Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|                 az én ügyetlen ujjam is egyszerre elõ tudott hívni. A „g”
 2     I,   1|        szentélyt elválasztja a hajótól. Egyszerre mindenkinél magasabb lettem
 3     I,   1|             háromnak! Hol adjak én most egyszerre három embernek helyet az
 4     I,   1|           embernek helyet az iskolában?~Egyszerre összebújtunk valamennyien
 5     I,   1|              most Három Matyival, mikor egyszerre csak visszajött a tanító
 6     I,   1|              valami melegség támadt. És egyszerre megsajnáltuk a gazdag bíró
 7     I,   1|                a kezét, de úgy ám, hogy egyszerre felkaptam a tollat.~- Jaj! -
 8     I,   1|      nekitántorodott a kerékvetõ kõnek, egyszerre fölmérgesedett.~- Mit reszel
 9     I,   1|          fokával az istenadtát, hogy az egyszerre lefogta a szemét. De legalább
10     I,   1|              nélkül, Messzi keresztapám egyszerre lecsendesedett. Szelíd medve
11     I,   1|                 hogy talentumom hírével egyszerre telekürtölte a szakköröket,
12     I,   1|                két egymás mellett álló, egyszerre lélegzõ hárs közül az egyik
13     I,   2|              gondoltuk, hogy a horvátok egyszerre megbékülnek, ha ilyen szép
14     I,   2|               is mögemlögetnek a népek.~Egyszerre híre futamodott ennek az
15     I,   2|                a kökény-bokrok alatt, s egyszerre meglassította a menést.~-
16     I,   2|                  Magának a királynak is egyszerre elvette a füttyszó a haragját.
17     I,   2|               bírót - mondták ketten is egyszerre.~- Hát piros bor?~- A török
18     I,   2|              megsarkantyúzta a lovát, s egyszerre porba veszett a kíséretével. (
19     I,   2|            Akinek õ a fülébe súgott, az egyszerre elcsendesedett, és egy szót
20     I,   2|               komám. Forró mustárkovász egyszerre kiszívná belõle a fájást.~-
21     I,   2|                 diplomácia törzsfáján.)~Egyszerre nekinyájasodott a Hóbajárt
22     I,   2|           beszéd volt, rá is helyeslett egyszerre az egész tanács, úgyhogy
23     I,   2|               tápéi követség szónokának egyszerre a bocskorába szállt a nagy
24     I,   2|                 ábrázatához, hogy annak egyszerre tele lett vele szeme-szája.~-
25     I,   2|                 a tápéi követeket, hogy egyszerre csupa sármány-madarakká
26     I,   2|            sült-tökbe ragadt követeken, egyszerre elnevette a haragját. Csak
27     I,   2|              istenem?~Hát az lett, hogy egyszerre csak beállít Jakab mesterhez
28     I,   2|                 nézelõdik a víz mentén, egyszerre nekiütõdik egy odvas öreg
29     I,   2|             jámbor Csökmedzsit, hogy az egyszerre arcra borulva imádta Allaht.~
30     I,   2|              várárok vizében, amitõl az egyszerre magához tért, és elkezdett
31     I,   2|              amennyitõl a piros kadarka egyszerre rókaszínbe öltözött.~- Mi
32     I,   2|           törvénytevés bágyadtságát, és egyszerre szemet szúrt neki a bor
33     I,   2|               fejedelem elé.~Csikalónak egyszerre tüzelni kezdte a félsz-láng
34     I,   2|                húrok csodálatos rezgése egyszerre talpra riasztotta az egész
35     I,   2|                 kezdett, és a kis szoba egyszerre tele lett köhögtetõ, gyantaszerû
36     I,   2|                 szemét kell lehunyni, s egyszerre otthon van a Mikes-portán,
37     I,   2|           csikóst meglátta, három párna egyszerre kiesett alóla.~- Mit nem
38     I,   2|    rovásírástudáshoz kellene kötni, ami egyszerre véget vetne minden vitának,
39     I,   2|               mikor elszundított volna, egyszerre köszöntött rá a szokott
40     I,   2|             tõle az apja, de Mariskának egyszerre nyoma veszett. Százan százegyfelé
41     I,   2|        nyugodtan a vargastaféta.~Persze egyszerre kiment az álom mindenkinek
42     I,   2|                az orgonabokrokat, mikor egyszerre csak megharsant a trombita
43     I,   2|                 háborúk kemény hõse, ha egyszerre meg nem nevetteti valami.~
44     I,   2|              bepermetezett kasba, mikor egyszerre csak reszketni kezdett a
45     I,   2|                õrajta mulatnak, s ettõl egyszerre lángot vetett a képe. Kiugrott
46     I,   2|         pléhnyakú fejéhez, hogy az alul egyszerre kiszaladt a föld.~A német
47     I,   2|             Odaadták neki a csákóját, s egyszerre elcsendesedett, ahogy azt
48     I,   2|            pátens tett vitathatatlanná.~Egyszerre csak, hajnalon innen, éjfélen
49     I,   2|     hirtelen-hamar jó.~- Á - fülelt föl egyszerre Osztrovszky -, mintha kocsizörgést
50     I,   2|            kulcsot a zárra.~A két úrnak egyszerre kiment a szemébõl az álom.
51     I,   2|           odabent, hanem azért a két úr egyszerre vérehagyott arccal meredt
52     I,   2|              lábát, öt pandúr ugrott rá egyszerre, leteperte és nyomban vasra
53     I,   2|           elõkerült, s az igazgató arca egyszerre kiderült, ahogy belenézett.~-
54     I,   2|               hanghoz, azért virágszeme egyszerre könnybe borult. Pityeregve
55     I,   2|           Vesztére tette, mert az anyja egyszerre olyan lett, mint a baziliszkus.
56     I,   2|             hogy pókot kérjünk kölcsön! Egyszerre tele lenne vele a ház, hogy
57     I,   2|               úriember szemébõl? - lett egyszerre nagyon illendõségtudó a
58    II,   1|            mindenki a borbélyáról, hogy egyszerre összekomáztatja az embereket.~
59    II,   1|               vágta a kupáját.~Mindenki egyszerre kijózanodott a rémülettõl,
60    II,   1|             ismersz rám?~Thibaut mester egyszerre tisztában volt vele, kinek
61    II,   1| megszõrtelenítendõ muzulmán találtatott egyszerre, annak a tulajdon feje tétetik
62    II,   1|                 a szultán arcába, annak egyszerre teleszaladt a szeme könnyel.
63    II,   1|                    Én pedig valamennyit egyszerre megtaláltam a te lányodban.
64    II,   1|    kútramenéskor. Két hidalgó is kapott egyszerre a korsójáért, az egyik csupa
65    II,   1|                az eszét a jó Bouretnek. Egyszerre kitörte a verejték, dörzsölgette
66    II,   1|            eresztik többet.~Jean Bouret egyszerre kijózanodott, meg is haragudott,
67    II,   1|                 menthetetlenül elviszi, egyszerre azt mondták, hogy üsse part,
68    II,   1|                  Mr. Train védõügyvédei egyszerre észrevették a hurkot, amit
69    II,   2|                pénzhez, amiért a cigány egyszerre kihajította a két kékhasút.
70    II,   2|                 mond Börcsöknek, amitõl egyszerre meg kell benne állni az
71    II,   2|               huppantotta le, úgy, hogy egyszerre kétfelé repedt az elsõ dûlõ
72    II,   2|               tajtékpipát.~A réti ember egyszerre megismerte a pipát a cinezésirõl,
73    II,   2|        elkezdett kifelé bugyogni a víz, egyszerre elöntötte a szobát, s már
74    II,   2|          veszõdség, hat kenyeret sütött egyszerre, fölrakta õket a polcra,
75    II,   2|             hogy megértette. A homlokát egyszerre kiverte a verejték, s most
76    II,   2|                Pardon, pardon - mondtuk egyszerre mind a ketten. A méltóságos
77    II,   3|                kell kaparni, s abból is egyszerre hun csont bújik elõ.~Nem
78    II,   3|            derekam a leltározásukba.~De egyszerre úgy pattantam fel, mint
79    II,   3|                 a friss szántásba, ahol egyszerre teleszalad a félcipõm homokkal.~-
80    II,   4|               apja, anyja, keresztanyja egyszerre szállták meg az orvost,
81    II,   4|              árú gesztenyét vettem tõle egyszerre - mert az még a koronás
82    II,   4|                is beleharaphatott volna egyszerre az aprajából. De hát akit
83    II,   4|            dermedt, vörös kis ujjacskák egyszerre fölengednek rajta.~No, Pétört
84    II,   4|                 arcocskája, mint a fal. Egyszerre aztán Pétör elvesz, s néha
85    II,   4|                Ahogy belépek, csakugyan egyszerre megmerevednek, mint a szirtek.
86    II,   4|                 A menyecske megborzong, egyszerre nyitja föl a szemét a gyerekkel,
87    II,   4|            érezzük semmi súlyukat, hogy egyszerre veselkedünk neki, úrfélék
88    II,   4|          ostornyéllel a ló farára, hogy egyszerre két ostornyél lett belõle.