Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|   ötödfélesztendõs, és már körül tudtam bukfencezni a pernyésgödröt,
 2     I,   1|       persze még akkor semmit se tudtam, hogy minden államnak támasza
 3     I,   1|          tisztább fogalmam volt. Tudtam, hogy ha akart volna, legalább
 4     I,   1|       ajtókilinccsel csak úgy el tudtam beszélgetni, mint a mozsártörõvel.
 5     I,   1|        kint a tetõn, és mindjárt tudtam is, mi baja szegény macskabagolynak.
 6     I,   1|        ez volt a legkönnyebb. Le tudtam írni a számmal is: csak
 7     I,   1| közszereplés terére, s azért nem tudtam róla többet elmozdulni.
 8     I,   1|          hogy se bût, se bát nem tudtam mondani. Se akkor, se azután
 9     I,   1|      azután soha többet Akárhogy tudtam a leckét, ki nem tudtam
10     I,   1|          tudtam a leckét, ki nem tudtam a számat nyitni, mikor fölálltam.
11     I,   1|      féltem már a feleléstõl se. Tudtam, hogy bátorságot ad a ködmön.~
12     I,   1|      három veres ördög... Azt se tudtam, melyikhez kapjak elõször
13     I,   1|          csak szeptember elsején tudtam meg. „A fehér kezek napján.”~
14     I,   1| szegénységi bizonyítvány.~Azt se tudtam addig, hogy nekünk birtokunk
15     I,   1|   ötvenhárom krajcárt.~Ezt akkor tudtam meg, mikor az apám lejött,
16     I,   1|        nagyot a szívem. Mert már tudtam, mi lesz a következõ kérdés.~-
17     I,   1|     csizmadiainasnak adnánk?~Nem tudtam szólni. Csak a fejem ráztam.
18     I,   1|    csizmadiák elõtt? Én csak azt tudtam, hogy a csizmadia-inasok
19     I,   1|          nevét meg csak létráról tudtam volna kimondani. Hát csak
20     I,   1|   tûzpiszkáló. Nagydeák-koromban tudtam meg, hogy hajsütõvas volt,
21     I,   1|       Fusson ki a két szemem, ha tudtam. No, most már mindegy, majd
22     I,   1|      akkor kezdõdött. Szólni nem tudtam, csak intettem nekik, hogy
23     I,   1|       volt, s csak két hét múlva tudtam meg, mekkora tüzet gyújtottam
24     I,   1|     megakadtam egy-egy szón, nem tudtam elolvasni a saját írásomat,
25     I,   2|         Én pedig még egyebet nem tudtam kivehetni a földbõl egy
26     I,   2|   sietett letenni a hegedûjét.~- Tudtam, hogy ettõl kihull a fogatok -
27     I,   2|      Kesik Jani, egyebet már nem tudtam neki adni.~Savanyú képet
28     I,   2|        hozni. Én semmi esetre se tudtam okosabb választ adni, mint
29     I,   2|       hibás. Hiszen eddig azt se tudtam, hogy K. Szabó Ambrus úr
30     I,   2|       g-vel.) Én ugyan zs-vel se tudtam volna, mi az, de így is
31     I,   2|      arról jobb nem is beszélni. Tudtam, hogy egy szó se jelenik
32    II,   1|          barátom, csak címet nem tudtam neki adni, pedig ez azzal
33    II,   1|         meg egy percre, hogy nem tudtam, minek szólítsam a tornyot.
34    II,   1|        valamennyi harangja, alig tudtam tõlük szót érteni.~- Látod,
35    II,   2|        szerint a nevét se nagyon tudtam a hercegnek. Csak azt hallottam
36    II,   3|   jelönlétbe semmi se”.~Mindjárt tudtam, hogy az ötömösi honfiak
37    II,   3|          istenfiának, de mán nem tudtam kitûrni, amit a szegénységnek
38    II,   3|    homokos mezõkön, de ehhez nem tudtam hozzáférni. Bent pipált
39    II,   3|           Hé, Imre, ide gyertök! Tudtam, hogy ez lössz belüle! Bántik
40    II,   3|          meg se moccantam, pedig tudtam, hogy a hosszú szedelõdzésük
41    II,   3|         a napszámbankókat.~- Nem tudtam kiegyenlíteni a napszámbéli
42    II,   3|          szokott tenni. Most már tudtam, hogy azért van lázam, mert
43    II,   3|         közénk littyent a szüle. Tudtam, hogy nem lehet más a kis
44    II,   4|          szobrász leszek. Azt se tudtam, mi az a szobrász. Sok mindenféle
45    II,   4|  szövõszék körül, s óraszámra el tudtam hallgatni a kattogását.
46    II,   4|     nélkül mondtam, mert nemigen tudtam még, mi az a halál, a mi
47    II,   4|    nyomorúság volt, de akkor nem tudtam. Örültem annak, hogy az
48    II,   4|    egymást egy kicsit.~Már akkor tudtam rettegni a haláltól, és
49    II,   4|          tetején. (Még akkor nem tudtam, hogy kriptának hívják az
50    II,   4|      Meglepett a dolog, mert úgy tudtam, hogy az ántikrisztus vagy
51    II,   4|         minden jóban dúskál. Nem tudtam, hogy a vadhagyma is a világ
52    II,   4|        vóna önni, mással mög nem tudtam tartani. Hát, mondok, mit