Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|             mikor már a tanító úr elõtt állt a jövevény. Mezítlábas,
 2     I,   1|  beszégyenkezett hozzájuk. De õvele nem állt szóba, csak a fõjegyzõ,
 3     I,   1|                emberben mindjárt talpra állt az étvágy, ha a piacra kipillantott.
 4     I,   1|                kötõzsebben.~A sor végén állt meg, a ruhásoknál. Kínálgatta
 5     I,   1|            aranyseprûje.~- Fercsikém! - állt oda a szûcs az ágy fejéhez,
 6     I,   1|            haragudtam érte, hogy háttal állt, míg alázatos elõterjesztésemet
 7     I,   2|                a tarisznyáját, s meg se állt, még a budai vár tövében
 8     I,   2|               most már csakugyan meg se állt addig, míg a várkapu ajtónállója
 9     I,   2|             parádéba öltözött hajdú ott állt az ajtóban három óra hosszáig
10     I,   2|                a történetírás szóba nem állt, és meg nem kérdezte tõlük: -
11     I,   2|         kerekedett, leereszkedõen szóba állt a szegény házigazdával is:~-
12     I,   2|  összecsattantotta a papucsát, s meg se állt Belgrádig. Ott laktak az
13     I,   2|             ezért igen nagy becsületben állt úgy az igazhitû keresztényeknél,
14     I,   2|               Latrán utca sarkán elejbe állt a Bócsa lakatos.~- Nini -
15     I,   2|                én is ott akarok lenni - állt elõ nyugodtan Móra Balázs.~
16     I,   2|            fejjel a bíró.~- Ördög van - állt fel a padkáról elszántan
17     I,   2|                 a zöld atillát.~Csikaló állt, mint a cövek, de a szívébe
18     I,   2|             elporzott vele, hogy meg se állt Kassáig. A két generális
19     I,   2|            nemzet akkor a nemes urakból állt. A parasztjobbágy nem számított,
20     I,   2|            megint a királyasszony elõtt állt.~- Megnézett magadnak enyém
21     I,   2|               leterítve, azon pedig ott állt körben-karikában a kilenc
22     I,   2|               Bécsbe. Mecénássága abban állt, hogy pipája volt neki,
23     I,   2|            Szegedet. A kerékház fedelén állt, s kezében az Osztrovszky-féle
24     I,   2|           magához, s egymás kezét fogva állt a két vezér a két sereg
25     I,   2|                 diskurzus csak annyiból állt, hogy „na, hogy megvagy?”.~
26     I,   2|                uram, egy tapodtat se! - állt a kocsi elé szétvetett karokkal
27     I,   2|               vasra veretlek.~Már akkor állt a perzekútor. Szúrt a szeme,
28     I,   2|                 zárt kapuja most nyitva állt, várták, s a Ráday hajdúja
29     I,   2|            irodalmilag kora színvonalán állt volna, s a Vadnyugat gyermekeire
30     I,   2|         köszönni is elfelejtett. Meg se állt az Istenhegyig, ott addig
31     I,   2|      szegényember-gyerekei!~- Mártony - állt ki estefelé a kisajtóba
32     I,   2|               szavazást. Akkora többség állt föl az államosítás mellett,
33     I,   2|           ijedtek meg, inkább még nekik állt feljebb. Micsoda beszéd
34    II,   1|         jótevõjének, ahány kartonlapból állt a pakli kártya.~Thibaut
35    II,   1|              parancsolták. Jobb oldalán állt Thibaut mester, és nagy
36    II,   1|                Thibaut mester pedig ott állt, húsz esztendejét visszanyervén
37    II,   1|            engem a kincsesházad, uram - állt fel büszkén a lovag. - Guzman
38    II,   1|            mikor a lányképû költõ elébe állt.~- Uram, mondd meg nekem,
39    II,   1|                    Ne tedd ezt, uram! - állt elébe a csárdás - mert ez
40    II,   1| töviskoronájukat és hét tõrüket.~Sokáig állt ott, és észre se vette,
41    II,   1|          öltözött, deresedõ polgárember állt elõtte.~- Kicsoda ön?~-
42    II,   1|                 szörnyeteg?~- Hogyan? - állt föl a gróf is. - Hát nem
43    II,   2|       udvarunkon?~Nem, csak a feleségem állt a spájz-ajtóban kisírt szemekkel,
44    II,   2|      vásárkapitány. - Valamikor másképp állt a rend. Ha a régi rend véletlenül
45    II,   2|     gondolkozott el, s már akkor ott is állt elõtte a nagybajuszú Vendel
46    II,   2|              meg többet.~Most, hogy ott állt a fia ágya mellett, szép
47    II,   2|            kisemmizték. Minden asztalon állt egy vadonatúj Altwien-váza,
48    II,   2|              szedtem.~- A várkertben? - állt meg a fõúr kezében a ceruza. -
49    II,   3|                 térképet. Mutatok, hogy állt ház, telek, porta, míg nem
50    II,   3|                kutyahitû emberben lábra állt az önbizalom. Megfrissült
51    II,   3|                rá senki. Lesunyt fejjel állt elém, és a markomba csúsztatta
52    II,   3|             csontja nem törhetett, mert állt egyenesen, mint a pecek.~-
53    II,   4|              mikor az özvegy asztalosné állt alája nagy jajszóval:~-
54    II,   4|                 ilyent.) Fehér kõangyal állt az ajtajában, olyan, mint
55    II,   4|             szent Isten, mi lehet ez? - állt meg a szívverése.~Nézte
56    II,   4|              abból hiszem, hogy arra se állt föl senki, mikor azt mondtam:~-
57    II,   4|               asszony fölugrott, és úgy állt az ablak elé, hogy ne lehessen
58    II,   4|                volt, a komenistákhoz se állt be, s erre a bíró úr, az
59    II,   4|                  Az iskolaszolga elõ is állt, s mint afféle városi ember,
60    II,   4|          adogatott le mindent, az ember állt a létrán, Valér legalul
61    II,   4|                 magát vele, akkor odább állt. Julis nem sokba vette volna,