Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|       édesapám odaintett magához. Azt kérdezte tõlem, mit szólnék hozzá,
 2     I,   1|             kéne, ha vóna, öcsikém? - kérdezte a tanító úr.~- Iskolába
 3     I,   1|             Matyi, még ha a tanító úr kérdezte is. Leckéjét ha fölmondta,
 4     I,   1|             mint egy igazi ló. Meg is kérdezte tõle a kisebb gazdánk, a
 5     I,   1|                  Mi baj, kisgyerek? - kérdezte tõlem a tanár úr.~- Eszembe
 6     I,   1|          számat, mikor a tanár úr azt kérdezte:~- Mi a neved, fiam?~- Marci
 7     I,   1|            azzal a sok tudománnyal? - kérdezte tõlem, ahogy könyveimet
 8     I,   1|              értünk. Szelíden, halkan kérdezte tõlem:~- Látod-e, milyen
 9     I,   1|         minden kötél. Az anyám is azt kérdezte tõlem, hogy milyen inas
10     I,   1|              százszor egy hány? - azt kérdezte tõle.~S aki ezt a nehéz
11     I,   1|     megkérdezni:~- Kiviszed?~- Mit? - kérdezte az asszony.~- A gombokat.~-
12     I,   1|           nézte a kalapot.~- Mi ez? - kérdezte mogorván.~- Úri kalap, mondom.
13     I,   2|            vagy, mi vagy, jó ember? - kérdezte a király.~- Találdki Máté.~-
14     I,   2|             megállt az ütõ, mikor azt kérdezte tõle a tanítója, ki volt
15     I,   2|        azoktól egy teremtett lélek se kérdezte meg a nagyurak közül, hogy
16     I,   2|            szóba nem állt, és meg nem kérdezte tõlük: - No, hát ti mire
17     I,   2|            Hát a száz arany, földi? - kérdezte a futárt.~- Micsoda száz
18     I,   2|         hozzám való nagy jóságukat? - kérdezte a koronás szép asszony a
19     I,   2|   szolgálatára, érdemes bátyámuram? - kérdezte a királynõ, mégpedig kívülrõl,
20     I,   2|             kegyelmednek házhelyet? - kérdezte tréfásan a királynõ, akinek
21     I,   2|              vannak-e kegyelmednek? - kérdezte kegyesen a királyasszony.~-
22     I,   2|    ajtónyitásra.~- Látolsz, mátyar? - kérdezte a bõrbajuszú.~- Látni látok -
23     I,   2|       tiszteknek.~Egyszer például azt kérdezte egy századostól, a szemle
24     I,   2|                Olvasta-e kend õket? - kérdezte Heeger a gazdát.~- Olvasta
25     I,   2|        Budától Bécsig.~- És vissza? - kérdezte a palatinus.~- Vissza? -
26     I,   2|             ön ilyen hajót építeni? - kérdezte tõle tréfálkozva Széchenyi.~-
27     I,   2|               Mi tetszik, kisöcsém? - kérdezte a Mitetszik boltos.~- Adjanak
28     I,   2|         õrnagy.~- Mi nevet kívánsz? - kérdezte az ezredes.~Aki tudott török
29     I,   2|              az ebéd, Sándor bácsi? - kérdezte az öregebb pandúr.~- Majd
30     I,   2|              Komárom se.~- Ni-incs? - kérdezte Sándor elcsudálkozva. De
31     I,   2|          tekintetös úr?~- Kicsodák? - kérdezte nem nagy érdeklõdéssel Laucsik,
32     I,   2|             lössz? Azt is elosszuk? - kérdezte valamelyik süvölvény betyár.~-
33     I,   2|              A gulyás csak a szemivel kérdezte, mi a ménta leli a tiszttartó
34     I,   2|               beleharapott, aztán azt kérdezte, ki ebben a faluban a legnagyobb
35     I,   2|      megköszönte a vendégséget, s azt kérdezte, milyen volt a termés az
36     I,   2|              csak úgy visszaszóltában kérdezte meg, minek hívják ezt a
37     I,   2| Megkopasztották a cs. és kir. sast? - kérdezte hüledezve az igazgató.~-
38     I,   2|           legyen miért sírnom. Azután kérdezte meg: mi lelt.~- A tetrakontaoktaéder... -
39     I,   2|                  Mért volna könnyû? - kérdezte a szónok.~- Azért, mert
40     I,   2|                 No, uram, sikerült? - kérdezte szuszogva a kalauz.~- Hogyne,
41     I,   2|            hoztatok, tápéi emberek? - kérdezte tõlük a szolgabíró.~- Hoztunk
42     I,   2|               Hát azzal mit akarsz? - kérdezte a felesége.~- Ezt átviszem
43     I,   2|        igyekszel éjszakának idején? - kérdezte a fiatalabb testvér, lecsúsztatván
44    II,   1|           felismerhette, és elképedve kérdezte:~- De hát hogyan történhetett
45    II,   1|     pokolszaga.~- Mit akarsz tõlem? - kérdezte a különös szentet.~- Azt
46    II,   1|             az, te kutyától-szakadt - kérdezte tõle a szultán -, hogy te
47    II,   1|     üdvözíteni az embereket, hogy nem kérdezte meg tõlük, tetszik-e nekik
48    II,   1|             érzek én itt, te zsidó? - kérdezte nyájasan, ahogy a pecsenyegõz
49    II,   1|              mért haragszol mester? - kérdezte Ferenc ásítozva.~- Képzelje,
50    II,   1|            akarnék tudomására adni? - kérdezte a svájci gárdistát, aki
51    II,   1|            megsiratta, és nyöszörögve kérdezte fûtõl-fától, hogy hol lakjon
52    II,   1|              belõlem?~- Így mondta? - kérdezte gúnyosan a cár.~- Igenis
53    II,   2|             az asztalához.~- Fáj-e? - kérdezte részvéttel Antal.~A koma
54    II,   2|        másvilágon is löhet pipálni? - kérdezte csak úgy fektibül.~- Csakis -
55    II,   2|           Sütés lesz, András bácsi? - kérdezte a boltosné - elfogyott a
56    II,   2|           hogy ez nem négyféle bor? - kérdezte a gazda.~- Abból, hogy a
57    II,   3|        szóbaállok én az úrral is.~Azt kérdezte tõlem, hites ember vagyok-e
58    II,   3|          Pestre, s a Rákóczi úton azt kérdezte a rendõrtõl, melyik az utcának
59    II,   3|                és nagyon barátságosan kérdezte meg, hogy mivel lehet szolgálatomra.~-
60    II,   3|                Mögijedtél-e, Döncõ? - kérdezte a gazda.~Nem tudott szólni,
61    II,   3|                Cuci pásztor pedig nem kérdezte. Örült neki, hogy továbbment
62    II,   3|               járt, s még csak meg se kérdezte, hogy hívják, akivel jót
63    II,   4|                Ki rí? Ki rí? Ki rí? - kérdezte a talicskakerék, ahogy viaskodott
64    II,   4|                Vasárnap délután sorra kérdezte az asszonyokat, mit tudnak
65    II,   4|              is mán a gyerök, Etal? - kérdezte Mák ángyó.~- A kilencedik -
66    II,   4|          haját tépte mérgében, és úgy kérdezte, hogy most már mirõl gyógyítsa
67    II,   4|          végzõdött.~- Ki ez, Pétör? - kérdezte a tanító úr.~Pétör - szégyen,
68    II,   4|             csaltál már meg, Pétör? - kérdezte a fiút.~- Öt - mutatta Pétör
69    II,   4|           sáros asszonyt, és rekedten kérdezte:~- Te tötted, magad, evvel
70    II,   4|         ócskaság iránt, csak a juhász kérdezte meg, hogy hát aztán mire
71    II,   4|               kimulattam magam, akkor kérdezte meg tõlem:~- Tán az úr is
72    II,   4|        kínálkozott fûnek-fának, hiába kérdezte, hogy mit eszik õ kilencedmagával
73    II,   4|            szõkült.~- Hol a lámpás? - kérdezte a városban a rendõr.~Az
74    II,   4|          kerüljön.~Az ember ugyan nem kérdezte meg, miért, de az asszony