Kötet,  Fejezet

2501    II,   3|               énrajtam kívül nem tudja, én is csak az édösapámtul hallottam,
2502    II,   3|                 édösapámtul hallottam, nem is mondtam volna el senki istenfiának,
2503    II,   3|                bácsikám, de ebben a házban is nagy ám most a szegénység.
2504    II,   3|                     aki mellül még a karót is ellopkodták. Nincs mán itt
2505    II,   3|                csak a török császár.~Magam is attul félek, hogy csakugyan
2506    II,   3|                 török császár? Hiszen mink is kiáshatnánk tán a kincset
2507    II,   3|                császárnak. S ehol már írom is neki, hogy küldje hamar
2508    II,   3|                 magát velem. Igaz, hogy én is hibás lehetek benne, mert
2509    II,   3|                    lehetek benne, mert nem is kerestem soha. Mindig azt
2510    II,   3|             kereste a nagy királyt, és meg is találta, nem is egyszer,
2511    II,   3|                     és meg is találta, nem is egyszer, hanem háromszor.
2512    II,   3|               legutoljára talált, annak rá is volt írva a koporsójára,
2513    II,   3|                    helyen három példányban is elõkerülni, a másikon meg
2514    II,   3|                   Világ Pörölye még tovább is viszi a velem való kötözködést.
2515    II,   3|                 kötözködést. Még a népének is megtiltotta, hogy az én
2516    II,   3|                   földbõl. Hiszen régebben is akadtak olyan sírok, amelyekre
2517    II,   3|                    utóvégre ezek hun sírok is lehettek. De azokban az
2518    II,   3|              azokban az idõkben más nációk is találkoztak a föld alatt.
2519    II,   3|                  légionárius csontját veti is föl az ásó, csak meg kell
2520    II,   3|                  meg kell kaparni, s abból is egyszerre hun csont bújik
2521    II,   3|              örülök a dolognak, ilyent nem is szabad mondani, és különben
2522    II,   3|                szabad mondani, és különben is a romantika mindenütt szép,
2523    II,   3|              régészetben. Aztán meg én nem is vagyok olyan rossz hazafi,
2524    II,   3|                érvényesülésének, még akkor is, ha az az én rovásomra megy.
2525    II,   3|        szabadságában, még ha olyan nagy úr is, mint Attila.~Kis õsz ember
2526    II,   3|              hiszem, hogy például Bizáncba is õt szalajtotta volna Attila,
2527    II,   3|                   a két körösztfiam. Rajta is álltak a koporsón, mert
2528    II,   3|              kurrentálják az újságlapokban is az Átillát, mögképzött elõttünk
2529    II,   3|              négyméterösnél.~- De nekem az is mély ám, bátya. Nem vagyok
2530    II,   3|                 vagyok én vízibúvár.~- Nem is úgy lössz az, hallja. Beleülünk
2531    II,   3|             ásatási módszer. Örömemben meg is kínáltam a gyevi régészt
2532    II,   3|                   kellett foltozni.)~- Ezt is köszönöm, dilektor úr -
2533    II,   3|                   Hanem, hallja-e, más baj is van.~- No?~- Egy kis jutalom
2534    II,   3|                  az, hogy van ezüstkoporsó is meg aranykoporsó is. Hát
2535    II,   3|           ezüstkoporsó is meg aranykoporsó is. Hát mit szólna kend akkor,
2536    II,   3|           Ölegellöm nekik az ezüstkoporsót is. Ûk még fiatalok, nem olyan
2537    II,   3|                      Tudja, a múzeumnak az is jó.~- No, kár, hogy magábul
2538    II,   3|                 találtak. Négy-öt szomszéd is itt céklézik velünk, azok
2539    II,   3|                  az én acskóm.~Szóval Imre is korrumpál. Nem is lep most
2540    II,   3|              Szóval Imre is korrumpál. Nem is lep most már meg, mikor
2541    II,   3|                    Buchhandlung levele, az is csak azért, mert az autószemüvegem
2542    II,   3|                    akarok lenni. A noteszt is elõveszem meg az aranyplajbászt
2543    II,   3|            elõveszem meg az aranyplajbászt is.~- No mondja már, hogy hívják
2544    II,   3|                       Izé... engöm... hogy is csak...~- Putyi Császár
2545    II,   3|                 Rókust még a halála óráján is nyugtalanságban tartja,
2546    II,   3|         nyugtalanságban tartja, hogy miért is írhatott ez a városi úr
2547    II,   3|                   Aztán mög az a jelönsége is mögvan, hogy amölyik tyúk
2548    II,   3|                 menjenek.~Erre még Imrének is mosolygásra moccan a bajusza
2549    II,   3|                   hogy melyik fa irányában is akadt az ásó az aranyabroncsba
2550    II,   3|                    a többi encsömbencsömök is.~- Kend látta õket?~- Tulajdon
2551    II,   3|                Velünk együtt nekiguggolt õ is, markolászta két kézzel
2552    II,   3|                  aranycsat.~- No, akkor én is mutatok madarat! - mosolygom
2553    II,   3|                amott szállnak a darvak!~Én is odafordítom János felé a
2554    II,   3|                   felnyújtott kezem, abból is kicsillámlik egy gránáttal
2555    II,   3|               keresni, meg most már nekünk is dolgunk van otthon, beletelik
2556    II,   3|                 lopni.~Mert csakugyan kell is egy-két hét a diplomáciai
2557    II,   3|              anyaszívet, s hozzáteszem azt is, hogy a mai világban az
2558    II,   3|                hogy kalappal mérhetik.~Nem is lehet mondani, hogy Imre
2559    II,   3|                   Ami gödröt ásunk, azt be is kell húzni. Behúzzuk. Ha
2560    II,   3|                 tizenkét esztendeje, azúta is mindig vigyázom. Hát az
2561    II,   3|                 azt már nekem a szomszédok is, a fia csak olyan helytartó.
2562    II,   3|                  csak olyan helytartó. Azt is megmondták, hogy az öreg
2563    II,   3|                   birkahúsra éhezett, volt is neki egy szép, kövér birkája,
2564    II,   3|                    jó lössz az még magának is.~Kirukkoltam a kéréssel:
2565    II,   3|                  Mögmondtam már az Imrének is, mit farcinál engöm az úr!~
2566    II,   3|                  kap kend még másik kettõt is. Attól függ, mit találunk.
2567    II,   3|                  De ha semmit nem találunk is, ez a kétszáz a kendé. Kárt
2568    II,   3|                    semmiben. De ha tennénk is fában, tõkében, mindent
2569    II,   3|               Nincs ott semmi. Ha löhetött is valami, elkeverõdött mán
2570    II,   3|                    egy szava se lehet.~Nem is volt. Csak a pipa szortyogott.
2571    II,   3|              tanyai nemzet, az öreg Mátyás is kitaslagott az ereszet alul.~-
2572    II,   3|                  már a másik kétszáz pengõ is biztos. Azonfelül ahány
2573    II,   3|              asszonnyal, mert még akkor az is élt, Isten nyugtassa, s
2574    II,   3|            nyugtassa, s igazság szerint az is az asszony gondolata volt,
2575    II,   3|                   hátha megeredne. Hát meg is eredt, de azt már nem érte
2576    II,   3|                 megérte ezt a nagy termést is - simogattam meg a vállát. -
2577    II,   3|                    ha az ötszázadik pengõt is megtaláljuk kendnek, akkor
2578    II,   3|                ereszet alá. Akkorra az esõ is szemerkélni kezdett. Lehet,
2579    II,   3|                 van itt még furcsább dolog is. Tizenkettõnk közül csak
2580    II,   3|                kiadni egymás után. Heverni is jó, meg beszélgetni is.
2581    II,   3|             Heverni is jó, meg beszélgetni is. Mikor az ásók és lapátok
2582    II,   3|                elébb, mérgiben, hogy akkor is úgy elbújt? Biz az a gatyakorcban
2583    II,   3|                    nem használatos, és nem is azért van keresõben, mintha
2584    II,   3|                  markoláb, hanem hát ezzel is csak telik az idõ. Az is
2585    II,   3|                   is csak telik az idõ. Az is rendjén való dolog, hogy
2586    II,   3|                 mit, azt nem érteni, s nem is miránk tartozik, hanem a
2587    II,   3|               hûvös sörházban üldögél, nem is sejtvén, hogy minden órában
2588    II,   3|          szertartás lehet, éppen azért nem is tehet ellene kifogást az
2589    II,   3|                     ugyan õ mutatna többet is, de az üvegfújó zsugori
2590    II,   3|                meleget, de ha megszédülnék is bele, énértem nem lenne
2591    II,   3|                 Van ennek most nagyobb oka is. A rémhír, amit Szirovica
2592    II,   3|                    meg igazság szerint nem is terjesztette õ a rémhírt,
2593    II,   3|             messzirõl kell hozni, biciklin is félórába kerül, míg térül-fordul
2594    II,   3|                  nyirkosodik a föld, s ott is betakarjuk ponyvával, hogy
2595    II,   3|                ponyvát a korsóról, sõt azt is felfedezte, hogy van annak
2596    II,   3|                    be, pecsétviasszal. Azt is fölérte ésszel a puli, hogy
2597    II,   3|                tudott volna más hasonlatot is, de a csõszök olyan emberek,
2598    II,   3|        Köröszttestvéröm, tudja, tán üsmeri is.~Nem ismerem Ábelt, de nagyon
2599    II,   3|                  mint az enyém. Viszont én is tudok olyant, amit õk hagynak
2600    II,   3|                hogy a nagyúrral a szolgáit is eltemették, csak az a kár,
2601    II,   3|            kegyelmes úrral a végrehajtókat is eltemetnék.~Persze ezt nem
2602    II,   3|                    pillanatra, aztán magam is elfelejtem az egész krízist.
2603    II,   3|             cifraságokat. Elmagyarázom azt is, melyik mire szolgálhatott.
2604    II,   3|              elnémulnak, van, aki a száját is eltátja, a tudomány szemmel
2605    II,   3|               menekedhet az igézet alól, õ is közénk fúrja a fejét.~Csak
2606    II,   3|                  az egész elõadásomat. Nem is állhatom tovább, megkérdezem
2607    II,   3|                      De hisznek arrul mást is, hallja. Mert, tudja, különös
2608    II,   3|              vannak a fogai.~Hát azt magam is szeretném látni, akár onnan
2609    II,   3|                  nagyot húz belõle a csõsz is, a puli kétségbeesetten
2610    II,   3|           csináltak a hun utódok. Ugyan az is lehel, hogy úrfélének a
2611    II,   3|              cserépfazekastól, ugyan olyan is volt, fõrenden levõ, akire
2612    II,   3|                  halmot hánytak, s még azt is jól rátaposták, hogy vissza
2613    II,   3|                     Azt hiszem, a fáraókra is ilyen kegyeletes szándékkal
2614    II,   3|                  hallja, mert esetleg neki is lehet valami megfigyelése
2615    II,   3|               embör.~A holt ember aztán az is marad mindaddig, míg tetemeit
2616    II,   3|                    Azaz hogy kezdetben nem is olyan ijesztõ a rém, mert
2617    II,   3|                    csizmából. Az adó felõl is érdeklõdik, az urakat is
2618    II,   3|                   is érdeklõdik, az urakat is segít szidni, azt is megkérdezi,
2619    II,   3|                urakat is segít szidni, azt is megkérdezi, hány család
2620    II,   3|                    medvecukrot. De még azt is megteszi, hogy bemegy a
2621    II,   3|                    az asszony megbecsülése is benne foglaltatik, az igazgató
2622    II,   3|                  tudnak õk az urak nyelvén is. Úgy látszik, mióta kijárták
2623    II,   3|               kijárták a háborút, azóta õk is haladnak a korral, és vajzzá
2624    II,   3|                   partból, és már a dudást is megtaláltuk köztük. Duda
2625    II,   3|       farkas-szemfogakból, és neki magának is olyan farkas-fogai vannak,
2626    II,   3|                    lehetett, mert még most is úgy félregörbíti a száját,
2627    II,   3|               hitelt adok nekik. Hiszen õk is elhiszik nekem, hogy ezek
2628    II,   3|             egymásnak csak úgy emberségbõl is? Hiszen nem vagyunk mi diplomaták.~
2629    II,   3|                hogy jó nekem a cserépdarab is, a csontár is meg a kaszakõ
2630    II,   3|                  cserépdarab is, a csontár is meg a kaszakõ is, amire
2631    II,   3|                   csontár is meg a kaszakõ is, amire én azt mondom, hogy
2632    II,   3|            skatulyába teszem még a pernyét is. Nini, kacsintottak össze
2633    II,   3|                  ez, csak bolond. Ilyennek is csak lenni kell, s jó is,
2634    II,   3|                   is csak lenni kell, s jó is, hogy van, mert ehol, mennyi
2635    II,   3|                    világban. Aztán még nem is sietteti a munkát, nem töri
2636    II,   3|                   rá emberi szemek. Erre õ is elvigyorodott, kisgyerek
2637    II,   3|           ajándékozta az emberiségnek.~Meg is találtam a négylábú szõrgombolyagot,
2638    II,   3|              négylábú szõrgombolyagot, meg is etettem, hancúroztunk is
2639    II,   3|                   is etettem, hancúroztunk is egy kicsit az õszibarackfák
2640    II,   3|      gránátszirmaik esõjét, s talán tovább is elandalogtam a virágzáporban,
2641    II,   3|                   egy kölesszem. De hát az is ezer esztendõ különbség!
2642    II,   3|                 rajtam, hogy haragszom. Én is elhallgattam, õk is. Napáldozatkor
2643    II,   3|                     Én is elhallgattam, õk is. Napáldozatkor ott maradtam
2644    II,   3|              kísérlet. Még a „jó éjszakát” is csak nagyon foghegyrõl adtam
2645    II,   3|            barátságosan vigyorog, mintha õ is a bandába tartozna. A hóna
2646    II,   3|              lopták?~Erre már Csonttörõben is megáll az ütõ.~- Nem szégyellik
2647    II,   3|                  nagyúr nem válaszolt, nem is válaszolhatott. Nem nagyon
2648    II,   3|              hivatkozással. Erre aztán meg is kaptam a választ. Rövidet,
2649    II,   3|                való hivatkozással.~Hát ezt is köszönöm. Tudniillik azt,
2650    II,   3|              hivatkoznak. A dolog ezzel el is van intézve. Nem beszélünk
2651    II,   3|                 mind a két helyen, s nekem is meg kellett öregednem, míg
2652    II,   3|                     Hiszen még az én hajam is koromszínû volt, mikor elõször
2653    II,   3|                    kertje. De hát azzal ne is próbálkozzak, mert az...
2654    II,   3|                    már karón varjút máskor is, mégis galambnak szállt
2655    II,   3|             felturkálják.~Tovább aztán nem is érdeklõdtem. Szõreg az én
2656    II,   3|              ásatási lehetõség, mintha nem is szegénysorú falu lenne,
2657    II,   3|              dolgában Szõreg még Szegednél is gazdagabb hely. A mi kultúránk
2658    II,   3|                  ásatni még a dédunokámnak is.~De a szõregiek sehogy se
2659    II,   3|                Akire még maguk a szõregiek is azt mondják, hogy nehéz
2660    II,   3|               kiárendált földet, felástunk is benne egy-két krampuszt,
2661    II,   3|                  sikerült neki visszahozni is.~- Lehet ásatni. Nem is
2662    II,   3|                    is.~- Lehet ásatni. Nem is olyan nagyon vonakodott
2663    II,   3|               vigyázunk, ahol ki nem kötik is. Új pont itt csak egy van
2664    II,   3|                  ne zavargassuk. De ez nem is tartozik a mi szokott szórakozásaink
2665    II,   3|                  ásást, s az elsõ napon be is fejeztük szerencsésen. Már
2666    II,   3|               Megmondta, hogy kicsodák. Én is megmondtam, hogy nem kapott
2667    II,   3|               múzeum semmit. Erre Máder úr is haragudott, meg én is, de
2668    II,   3|                   úr is haragudott, meg én is, de nem egymásra haragudtunk.
2669    II,   3|                 haragudtunk. Inkább nagyon is összebarátkoztatott bennünket
2670    II,   3|                  arra illetékes egyén. Nem is csoda, hiszen négyezer esztendeje
2671    II,   3|                       Ó, lesz itt még több is! - lelkesedett egy kedves
2672    II,   3|            császárok szokták. Aztán meg az is kitudódott, hogy az egyik
2673    II,   3|                   csak tízet fogadtam, azt is sok tusakodás után, mert
2674    II,   3|                  öröm aztán egy kicsit meg is szelesíti az embert. Bizony
2675    II,   3|                  embert. Bizony a salátára is rátapostunk egy kicsit,
2676    II,   3|                  meg egykét szõlõgyökérben is megreccsent az ásó. Vigyázatra
2677    II,   3|                       Az, látszik a vonala is - mutatja János a kis ásóval
2678    II,   3|                  sincs róla - mondja János is, aki velem együtt jobban
2679    II,   3|                    se.~- Nézzük csak, hogy is állunk. Itt a nagy cseresznyefa...
2680    II,   3|             utunkban ne legyen. Ugyan maga is segített kivágni.~Ahogy
2681    II,   3|                    a mesterségbe, magyarul is otan megtanultam.~No, gondoltam
2682    II,   3|                Mert én ott méltóságos urat is ismerek olyant, aki nekem
2683    II,   3|                  halott bácsi csontját.~Ez is nagyon szép teljesítmény
2684    II,   3|             drótseprût. Egyelõre azonban õ is a hazai régészetnek szentelte
2685    II,   3|             dolgozó öreg és ifjú Máderékét is. Jó az nekem a magyar kultúrfölényt
2686    II,   3|                mondtam neki dobar dant.~Ez is ott történt Szõregen, a
2687    II,   3|                  állna.~Hiszen van ott más is, úgy lehet, nem is egy,
2688    II,   3|                 ott más is, úgy lehet, nem is egy, aki olyan idegen zamattal
2689    II,   3|                Tudok én olyan országnagyot is, aki nem kever üzleti szempontokat
2690    II,   3|                  neki ezzel az újsággal. Õ is mosolyogva vágott a szavamba:~-
2691    II,   3|              Emlékszem, már gyerekkoromban is mindenfelé fehérlettek szántáskor
2692    II,   3|         fölszedetni? Hiszen az Úristen azt is a föld alá szánta. Nem igaz?~
2693    II,   3|                 kerül be, hanem a múzeumba is. Mármint a sokezer éves
2694    II,   3|            lexikont. Néhány magyar helynév is akad benne - fogadom, hogy
2695    II,   3|             említette, hogy Dusán szomszéd is talált egy-két agykoponyát
2696    II,   3|                   eddig nem szerepelt. Nem is szívesen nyitottam rá a
2697    II,   3|                Hiszen, ami azt illeti, nem is fogadott úgy, ahogy a régészt
2698    II,   3|               köszöntésemet, hogy már várt is. Csakugyan csontokba, cserepekbe
2699    II,   3|             cserepekbe akadozik az õ ásója is, mint minden szegény emberé
2700    II,   3|                    már azt a szomszédoknál is, hogy csináljuk. Hanem azt
2701    II,   3|               királyok foga vásik. A nevét is megmondta, mert Dusán kertészember,
2702    II,   3|                 hazavergõdtem. De tán jobb is így, legalább nem haragudhatnak
2703    II,   3|                   ennél nagyobb meglepetés is. Dusán negyednapra felkeresett.~-
2704    II,   3|               odajutottunk, sõt már tovább is hurcolkodtunk.~Ma délben
2705    II,   3|              Szeretne rá büszke lenni. Meg is ígértem neki, hogy kitesszük.~
2706    II,   3|                  eltûnõdtem, egy kicsit el is borulok rajta. Mikor lesz
2707    II,   3|                    kellene ahhoz, majd meg is írja azt egyszer valaki,
2708    II,   3|                     ha nekiveselkednék, én is össze tudnék szedni egy
2709    II,   3|           szisztematikás fantáziát, de nem is való az ilyen parasztrégészhez,
2710    II,   3|                  parasztrégészhez, meg nem is vagyok én olyan telhetetlen
2711    II,   3|               tudományért ezt az áldozatot is meghozza Dusán. De én még
2712    II,   3|                   kapnak tõle a nagymájúak is!~
2713    II,   3|                 mit csináljunk neki? Akkor is csak ilyenek vagyunk, ha
2714    II,   3|                    nyilas vitézeire. Magam is éreztem a hangomon, ahogy
2715    II,   3|                fekszenek itt.~Még a sapkám is levettem. Nem mintha színházat
2716    II,   3|                   fejemrõl. És akaratlanul is biztattam a szememmel a
2717    II,   3|            szememmel a magyarjaim, hogy õk is adjanak ennyi tiszteletet
2718    II,   3|                aztán az öreg keserû hangot is adott a közvéleménynek.~-
2719    II,   3|                    közvéleménynek.~- No az is szögény királ löhetött,
2720    II,   3|                     Gondolom, nagyobb urak is így tartják ezt, csak azok
2721    II,   3|            kimondani, mint a paraszt, s ez is valami. A kultúrérzék szimulálása
2722    II,   3|              elvbõl nem hisznek nekem. Nem is bosszant, ismerem a fajtámat,
2723    II,   3|                     ismerem a fajtámat, én is ilyen volnék, ha köztük
2724    II,   3|                    Hiszen világos dolog az is, hogy a kincskeresõnek nagyobb
2725    II,   3|               alatt? No, hiszen Schliemann is ököllel törülhette volna
2726    II,   3|                  tartson úri huncutnak.~El is értem a célomat. A kiskunjaim
2727    II,   3|                   nem számít. Azt õk maguk is úgy hívják, hogy a „kutyahitû
2728    II,   3|                tudom, hogy csak úr vagy te is, kutya van benned.” Döncõbe
2729    II,   3|        határozottan van tekintélye. Még én is respektálom, aki mindig
2730    II,   3|                    köztünk - „mi régészek” is az irritabile genusba tartozunk.
2731    II,   3|                szabad.~Az elsõ két nap nem is volt semmi baj se, vasfegyelem
2732    II,   3|                   indult a nap, hat sírban is csonthoz koccant az ásó,
2733    II,   3|              Früstök után egy-egy tréfával is megszereztem a cigaretta
2734    II,   3|                    majd ha kisüt a nap, õk is földerülnek. Énvelem is
2735    II,   3|                    is földerülnek. Énvelem is van az úgy, hogy a rossz
2736    II,   3|               ráfekszik a kedvemre, másnak is jussa van felhúzni az orrát.~
2737    II,   3|                 izgatottan vitatkoznak itt is, ott is. Ahova odalépek,
2738    II,   3|                    vitatkoznak itt is, ott is. Ahova odalépek, elhallgatnak,
2739    II,   3|             motozok a táskámban - különben is rántott csirke tartózkodik
2740    II,   3|                      Hja, az úr a pokolban is úr, tudja - néz rám valami
2741    II,   3|               munkába állunk, az én szavam is keményen pattog. „Ügyetlen,” „
2742    II,   3|               aludjunk, tatám.” „Tebelõled is jó halál lenne, öcsém!”~
2743    II,   3|                   élõ Isten. Ugyan a János is hallotta, de az nem számít,
2744    II,   3|                     és eteti a fenével azt is, aki kitalálta, azt is,
2745    II,   3|                 azt is, aki kitalálta, azt is, aki megtalálta.~Az ad personam
2746    II,   3|                    a nevetés sora. Elõször is az ökölnyi aranydarab akkora,
2747    II,   3|                  hanem pirit. De még annak is kalchopirit. Ismerem jól
2748    II,   3|                volt a hun vitéz birtokában is. Ez volt neki az acélkovája
2749    II,   3|               acélkovája a taplóhoz. De az is lehet, hogy õ is úgy járt
2750    II,   3|                     De az is lehet, hogy õ is úgy járt vele, mint a hun
2751    II,   3|                Hanem az az igaz, hogy maga is csak olyan úr, mint a többi,
2752    II,   3|          közbizalom letéteményesére. Magam is úgy tettem, s meglepetve
2753    II,   3|                    töltésön mázsás darabok is vannak.~- De ember - dühödtem
2754    II,   3|                   akkor érje be vele. Mink is beérjük a magunkéval, igaz-e,
2755    II,   3|              látszott; de az emberek akkor is elgondolkozva néztek utána,
2756    II,   3|                  ki tudta venni az arcokat is, sõt olvasott is belõlük.
2757    II,   3|                   arcokat is, sõt olvasott is belõlük. Fölkapta az ásóját,
2758    II,   3|                    életbe a város kocsiján is ültem. Hát jobb is az a
2759    II,   3|                kocsiján is ültem. Hát jobb is az a Szent Mihály lovánál.~
2760    II,   3|                    ez, még ha ki nem lehet is találni, eszik-e vagy isszák?
2761    II,   3|                 õsleletnek azt, ami nagyon is friss szerzemény, mégpedig
2762    II,   3|                    háborús. Már csak azért is érdemes eldicsekedni vele.
2763    II,   3|                  De mindjárt sejtettem azt is, hogy ezért a szóért nem
2764    II,   3|                   én már. A mi õrmesterünk is mindig így adta ki az ordrét.~
2765    II,   3|               fattyát, a Proprietätet. Azt is mindjárt fölértem ésszel,
2766    II,   3|              megjegyezte a szót, sõt hozzá is idomította egy kicsit a
2767    II,   3|                    hogy pokrétolni, de így is bevált az vezényszónak.
2768    II,   3|                    rá, de legalább szépült is, meg most már értelem is
2769    II,   3|                   is, meg most már értelem is van benne. Mikor az ember
2770    II,   3|                    kis réz encsembencsemet is, amit elcsent a sírból,
2771    II,   3|                ismeri a fajtát, amelyhez õ is tartozik velem együtt. Titokban
2772    II,   3|            károsodik a múzeum, és a célnak is megfelel. Tudniillik a cél
2773    II,   3|                   költötte, mert az nagyon is tanulmányos ember.~De nemcsak
2774    II,   3|            szedelõdzködnek, hanem én magam is bokrétolok. Én többek közt
2775    II,   3|                eltiedelhette egymástól, én is pártját foghatom. Egyebet
2776    II,   3|                   a tájon, mert a jó Isten is hozzálátott a bokrétoláshoz.
2777    II,   3|        barázdabillegetõket, még az ürgéket is hazaküldte aludni, csak
2778    II,   3|         kisgazdákat megverte, s utódaik ma is ótestamentumi szigorral
2779    II,   3|                   légyfelhõ elõl -, ha ezt is megadóztatná a pénzügyminiszter
2780    II,   3| pénzügyminiszterhön. Hagy vakaródzna mán û is eccör, ne csak mindég a
2781    II,   3|            összebokrétolni, mert õk otthon is éppen olyan „célszörû szögény
2782    II,   3|                   eszembe juttatja a télen is a Fehértót, mikor szélcsikók
2783    II,   3|           tekintetös úr. Hát csak szeresse is, még töheti.~- Hogyhogy
2784    II,   3|                   nagyon jó Isten. Magával is, mög énvelem is. Maga pedig,
2785    II,   3|                    Magával is, mög énvelem is. Maga pedig, úgy nézöm,
2786    II,   3|                   én, hanem tudom. Fogadni is mernék tíz darab gubaszivarba,
2787    II,   3|             kezdtek hangosan derülni, s én is az a századik ember vagyok,
2788    II,   3|            magamban, ez azt hiszi, hogy én is együtt gyerekeskedtem Rózsa
2789    II,   3|                 gázolom.~Hm. Milyen alapon is tituláltam én az elõbb magamban
2790    II,   3|                 ennyit láthat még, kívánom is az Istentül, hogy lásson,
2791    II,   3|                    Mégpedig úgy, hogy árat is fizet érte. Valamelyik siheder
2792    II,   3|                    ezzel mán a végrehajtót is.~No, akkor csakugyan nincsen
2793    II,   3|               kubát, s a többinek a száját is helyreigazítom egy-egy bõrszivarral.
2794    II,   3|                    úr, hogy ne bántsuk, az is csak lelkös állat.~Igen?
2795    II,   3|         szaporítanánk a munkát? A kiskunok is kelletlenkednek. Ez az utolsó
2796    II,   3|                     Kiásom én azt egymagam is, nem köll neköm ahhoz segítség -
2797    II,   3|               gödörbe, mert három oldalrul is mög van ásva a föld, könnyen
2798    II,   3|          orcaverejtékezéssel. Még tán most is abba volnék belezavarodva,
2799    II,   3|                  hogy ennek még mekekukája is van a derekán.~Annyit már
2800    II,   3|                    Más körülmények közt én is nagyot ugrottam volna a
2801    II,   3|                     hogy egy tüsszentéstõl is beszakad a gödör.~- Döncõ,
2802    II,   3|                csak még ezt a másik sarkát is kiszabadítom a mekekukának
2803    II,   3|                  leszakadt a baloldali fal is, alig bírtunk odábbugrani,
2804    II,   3|                 odábbugrani, különben mink is a hegyibe hullottunk volna
2805    II,   3|                   ide...~Alulról már nekem is volt részem földszakadásban,
2806    II,   3|                   ki rajta hang. Helyettem is Sándor gazda ordítozott
2807    II,   3|              gázoltuk a földet, még másnap is föl-fölhallatszott az életért
2808    II,   3|                bácsi kiverte a pipát, újra is töltötte. (A szivarok vasárnapokra
2809    II,   3|                 érezni a kutyahitûnek. Meg is érezte.~- Jaj... - szólalt
2810    II,   3|               legény.~- Fogd hozzá a bûrit is, hogy el ne szakadjon a
2811    II,   3|                rántsátok ki tüvestül.~Öten is megmarkolták, s úgy kirántották,
2812    II,   3|                károg utánunk, magát Döncõt is megeszi a fagyökér, mint
2813    II,   3|                    még száz esztendõ múlva is mondogatni fogják, hogy:
2814    II,   3|               készül egy új szó, hanem azt is, hogyan születik a közmondás.~
2815    II,   3|                 ránéz Mihályra, az magától is kitalálja, hogy ez nem lehet
2816    II,   3|                   még a bronzkorszak elõtt is néhány százezer évvel. Akkoriban,
2817    II,   3|                Legyen ezen a helyen tovább is tenger, de most már ne vízbõl,
2818    II,   3|                   a homokban, csontjaiknak is benne vetettek ágyat. Mert
2819    II,   3|                    Mert az örökkévaló álom is csak itt esik jól ezeknek
2820    II,   3|               jusst az italméréshez, és én is megkaptam az õsökhöz.~Személyesen
2821    II,   3|                ólban, amelynek még hídlása is lesz, ha az a nagyon jó
2822    II,   3|                    ha az a nagyon jó Isten is úgy akarja.~- Hát egy kis
2823    II,   3|            tüsténkedett Mihály. Sõt õ maga is beáll a napszámosok közé,
2824    II,   3|                    ajánlja magát, kocsiját is, lovát is. Mert ha már fölássuk
2825    II,   3|                  magát, kocsiját is, lovát is. Mert ha már fölássuk az
2826    II,   3|                 ugyan most van, aki hármat is megad.~- Nono, munkája válogatja.
2827    II,   3|                  Nyolcadik lesz az iga, az is egy napszámot számít. Jó
2828    II,   3|                  hogy ne lett volna jó. Ez is több egy deszkával a malacok
2829    II,   3|                    bolond, de hát ilyennek is csak lenni kell.~A Mihály
2830    II,   3|            miniszternek. Meg a napszámokat is õrá bíztam, mert éppen szombat
2831    II,   3|            panaszbíróságnak.~- No, majd én is ott leszek. De hát a többi
2832    II,   3|                    a többi napszámos? Azok is külön fölszámítják az ásót
2833    II,   3|              elvesztette az egyensúlyt. Én is fölháborodtam, de az nekem
2834    II,   3|                becsomagoltunk mindent, föl is rakattam a kocsira mindent,
2835    II,   3|                   biztos, az biztos. Magam is beültem a sofõr mellé -
2836    II,   3|                    a padlás, és az éjszaka is vizes szalmán kellett feküdni
2837    II,   3|                 pörösködni, Mihály, örülök is neki, az életben még sohasem
2838    II,   3|                   pöröm, legalább majd ezt is megpróbálom.~- Neköm se
2839    II,   3|                  se hiszem - ráztam meg én is a fejem. - Tudja, ez volt
2840    II,   3|                Kész vagyok a törvény elõtt is tanúsítani.~- Mit? - vágtam
2841    II,   3|                  nyírni, hát akkor ezt meg is lehet nyúzni. Látja, Mihály,
2842    II,   3|           elsápadni. Most még a szájaszéle is elfehéredett Mihálynak.~-
2843    II,   3|              mondom itt mindönki elõtt. Ûk is tanúsíthatják, hogy csak
2844    II,   3|               békességért tett. Mintha nem is célszerû szegény ember volna
2845    II,   3|               láttam, hanem a Rózáét. Arra is alig ismertem rá, mikor
2846    II,   3|                    figyelmet -, az éjszaka is ezzel álmodtam. Hanem mondja
2847    II,   3|                     Ugyan löhet, hogy maga is tudhassa. Az állami polgársággal
2848    II,   3|                   az ördögbõl tudnám. Bele is került vagy félórába, míg
2849    II,   3|                asszonyt.~- De van abba más is, az Isten lögyön irgalmas
2850    II,   3|                     Hát idebent van Mihály is?~- Nem, még nincs idebent,
2851    II,   3|                    hívás, egy kicsit húzni is kellett. De csak a küszöbömig.
2852    II,   3|                   megállt elõttem, ijedten is, dacosan is, s köszönés
2853    II,   3|               elõttem, ijedten is, dacosan is, s köszönés nélkül átnyújtotta
2854    II,   3|         valódilagos magyar állampolgár. Az is furcsa, hogy mikor a Doberdóra
2855    II,   3|               csillagos ég a halála óráján is attul, aki ilyesmikkel töszi
2856    II,   3|            bizonyos. Látja, a maguk pulija is Tisza, mégse folyamvíz.~-
2857    II,   3|                      mosolyodott el. - Nem is jó volna, ha az volna, mert
2858    II,   3|                  lenne abból, ha Átokházán is megértenék a törvényt.~Most
2859    II,   3|                mûvelt emberi társadalomban is megmaradt õszinte lénynek,
2860    II,   3|               disznó ismer szégyent, de az is lehet, hogy a disznó korlátoltsága
2861    II,   3|                  röfff - mondta harmadszor is a disznó, és a hang tónusában
2862    II,   3|                   egy ecetfasuttyogóval le is csapott az illetékes fül
2863    II,   3|               maradt meg mutatóba, még jól is áll. A mérges kakas például
2864    II,   3|                 neki nagyobb figyelmet, az is azért, mert kellette magát
2865    II,   3|                  vállán, és ha tudta volna is, Andris azért nem lett volna
2866    II,   3|                       nézegette az asszony is a cifrasági találmányt.~-
2867    II,   3|                lehetett, mint az ólmot. El is farigcsálta volna játékból,
2868    II,   3|                    a réznumerust. Nevetett is rajta az egész dûlõ, nem
2869    II,   3|                   rajta az egész dûlõ, nem is hívták már másképp, csak
2870    II,   3|                   az örömét irigyelte. Nem is nyugodott addig, míg le
2871    II,   3|               megérdemli a hazavitelt. Nem is hajaz ugyan hozzá, mi lehet,
2872    II,   3|                     mi lehet, a csillogása is gyenge a kútfenék homályában,
2873    II,   3|                   akad valami rendeltetése is. S ha nem, az se baj, legalább
2874    II,   3|                   rájön, hogy azt az Isten is dísznek szánta az õ tarisznyája
2875    II,   3|              tarisznyája szíjára. Lám, van is rajta két lyuk, amivel rá
2876    II,   3|              kitalálásai.~És valóban nincs is semmi hiba, az emberek megint
2877    II,   3|                    esze, és az aranyfibula is egészen jól érzi magát a
2878    II,   3|                  az aranyfibula, akkor nem is villogott olyan tömérdek
2879    II,   3|                   van. Mityók különben nem is igényli a közbámulatot,
2880    II,   3|              dermedtsége, de eszébe jut az is, hogy az írások bajt szoktak
2881    II,   3|                   soha ilyen helyen, s nem is jön ide többet, az Isten
2882    II,   3|          Úristennél egyéb nem látja, s azt is minden esztendõben meggyónja
2883    II,   3|                    megszédült, a szivarját is az égõ végivel dugta vissza
2884    II,   3|                    szájába, de ettõl észre is tért. Megmondta, hogy ez
2885    II,   3|                   ennyi meg ennyi. A kövek is érnek valamit. A régiségi
2886    II,   3|                 kétszázötven pengõvel. Meg is veszem annyiért, ha igazgató
2887    II,   3|               összeszedem, ha térdig kopik is érte a lábam. Adjon háromnapi
2888    II,   3|              háromnapi haladékot, de addig is hagyja itt a fibulát.~Három
2889    II,   3|                   a pénz, még egy kis föle is került. Borzasztó ravasz
2890    II,   3|           utódoktól. Tulajdonképpen már el is van jegyezve az egész, most
2891    II,   3|                     ötven pengõt már össze is szedtem.~- Hát te ilyen
2892    II,   3|                     Isten ostorának még ma is nagy a tekintélye. Három
2893    II,   3|                tiszteletére. Akkor a Város is hozzátette a maga ötszáz
2894    II,   3|                   Most már a fibula párját is meg lehet találni.~- Hiszen
2895    II,   3|                    ha némi kétségek között is, mégiscsak megjelent idõre.
2896    II,   3|                    mellé vette az asszonyt is.~- Itt mögvársz - mondta
2897    II,   3|               színaranyat, amilyen már nem is terem mostanában... Tetszik
2898    II,   3|                Mityók. Hiszen még sokallta is, amit kapott. Írást kért
2899    II,   3|                    azzal?~- Istenem, hát õ is ésszel élõ ember. Kétszáznegyven
2900    II,   3|                  mosolygott az igazgató úr is.~- A londoni börze - gondolta
2901    II,   3|                    magában.~Az aranyfibula is mosolyog az üvegszekrényben.
2902    II,   3|                   bemehet a szél, hanem ki is jöhet, és így mindig frissen
2903    II,   3|             szabadíttattam ki. Nevetgéltek is hozzá, mert akinek olyan
2904    II,   3|            hallatlanná tette a nevetgélést is meg a legújabb férfidivatról
2905    II,   3|             férfidivatról való eszmecserét is. Egy az, hogy Illésnek négy
2906    II,   3|                   a felsõbbségnek, meg nem is ebbõl a határból valók,
2907    II,   3|                    jó lössz az még magának is.~Nem erõltettem, mert láttam,
2908    II,   3|            barátsági szerzõdést kötni. Nem is soká gyönyörködött bennünk,
2909    II,   3|               helyben.~- Mért?~- Mert maga is csak úgy csinálja, mint
2910    II,   3|                 bekapari.~- A maga földjén is vannak csontvázak?~Nagyon
2911    II,   3|                  neki, hogy az õ földjében is tartózkodnak csontvázak.
2912    II,   3|                 Megnyugtattam, hogy azokat is majd elõhívjuk. Azt mondta
2913    II,   3|                  maga plajbásza, pedig nem is nyálazza.~- Maga meg a kapával
2914    II,   3|                Fene teremti, hiszön ez nem is plajbász, hanem kalamus.
2915    II,   3|                   tösz az semmit, olyannak is csak muszáj valakinek lönni.
2916    II,   3|                valakinek lönni. Osztán nem is volna az az írnokság rossz
2917    II,   3|                    azt hiszöm.~Mivel magam is azt hiszem, indíttatva éreztem
2918    II,   3|                   partján.~- Az asszonynak is amiatt történt halomása,
2919    II,   3|                  Illés, hanem a föld alatt is. Mindig az õ kezébe kapaszkodtam,
2920    II,   3|                 jövõ ilyenkorra a szomszéd is, hogy beleszabadította a
2921    II,   3|              Fahitû embör az nagyon.~Igaza is van neki, be kellett látnom.
2922    II,   3|          stílusában. Azt hiszem, már Kusid is, az elsõ magyar nagykövet
2923    II,   3|                   király õ felségéhez. S õ is azt a feleletet kapta, amit
2924    II,   3|              visszaigazodott a létrán. Meg is kapaszkodott benne mind
2925    II,   3|                    én voltam meglepve. Meg is zavarodtam egy kicsit, hogy
2926    II,   3|               segítség. Gondolom, ezen nem is veszünk össze, majd eligazítjuk
2927    II,   3|                   a fejét, és még csak nem is tüsszentett, pedig napba
2928    II,   3|                    esztendeje, szentesítve is van, de ez olyan törvény,
2929    II,   3|             Nyilván csak azért, hogy ilyen is legyen a háznál. Ásni éppen
2930    II,   3|              minden becsületem.~Azért most is inkább nyeltem egyet, és
2931    II,   3|                  volna velem beszélni. Azt is megüzente, hogy a törvény
2932    II,   3|                    kocsiról, már kérdeztem is a törvényadta fölénnyel:~-
2933    II,   3|                 céklát kiszödöm belüle. Ez is törvény.~- Micsoda törvény?~-
2934    II,   3|                   neköm írást, akiben a ló is benne lögyön.~- Nem értem.~-
2935    II,   3|                    földet, ugye? No jó. Be is húzati. Az is jó. De azért
2936    II,   3|                    No jó. Be is húzati. Az is jó. De azért a föld itt-ott
2937    II,   3|              vereséget lepleztem vele. Azt is csak egy hétig. Akkorra
2938    II,   3|                    énmiattam a lábát, most is vállalhatom a felelõsséget.
2939    II,   3|                     már csak kuriozitásból is.~Kiküldtem a Jánosomat mint
2940    II,   3|                    reggelre kint leszek én is, s kiszabadítjuk az õsöket.~
2941    II,   3|               kizárja a szelet.” Hiszen az is szép foglalkozás egy néhai
2942    II,   3|                   Illés. Valami olyasfélét is mondott, ugyan nem nagyon
2943    II,   3|       összetéveszteni más emberével.~- Nem is idevaló nemzet vagyok én -
2944    II,   3|               volna, ha azt hiszem, hogy õ is olyan régifajta öreg.~-
2945    II,   3|                    mondtam neki nemet. Nem is lettem volna rá figyelmes,
2946    II,   3|                   asztalfiában még a télen is, mindjárt elõkeresem.~Kicsit
2947    II,   3|                    a griffes díszt még nem is láttam eddig semerre se.
2948    II,   3|                      inkább még a galárist is elõkeresem.~- Micsoda galárist?~-
2949    II,   3|       megfosztottam a kultúra nevében. Meg is ígértem neki, hogy ha a
2950    II,   3|                      Tudom, rendes ember õ is. Napszámosom volt, igaz-e? -
2951    II,   3|                kezeltem a fiatal magyarral is. - Hát mi jót hoztak?~-
2952    II,   3|                    ugyan nem arany-e? - Te is add elõ, Jóska, amid van.~
2953    II,   3|                   rá bicskával a mélységet is meg a hosszúságot is. Azt
2954    II,   3|             mélységet is meg a hosszúságot is. Azt azután a faluban meghitelesítettük
2955    II,   3|                 Sztojkov Dusánt. Ugyan nem is mink olvastuk, hanem a boltos
2956    II,   3|                    Mutassuk meg, hogy mink is csakúgy benne vagyunk a
2957    II,   3|                 igazgató úrral, hogy Klára is van annyi, mint Szõreg.
2958    II,   3|               bicskát. Az osztán szuperált is, de tudja Isten, azóta nem
2959    II,   3|                       Abbul, hogy még most is kolbászszaga van a fazéknak.~
2960    II,   3|                    nemében, de sajnos, azt is konstatálnom kellett, hogy
2961    II,   3|                       No, majd ha a többit is kiszedjük a földbõl.~- De
2962    II,   3|                   de azért néha meglepetés is éri az embert. Engem is
2963    II,   3|                    is éri az embert. Engem is az a kellemes csalódás ért,
2964    II,   3|               huszonnégy óra alatt írásban is megküldték. De még az útkaparónak
2965    II,   3|          megküldték. De még az útkaparónak is kiadták az ordrét, hogy
2966    II,   3|                    Még tán ajánlási íveket is íratnának velük alá, ha
2967    II,   3|               éppen akkorra érkezik oda, õ is kiveszi a részét a közörömbõl,
2968    II,   3|                   némi kényességgel, és ki is szabadítja a belsõ zsebbõl
2969    II,   3|            gyakorlat törvényesítette. Most is rövidíti rajta az útját
2970    II,   3|                   ember. A rossz példán én is fölbátorodok, megyek utána.
2971    II,   3|                    ember, s úgy lehet, van is oka így acsarogni az úrra.
2972    II,   3|         Megpróbálom jó szóval békíteni. Rá is mosolyodok.~- Látta, hogy
2973    II,   3|             nemigen fúj. Némely részük nem is hallotta még, hogy már megint
2974    II,   3|                   még az õ sárgunyhójuknak is, de mi közük õnekik az országházához?~-
2975    II,   3|               nagyon jó ember. A községnek is sokat tett, meg a szegénységet
2976    II,   3|                   tett, meg a szegénységet is mindig fölkarolta. Három-négyezer
2977    II,   3|                 mondta az atyus, osztán el is tanálta, hogy kire köll
2978    II,   3|                derék ember”, s még szivart is adtak neki.~Egy hosszú,
2979    II,   3|                   szipkájú.~- Csakis. Most is azt mondanám, ha pártfogó
2980    II,   3|                    Nem úgy van az. Éntûlem is azért vötték el a pártfogói
2981    II,   3|                     Hátha egyszer az eszük is azt mondja nekik, amit most
2982    II,   3|                    még a köhögõs pártfogóé is. Az ösztövér, fáradt emberek
2983    II,   3|                    van nekem pipacs-szobám is az árokban meg somkórótermem
2984    II,   3|                  árokban meg somkórótermem is meg iszalag-szalonom is,
2985    II,   3|                    is meg iszalag-szalonom is, mégpedig kékvirágú vad
2986    II,   3|                    eszembe, hogy nini, mit is mondott az elébb az az atyámfia.
2987    II,   4|                hogy még a kanári madarának is szemenként olvasta ki a
2988    II,   4|                      Sebaj, barátom, neked is van, míg nekem ád az Isten!~
2989    II,   4|                 állni!~De hét határban nem is beszéltek az emberek Sebaj
2990    II,   4|                  szakajtóval a bankót. Nem is mondta a bátyjának, hogy
2991    II,   4|                szegényeim a körtefám alatt is.~S úgy kell lenni, hogy
2992    II,   4|                lenni, hogy a jó Isten maga is rámosolygott a Sebaj Tót
2993    II,   4|                  legínségesebb esztendõben is mind lehúzta a pirosképû
2994    II,   4|                     hogy lelke van a fának is, mert az öreg fa nagyon
2995    II,   4|                    egy körtefájánál. S azt is elhagyta már a szegényeinek!~-
2996    II,   4|          elballagott az öccséhez. Az akkor is pénzt olvasgatott, s ahogy
2997    II,   4|            taszította be a fiókot.~- Magam is szegény vagyok!~- Sebaj -
2998    II,   4|               mohón kapott a szón. Anélkül is régen szúrta a szemét, hogy
2999    II,   4|               odacsõdíti a fája alá.~- Nem is kell érte pénz - folytatta
3000    II,   4|                    van a fának, mert annak is minden levele csörgött-zörgött