Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|           voltam már, mikor hazaért, de bizony semmivel se verte ki az
 2     I,   1|          kenyeret, hajával, bélivel. De bizony néha a hajával is be kellett
 3     I,   1|                   tett-e csudát?~- Tett bizony! - újságoltam örvendezve. -
 4     I,   1|         végrehajtó urat, de az goromba.~Bizony ránk harangozták a delet,
 5     I,   1|              hogy nekünk birtokunk van. Bizony, olyan birtok, hogy tíz
 6     I,   1|            felhõdztem, mert a mi házunk bizony roskadt volt egy kicsit,
 7     I,   1|             adta ingyen a portékáját. Õ bizony kipróbálgatta elõször a
 8     I,   1|             sajnáltuk is szegénykét, de bizony egyikünknek se volt mersze
 9     I,   1|               is gömbölyödött azóta. De bizony nem törõdött Messzi keresztapám
10     I,   1|                 volna semmi baj. De így bizony nemcsak a gyerekek ökögtek-bakogtak,
11     I,   1|                  vödörbõl mosdottam, és bizony egy kicsit meguntam az õsök
12     I,   1|               hát honnan jössz te?~- Én bizony István szent királyunk oroszlámosi
13     I,   1|             szót bele nem javított. Nem bizony, mert - egy szót se tudott
14     I,   2|              szenvedte meg úgy, mint õ. Bizony, mikor a király is akárhányszor
15     I,   2|       királyasszony villogó szemû volt, bizony Zsigmond király meg kerekszemû
16     I,   2|    bekopogtatott vele minden háznál. De bizony senki se akarta beledugni
17     I,   2|               ki vagy, mit akarsz?~- Én bizony maga a dorozsmai bíró vagyok -
18     I,   2|             kivéve a gyevi bírót”.~- Én bizony nem veszem ki a gyevi bírót
19     I,   2|         nevetésre szaladt a szája.~- De bizony azt vigye el legelõbb!~-
20     I,   2|               rikoltozta magát, hogy de bizony csak az õ mestersége a legelõbb
21     I,   2|                 ez volt a tanácsa.~- De bizony nincs jobb a jeges borogatásnál -
22     I,   2|       kuttyogató halászmester volt.~Hát bizony ez nem sok, s ha Kis Kampó
23     I,   2|     szilajságról. Az örökös hadiéletben bizony akkor se nagy kelete volt
24     I,   2|               muzulmán szaktársát:~- De bizony, te vagy az a mestör, atyámfia,
25     I,   2|     okosodhatnék az ékös beszédödtül.~- Bizony, atyámfia, az én szívem
26     I,   2|                   Recsep basa borbélyai~Bizony mikor ez az eset megesett,
27     I,   2|                 mikor borotváltál? Mert bizony, mondom neked, megemlegetted
28     I,   2|             nekem is van ám sütnivalóm. Bizony mondom neked, hogy amelyik
29     I,   2|                 gyaúr felebarátom, ugye bizony bürge az, amit a nyakadban
30     I,   2|                hogy ilyesmivel él?~- Én bizony udvari vadász vagyok a fejedelemnél.~-
31     I,   2|        megemlegethesselek róla?~- Nekem bizony csak Szûr Péter - mondta
32     I,   2|               kezsembe többet, vagy se!~Bizony, többet vette pedig, mint
33     I,   2|             visszaszaladt a táborba.~De bizony a huszárok aludtak mind
34     I,   2|             másnap a leveles könyvbe:~- Bizony Isten úgy szeretem Rodostót,
35     I,   2|            megyek haza érte a Bakonyba!~Bizony nemigen koppant már az öreg
36     I,   2|           máskor majd frissebb lesz. De bizony mindig elaludta a kakukkszót,
37     I,   2| teddide-teddodák az aranyos kanapékon.~~Bizony az is megtörtént, hogy a
38     I,   2|     szerencsétlenkedjék vele tovább.~De bizony már elkésett élete megjavításával.
39     I,   2|              vissza Tatár lakatos is. - Bizony én is jobban szeretnék bankót
40     I,   2|             hazafias keserûséggel.~- De bizony már meg is jöttem - mondta
41     I,   2|                 könnybelábad a szeme. S bizony még sirvafakad a háborúk
42     I,   2|               se el nem veszek belõle.~~Bizony a szabadságharc idején még
43     I,   2|                 még ezért nektek!~Hanem bizony szegény Kuckó király nagyon
44     I,   2|              mit tegyünk most már?~- Én bizony legjobbnak gondolnám, ha
45     I,   2|     szalajtották.~- Ha ti szaladtok, mi bizony tiértetek le nem kaszaboltatjuk
46     I,   2|            hasznát már nem lehet venni.~Bizony úgy mentem én haza, mint
47     I,   2|                magyarul. Húsz forintért bizony õ el nem földelteti magát
48     I,   2|            hátra sincs kötve a keze.~De bizony érte Jóskát egyéb tisztesség
49     I,   2|              megvonaglott a szájaszéle. Bizony nem öröm az élete az olyan
50     I,   2|           könyvet?~- Az ördög tudja, én bizony meg se néztem, honnan jött.
51     I,   2|                tanultunk, ha nem, nem - bizony miértünk nem hajtogattak
52     I,   2|             nekem a három ujjával, hogy bizony nekünk csak három szemünk
53     I,   2|                 hanem vidítani is, mert bizony sokat erõt vesz rajta a
54     I,   2|             több ilyen szép kanásznóta? Bizony van ennél még szebb, csak
55     I,   2|             emberek a kalácskenyeret?~- Bizony csak zuzmóból törik, fakéregbõl
56     I,   2|               nagy meglepetésében.~- Én bizony tehozzád indultam - tette
57    II,   1|            látták-e, akiket õ keres. De bizony mindenütt azt a választ
58    II,   1|              nyelvû, Thibaut mester? Az bizony maga a valóságos Belfegor.~-
59    II,   1|                 a király embersége, ami bizony elég elhamarkodott dolog
60    II,   1|               ennek a Salamon zsidónak, bizony ennyi farkasverembõl nehéz
61    II,   1|          nagytakarítást rendezett.~- Az bizony elég nagy méreg.~- Ez még
62    II,   1|             egészet az almabortól.~- Az bizony meglehet - nevetett a rendõrinspektor,
63    II,   1|                 királyára, ahogy tud, õ bizony hazamegy Béarnba keresztelõre,
64    II,   1|          verejték a cár homlokát.~- Azt bizony - magyarázta a vén cseléd
65    II,   1|                az istenteleneknek.~- Ez bizony így igaz - juhádzottak meg
66    II,   1|                 Mi jóban jártok?~- Mink bizony utcát igazítunk, Zia - mondja
67    II,   1|         butéliánál azt mondták, hogy de bizony õk inkább a borgomastróba
68    II,   2|         városatyák mondtak vétót. Nekik bizony nem kell a vasút, se testüknek,
69    II,   2|                a kecskeméti ember. - De bizony Tiszántúl a toronygömb sincs
70    II,   2|             szemérõl az álmot. Kár volt bizony érte, mert nagyon szép álom
71    II,   2|              szeme az angyalkának.~- Én bizony a kis unokámat keresem,
72    II,   2|                 magában reménykedve.~De bizony hiába reménykedett. Három
73    II,   2|            hordót se láttak akkorát.~Ez bizony már nyílt hadüzenet. De
74    II,   3|            rajtam az elszomorodás sora. Bizony az én fejem alighanem nagyobb
75    II,   3|                 is szelesíti az embert. Bizony a salátára is rátapostunk
76    II,   3|               Dusán kertészember, de én bizony elfelejtettem, csak a dudvák,
77    II,   3|              ember igazolhatta, hogy de bizony érdemes a múzeummal üzletet
78    II,   4|                 nevetõ körtékkel:~- Úgy bizony, ezt a fát a szegényeknek
79    II,   4|           megtartjuk, amit fogadtunk!~S bizony megtartották. Gáspár úr
80    II,   4|                 semmit, csak morgott. Õ bizony nem szokta nézegetni azt
81    II,   4|                  De húgom is van kettõ.~Bizony, annyi lábat nem gyõztünk
82    II,   4|                szóló véleményéhez, hogy bizony foga van az idõnek.~- Kilenc
83    II,   4|                Alighanem a király, ugye bizony?~- Rákóczi Ferenc. Tudja
84    II,   4|                megkoronázták. De a rozs bizony soványolta a fehér homokot,
85    II,   4|              ocsút is megtalálta.~- Hát bizony, ezeknek szegényeknek a
86    II,   4|                már suhanc-sorba ért. De bizony nem sokat ért a munkája.