Kötet,  Fejezet

 1     I,   2|      bazsarózsa.~- Hozta Isten a tekintetös urat, de régön láttuk erre
 2     I,   2|  Mindjárt leszúrok egy malacot a tekintetös úrnak. Mög a túróslepényt
 3     I,   2|          Muszáj itt éjszakázni a tekintetös úrnak.~- Nagyon nemszeretem
 4     I,   2|          embört. De mög ha fél a tekintetös úr, fejszével strázsálok
 5     I,   2|         uram. - Inkább én adok a tekintetös úrnak tizenkilenc forint
 6     I,   2|        vacsorát mög fogadja el a tekintetös úr kamatba.~Ilyen ember
 7     I,   2|        rá árnyékot.~- Mögyök én, tekintetös uram, hogyne mönnék - mondta
 8     I,   2|         a fejét.~- Ejnye-hejnye, tekintetös uram.~- No, mondom, ne uraztasd
 9     I,   2|        meg tõle.~- Nem is azért, tekintetös uram - nézett sunyítva a
10     I,   2| keresztet vetett.~- Isten õrizz, tekintetös uram. Hát mán a tekintetös
11     I,   2|       tekintetös uram. Hát mán a tekintetös úr is marhalopásra akarja
12     I,   2|       volt az, édös fiam?~- Úgy, tekintetös uram, hogy marhapásztor
13     I,   2|    hordtam egy hónapig a kékjit, tekintetös uram - mosolygott a betyár,
14     I,   2|     barátilag kérdözöm.~- Neköm, tekintetös úr? Nem segít neköm senki
15     I,   2|             Nem én vagyok ügyes, tekintetös uram, hanem azok a szamarak,
16     I,   2|         legutóbb is hogy jártam! Tekintetös úrnak mán csak elmondom,
17     I,   2|  elismerést.~- Jó kis bora van a tekintetös úrnak.~- Ne arról beszélj,
18     I,   2|     Azokat nem mondhatom én mög, tekintetös úr. Böcsület dolga az.~-
19     I,   2|         fejét.~- Hát mit tögyek, tekintetös uram?~- Igyál Jóska és beszélj.~-
20     I,   2|         a szívességöd.~- Én is a tekintetös úrét - nézett Jóska a tálba,
21     I,   2|      megint, Jóska?~- Mögkéröm a tekintetös urat, ne haragudjon, de
22     I,   2|         vagyunk mink olyanfélék, tekintetös úr. Ilyen borzasztóságot
23     I,   2|         a jó emberre.~- A Lócsik tekintetös úr keresteti kendöt.~- Nem
24     I,   2|        elé.~- Mit akar éntûlem a tekintetös úr?~- Majd megmondom Sándor,
25     I,   2|  legelõször.~- Pétöri dohány ez, tekintetös úr.~- Jól mondod, Sándor -
26     I,   2|       harapófogóval csipködtet a tekintetös úr - vont vállat Sándor,
27     I,   2|    nevette el magát.~- Azt mán a tekintetös úr dolga kisütni, mert a
28     I,   2|         úr dolga kisütni, mert a tekintetös úr azért húzi a lénungot.~-
29     I,   2|       asztalra.~- Kinek szánta a tekintetös úr? - rebbent meg a menyecske
30     I,   2|       jelentkezett Laucsiknál.~- Tekintetös úrnak alásan jelöntöm, möggyütt
31     I,   2|       bírót.~- Engödelmet kérök, tekintetös úr. De magának volt igaza.
32     I,   2|       sorsfordító végzést:~- No, tekintetös uram, mond-e esõt?~Laucsik,
33     I,   2|        egyet a tekintete.~- Hej, tekintetös úr, ha engöm ötvenegyben
34     I,   2|      vallatást.~- Ég-e mán Bécs, tekintetös uram?~Laucsik elszörnyedt
35     I,   2|  öntöttek.~- Azt pedig elhiheti, tekintetös úr, mert csak esztendeje
36     I,   2|       éjszaka.~- Hol vannak már, tekintetös úr?~- Kicsodák? - kérdezte
37     I,   2|    verejték.~- Idáig is elérnek, tekintetös úr?~- Hiszen ide igyekszenek,
38     I,   2|     elõlük Kikindára.~- Elmögy a tekintetös úr?~- El ám, Sándor, elmegyünk.
39     I,   2|       vannak mán ezök mustrálva, tekintetös úr! Aki hitványos van köztük,
40    II,   2|         királ gyerökei vannak. A tekintetös úr levelezi ûket, ugye?~-
41    II,   2|    elköszön.~- Istennek ajánlom, tekintetös úr. Én jót akartam.~- Möghiggye,
42    II,   3|    reggeli lapot.~- Adjon Isten, tekintetös úr. No, hogy mondja az újság?
43    II,   3|        Aztat pedig ne gondolja a tekintetös úr, hogy nini, tán ezért
44    II,   3|      felé.~- Szereti a virágot a tekintetös úr. Hát csak szeresse is,
45    II,   3|       nem ér több tavaszt. Hát a tekintetös úr merne-e fogadni? De elõre
46    II,   3|         a helytartójátul, hogy a tekintetös úr velembeli.~Vén szamár,
47    II,   3|        Nem vötte tán sértésnek a tekintetös úr? Hiszön csak afféle tréfabeszéd
48    II,   3|        az ásó, oszt azt mondta a tekintetös úr, hogy ne bántsuk, az
49    II,   3|    megpróbálom.~- Neköm se volt, tekintetös úr - mondta Mihály csöndesen.~-
50    II,   3|         egyezségünk?~- Egyet se, tekintetös úr. Mert nézze...~Nem mondhatom
51    II,   3|        iga után.~- Szórul szóra, tekintetös úr. Kész vagyok a törvény
52    II,   3|     szavát.~- Holtig szégyönlöm, tekintetös úr.~Meg kellett simogatni
53    II,   3|   Mihálynak.~- Nem jól gondolja, tekintetös uram. Möghiggye, nem a pézért
54    II,   3|             Ezzel kedvesködnék a tekintetös úrnak, ha mög nem veti -
55    II,   4|     hiszön nem veszelõdik az el, tekintetös úr, mert vigyáznak egymásra
56    II,   4|          még olyan fekete volt a tekintetös úr, mint a Bogár, most mög
57    II,   4|         nem gyüttünk olyan jóra, tekintetös úr! - Ezt csak súgva mondja
58    II,   4|      költõ, és mondja ijedten:~- Tekintetös úr, baj van.~- No?~- Möglépött
59    II,   4|          töreködtünk be magához, tekintetös úr?~- Majd megmondják kendtek.~-
60    II,   4|          Hát amíkrül legolcsóbb, tekintetös úr!~Ezeknek az együgyû ravaszságoknak
61    II,   4|     békát, ugyan mit akar vele a tekintetös úr? Mári tanyai eredés,