségük ma is megvan még, hogy nem tudnak 315 I, 1| kalandot, amire még öregen is szívdobogva gondol vissza. 316 I, 1| voltam. Álmomban még ma is megesik, hogy az vagyok, 317 I, 1| el lehetett költeni ezt is. Rámfért volna még valami 318 I, 1| elõkelõ protektorokkal is rendelkeztem. Bejuttattak 319 I, 1| ideadta az elõírt tankönyvet is. Nagyon érdekes könyv volt, 320 I, 1| inasiskolában nem tanított soha. Jól is sejtettem: a könyvet maga 321 I, 1| mondták a többi kollégák is. Voltak vagy húszan, elemi 322 I, 1| tapasztalta, hogy a sétapálcával is lehet boldogulni, de akik 323 I, 1| A pragmatica sanctio-ról is volt egy szép olvasmányunk, 324 I, 1| szép olvasmányunk, mert az is beletartozik az inasi közismeretbe. 325 I, 1| fogdosott, az hallgatta is türelmesen.~- No, fiam - 326 I, 1| végigaludta az órát. Most is elásította a felelet felét, 327 I, 1| aludj egyet hét óráig.~Máig is azt hiszem, hogy ezért a 328 I, 1| elõ heti egy órában. Ez is ért annyit, mint a méterrúd. 329 I, 1| kútostorfát, s tán három háza is a Belvárosban, gyulladásos 330 I, 1| Azonfelül valami adócsalási ügye is volt akkoriban, s azt az 331 I, 1| piszkálták ki, mert már akkor is minden rosszat azok követtek 332 I, 1| szó köztünk maradjon, meg is érdemeltük. Ha Ali babát 333 I, 1| ökögtek-bakogtak, hanem nekem is égett mind a két fülem.~ 334 I, 1| az erõs szódából?~Magam is kíváncsi voltam rá, mi a 335 I, 1| Tudtomra akarta adni, hogy õ is tudja ám ezt.~Erre aztán 336 I, 1| következik!~- D...~- A számot is mellé, ahogy következik!~- 337 I, 1| bennem.~Ezt a diplomát ma is õrzöm, mert nem sok kilátásom 338 I, 1| vállalja. Az édesapámnak több is volt, de eggyel se volt 339 I, 1| állítottak:~- No, ettõl is féltek, hogy visszajön. 340 I, 1| nyomtatékot.~Az édesanyánk is azt mondta, hogy õ se egyezkedne 341 I, 1| márványkõfejfát emelgessen.~Hát én is úgy ismertem apámat, hogy 342 I, 1| hármunk közt a legöregebb.~El is készült a fejfa idejére. 343 I, 1| foglalkozott Pál, amiért többször is meglakta Illavát. Nem is 344 I, 1| is meglakta Illavát. Nem is nagyon zúgolódott, mikor 345 I, 1| vállalt, sõt még többet is tett, mint ami kötelessége 346 I, 1| könyvet, a szûcsmestert is megilleti a foglalkozása 347 I, 1| kétfejû sas, hogy akkor is ráment a keze, ha galambot 348 I, 1| megesni más mûvészeknél is.~Mink bele is nyugodtunk 349 I, 1| mûvészeknél is.~Mink bele is nyugodtunk volna a dologba, 350 I, 1| ellen. (Azt hiszem, nem is kellett valami nagyon kapacitálni.) 351 I, 1| mikor az igazi kétfejû sast is megütötte a ménkû. Nem is 352 I, 1| is megütötte a ménkû. Nem is tudom, hogy ilyenformán 353 I, 1| Csak azt tudom, hogy õ is tiltakozni fog ellene, ha 354 I, 1| sírjától. Aztán meg olyan is volt az idõ, hogy nem tudhatta 355 I, 1| fejfa volt, síremléknek is beillett. Ezen már nem volt 356 I, 1| Megesik az nagyobb urakon is, de azoknak legalább hasznuk 357 I, 1| húzta a szíve. (Ezt azzal is kifejezésre juttatta, hogy 358 I, 1| juttatta, hogy a kukoricát is nadrágban kapálta.)~Szóval 359 I, 1| volt Eszík szomszédnak. Nem is Kis Eszíknek hívta, hanem 360 I, 1| a köszöntését.~- Mondta is a szomszéd, hogy engesztelésnek 361 I, 1| kidõlve találtuk. De nem is kidõlve, hanem a harmadik 362 I, 1| hát elég errõl ennyi, ezt is csak magamban gondolom. 363 I, 1| olyan fejfát, amiben neki is kedve telik. Magam csinálom, 364 I, 1| eltekintve, muzeális értéke is volt a kaszaszéknek, mint 365 I, 1| még száz esztendõ múlva is.~- Hát csak vigyed, fiam. 366 I, 1| eladni az ócskapiacra. Vasa is van, fája is van, hát csak 367 I, 1| ócskapiacra. Vasa is van, fája is van, hát csak ér valamit.~- 368 I, 1| akaratos, kisfiam.~- Én nem is - vettem elõ az erszényemet. - 369 I, 1| megadnának érte a zsibpiacon is.~- Micsoda? - kapta föl 370 I, 1| fejfáját úgy, hogy szobornak is beillik. A magyar ember 371 I, 1| észre, hogy tán már meg is faragtam.~ 372 I, 1| föl hazánk fõvárosába, úgy is mint kulturális gócba. Ugyan 373 I, 1| vasárnaponként újságolvasással is foglalkozott, igen tisztelte 374 I, 1| Tömörkény Istvánt, tudott arról is, hogy micsoda ennek az úrnak 375 I, 1| arany encsem-bencsemet. Be is hozta Szegedre, még rá is 376 I, 1| is hozta Szegedre, még rá is fizetett vagy nyolcvan fillért, 377 I, 1| csak annyit, hogy nekünk is adják meg azt a vasúti kedvezményt, 378 I, 1| emberek, sõt tisztességet is tudunk, csak éppen két hétre 379 I, 1| az orra cimpájában. Nincs is rá semmi panaszom se, végighallgatott 380 I, 1| vasúti kedvezmény közé -, ki is az az izé? A maga fõnöke?~- 381 I, 1| mindent lehet.~Még kacsintott is hozzá, és négyzetre emelt 382 I, 1| hogy a múzeumigazgatókat is taksálják annyira, mint 383 I, 1| többi gócokat aztán nem is molesztáltam, hanem bementem 384 I, 1| számûzött Rákóczi. Ugyan nem is olyan friss volt, egy hónappal 385 I, 1| ezelõtt jelenhetett meg, ki is szívta már egy kicsit a 386 I, 1| kimosakodtam, azon belül is bekerült.~Tudniillik nagy 387 I, 1| érzésnek, hanem a közkatonák is. Többek közt egy becsületes 388 I, 1| becsületes kalaposmester is megkérdezte, hogy szabad-e 389 I, 1| Klauzál téren két könyvesbolt is van, a környéken is van 390 I, 1| könyvesbolt is van, a környéken is van vagy három. A könyvkereskedõink 391 I, 1| áldozatkészek, hanem jó hazafiak is, akik elöljártak a felháborodásban 392 I, 1| elöljártak a felháborodásban is. Felháborodásában mind visszaküldte 393 I, 1| ki, hogy azt már Rákóczi is követelte.~Maga az elnök 394 I, 1| fölküldte a raktárba, ott is a harmadik emeletre, nem 395 I, 1| azt sokszor a politikában is, hogy nagy baj van már akkor, 396 I, 1| tízesztendõs Dienstreglama ennek is olyan zöldes táblája van, 397 I, 1| rajta sárga-fekete csík is, errõl mindenki elhiszi 398 I, 1| elnök, megölelte Tömörkényt is, és hóna alá fogta a Dienstreglamát. 399 I, 1| el, hogy a Rákóczi harca is ezen bukhatott el.~ 400 I, 1| fejek ezek, a legfiatalabb is van köztük ezeresztendõs; 401 I, 1| tekintélytisztelet elvét is érvényesíteni kell, mint 402 I, 1| suszter. - Az ántivilágban is létezött annyi eszük a királyoknak, 403 I, 1| és így tanulok én magam is. Ingyen azonban nem szeretek 404 I, 1| majomcsászár. Még büszkék is lennének rá a népek, hogy 405 I, 1| hogy ez a vonalas kép nem is olyan szemléltetõ, mint 406 I, 1| gyékényen, mint Darwin. Még azt is hirdetem írásban és képben, 407 I, 1| el lehetne nézni, még meg is dicsérhetnének érte. De 408 I, 1| gondolom magamban, erre én is kíváncsi vagyok. Nekem kétféle 409 I, 1| Nevetett rajta a városi gazdám is meg az állami gazdám is, 410 I, 1| is meg az állami gazdám is, és egyik se volt hajlandó 411 I, 1| Aztán meg elég nekem akkor is írnom, mikor muszáj. Nem 412 I, 1| akkor más gyönyörûséget is tudnék.~Ahogy így osztozunk, 413 I, 1| Bizonyosan ott volt a tolvaj is. Vagy másfél hónapig minden 414 I, 1| hogy hátha az amerikaiak is tanulnak belõle. Azt hiszem, 415 I, 1| hiszem, a tennesse-i pört is így házilag lehetne legcélirányosabban 416 I, 1| megpróbálhatja akárki.) Sõt rá is duplázok, ha már benne vagyok. 417 I, 1| kézírásomról írok, hanem azt is bevallom, hogy az nekem 418 I, 1| nyugtassa a haló porában is, szép virágos ágyában.~- 419 I, 1| eszmeerõ”.~Abbizisten, nem is lehetett más, hiszen Sári 420 I, 1| de mire a végére ért, azt is kihúzta.~- Írja újra, fiam - 421 I, 1| szégyenkeztem. Próbáltam is megjavulni, de nem volt 422 I, 1| No de aztán egyszer meg is kaptam az elégtételt. Az 423 I, 1| Olyan apróbb esetekkel nem is illusztrálom a dolgot, amilyen 424 I, 1| mindenkinek tetszett, nekem is, azóta használom is. De 425 I, 1| nekem is, azóta használom is. De azelõtt hallani se hallottam 426 I, 1| színházban egész komolyan is „színre hoztak”.~Hát errõl 427 I, 1| szív szerint való barátom is hûtlen lett hozzám. A színészek 428 I, 1| sincs panaszkodni. Most is azt mondom, hogy így van 429 I, 1| legyezõlevelû gingkófa. Errõl is meg lehet ismerni, meg arról 430 I, 1| lehet ismerni, meg arról is, hogy õszi vetkezéskor neki 431 I, 1| hogy ilyen militarista fák is vannak még ebben a világban. 432 I, 1| világban. Körülbelül ez is volt az egyetlen élõlény - 433 I, 1| tartani az iskolában. Nem is szabad nekik, mert az nincs 434 I, 1| salátaboglárkáknak, és különben is az egyetlen zenemûfaj, amelyhez 435 I, 1| fel való huzigálása, s ezt is rendesen csak akkor mûvelem, 436 I, 1| alatt a legszívósabb rózsa is összefonnyad, noha a szegfû 437 I, 1| szögrül-végrül atyafiak is. Lehet, hogy éppen ezért 438 I, 1| anélkül hogy csak egy perccel is elõre haladna. Bolond kis 439 I, 1| ebben nagy része van annak is, hogy a fák nem beszélnek, 440 I, 1| hangjukat. Azt hiszem, sok ember is egészen elviselhetõvé szépülne, 441 I, 1| társadalmában, akik talán le is nézik egy kicsit. Mégiscsak 442 I, 1| kevély fák, még a makkjukat is olyan halkan potyogtatják, 443 I, 1| ám cingár növendékpapok is vannak közöttük, lengék, 444 I, 1| kihegyezett és fûrészes levelük is csupa ellenséges indulat. 445 I, 1| megbarátkozó, ahol kell, a füzeknek is alája alázkodó, ahol lehet, 446 I, 1| ahol lehet, a tölgyeknek is föléje törtetõ: sûrû termését 447 I, 1| de ha muszáj, bokornak is megél, és még az embernek 448 I, 1| megél, és még az embernek is kedvében tud járni: minden 449 I, 1| valami újságírós benne, nem is szólva arról, hogy kopaszan 450 I, 1| ágkarjaikkal tapsikoljanak õk is tavasszal, mint a többi 451 I, 1| hogy a homokon fenyvesek is vannak. Vannak ám, de csak 452 I, 1| fehér költészetétõl maga is meg ne mámorosodna.~Az egyetlen 453 I, 1| kis noteszba, amely akkor is megtalálható a kulcsos-kosaradban, 454 I, 1| nyírfaültetéshez való magot is. S akkor, míg egymás könnyét 455 I, 2| káposztát. A fogadást meg is nyerte, mert elbánt a három 456 I, 2| fordulnak elõ. Angliában is akkor volt jó világ, mikor 457 I, 2| a tudományát, s különben is nagyobb tehetség volt, mint 458 I, 2| a debreceni cívis.~Azok is olyan „daliás idõk” voltak, 459 I, 2| még egy kemencebél rétest is megevett rá, egy tarisznya 460 I, 2| megevett rá, egy tarisznya diót is elropogtatott utána, arra 461 I, 2| magyar király udvara.~El is bírt, hiszen három tenger 462 I, 2| mit iszik.~Gyöngyélete is volt aztán a nagyétkû Kórogyinak, 463 I, 2| Bizony, mikor a király is akárhányszor csak úgy a 464 I, 2| nyilazott. Utoljára pedig azok is kerülték már a magyar tábort, 465 I, 2| ilyenek maradtak odabent is. A maguk fitogtatására vitézi 466 I, 2| fitogtatására vitézi tornát is játszottak a mezõn, dárdát 467 I, 2| Nekem a legkisebb kuktám is megeszi ezt az ökröt, amit 468 I, 2| sáskaevõ Kórogyiról Istvánffy is megemlékszik a históriájában, 469 I, 2| ebéd kész legyen. S addig is, míg elkészült, megevett 470 I, 2| mire az utolsó mócsingot is leküldte a horpaszába, alig 471 I, 2| alázatosan:~- Tán hozhatnák is már azt az ökröt, mert ez 472 I, 2| rég megettük volna egymást is.~Ugyan ami azt illeti, elég 473 I, 2| derekas munkát végzünk mi így is.~ 474 I, 2| Láttunk már mink királyt is...~Királyokkal többféleképp 475 I, 2| találkoztunk mink már királlyal úgy is, hogy se mink nem láttuk 476 I, 2| így megjártuk - ugyan õ is csakúgy megjárta mivelünk.~ 477 I, 2| holdvilág ezüstkiflije után is, úgy nyújtogatta a kezét 478 I, 2| álomkiflik után a csecsemõóriás is, a Tisza Lajos karján ringatott 479 I, 2| aki beérte volna azzal is, ha Horvátországot idecsatolják 480 I, 2| akartunk vele segíteni. Õ is megszánt minket, s gondoltuk, 481 I, 2| jó szívvel veszi, ha mink is felkaroljuk õt.)~Hát ekkor 482 I, 2| ekkor súgtak-búgtak arról is, hogy a magyar szent koronának 483 I, 2| köztünk maradjon, tán nem is lett volna kár, ha ránk 484 I, 2| megjelent köztünk - csak azért is! Szerzett õneki Buda elég 485 I, 2| visszaadta neki a tromfot: azért is Szegeden találtatta meg 486 I, 2| ráismert még a tanulatlan ember is - mirõl is csak? No, nem 487 I, 2| tanulatlan ember is - mirõl is csak? No, nem az orráról, 488 I, 2| görbéllettük egy kicsit. Azon is csodálkoztunk, hogy a nyaka 489 I, 2| könnyû volt eligazodni azon is, ami nem vágott. Persze 490 I, 2| orra, hiszen a turulmadáré is az volt. Persze hogy ösztövér 491 I, 2| õfelsége a legnagyobb dáridón is éppen csakhogy elkente egy 492 I, 2| ételt a fatányéron, azt is bizonyosan csak azért, hogy 493 I, 2| ezerötszáz évvel ezelõtt is Kossuth-szakállt hordott? 494 I, 2| Kossuth-szakállt hordott? Ebbõl is csak az látszik, hogy Kossuth 495 I, 2| még a szakállviseletben is csakúgy eltalálta az igazat, 496 I, 2| egyéb tettében-vettében.~Föl is tettük a vasképet a városháza 497 I, 2| szegedi nemzet. Még tán most is néznénk, ha az irigyeink 498 I, 2| landsknecht portréja. Nem is a hun kovácsok öntötték, 499 I, 2| bennünket. De még a felesége is igen szívelt bennünket, 500 I, 2| nemigen lehet tudni, meg nem is való azt találgatni. Hiszen