Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|           Nem is bírtam egy hétnél tovább. Ahogy elhaladtak a házunk
 2     I,   1|      mindnyájunknak. Nem is bírták tovább az apámék nagycsütörtöknél.
 3     I,   1|        magában.~De azért Mártonnak tovább is csak úgy fénylett a szeme
 4     I,   1|       lenni minálunk...~Nem mondta tovább, elment a másik pásztába,
 5     I,   1|        azért, ha lett volna lelkem tovább nyaggatni a pragma cicával
 6     I,   1|             aztán rám nézett.~- Na tovább, ahogy következik!~- D...~-
 7     I,   1|        elhajította, mert nem bírta tovább.~Legalább a húgom így magyarázta
 8     I,   1|        villamosra, s ott bujdostam tovább a fejedelemmel.~Már Rodostóból
 9     I,   2|            fõbíró, s nem nyaggatta tovább a fiát, mert a fõbírók már
10     I,   2|           írva vagyon, hogy amikor tovább nyújtózott, mint ameddig
11     I,   2|      elnevették magukat. Ballagtak tovább, be a falu közepére, ahol
12     I,   2|       atyámfia, akármi jót - fûzte tovább a szót a király -, mert
13     I,   2|           mikor aztán én adogattam tovább õsapám bíráskodása történetét,
14     I,   2|          akkor ne is veszkõdj vele tovább - mosolyodott el Apaffy. -
15     I,   2|           azt okosan tetted - ment tovább a fejedelem.~Akkoriban valahol
16     I,   2|              Hánybeli? - nyaggatja tovább a tudományszomjas félszemû. -
17     I,   2|           szerencsétlenkedjék vele tovább.~De bizony már elkésett
18     I,   2|     szükség. Egyik a másiknak adná tovább a jeleket, s négy minutum
19     I,   2|           mert szipákolják - fûzte tovább a polémiát Helmetzy. - Az
20     I,   2|           is lehet beszélni.~Minél tovább beszélt Széchenyi, annál
21     I,   2|       kvártélyos huszár, aki mikor tovább marsol, megfordul a sarokról,
22     I,   2|     kétnapi útra. Hajnalban mennek tovább Szabadka felé.~- Hm, hátha
23     I,   2|          pipa, ösmeröm. Mondd csak tovább.~- Penecilus Tót János,
24     I,   2|       Penecilus Tót János, Makó.~- Tovább!~- Csábi Mátyás, Vásárhely.~-
25     I,   2|         szegedi nemzet, csak nézze tovább is áhítattal a csorba téglákat.
26     I,   2|          Sándor - barátságoskodott tovább Laucsik. - Nem vagyok én
27     I,   2|           az ángliusok - szaladtak tovább a kitanított pedinterek.
28     I,   2|         Szép nyugodtan magyarázott tovább.~- Mert tudod, fiam, az
29    II,   1|         Azok ijesztgették is, hogy tovább már ne menjen, mert ide
30    II,   1|         hajaszála se görbült. Mert tovább is megmaradt istenfélõ jó
31    II,   1| grandezzával az egyik -, nekünk...~Tovább azonban nem mondta, mert
32    II,   1|        semmi, sire, hallgassa csak tovább. Nekiállt a vén szamár a
33    II,   1|        nincs, matuska - furakodott tovább a cár -, hiszen engem várnak
34    II,   1|   tökéletességû keresztények pedig tovább nemesítették a tennessee-i
35    II,   1|            most már nem is olvasom tovább az újságot, míg olasz párját
36    II,   1|           virágcsata, lehet aludni tovább.~Lehetni lehet, de valami
37    II,   1|  viselkedne. Tódítottam is a bókot tovább.~- Kellemetlen volna, ha
38    II,   2|        Mátyásnak, hogy mondja csak tovább. Mi lett aztán abból, hogy
39    II,   2|           kettejük poharát, azután tovább adja a fiatalnak.~- Önts
40    II,   2|         már ez más háznál is. Hogy tovább ne menjünk, Lotharingiai
41    II,   2|         szigorú képe, s azzal ment tovább, idegen jószágot keresni
42    II,   2|         koffert kérem.~A képviselõ tovább játszotta az ijedtet. Hümmögött,
43    II,   2|             Én nem molesztálom önt tovább. Elhiszem, hogy nem visz
44    II,   3|                így pedig nem löhet tovább kitûrni ezt a röttenetösségöt.
45    II,   3|            ezt az életet nem lehet tovább kibírni.~A folyosón elpattyognak
46    II,   3|             De a Világ Pörölye még tovább is viszi a velem való kötözködést.
47    II,   3|          lompos bajuszok alatt, de tovább nincs a diéta. Mert ha már
48    II,   3|         csak úgy négyszemközt adta tovább. Hivataltársával, a pulival
49    II,   3|            érdeklõdéssel faggattam tovább Szirovicát a válság részleteirõl.~-
50    II,   3|       elõadásomat. Nem is állhatom tovább, megkérdezem tõle, mi tetszik
51    II,   3|     gránátszirmaik esõjét, s talán tovább is elandalogtam a virágzáporban,
52    II,   3|            a földjét felturkálják.~Tovább aztán nem is érdeklõdtem.
53    II,   3|         csak odajutottunk, sõt már tovább is hurcolkodtunk.~Ma délben
54    II,   3|         ebbül kihozni? Mondja csak tovább, Jakab bácsi!~- No mögálljon
55    II,   3|               Legyen ezen a helyen tovább is tenger, de most már ne
56    II,   3|       aranyrekesztékekben. A kakas tovább csípkedte õket, azzal az
57    II,   3|            találat.~Nem huzakodtam tovább Cuci Jánossal, a kislány
58    II,   3|        grifftermõ krumpliföldjébe. Tovább kellett mennünk egy faluval.
59    II,   4|        volt, és fantáziája nem ért tovább a talicskája kerekénél.
60    II,   4|          az Isten kezében van, s a tovább való átcsoportosításoknak
61    II,   4|            is veszélyben forog, ha tovább is buzgok az érdekében.
62    II,   4|      Marikája vagy te? - faggatták tovább a népek.~Erre már nem tehetett
63    II,   4|        ártatlan hajadon véletlenül tovább nem rúgja onnan, addig minálunk
64    II,   4|    negyvennyolc. De a névnél nincs tovább ez se. Mi volt az a negyvennyolc,
65    II,   4|             és nyugodtan csúszkált tovább a tõkék közt, mindössze
66    II,   4|           Csakhogy az ura nem volt tovább az övé másfél esztendõnél,
67    II,   4|         idején, mikor a téli isten tovább és irgalmatlanabbul uralkodott,
68    II,   4|            mögögye.~Azzal az ember tovább ment, az erdõ iránt, s az
69    II,   5|      évezredek óta minden nemzedék tovább rakja egy emelettel az emberiség
70    II,   5|       rémségei nagyobbak voltak és tovább tartottak. A komor hegytorlaszok,