Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|               Már úgy ötven felé járt, fehér fércek akadoztak a szakállába,
 2     I,   1|                a munkámmal. Nagy karaj fehér kenyeret adott napszámba.~-
 3     I,   1|                a köszöntõ verset, amit Fehér tanító úr írt, Isten nyugtassa
 4     I,   1|            szereztem is olyan sikert a Fehér tanító úr költészetének,
 5     I,   1|              meg Hirpin herceg, vagy a fehér ló fia, továbbá Richilda,
 6     I,   1|      szeptember elsején tudtam meg. „A fehér kezek napján.”~Íratkozni
 7     I,   1|               meg a léniával az ijedt, fehér arcomat.~Az édesanyám kora
 8     I,   1|           szoba elõtt, végig a hosszú, fehér folyosón, míg elértem a
 9     I,   1|               olyan piros almát, olyan fehér cipót, olyan rózsaszín húsos-szalonnát
10     I,   1|               Csak vánkostársa, a nagy fehér macska emelte fel gömbölyû
11     I,   1|               Föltartotta a kalapot. A fehér macska abbahagyta az ásítást,
12     I,   1|             akkor embernyi ember volt, fehér csíkok ezüstellettek a fekete
13     I,   1|            buflifejû kamaszt. Mocskos, fehér kötõje s a derékmadzagján
14     I,   1|                õket élelmes rokonuk, a fehér nyárfa, a famíliának ez
15     I,   1|        elfiliszteresedni, hogy virágai fehér költészetétõl maga is meg
16     I,   1|           nyírfáról, e titkokat álmodó fehér szûzrõl most nem beszélek.
17     I,   2|               ebbe a papucsba bujtatta fehér lábát, mikor kikönyökölt
18     I,   2|                   Az ez.~- Van-e benne fehér cipó?~- A váci püspök se
19     I,   2|               hajú, szláv rabasszonyok fehér karján bolondíthatta az
20     I,   2|                volt az asztalon a szép fehér liszt, a pompás hasalja-szalonna
21     I,   2|              Nini - simogatta a hosszú fehér szakállát. - Más okos ember
22     I,   2|                gyöngyei szétgurultak a fehér abroszon. Az a stádium volt
23     I,   2|                fáradtan lecsüggesztett fehér fejére. Vele szemben Sibrik
24     I,   2|                a bécsi hotelekben, s a Fehér Farkasból elõkurkászta a
25     I,   2|       útiköltséget úgy küldték utána a Fehér Farkasba, s azzal igen felbõszítették
26     I,   2|               körtefát találtak, amely fehér rongyokkal volt teleaggatva
27     I,   2|               cserélte föl a palatinus fehér kerek köpönyeggel, s leballagott
28     I,   2|              hites ügyvéd, a másik egy fehér dolmányos dzsidáskapitány,
29     I,   2|              piros legyen, a másik meg fehér.~- Ejnye, de nagy úr az
30     I,   2|          tekintete. Mikor maga formájú fehér szakállas öreg bácsik mentek
31     I,   2|              muzsikával, mögötte pedig fehér lepedõs bajadérok táncolnak,
32     I,   2|         letapasztották a testet valami fehér péppel, a szabók gyolcs
33     I,   2|              Akkor is csak a gömbölyû, fehér karját nyújtotta ki, aztán
34     I,   2|                Nem vélek rá - csóválta fehér fejét a direktor úr azzal
35     I,   2|            lelkébe, mint a vörös bor a fehér abroszba.~- Olvassuk meg,
36    II,   1|                piros vérét kiontatja a fehér kövön. S mondtak valami
37    II,   1|              Szép Erippe pedig elõször fehér lett, mint a vászon, azután
38    II,   1|                ura nyakába, hogy a két fehér lábát is fölkapta a levegõbe,
39    II,   1|            határig. Ott a félhomályban fehér kõ derengett.~- Megálljatok -
40    II,   1|            magát, két szakállas druida fehér üszõt vezetett elõ a cserjék
41    II,   1|              viselt, annak meg a puha, fehér kezén látszott, hogy az
42    II,   1|              örül, hogy megszabadult a fehér és fekete fogú szörnyetegtõl.
43    II,   1|             elégedetten nyújtózik ki a fehér porondon, mintha Buddha
44    II,   1|         diadalszekéren, narancsvirágok fehér orgiájában. Egész narancserdõt
45    II,   1|               is olyan karcsú és olyan fehér, mintha virágzó narancsfa
46    II,   1| szivárványjátékú drágakövek. Az ölében fehér selyemkosár, tele a Hesperidák
47    II,   1|            széttátott szájban, a fogak fehér sövénye mögött, csak egy
48    II,   2|             kopasz fejeken, a gubancos fehér üstökökön, a bicskával faragott
49    II,   2|           Értem, uram, értem - ingatta fehér fejét megfélemledve az öreg
50    II,   2|            tapsikoltak feléje, és szép fehér fejére csókokat dobáltak.~
51    II,   2|             már a nyúlgátat legelte. A fehér hablovak mindenféle feketeségeket
52    II,   3|            Többsincs. Mármint az a kis fehér ebállat, amelyikkel tegnapelõtt
53    II,   3|         igazságukat keresik.~A szikpor fehér felhõje kísérte az autót,
54    II,   3|                mártogatta a kalácscipó fehér belét a piros paprikáslébe,
55    II,   4|             galambõsz hajával és kerek fehér szakállával, régi görög
56    II,   4|           kriptának hívják az ilyent.) Fehér kõangyal állt az ajtajában,
57    II,   4|           sétált, s valahonnan egy kis fehér lélek szállt rá a kezefejére.
58    II,   4|       kezefejére. Olyan kicsi és olyan fehér, mint a gyermekfûlánc röpülõ
59    II,   4|                most mög mán olyan szép fehér, mint a Szürke.~Szóval Mák
60    II,   4|               a Szürke, aki olyan szép fehér, mint én vagyok.)~- Szófogadatlan,
61    II,   4|             Marikának, Imrus nevezetû, fehér bõrû, mint a vakart hal,
62    II,   4|                maga után, mind a kettõ fehér, mint a vászonzacskó, egy
63    II,   4|                 kis nyálpecsét marad a fehér kötényen. Olyan piros, mint
64    II,   4|    szociográfiáját, mert mindezt eddig fehér folt képviseli a magyar
65    II,   4|               a küszöbön, meg egy nagy fehér kuvasz. Nem a kutya mordul
66    II,   4|         holdacska, városi bérlet. Szép fehér homok, már annak, aki nemcsak
67    II,   4|               rozs bizony soványolta a fehér homokot, és a kukorica is
68    II,   4|            homok. Nem olyan istenverte fehér, mint az enyim.~- Ez ügön -
69    II,   4|             homokba. A maga húszholdas fehér homokját átíratta valakire,
70    II,   4|               be a hivatalos helyre. A fehér falka idegenül tévelygett
71    II,   4|                egyszer a prédikátornak fehér galamb szállt a vállára.
72    II,   4|         hallotta, hogy mit sugdosott a fehér galamb a szent ember szõrös
73    II,   4|              Kenyerek volnának, városi fehér cipók? Azokkal a szalonna