| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] medvecukrot 2 medvék 1 medvének 1 meg 1526 még 1048 meg-megcirógatta 1 meg-megrándul 1 | Frequency [« »] 1845 de 1701 volt 1555 csak 1526 meg 1476 egy 1421 s 1396 azt | Móra Ferenc Tápéi furfangosok IntraText - Concordances meg |
Kötet, Fejezet
1 I, 1| vizet, és csak akkor szólalt meg, mikor pipára gyújtott. 2 I, 1| hordott a füle mellett, meg egy bakter, aki vitte utána 3 I, 1| íveket és a tintásüveget. No meg az is a bakter tisztje volt, 4 I, 1| kutyákat, akik minden házban meg akarták harapni az írnok 5 I, 1| Más baj van itt - szólalt meg bennem a lelkiismeret. - 6 I, 1| tekintete mindig õrajta pihent meg, ha galambepéjét fölkavarta 7 I, 1| a kincset az atilláról. Meg kell vallanom, hogy a bûntudat 8 I, 1| csakugyan azzal örvendeztetett meg édesanyám:~- No cselédem, 9 I, 1| megszedtem a malackának, én magam meg teleraktam a zsebemet szép 10 I, 1| vacsorácskám.~Gazdag Dobákné igen meg volt elégedve a munkámmal. 11 I, 1| Édesanyám azonban nem örült meg a kenyérnek. Inkább sírva 12 I, 1| ilyen nehezemre.)~Anyám meg azon erõsködött, hogy õ 13 I, 1| Mégpedig bundás gombócot. (Az meg a hajába fõtt krumplinak 14 I, 1| tudod mit? - törülgette meg anyám a szemét - eltesszük 15 I, 1| az embernek, nem fekszi meg a gyomrát. Csak hajnalban 16 I, 1| szõlõbõl. Vígan csóválta meg a tarisznyáját:~- No Ferkó, 17 I, 1| pénzen, amiért nem dolgozott meg az ember, úgy sincs isten 18 I, 1| pendült a második.~- Ezt meg azért adom, hogy most már 19 I, 1| már ne fújjad!~Így bukott meg öt perc alatt az apám puritán 20 I, 1| tartozik. Azokról azonban meg kell állapítanom, hogy nem 21 I, 1| Hogy tanultam meg írni?~A napsütéses hosszú 22 I, 1| hasába, aki elnyelte Jancsit meg Juliskát.~Édes szülém aggodalmasan 23 I, 1| szülém aggodalmasan csóválta meg a fejét, és panaszosan fordult 24 I, 1| volt, aki föladja neki, le meg nem szaladhatott érte, mert 25 I, 1| írástudó nem vált belõle. Meg lehetett tanulni minden 26 I, 1| hogy majd megszólal. Aztán meg Messzi Gyurka mesélt nekem 27 I, 1| Persze a Küsmödi kincsei meg nem menthettek volna engem 28 I, 1| iskolamûhelyétõl, ha drága jó édesanyám meg nem ment. De õ az ölébe 29 I, 1| is megtalálhatja. Aztán meg annyit én is tudok, mint 30 I, 1| kígyóbetût elõször mutatta meg nekem.~ 31 I, 1| alkalomnál. A legtöbbnél meg az volt a baj, hogy az ijedtségtõl 32 I, 1| halkabbra vettem a szót - meg a Bakteroktól.~Megnyugtattak, 33 I, 1| volt benne, mint a mondsza meg a jövel, s ezekkel ríkattam 34 I, 1| jövel, s ezekkel ríkattam meg legjobban a Daru utcai nemzetet 35 I, 1| mond, amit maga sem ért meg.~Minden program szerint 36 I, 1| könnyem, mert az orromat meg az államat harapdosta a 37 I, 1| rám. Egészen másért akadt meg rajtam a Honthy Berta kisasszony 38 I, 1| Jézus nevében, de azt elõbb meg kell szolgálni. Szerencsére, 39 I, 1| sokáig álltam ott, mert meg kellett várni, amíg a polgármester 40 I, 1| nem hallod? - rántotta meg a tanító úr mosolyogva a 41 I, 1| eltûnõdtek a templomtéren, meg a világi dolgok változandóságán. 42 I, 1| ugrált be, ha a Bodri kutya meg akarta szabni a bundáját.~ 43 I, 1| addig fúrt-faragott, míg meg nem volt a pad. Egyik végén 44 I, 1| a nagy munkába úgy, hogy meg se hallottuk a kopogtatást 45 I, 1| tanító úr. - Telepedjél meg a kuckóban. Ott lesz csak 46 I, 1| álljatok fel! Tiszteljétek meg vele ezt a kis pajtástokat 47 I, 1| kenyeret. Fiaim, becsüljétek meg ezt a kis hõst! Melyiktek 48 I, 1| magát. Engem fogtak be, meg egy másik szegény gyereket, 49 I, 1| érhetett a nyomunkba aztán. Meg se álltunk az ötödik fordulóig, 50 I, 1| fejét, mint egy igazi ló. Meg is kérdezte tõle a kisebb 51 I, 1| Gyuri nevetve csördítette meg fejünk fölött a pántlikás 52 I, 1| csizmákat a piacra, Jánoska meg eladta a labdáját meg a 53 I, 1| Jánoska meg eladta a labdáját meg a márvány golyóját meg a 54 I, 1| labdáját meg a márvány golyóját meg a bicskáját a molnárinasnak.~ 55 I, 1| elhúzom a kis erdõig, õ meg engem vissza. Jaj, istenem, 56 I, 1| Jánoska rám nézett, én meg õrá. Elõhúzta a sarokból 57 I, 1| fakadtam.~Pedig piros szára meg réznyaka volt életem jövendõbeli 58 I, 1| ötödik fizetési osztály felel meg neki.~Bukfencet vetettem 59 I, 1| hiába kértem, nem nézte meg a dinnyémet.~- Nem akarom 60 I, 1| hajának.~- Hohó - kapta meg a kezem az apám -, hát hogy 61 I, 1| könyvet vegyünk, édesapám.~Meg is vettük az Istenfélõ Genovéva 62 I, 1| a jeges esõ.~- Tyû, olló meg a cérna! - ráncolta össze 63 I, 1| prémgallérja is, míg a moly meg nem ette! Meg volt ez festve 64 I, 1| míg a moly meg nem ette! Meg volt ez festve szép sárgára, 65 I, 1| jobban se kellett. De még meg is gyömöszöltem a nagy mihasznát:~- 66 I, 1| leforrázott farkas. Engem meg úgy vettek körül a többiek, 67 I, 1| milyen kicsiségeken fordul meg az ember sorsa. Az enyém 68 I, 1| sorsa. Az enyém azon fordult meg, hogy a jó Isten füleimet 69 I, 1| véleménye a bútoriparnak is, meg az élelmezési iparnak is. 70 I, 1| tudomány.~Szegény szülém nagyon meg volt illetõdve ennyi tudomány 71 I, 1| reám is bízta a boltot. Õ meg kiment varjút lõni a szérûskertbe, 72 I, 1| Sziklához láncolt Gergely, meg az Istenfélõ Gyenovéva, 73 I, 1| az Istenfélõ Gyenovéva, meg Hirpin herceg, vagy a fehér 74 I, 1| varázstükör és Koplaló Mátyás, meg a három veres ördög... Azt 75 I, 1| könyv, új ruha! - veregette meg Péter-Pálkor az édesapám 76 I, 1| hazajáró szégyen pirította meg a képemet. Elsõ gimnazista 77 I, 1| és aggóskodva csóválta meg a fejét:~- Mi lesz belõled, 78 I, 1| a te eszed már sose érik meg?~No, másodikos gimnazista 79 I, 1| beleértve az Énekek énekét is, meg az apokalipszist is, és 80 I, 1| Ez szép fametszetben volt meg a bibliában.) A Daru utcában 81 I, 1| tavalyi porciót. Tíz pengõt meg kölcsönadsz nekem, abból 82 I, 1| csináltatunk az öregapádék sírjára, meg veszünk két malackát. Te 83 I, 1| nem láttam sírni. Minálunk meg különösen nem. A mi fajtánknak 84 I, 1| megtanultam.~Csak most sejtettem meg, hogy itt valami nagy baj 85 I, 1| szeptember elsején tudtam meg. „A fehér kezek napján.”~ 86 I, 1| szoknyájukba. Nem ijednek meg még a tekintetes uraktól 87 I, 1| vászonzacskóban - ütögette meg a léniával az ijedt, fehér 88 I, 1| szokta hozni, de az süket, meg a Csajka végrehajtó urat, 89 I, 1| sánta ember, azt szólítsuk meg. Délelõtt csak az egyik 90 I, 1| könnyen megismerhetjük.~Meg hát, meg is ismertük úgy 91 I, 1| megismerhetjük.~Meg hát, meg is ismertük úgy két óra 92 I, 1| jókedve volt, mindenáron meg akarta csókolni édesanyámat, 93 I, 1| kedvéért jegyzem föl. Tudják meg, hogy a híresség nem velem 94 I, 1| jeles kis életem nem ért meg senkinek hat forint ötvenhárom 95 I, 1| krajcárt.~Ezt akkor tudtam meg, mikor az apám lejött, és 96 I, 1| kezemet. Csak akkor szólalt meg, mikor a piacon a csizmadiasátrak 97 I, 1| mi minden pálya nyílik meg öreg koromra a csizmadiák 98 I, 1| roskadt volt egy kicsit, meg a zsindely is lekéredzett 99 I, 1| kint mosott a kútnál, én meg ültem a lábánál a teknõ 100 I, 1| vetélytársam a másodikban. Meg is szólalt a provokálásra:~- 101 I, 1| az öreg Matóknénak.~Arra meg már Kesik bácsi meg nem 102 I, 1| Arra meg már Kesik bácsi meg nem állhatta, hogy a cipókaréjra 103 I, 1| még az öreg Vízhányóné is meg akart bennünket ajándékozni, 104 I, 1| adnátok egy-két garast, meg egy ezüst húszast, úgy megtréfálnám 105 I, 1| a deák abban se találta meg, amit keresett.~- Nem ér 106 I, 1| a két garast, a húszast meg a markába szorította, s 107 I, 1| vágta hozzá.~Cintulának meg egyéb se kellett. Felkapta 108 I, 1| kellett, a keresztapám nevét meg csak létráról tudtam volna 109 I, 1| No most már azt mondd meg, legénykém, miben szeret 110 I, 1| katekizmusában a második kérdés.~Ha meg akartam kapni a cukorból 111 I, 1| teszik le a koronájukat meg a kormánypálcájukat, õ se 112 I, 1| kormánypálcájukat, õ se vált meg soha a sapkától meg a szõlõmetszõkéstõl. 113 I, 1| vált meg soha a sapkától meg a szõlõmetszõkéstõl. Azt 114 I, 1| Nagydeák-koromban tudtam meg, hogy hajsütõvas volt, de 115 I, 1| szõre-szálán. Hónapok múlva találta meg édesapám a Messzi keresztapám 116 I, 1| lehetett kinyitni a rozsdától, meg az istállóajtóról a kallantyú, 117 I, 1| bizonyos malacka körül, amelyik meg is nyúlt, ki is gömbölyödött 118 I, 1| meglátod, lelkecském - fogta meg a kezemet, és lekerült velem 119 I, 1| az indokolást:~- Tanuld meg, kisfiam, az ember sose 120 I, 1| gangosan, Márton? - szólította meg pipaszárvégrül.~- Ide a 121 I, 1| Mártonon, és így nem feddhette meg azokkal a szép szavakkal, 122 I, 1| soha az életben nem átkozta meg senki, õ csak Isten rendelésébõl 123 I, 1| csak a sarokról kukucskálta meg a rongypiacot. De aztán 124 I, 1| Anyjuk - környékezte meg a feleségét -, mit szólnál 125 I, 1| Mártonnak. Nemcsak a ruhákat meg a gombokat adta el, hanem 126 I, 1| Lajos képe volt kifaragva, meg az „Éljen a negyvennyolc”. 127 I, 1| miképpen kereszteltetett meg Krisztus urunk a Jordán 128 I, 1| kötõzsebben.~A sor végén állt meg, a ruhásoknál. Kínálgatta 129 I, 1| Nem vélek rá - játszotta meg magát Mári néni a kereskedelem 130 I, 1| nem hagyták Holló Lajost, meg a negyvennyolcat, s még 131 I, 1| akkor a horpadásokat is meg lehet neki bocsátani. Sõt, 132 I, 1| bocsátani. Sõt, azok adják meg a becsét.~- Hm. Én úgy nézem, 133 I, 1| magának, Márton - állította meg a szûcsöt.~- Á, hova gondol 134 I, 1| gyereknek. Úri kalappal lepem meg, mondtam az anyjának. Helybenhagyta, 135 I, 1| ágyban érjem. Ezt lássa meg elõször, ha a szemit kinyitja 136 I, 1| csókolni az öreg embernek, meg az öreg asszonynak. Már 137 I, 1| leszel, mint én, akkor érted meg a tanulságát:~- Akkor szeretnek 138 I, 1| cserebogárnak, lecsípte a lábait, meg a kemény szárnyfedõit s 139 I, 1| egyetemeken végzett, s ott szokta meg a cserebogarászást. Azt 140 I, 1| megfagyott a vér. Most értettem meg elõször, mi az a rejtelmes 141 I, 1| mellénye alját rántotta meg a birokra készülõ ifjú férfiak 142 I, 1| üljön az én helyemre, én meg ideülök a maga helyére. 143 I, 1| gyakorlatom. Azért kértem meg magát erre a kis szívességre. 144 I, 1| megmondta. Fõjegyzõ itt, meg itt, ebben a vármegyében.~ 145 I, 1| Hitetlenkedõ mosollyal csóváltam meg a fejemet.~- Ne mondja, 146 I, 1| kisgyerekkorunkban, ha esõt meg szelet játszottunk. Menjen 147 I, 1| Nem lehet? - döbbentem meg. - Hát mért nem lehet?~- 148 I, 1| elhatározásomat nem ellenezte meg senki, hiszen az csak hasznára 149 I, 1| Miért te? - döbbentem meg.~- Azért, mert a tanár úr 150 I, 1| szabják a mérleget. Sõt azt is meg kell vallanom, hogy azok 151 I, 1| és aggodalmasan csóválta meg a fejét, mert vékonyallotta. 152 I, 1| vizsga, az inasiskolában meg van. Úgy kívánja a törvény, 153 I, 1| a szó köztünk maradjon, meg is érdemeltük. Ha Ali babát 154 I, 1| gyerek vagy - veregettem meg a fiú ragadós képét.~- Szamár 155 I, 1| láttára.~- Tanár úr, engedje meg, hogy elragadtatásomnak 156 I, 1| maga fejfájával jelenik meg a Jozsafát völgyében. Márpedig 157 I, 1| akkor igen, de magáért meg nem tenné.~Így aztán csak 158 I, 1| kardot faragnak, a papéra meg imádságos könyvet, a szûcsmestert 159 I, 1| sarkcsillag. Egy fekete meg egy vörös gyûrû választott 160 I, 1| az apám sírjától. Aztán meg olyan is volt az idõ, hogy 161 I, 1| mikor elõször simogattam meg az új fejfát. - Ki csinálta?~- 162 I, 1| volt, Kis Eszík szomszéd meg kormánypárti. Mindegy volt 163 I, 1| negyvennyolc még a sírban se bocsát meg a hatvanhétnek.~Engem aztán 164 I, 1| hatvanhétnek.~Engem aztán így meg se lepett, mikor a tavaszon 165 I, 1| szerszámának. Ezért kérdeztem meg az apámtól a halála elõtt 166 I, 1| Úgyis szétrohasztaná az esõ, meg a hólé.~- Aztán számítsa 167 I, 1| pengõért. Ebbõl faragom én most meg az apám fejfáját úgy, hogy 168 I, 1| veszem észre, hogy tán már meg is faragtam.~ 169 I, 1| akiknek ezüstkardjuk volt, meg aranyfüggõjük. Mivel az 170 I, 1| annyit, hogy nekünk is adják meg azt a vasúti kedvezményt, 171 I, 1| hónappal ezelõtt jelenhetett meg, ki is szívta már egy kicsit 172 I, 1| a vállamra üt:~- Hát te meg se látod a szegény embert?~ 173 I, 1| nagyon köszönöm - rázta meg érthetetlen hálával a kezemet.~ 174 I, 1| csak két hét múlva tudtam meg, mekkora tüzet gyújtottam 175 I, 1| Maga az elnök tisztelt meg bennünket személyes megjelenésével.~- 176 I, 1| Angyal szólt belõled! - ölelt meg az elnök, megölelte Tömörkényt 177 I, 1| koponyának teret engedünk, azt meg nem gyõzi a város üveggel. 178 I, 1| gyõzi a város üveggel. Aztán meg a tekintélytisztelet elvét 179 I, 1| ahogy én ismerem õket, azok meg nem tûrnék maguk közt a 180 I, 1| töszik le a koronát.~Erre meg a suszter mondja, hogy „ 181 I, 1| mert különben így lesz, meg úgy lesz.~Már nem nagyon 182 I, 1| írástudatlan szemét nem kapja meg. Jó lenne jobbat találni. 183 I, 1| csak el lehetne nézni, még meg is dicsérhetnének érte. 184 I, 1| rajta a városi gazdám is meg az állami gazdám is, és 185 I, 1| ilyen tudós polémiára. Aztán meg elég nekem akkor is írnom, 186 I, 1| gondját a közvagyonnak. Meg hogy magunk loptuk meg magunkat, 187 I, 1| Meg hogy magunk loptuk meg magunkat, hogy botrányt 188 I, 1| csinálhassunk. Azt pedig nem éri meg a kép. Különben se közvagyon 189 I, 1| tulajdon könyvemet csonkítottam meg érte, abból vettem ki. Aludjunk 190 I, 1| munkájában.~~Azért írtam meg ezt a magyar kultúrképet, 191 I, 1| mondani a kézírásomról. Nagyon meg volt velem elégedve, mikor 192 I, 1| elintézve.)~No de aztán egyszer meg is kaptam az elégtételt. 193 I, 1| dicséretet se mondott addig, míg meg nem látta valamelyik asztalon - 194 I, 1| a cvikkere.~Az én szemem meg diadalmasan villant oda 195 I, 1| színdarabot soha. Ezért bocsátja meg nekem a jó Isten a többit.~ 196 I, 1| írjak neki expressz - kértek meg. - Hát írtam neki expressz. 197 I, 1| vagy a levelem ne kapja meg, vagy a kézirat vesszen 198 I, 1| vagy a kézirat vesszen el.~Meg kellett érnem, hogy ez a 199 I, 1| legyezõlevelû gingkófa. Errõl is meg lehet ismerni, meg arról 200 I, 1| Errõl is meg lehet ismerni, meg arról is, hogy õszi vetkezéskor 201 I, 1| természetrajzot, a másik meg azért, mert tanult. A fák 202 I, 1| érzi magát. A kék liliom meg a kígyóhagymát nem szíveli, 203 I, 1| egyik ember lusta, a másik meg friss. Ez a fánál csakúgy 204 I, 1| és finomság van bennük, meg tudom érteni, hogy magjuk 205 I, 1| már egy kicsit, haljanak meg õsszel, ujjongjanak és ágkarjaikkal 206 I, 1| idevetõdik, õket csodálja meg legjobban, és ámulattal 207 I, 1| fehér költészetétõl maga is meg ne mámorosodna.~Az egyetlen 208 I, 1| Panka lelkem: itt üzenem meg neked - jegyezd föl abba 209 I, 1| találhatók -, mondom, itt hagyom meg neked, hogy az én síromra 210 I, 2| töltött káposztát. A fogadást meg is nyerte, mert elbánt a 211 I, 2| hogy õróla azt állapította meg a halottkém: a halál oka 212 I, 2| abból egy porcogó se maradt meg. De még egy kemencebél rétest 213 I, 2| királyi udvar számára. Aztán meg a parlamentarizmus se volt 214 I, 2| de azt senki se szenvedte meg úgy, mint õ. Bizony, mikor 215 I, 2| mondta neki a fõszakács -, meg kell mentened a magyar becsületet, 216 I, 2| mentened a magyar becsületet, meg kell enned az ökröt.~Azt 217 I, 2| az egész ökröt, a többiek meg odaültek a kuktát lesni, 218 I, 2| bennünket. S ekkor tette meg nekünk Átilla urunk azt 219 I, 2| azért is Szegeden találtatta meg magát, mégpedig öt méter 220 I, 2| ösztövér a nyaka, hiszen meg van írva Priscos Rhetorban, 221 I, 2| nézte egymást a hun király meg a szegedi nemzet. Még tán 222 I, 2| Ferenc csak azt állapította meg, amit az ellenségeink ráparancsoltak. 223 I, 2| már nemigen lehet tudni, meg nem is való azt találgatni. 224 I, 2| bizony Zsigmond király meg kerekszemû volt. („Az én 225 I, 2| helyesírást is azért nem tanulta meg.)~~Azt a történeti kútfõt, 226 I, 2| fõgenerálisnak:~- Kerüljük meg a tábort, generális úr, 227 I, 2| ott szemlélõdik a király meg a fõgenerális, valami nagy 228 I, 2| ki vagyok én? - hökkent meg Mátyás.~- Hát a király. 229 I, 2| volt, hogy csak felét ette meg, felét a fõgenerálissal 230 I, 2| a fõgenerálissal etette meg. Aztán befordult a sátrába, 231 I, 2| de már arra nem hívták meg a vadkörtés embert. Etekintetben 232 I, 2| nagy éljenzéssel tisztelte meg a szegénység a királyt, 233 I, 2| mert a kunok nem fizették meg a negyvenet se.~No, nyargalt 234 I, 2| akasztotta a tarisznyáját, s meg se állt, még a budai vár 235 I, 2| varjút, s most már csakugyan meg se állt addig, míg a várkapu 236 I, 2| pintyõkével; a tenyerében meg valami külsõ országbeli 237 I, 2| bojtár. - Lám, hát majd meg nem ismertem. No, én meg 238 I, 2| meg nem ismertem. No, én meg a dorozsmai bíró vagyok.~- 239 I, 2| idejében?~- Micsoda? - csóválta meg a bíró a bírósüveget. - 240 I, 2| kiáltotta bosszúsan is, meg nevetve is, mert mulattatta 241 I, 2| különbséget tenni a rigó meg a varjú közt?~- Azt én egy 242 I, 2| bojtár vállára a király. - Meg is mondom, hogy a színem 243 I, 2| alá:~- Nem találtuk még meg a fütyülõ varjút.~~Tudom 244 I, 2| adótörténeti stúdiumoknál meg különösen fontos a hitelesség 245 I, 2| fontos a hitelesség kérdése. Meg is nevezem a forrásomat: 246 I, 2| királypárti hazafi, de õ meg is tudja mondani, hogy miért 247 I, 2| hogy így majd nem találják meg a mindenféle dézsmaszedõk.~ 248 I, 2| egy miatyánknyira - emelte meg a süvegét az ispán -, ott 249 I, 2| büszkén a király.~Az ispán még meg se kukkanhatott, mikor valaki 250 I, 2| hozzá.~Összenézett a király meg az ispán, de csak elnevették 251 I, 2| fejrevalójukat.~Az ispán meg akarta kérdezni, miért kell 252 I, 2| ittak rá piros bort is, meg is köszönték a vacsorát 253 I, 2| kell venni.~- Ejnye, kutya meg a mája! - csodálkozott el 254 I, 2| király.~- Hát csak nézzen meg kend - szuszogott a dudaember -, 255 I, 2| mutatott rá a király -, ezt meg Mátyás deák mondja kendnek.~ 256 I, 2| ereszted õket addig, míg meg nem tanulják a gyevi törvényt!~ 257 I, 2| tudtak ilyenrõl Gyeviben.~Meg is szeppent a bíró egy kicsit, 258 I, 2| deákfélék lesznek - nyugodott meg a bíró. - Majd számon veszem 259 I, 2| annak a bizonyságára írtam meg, hogy a tekintélytiszteletet 260 I, 2| kád arany, hat kád ezüst meg kilenc kád szarkatojás tartózkodik. 261 I, 2| túlságosan ne emigrálhasson. Ez meg már négyezeréves divat. 262 I, 2| istenit is emlegetni.~Hát meg is mutatta Bóka, hogy tud 263 I, 2| már ezt a rossz oskolát.~Meg is lett, amit Bóka kívánt, 264 I, 2| azt mondom, hogy az már meg, de õ azt mondja, hogy nem 265 I, 2| történettudósok mindig Bécsben meg Rómában liflangolnak, ahelyett 266 I, 2| volna a szûrujjába - hátha meg tudna valakit segíteni Szegeden. 267 I, 2| köszönt be illedelmesen.~- Edd meg, ha jó! - mordult rá mérgesen 268 I, 2| egyenesre az ablakdeszkán.~- Meg is ennék én, atyámfia, akármi 269 I, 2| nem jöttél, akkor ettük meg annak a kenyérkének a haját, 270 I, 2| vizslálsz, földi? - ijedt meg a bíró. Hogy hátha valami 271 I, 2| csak egy kis lisztecske meg egy-két tojás meg egy tenyérnyi 272 I, 2| lisztecske meg egy-két tojás meg egy tenyérnyi szalonna. 273 I, 2| tenyérnyi szalonna. Az adja meg az ízét a kõlevesnek.~Végig 274 I, 2| pompás hasalja-szalonna meg három friss tojás. Gyúrt 275 I, 2| nézem, megpuhult már. De meg is dagadt a nagy fövésben, 276 I, 2| Mi lelt, ember? - ijedt meg az asszony.~- Az lelt, hogy 277 I, 2| káposztáskövet fõzte volna meg az a nagyorrú csavargó, 278 I, 2| A Ferdinandus secundus meg különösen nem olyan ember 279 I, 2| aztán olyan zenebona, hogy meg lehetett volna vele szalajtani 280 I, 2| nálunk a szegedi múzeumban, meg lehet nézni minden vasárnap. 281 I, 2| Parázsó, az udvari bolond, meg Nikodémus doktor, az udvari 282 I, 2| szája szélérõl, Nikodémus meg arra adta a fejét, hogy 283 I, 2| Meleg korpát rá - ennek meg ez volt a tanácsa.~- De 284 I, 2| te vagy a századik, aki meg akartál doktorolni.~A fejedelem 285 I, 2| ezentúl mindig háromszor emelt meg Nikodémus mester elõtt.~ 286 I, 2| a bûbájosok, a lidércek meg a többi pogány szentek közé! 287 I, 2| lovával át-átúszta a Tiszát, meg az is, hogy nagy tiszteletben 288 I, 2| közülük. Mert csak a híre nõtt meg, nem a termete. De amúgy 289 I, 2| halászathoz fogható szép mesterség meg nincs több a világon. Utoljára 290 I, 2| teremtett lélek se kérdezte meg a nagyurak közül, hogy hogy 291 I, 2| történetírás szóba nem állt, és meg nem kérdezte tõlük: - No, 292 I, 2| találgatta a borbély.~Erre meg a kovács tudott tromfot:~- 293 I, 2| vármegye rabja, ott tanult meg urakkal bánni. Bele is adta 294 I, 2| vele szeme-szája.~- Egyétek meg a terméstek, ebadta kutyahitûek! - 295 I, 2| izzasztó mogyoróhájjal keneti meg a meztelen talpát; aki jámbor 296 I, 2| asszonynak, hogy másnap délre meg kell sütni azt a két bús 297 I, 2| küszöbre, úgy várta a gazdát meg a vendéget.~A gazda frissebb 298 I, 2| ha addig élök is!~- Egyen meg téged a fekete ábrázatú 299 I, 2| verekedni. Vagy õt veri meg a másik, vagy õ veri meg 300 I, 2| meg a másik, vagy õ veri meg a másikat - ezzel vége a 301 I, 2| koplalósok: ezek rángatták meg a fülét borravaló gyanánt. 302 I, 2| borotva, mint a gazdáéban, meg az öreg legényében! De nem 303 I, 2| borbély inas, mikor a gazda meg az öreg legény annyit töltöztek 304 I, 2| hogy a te kezed szabadítsa meg a szakállától.~Bezzeg ugrott 305 I, 2| Szaladj csak, fiam, borotváld meg a basa õkegyelmességét. 306 I, 2| megkarcolsz, én borotváltatlak meg téged nyírfavesszõvel.~- 307 I, 2| hány zsákkal telik - felelt meg a kis inas, s azzal nekifogott 308 I, 2| Hanem most már azt mondd meg nekem, hogy nem féltél, 309 I, 2| van a szíve.~Így mentette meg a kis inas Kecskemét városát 310 I, 2| töröktõl. Jakab mester, meg az öreg legény elõ se mertek 311 I, 2| kecskemétiek a kis inast tették meg fõborbélynak. Emezek meg 312 I, 2| meg fõborbélynak. Emezek meg mit csinálhattak volna mást 313 I, 2| legénynek, az öreg legény meg kis inasnak.~ 314 I, 2| egész Szegedig. Tisztán meg lehetett érteni a felvégi 315 I, 2| összecsattantotta a papucsát, s meg se állt Belgrádig. Ott laktak 316 I, 2| vágott vissza harapósan:~- Meg ám, te lisztes zacskó!~Máté 317 I, 2| te lisztes zacskó!~Máté meg, ahogy meglátta, mit csinál 318 I, 2| Móra Balázs, aki anno ekkor meg ekkor fõbírója volt Szegednek. 319 I, 2| következik, hát minek rontanánk meg annak a szavahihetõségét 320 I, 2| mozlemineknél. Így esett aztán meg, hogy mikor egyszer az alsóvárosi 321 I, 2| Nini - azt mondja -, ez meg bürge, igaz-e?~Amire Balázs 322 I, 2| tizenkettedszer állította meg a kérdés:~- Bürge az, igaz-e? 323 I, 2| lett volna, ha a borbély meg nem állítja baráti szóval:~- 324 I, 2| Mohamed próféta, vesszen meg veled együtt! - fohászkodta 325 I, 2| talpára, csak azután kérdezi meg, hogy mivel is szolgált 326 I, 2| lemaradt a fejirõl, amúgy meg nyáridõben nemigen lehetett 327 I, 2| volt, miképpen szólította õ meg emberséges szívvel ezt a 328 I, 2| Vidd ezt a kutyát, és nyúzd meg, nekem pedig a kicserzett 329 I, 2| õsapámról, akit a törökök tettek meg szegedi bíróvá, amirõl írás 330 I, 2| katonavigyorgást lehetetlen volt meg nem érteni.~- Ejnye a kutyateremtésit 331 I, 2| egy kicsit, Isten bocsássa meg neki: maga József nádor.)~ 332 I, 2| uraknak volt nyári gyûrûjük meg téli gyûrûjük. Az õsapámnak 333 I, 2| õsapámnak volt nyári kancsója meg téli kancsója.~- Hagyja 334 I, 2| bíró -, hanem azt mondd meg inkább, mi járatban vagy?~ 335 I, 2| ne ez a rézgaras, felezd meg ezzel a vak kolduskával.” 336 I, 2| is utána kellett küldeni, meg a figurás dudást is. Az 337 I, 2| útonállásért, a nyolcadik meg egyenesen cégéres részegeskedésért. 338 I, 2| lecsukatom. Majd mindjárt meg... meg... megnézem...~Itt 339 I, 2| lecsukatom. Majd mindjárt meg... meg... megnézem...~Itt egy kis 340 I, 2| kiszabadította magával, meg a pandúrokat is föllázította 341 I, 2| ajándékba, amikor nagyon meg volt elégedve az adófizetéssel. ( 342 I, 2| fejedelem nemigen örült meg neki.~- Öregember vagyok 343 I, 2| már jobbkedvûen veregette meg az agár fejét.~- No, ez 344 I, 2| nagytudományú állat. A kenést meg a kijárást nem most találták 345 I, 2| leghívebb szolgám? Ezt ugyan meg nem vesztegetheti senki 346 I, 2| mégiscsak azt ugatta volna meg, aki neki tetszett~- No 347 I, 2| fejedelem azonban nem haragudott meg, csak fanyarul elmosolyodott.~- 348 I, 2| mögé, s helyette õ mosta meg a nemes urak fejét.~Zúgtak, 349 I, 2| erdõkben.~Ilyenkor esett meg vele egyszer, hogy eltévedt 350 I, 2| szegény ember - szólította meg a fejedelem -, no, mire 351 I, 2| szép hivatal. Hát aztán meg van-e legalább elégedve 352 I, 2| elégedve a gazdájával?~- Meg én - nevetett Apaffy -, 353 I, 2| azt hiszem, a fejedelem is meg van elégedve énvelem. Nem 354 I, 2| igaz ember ez a Szûr Péter. Meg is tesszük udvari favágónknak.~ 355 I, 2| tesszük udvari favágónknak.~Meg is tették, és szókimondó 356 I, 2| hegedû, hegedû, akit én soha meg nem becsültelek, vagy veslek 357 I, 2| erdõ felõl, s az utolsó már meg is szólalt. Azt mondta:~- 358 I, 2| fejedelem, jönnek a labancsok!~Meg se moccant a fejedelem se.~- 359 I, 2| innen ugyan szárny nélkül meg nem szabadul.~- Bánom is 360 I, 2| hogy könnybe borulását meg ne lássa a német. Mégis 361 I, 2| ingyen nem megyek. Ezt üzenje meg generális uram a fejedelem 362 I, 2| fejedelmi állat? - állította meg a generális.~- Dória uram 363 I, 2| kiabálta haragosan.~- Én meg szavamra mondom, hogy enyim 364 I, 2| úgy elporzott vele, hogy meg se állt Kassáig. A két generális 365 I, 2| fenyõlevél-tobákkal veszejti meg a török muskotályt. Õ maga 366 I, 2| halsütõ réztepsi, akkor meg úgy lobogott rajta végig, 367 I, 2| magyarázta a pátereknek: meg kellett annak telni békességgel. 368 I, 2| telni békességgel. Aztán meg úgy van az, hogy aki tíz-húsz 369 I, 2| Rákóczit. De nemcsak sóhajtott, meg is szólalt.~- Látják kelmetek, 370 I, 2| mosolyodott a nagy tüzességen.~- Meg is kellene ám a kakukkot 371 I, 2| nem próbálod megfogni?~- Meg én, ha addig élek is! - 372 I, 2| intette a fejedelem. - Meg úgyse fogod, s ha elvadítod 373 I, 2| Sibriket.~De hogy a deák meg se moccant, a fejedelem 374 I, 2| volt, mint most, a városunk meg kisebb. Ennélfogva, mikor 375 I, 2| egyszer tengernek játszotta meg magát, nem nagy erõlködésébe 376 I, 2| az is csak azért maradt meg, mert hivatalos személy 377 I, 2| is elég nád volt szegény, meg ferdének is elég ferde.)~ 378 I, 2| semmit se, emberek - csóválta meg a fejét Miller Sebestyén -, 379 I, 2| magát, mikor Hevér Mátyás meg találta egy kicsit szorítani 380 I, 2| csak a mellecsontja maradt meg a ludacskának, az is szép 381 I, 2| tarisznya arannyal tért meg Szegedre.~~Azt mondják, 382 I, 2| Mivel hálálhatnám én meg a magyaroknak hozzám való 383 I, 2| nem számított, a polgár meg tán még annyit se. Ha ezeket 384 I, 2| annyit se. Ha ezeket kérdezi meg Mária Terézia, ezeknek tán 385 I, 2| királyasszony azonban erõvel meg akarta mutatni, milyen háládatos 386 I, 2| eligazítani a magyarokat. Várjon meg, rögtön készen leszünk.~ 387 I, 2| kaláccsal fogadták - mert a tyúk meg a kalács még elõbb odaszokott 388 I, 2| tulajdon kacsójával veregette meg az öreg Buzogány András 389 I, 2| beszéltek. Az utódoknak nem ért meg egy ország egy-két szót 390 I, 2| ludakat tenyészteni. Aztán meg öreg fa is vagyok már én 391 I, 2| mutatta.~- Azoktól tudja meg kegyelmed, szeretnék-e megnézni 392 I, 2| kicsit elszomorodva tért meg a palkonyai lúdnevelõbe.~~ 393 I, 2| megint fölnézett Bécsbe. Meg nem ismerte két szép deli 394 I, 2| velük valakit megszurkálni. Meg is fogadta, hogy nem hagyja 395 I, 2| elszakadt otthonról.~- Hát akkor meg mért tájcsoltok? Aztán mit 396 I, 2| Ismerjük magadat - enyhült meg az uralkodóasszony arca. 397 I, 2| az õsei nem tudtak, azok meg, akik utána következtek 398 I, 2| udvari lakájnak.~- Mutasd meg ennek a magyarnak a macskáimat.~ 399 I, 2| lába szárán mérte volna meg, mekkora hó lesz a télen, 400 I, 2| hogy õvele simogattassa meg a macskáit, hát õ azt is 401 I, 2| ellenkezés vagyon az asszony meg az egér közt.~A kilenc macska 402 I, 2| pályázna a trónusunkra, s ezt meg is írtam volna még akkor, 403 I, 2| sose volt kenyerem. Aztán meg furcsán is van az ember 404 I, 2| tisztesfûvel, varjúmákkal, piros meg kék tikszemekkel, s azért 405 I, 2| szivarhamut. Viszont az meg nem szép tõle, hogy királydinnye 406 I, 2| Õfelsége tegnap este érkezett meg a falusi moziba, kissé kopottan, 407 I, 2| eszmecsere csak akkor indul meg, mikor egy félszemû ember 408 I, 2| végén jár az elõadásnak is meg az ebédnek is. Ráilleszti 409 I, 2| mi lett volna? - vonja meg a vállát.~- Hánybeli? - 410 I, 2| aki neki három kérdésre meg tud felelni. No hát, pályáztak 411 I, 2| ott mindenféle hercegek meg grófok a báróságért, de 412 I, 2| bemén a válasszal:~- Posztót meg feleséget, mert azt mind 413 I, 2| vagy, csikós; azt mondd meg most már, melyik a legjobb 414 I, 2| az asszony vak, az ember meg siket.~Most jött a legnehezebb, 415 I, 2| szanki báróság, de tudd meg, hogy azt köllött volna 416 I, 2| bólintott a király. - Hetvenhat meg negyvennyolc meg harmincnyolc, 417 I, 2| Hetvenhat meg negyvennyolc meg harmincnyolc, az összesen 418 I, 2| százhatvannyolc embert látok. Meg tudja nekem mondani, milyen 419 I, 2| Csonka Jánosban szólalt meg az ütõ. Neki volt rá legtöbb 420 I, 2| mesterséget, valamint ott tanult meg tökéletesen beszélni tizennyolc 421 I, 2| hívják tatárul a kenyeret meg a vizet?~Egy kicsit vakargatta 422 I, 2| minden nem csonkult volna meg e világon, ha Vilmos császár 423 I, 2| világon, ha Vilmos császár meg a muszka cár háború nélkül 424 I, 2| fejállásából, az arcvonásaiból meg tudja mondani, kiféle ember 425 I, 2| a tudományod, azt mondd meg nekem, becsületes emberek-e 426 I, 2| rá, hogy látta volna, én meg bizonyosan tudom, hogy semmiféle 427 I, 2| a kubikosaim jogérzete.~Meg is vagyunk most már nyugodva 428 I, 2| Naptár.~A világért se mondom meg a népemnek, hogy én írtam 429 I, 2| egyszer a tudatlansága mentett meg.~1809-ben történt, mikor 430 I, 2| Napóleon másodszor szállta meg Bécset, és onnan szemet 431 I, 2| kínálgatják nekik. Azután meg a cirkálók csak a határon 432 I, 2| Jean Tóth Gutman”. Aztán meg nem is kellett oda sok beszéd, 433 I, 2| egy kis láda proklamációt meg útlevelet, amivel keresztülmehet 434 I, 2| úr, ez és ez vagyok, erre meg arra akartak fölkérni a 435 I, 2| nádori levéltárban találta meg a pör iratait.) Ártatlanságát 436 I, 2| onnan.~- Megvan a láda?~- Meg hát. Kutyaólat csináltam 437 I, 2| dohányért nekiadta ennek meg ennek a béresnek, annak 438 I, 2| keresztfia, aki mézeskalácsos itt meg itt, és olyan nagy mézeskalácsszíveket 439 I, 2| hogy most a Bourbonok is meg az Orléans-ok is meg a Bonaparték 440 I, 2| is meg az Orléans-ok is meg a Bonaparték is a mi trónkövetelõink 441 I, 2| Valois-k is kerülnének, s most meg kellene szakadni a lojális 442 I, 2| pisztolynak a rajzát küldte meg a kancellár a nádornak, 443 I, 2| érsek.~- Megengedem - hajolt meg az országos fõorvos -, mert 444 I, 2| Du Spitzbub! - fenyegette meg az ablakból a palatinus 445 I, 2| haragszik, mert nem adtad meg neki a piculáját.~- Habet 446 I, 2| illustrissime?~- Fenség - hajolt meg az orvos -, nagy a sokadalom 447 I, 2| tetején. Splényi generális meg a budai hadikormányszék 448 I, 2| Németországban ismerkedett meg az optikai telegráffal, 449 I, 2| egyik kötelet rándította meg, hol a másikat, a lécek 450 I, 2| feljegyzett alphabetum alapján meg fogom fejteni a jegyeket - 451 I, 2| telegráf masina nevû újítással meg akarják zavarni házunk birodalmának 452 I, 2| Ki csapja meg a Jánost?~1817 tavaszán 453 I, 2| ülõ úrhölgytõl tudakolták meg, hogy nem ment-e a szívére 454 I, 2| nagyurak akkoriban kötötték meg a szent-szövetséget, és 455 I, 2| a János nevezetû kocsis meg nem ígéri neki, hogy ezután 456 I, 2| idegen országokban, hogy meg ne tanulta volna, mivel 457 I, 2| hajdút, azokkal csapatlak én meg téged, kint a ház elõtt 458 I, 2| Dessewffy-kenyéren vonja meg magát, míg a gazdája haragja 459 I, 2| legyen!~A városkapitányhoz meg most már íródeák küldetett 460 I, 2| cirkumstanciákat, értesse meg a spektábilisszel, hogy 461 I, 2| szerelmére! - rökönyödött meg a skriba -, hiszen nem a 462 I, 2| a gazdája - állapította meg a városkapitány a fõbíróval. 463 I, 2| hajdút a grófhoz.~A hajdúk meg is jelentek, de a dezentor 464 I, 2| katona bácsik kenegetik meg mogyoróhájjal a János bácsit, 465 I, 2| hát bánja is õ, csapják meg Jánost a katonák. Utóvégre 466 I, 2| leróni.~- Nem lehet, fiam, meg kell várni, mit mond a törvény. 467 I, 2| ezt az epitetont, azt én meg nem tudom mondani, s mivel 468 I, 2| világon, ha két szomszédjával meg nem verte volna a jó Isten. 469 I, 2| keresi. Ha valaki nem találja meg, magára vessen.) Ösze kovács 470 I, 2| ma. Aki nem hiszi, álljon meg a lakatos vagy a kovács 471 I, 2| csúfot tesz velük, hogy azt meg nem köszönik.~- De nagy 472 I, 2| szikrát hívják.~- Mondd meg a gazdádnak, fiam, cseréljünk 473 I, 2| tanácsot adni, mint hogy vegye meg a görög azt a két rossz 474 I, 2| hogy száz forinttal hálálja meg, ha valaki tanácsot tud 475 I, 2| hogyan szabadulhatna õ meg a két szomszédjától.~Száz 476 I, 2| csudálni, hogy a lakatos meg a kovács még aznap beállítottak 477 I, 2| Hát nem tartotta volna meg a szavát az a két mordályégetõ?~ 478 I, 2| gyerekei is ebbõl tanultak meg magyarul. Még akkor nem 479 I, 2| az állító mondaton akadt meg a szeme, hogy: minden ember 480 I, 2| vannak, de azoknak nem árt meg semmi. A palatinus gyerekei 481 I, 2| hírt, hogy a bécsiek mind meg akarnak tanulni magyarul, 482 I, 2| kalendáriumot, s abból tanulnak meg olvasni egyenként, addig 483 I, 2| Nem, öcsém, az nincs meg, de már olvastam. Greguska 484 I, 2| elolvasni az övét.~- Vegye meg, Miska bácsi, az Isten is 485 I, 2| ad a zálogos egy ebédre meg egy vacsorára valót, akkor 486 I, 2| mondták neki, hogy a hirdetést meg kell fizetni. De fizetés 487 I, 2| ezüstforinttól fosztotta meg! Február végére már kilencszáznégy 488 I, 2| peregrinus a könyvkirakatokat meg a virslikirakatokat nézegette, 489 I, 2| szellemdús társalgás indult meg az urak közt.”~(Itt megint 490 I, 2| készítette hajóval a még akkor meg nem nyitott Vaskapu rettenetes 491 I, 2| négykor ágyúdörgés közt indult meg a Duna fölfelé vagy kétszázötven 492 I, 2| küldhetett a spektábilisz Pestre. Meg is találtam a Honmûvészben, 493 I, 2| nemzedék, arra feleljen meg kinek-kinek a lelkiismerete.~ 494 I, 2| Eszeért, érdemeiért senkit meg nem süvegelt, hanem azt 495 I, 2| süvegét akkor se billentette meg.~- Ha én mindenkinek visszaköszönnék: 496 I, 2| válla fölül szólt vissza.~- Meg nem süvegelem senki száz 497 I, 2| kell kerülni mindenáron.~Meg is próbálta, nagy alázatosra 498 I, 2| ötven aranyat, és tiszteljen meg érte a köszöntésével.~A 499 I, 2| üres a zsebe, az enyémet meg száz arany húzza. Aki pénzes, 500 I, 2| pénzes, legyen kényes, akinek meg üres a zsebe, az háromszor