Kötet,  Fejezet

 1     I,   2|  beszélgettek a leveles kapukban. A fejedelem délceg alakján mindjárt
 2     I,   2|             ez? - toppant közéjük a fejedelem a gyémánttal. - Úgy nézzetek
 3     I,   2|             és rémületében, mikor a fejedelem odafordult hozzá:~- Megjelentheti
 4     I,   2|         urak jókedvét úgy elvágta a fejedelem a pályázati hirdetményével,
 5     I,   2|           urak - nevette el magát a fejedelem -, nem diéta ez, hogy itt
 6     I,   2|             te bolond? - nevetett a fejedelem is.~- Mert az nem lehet
 7     I,   2|           konyítok - bizonyította a fejedelem is.~- Sose tagadd, komám -
 8     I,   2|           meg akartál doktorolni.~A fejedelem elnevette magát, s olyan
 9     I,   2|       horgas inú, de azért a jámbor fejedelem nemigen örült meg neki.~-
10     I,   2|      bukfencet vetett, és ráesett a fejedelem csizmájára. Ott aztán úgy
11     I,   2|             volna magát kelletni.~A fejedelem most már jobbkedvûen veregette
12     I,   2|           urak? - fordult nevetve a fejedelem a tanácsosaihoz. - Melyiktek
13     I,   2|          hasított fülû szerecsen?~A fejedelem maga egész komolyan hitelt
14     I,   2|              intette el maga elõl a fejedelem.~Az udvarnak ilyenformán
15     I,   2|     agártanácsosnak.~Amire a jámbor fejedelem mindig filozófi nyugalommal
16     I,   2|             reggel alig lépett be a fejedelem a tanácsházba, mindjárt
17     I,   2|          ugrott hátra megdöbbenve a fejedelem. Az apród tisztességtudó
18     I,   2|         ugrott neki a gazdájának. A fejedelem egyik sarokból a másikba
19     I,   2|         kapott két nagy nyúlfület a fejedelem henyedolmányának hátáról. (
20     I,   2|            a Berzenczey-fiú tûzte a fejedelem köntösére, s most lesütött
21     I,   2|        szemmel várta a büntetést. A fejedelem azonban nem haragudott meg,
22     I,   2|       Legtöbbet pedig maga a jámbor fejedelem hallgatott. Legföljebb azt
23     I,   2|            ember - szólította meg a fejedelem -, no, mire végzed?~- Fogadj
24     I,   2|    hûvösében, egyszer csak elõhúz a fejedelem a tarisznyájából egy kristálykulacsot,
25     I,   2|          Apaffy -, de azt hiszem, a fejedelem is meg van elégedve énvelem.
26     I,   2|            háznál, csak én volnék a fejedelem!~Bosszankodott is, mulatott
27     I,   2|     Bosszankodott is, mulatott is a fejedelem a beszéden, és nagyon örült
28     I,   2|             favágó visszafordult, a fejedelem pedig fölkocogott a várba.
29     I,   2|             ember! - bizonyította a fejedelem. - Máskülönben favágó odalent
30     I,   2|        tudna olvasni.~De már erre a fejedelem is kilépett a nagy szárnyas
31     I,   2|            fordult oda hozzá:~- No, fejedelem uram, most már kelmed is
32     I,   2|             is mindjárt a táborba a fejedelem elé.~Csikalónak egyszerre
33     I,   2|    Szaladjváron sülettem, naccságos fejedelem - pislogott sebesen Csikaló.~-
34     I,   2|               mondta barátságosan a fejedelem, s kiadta a parancsolatot,
35     I,   2|            elül harap, hátul rúg.~A fejedelem egyre jobban mulatott a
36     I,   2|              De alig fogott bele, a fejedelem megint elnevette magát,
37     I,   2|       cigány legelõször megszegte a fejedelem parancsát. Halkan elõszedte
38     I,   2|             gyanakodott rá senki.~A fejedelem azonban, mikor egyszer megint
39     I,   2|       okosan tetted - ment tovább a fejedelem.~Akkoriban valahol a Mátra
40     I,   2|            fáradt hadi nép.~Mikor a fejedelem sátrában is kialudt a mécses,
41     I,   2|             az anyjuk ölében. Még a fejedelem sátrai elõtt is horkoltak
42     I,   2|             bekiáltott:~- Naccságos fejedelem, jönnek a labancsok!~Meg
43     I,   2|         labancsok!~Meg se moccant a fejedelem se.~- No dádé, soruls most,
44     I,   2|          Haza kívánja kegyelmedet a fejedelem. Harminc labanc foglyot
45     I,   2|         üzenje meg generális uram a fejedelem õnagyságának is.~Ettõl fogva
46     I,   2| Marmara-tengerbõl, és rápiroslott a fejedelem fáradtan lecsüggesztett
47     I,   2|            az ajtó, és megszólalt a fejedelem. A háborgó vizek fölött
48     I,   2|           erõt kellett azon venni a fejedelem kedvéért, akitõl zokszót
49     I,   2|             elnézte a négy öreget a fejedelem mellett. Úgy elduruzsolgattak
50     I,   2|           se kívánkozik meghalni.~A fejedelem, aki eddig hallgatagon merengett
51     I,   2|             itt a fülemüle.~Ezzel a fejedelem meghajtotta a fejét, és
52     I,   2|      mérgeskedett Jávorka - de ha a fejedelem azt kívánja?~Sibrik az öklével
53     I,   2|             a nagy esziért tartja a fejedelem õnagysága.~- No én csak
54     I,   2|            volt az egész udvar, s a fejedelem csak úgy reggeli patyolatban
55     I,   2|            hajkurászást - intette a fejedelem. - Meg úgyse fogod, s ha
56     I,   2|            a deák meg se moccant, a fejedelem rányitotta az ajtót.~- Hé,
57     I,   2|           nem is volt a szobában.~A fejedelem mindig tiszta életû ember
58     I,   2|           ott hallgatott el, ahol a fejedelem megállt keresztet vetni,
59    II,   4|          járhatott volna a felséges fejedelem. Egy öregebb gazdát megkérdeztem,