Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|            Le vele! - harsogott rá a szegedi nemzet haragja.~- Mi van
 2     I,   1|         szedegettem ki a föld alól a szegedi határban. Igen régi uraságoktól
 3     I,   1|           egész világon megbukott, a szegedi múzeum még mindig tudós
 4     I,   1|           kezdve.~Kutyúkorom alatt a szegedi újságíróskodásom inasesztendeit
 5     I,   1|              mikor bejött hozzám egy szegedi színmûvész, és megkérdezte
 6     I,   2|           egymást a hun király meg a szegedi nemzet. Még tán most is
 7     I,   2|             ágyához a parányi, piros szegedi papucsot, amelynek arany
 8     I,   2|          gyarapítottam Mátyás király szegedi barátkozásairól való ismereteimet,
 9     I,   2|           király bejön felejtkezni a szegedi városba, és három nap éli
10     I,   2|       Mátyásra egyszer ráestellett a szegedi határban, ahol nyulászni
11     I,   2|          soha be nem tette a lábát a szegedi városba, anélkül hogy egy-két
12     I,   2|             király a csizmaszárból a szegedi halbicskát.~Hozott is az
13     I,   2|             ablakon, hogy átgurult a szegedi határba.~Kótyon máig is
14     I,   2|            megvan, mégpedig nálunk a szegedi múzeumban, meg lehet nézni
15     I,   2|            Kis Kampóval is így van a szegedi történelem. Hun történeti
16     I,   2|              Kis Kampó mondai alak a szegedi népnél, valami táltosféle,
17     I,   2|              amilyent azóta se senki szegedi, de gondolom, nem is fog.
18     I,   2|             eddig nemigen éreztem ki szegedi észt az elmúlt kormányok
19     I,   2|              Arnold mellé kerüljön a szegedi Pantheonban - az egykori
20     I,   2|           Ipolyiban olvasott. Az élõ szegedi néphagyományból csak egy
21     I,   2|         árulta a keszeget petákért a szegedi piacon, a petákot pedig
22     I,   2|             esetét a török idõkben a szegedi vár parancsnokával, a Hóbajárt
23     I,   2|        papucssarokkal vertek agyon a szegedi menyecskék. (Hogy miért
24     I,   2|             se hóba soha nem járt. A szegedi várnak csak bégjei voltak,
25     I,   2|           rázta a tápéiakat, mikor a szegedi várból kengyelfutó érkezett
26     I,   2|            akit a törökök tettek meg szegedi bíróvá, amirõl írás van
27     I,   2|          híre-neve máig fönnmaradt a szegedi cigánysoron.~Mert szegedi
28     I,   2|            szegedi cigánysoron.~Mert szegedi cigány volt Csikaló, azt
29     I,   2|              hanem pipapucolásra.)~A szegedi veszedelem hírét meghallotta
30     I,   2|     javasolnám, küldjünk neki valami szegedi ritkaságot.~Ebben hamar
31     I,   2|       alkonyati felhõkben, akkorra a szegedi kisbíró is tüzet rakott
32     I,   2|              Furcsa természete van a szegedi lúdnak - mosolyodott el
33     I,   2|   esztendõvel ezelõtt a leggazdagabb szegedi ember valami Csirigán Spiridion
34     I,   2|        Maradt azonban a históriai út szegedi stációjáról olyan följegyzés
35     I,   2|         Névtelen szerzõje valamelyik szegedi piarista lehetett, aki annak
36     I,   2|             idején szemtanúja volt a szegedi látogatásnak, mégpedig jó
37     I,   2|           Most se nagyon sokadozik a szegedi nemzet a Tisza-parton, hát
38     I,   2|            novellaírója, késõbb elsõ szegedi tagja az Akadémiának. A
39     I,   2|         elülülõk” és „alelülülõk”.~A szegedi urak szívbõl megvivátozták
40     I,   2|        Ábrahám Jánost, a leghíresebb szegedi supert, aki se rajzolni,
41     I,   2|      Széchenyi a Jelenkorban, hogy a szegedi hajóács a maga készítette
42     I,   2|         kibeszélgette magát a gróf a szegedi polgárokkal, mindnyájukat
43     I,   2|         nádpálcával, amit valamelyik szegedi úr támasztott a hajó oldalához.~-
44     I,   2|            megint bent volt a hajó a szegedi Tiszán. A kikötõhelyen.
45     I,   2|        boldog volnék, ha azt az elsõ szegedi gõzhajózás emlékére megtartani
46     I,   2|            években országosan ismert szegedi név mind a kettõ, magisztrátusbeli
47     I,   2|             félõsek. Rózsa Sándortól szegedi hatósági embernek nincs
48     I,   2| faggyúvilágot, szemügyre vette a két szegedi urat. Nem erre a vidékre
49     I,   2|           karját.~- Szluha vagyok, a szegedi fõkapitány.~- Bánja a hóhér! -
50     I,   2|              a keresett tárgykörbõl, Szegedi bûnkrónika a címe, rajta
51     I,   2|       földjén, s ez juttatta õt is a szegedi Zwingerbe, ahol két esztendeig
52     I,   2|          vele, hogy õt szemelte ki a szegedi kormánybiztos adlátusának.
53     I,   2|         tisztességtudóan jött-ment a szegedi városban, szûzdohánnyal
54     I,   2| rablóvezérnek olyan úri barátja is a szegedi városban, akinek a házánál
55     I,   2|       tartani, Osztrovszky József, a szegedi kormánybiztos maga elé parancsolta
56     I,   2|             embert szállítottak be a szegedi várba, anélkül hogy egyik
57     I,   2|            agyon a villájában azok a szegedi menyecskék, akiket odahordatott,
58     I,   2|       jószántából zörgettek rajta. A szegedi Bastille jobban el volt
59     I,   2|          amit most kioksznak nevez a szegedi nemzet, csak nézze tovább
60     I,   2|    tarackokat süttetett el Laucsik a szegedi határban, az Öthalmon, olyanokat,
61     I,   2|             életét. Hogy megmentse a szegedi várost meg az Alföldet.~
62    II,   2|          nekivágott a világnak, de a szegedi hídon mégiscsak megállt
63    II,   2|            se szava, se kiállása nem szegedi formájú.~- Szegedi maga,
64    II,   2|      kiállása nem szegedi formájú.~- Szegedi maga, földi?~- Dehogyis,
65    II,   3|           nélkül, húsz kilométerre a szegedi várostul.~Nekem van hivatalos
66    II,   4|            Azt mind kint töltötted a szegedi tanyán, a csorvai kapitányságban.
67    II,   4|         lefelé a víz vitte a hajót a szegedi portékával, fölfelé meg
68    II,   4|          Közgazdasági Egyetem után a szegedi Rotary-Club azzal a megbízással,
69    II,   4|               csak a magyar irodalom szegedi kubikosa, s hiszem, ehhez
70    II,   4|         volna, miért kellett volna a szegedi egyetem égisze alatt megalakítani
71    II,   4|            szinte álló szedés volt a szegedi lapokban, az ivadékaira