Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|            De soha anélkül haza nem jött, hogy legalább egy kis nemzetiszínû
 2     I,   1| emberismeretem. Nem az aranykrajcár jött. Az apám jött, egy frissen
 3     I,   1|          aranykrajcár jött. Az apám jött, egy frissen hasított szíjostorral.~-
 4     I,   1|             ajtón a szél sebesebben jött lefelé, mint ahogy én fölfelé
 5     I,   1|           elment, de visszafelé úgy jött, mint a jeges esõ.~- Tyû,
 6     I,   1|         lator.~De hiába vártuk, nem jött, se azon a héten, se a rákövetkezõkön.
 7     I,   1|       borotválta az állát. De aztán jött a hatvanhét, Deák fönt járt
 8     I,   1|            fejlõdésérõl.~Most aztán jött a nagyágyú. A sajtó útján
 9     I,   1|            halászlére. Le ugyan nem jött, de mikor esztendõ múltán
10     I,   2|       kurjongatásra. A katona dühbe jött, s kantárszáron vezetve
11     I,   2|          második, harmadik felhõ is jött az erdõ felõl, s az utolsó
12     I,   2|             sem vezették, mikor már jött Dória generális csörgetve
13     I,   2|     könyökölte Sibriket:~- Helyedbe jött a kakukk, Miklós, nem próbálod
14     I,   2|            az ember meg siket.~Most jött a legnehezebb, a harmadik
15     I,   2|            a palatinus.~- Vissza? - jött zavarba a feltaláló. - Természetesen
16     I,   2|       feljönni Szegedre. De hát nem jött, akárhogy várták, és így
17     I,   2|    honvédtiszt. Ide ugyan jó helyre jött. Errõl a nádrengeteg közé
18     I,   2|      eltemették volna, aki miközénk jött lakni.~Éppen ezért választotta
19     I,   2|         jön-e már a mi mesemondónk? Jött is, de most nem volt neki
20     I,   2|             A másik pillanatban már jött is kifelé. Nem is jött,
21     I,   2|          már jött is kifelé. Nem is jött, hanem röpült. A kardos,
22     I,   2|         uram is kotyogós butellával jött pálinkás jóreggelt kívánni,
23     I,   2|           hiszen még ez a messzirõl jött bíró is fölszabadította
24     I,   2|             én kendtül, hogy honnan jött kend ide énelébem?~- Hát
25     I,   2|          emberrel, aki nem hazulról jött.~Szomorúan lógatta a fejét
26     I,   2|            ötletének, de csak akkor jött meg igazán a jókedve, mikor
27     I,   2|        bizony meg se néztem, honnan jött. De a címszalag itt van
28     I,   2|        közös pénzügyminisztériumból jött ez. Thallóczy Lajos õnagyméltósága
29     I,   2|             Azt mondja ez a férfiú, jött valami csomag a télen Bécsbõl.~-
30     I,   2|       rettenetes tetrakontaoktaéder jött! A negyvennyolclapú, a hetvenélû,
31     I,   2|             meg lehet érteni. El is jött a tudományát kipróbálni
32    II,   1|          vendég a templom tetejérõl jött, akkor nem lehet pokolszaga.~-
33    II,   1|         vagy olyan ritka hangulatba jött, hogy elnézte házuknál a „
34    II,   1|         Párizsba, s rögtön tisztába jött vele, hogy ezen a napon
35    II,   1|             látnivaló, hogy még nem jött ki a háborús gyakorlatból.
36    II,   1|         pedig a nyolcadik emeletrõl jött, a hang.~- Mit szólsz hozzám,
37    II,   2|          órája, de a mester még nem jött vissza. Pedig már háromszor
38    II,   2|           Mit tudom én? Erõszakosan jött be a tanyába.~Tóni, noha
39    II,   2|            végrehajtót várta, de az jött meg. Sok zenebonás szegényember
40    II,   2|           hazahozni. Nagy táskákkal jött ugyan, de persze a kincseket
41    II,   3|            el úgy, hogy még máig se jött vissza - azonban ez részben
42    II,   3|           már volt valami a szívbõl jött káromkodásból. További fejleményeknek,
43    II,   3|            mûhelyembe. Másodmagával jött, egy vékonyképû fiatalemberrel.
44    II,   4|        ajtót? A puli elhallgat, nem jött senki. Matyikának le-lecsukódik
45    II,   4|           kapott a faluházára. Írás jött a városból, hogy vegyék
46    II,   4|       kopogását mindig füleltem, ha jött, ha ment.~Egy hét múlva
47    II,   4|          most is. Az új sírok felõl jött a vakogás, ahol a tavaly
48    II,   4|      ezelõtt azonban, mikor divatba jött a „kultúrfölény”, Rubinek
49    II,   4|            mert ott mint „messzirõl jött ember” beszélhettem. Ebben
50    II,   4|         bortól elütik. Arra még nem jött rá, hogy az életbõl is ilyenkor
51    II,   4|       kellett várni. Az pedig akkor jött meg, mikor az eperpálinkát
52    II,   4|       lehetett mindig, mert parancs jött a felsõbbségtõl, hogy a
53    II,   4|     befejezte a maga aratását, most jött az övéké. Félig-meddig hivatalos