Kötet,  Fejezet

 1     I,   2|          erre az a bolond Császár András, hogy adjam ki neki a garasból
 2     I,   2|         forrást is: Halvágó Dancs András mórahalmi célszörû szögény
 3     I,   2|    veregette meg az öreg Buzogány András szõrmók ábrázatát, pedig
 4     I,   2|      bokros szemöldökeit Buzogány András. De még az ujjaival is mutatta.~-
 5     I,   2|       bozont odaát.~Öreg Buzogány András megcsóválta a kócos üstökét,
 6     I,   2|        mint otthon a hajdúk?~Öreg András nagyot csapott a bõrnadrágos
 7     I,   2|    bokáját:~- Fölség, én Buzogány András vagyok, a Buzogány-fiúk
 8     I,   2|      nyelvén beszélt, de Buzogány András szedett össze kuruc korában
 9     I,   2|      összefogdosni.~Öreg Buzogány András pedig két marékra sodorván
10     I,   2|    mondjad.~- Tessék. Kesdy Szabó András, Majsa.~- Jó pipa, ösmeröm.
11     I,   2|       jóváhagyhatja, mint Kuna P. András.~Aztán volna még a kenés.
12     I,   2|         ért a gulyás.~- Hallod-e, András - kérdezi tõle a tiszttartó -,
13     I,   2|       napokban kimustráljuk õket.~András olyan hitetlenkedõ mosollyal
14     I,   2|          csak jól megnézzen kend, András, mert én is olyan vagyok.
15     I,   2|          No-no - rántott a vállán András. Errefelé úgy mondják ezt,
16     I,   2|      pedig ez annyit jelent, hogy András, amint visszaért a gulyához,
17    II,   2|     vitája. Az egyik nagyhatalom, András sógor nevezetû, azt állítja,
18    II,   2|       Kínáig is el lehetne menni, András nemigen formázza a nagy
19    II,   2|        könnyû megállapítani, hogy András szenvedelme a szalonna iránt
20    II,   2|    vonzalom. Hosszú, keszeg ember András, afféle szegény kertészember
21    II,   2|    tavaszi zápor. Leülök a lócára András sógor mellé, és leakasztom
22    II,   2|    kolbásszá nyomná az ártatlant. András sógor nem is állhatja meg
23    II,   2|         löhetött volna ûket adni.~András sógor felém vág a szeme
24    II,   2|          jelentett, hogy most már András fogja vérét ontani az emberi
25    II,   2|    kendtöknek a szomszédba mönni.~András sógor ádámcsutkája veszedelmesen
26    II,   2|          vetette szét a két lábát András. - Hát ez az egész? Hát
27    II,   2|        vele a csúffá tett csodát.~András pedig, ha támolyogva is,
28    II,   2|                                   András megcsalódik~A Tisza még
29    II,   2|           a boltba.~- Sütés lesz, András bácsi? - kérdezte a boltosné -
30    II,   2|           Isten, ne ijesztgessen, András bácsi!~András nem akart
31    II,   2|       ijesztgessen, András bácsi!~András nem akart ijesztgetni senkit.
32    II,   2|     fogadott is egy liter borban. András nem vegyeledett bele a disputába,
33    II,   2|           mint búcsúkor a jó ser.~András tudta, amit tudott. Nem
34    II,   2|        réten megindult a szántás, András szomszédjai is munkába fogtak,
35    II,   2|       sebesedõ vizet.~- Hát kend, András bácsi - köszönt oda egyik-másik
36    II,   2|            Egy háztetõt is látott András, annak kellett lenni, de
37    II,   2|        hozzá:~- Gyék kend velünk, András bácsi! Aszongyák, holnap
38    II,   2|         Nem ám! - kiáltott vissza András - mánis éri a víz a kötelet,
39    II,   2|          Ne te ne - csapkodta meg András az ostornyéllel -, hát lögyél
40    II,   2|           lehet, hogy az már csak András fülének a képzelõdése volt.
41    II,   2|           reggel már vízbe lépett András az ágyból. Csak bokáig ért,
42    II,   2|   õstemetõbõl moshatott ki a víz. András azonban töknek nézte a koponyát,
43    II,   2|      Virgonc feleletében az volt.~András lemászott a tetõrõl. A hónaljáig
44    II,   2|     szégyöntelen! - nyalábolta le András a kutyát, aztán leoldozta
45    II,   2|   vízibubák! - csodálkozott rájuk András. Andrásék így hívták a regattistákat.~-
46    II,   2|         ér semmit - rázta a fejét András. - Az is vízzé lössz.~A
47    II,   2|          víz.~- Be az - bólintott András - mindönüvé. Nem üsmerik
48    II,   4|       keresztet formázót - Hajnal András azt nem látta meg, ugyan
49    II,   4|         emelte föl a fejét Hajnal András, de nagyon büszkén. - Mög
50    II,   4|           hámot még ma.~Ha Hajnal András király lett volna, egy ezredet
51    II,   4|  háromesztendõs korára. De Hajnal András kubikos volt, és fantáziája
52    II,   4|       mondták a kubikosok. Hajnal András nem nyilvánított véleményt
53    II,   4|      szopós borjút. De ezt Hajnal András mindig jóvátette, mert az
54    II,   4| kétesztendös lett, akkorra Hajnal András ingatlant szerzett magának,
55    II,   4|          sokat volt otthon Hajnal András. Elköhögõsödött, a köhögés
56    II,   4|       eljajveszékeli nekem Hajnal András özvegye. Áldott békesség
57    II,   4|         noha a pusztabírónál Nagy András néven volt belajstromozva.~
58    II,   4|     városi temetõcsõsz volt ez az András, aki abból él, hogy rendben
59    II,   4|   kilépnek az élõk tartományából. András nem akart ujjat húzni a
60    II,   4|         mûvelkedés volt ugyan, de András nem érte be az Isten tetszésével,
61    II,   4|           mennyország. Igaz, hogy András nem tudott deákul imádkozni,
62    II,   4|   hétköznapló-ruhájára is kitûzte András, olyan becsben tartotta.~
63    II,   4|         neve a népek száján Lator András. De világért se rossz végbõl,
64    II,   4|             Hogy hívják a kutyát, András?~- Aminek tégöd.~A hivatalos
65    II,   4|     éretlen piszkébe harap, mikor András kimagyarázkodott, hogy nem
66    II,   4|     asszony, se gyerek.~III~Lator András bevezette Modolt a tisztaszobába,
67    II,   4|           A putrit? - mutatott ki András az ablakon. - Mit akarsz