Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|         juhbõrbõl való ruhákat:~- Nézze már apja, miket eszel ki
 2     I,   1|    legalább tanáccsal szolgált.~- Nézze, még ebben a hónapban kimegy
 3     I,   1|       magának megszámítom tízért. Nézze, atlacbélése volt ennek,
 4     I,   1|           szép virágos ágyában.~- Nézze már, mester, itt nem tudok
 5     I,   2|           morgott az inspektor. - Nézze kend, már megyünk is!~-
 6     I,   2|        városnak. De most mögadom, nézze, ami visszajár, a mostani
 7     I,   2|            akik az ökröket õrzik. Nézze, legutóbb is hogy jártam!
 8     I,   2|           se Kossuth Lajost? Mert nézze, az nagy csúnyaság vóna
 9     I,   2|      nevez a szegedi nemzet, csak nézze tovább is áhítattal a csorba
10     I,   2|           se mondom neki, hogy ne nézze, sõt még tódítom is, hogy
11     I,   2|         vissza a betyár. - Osztán nézze, ezzel is telik az üdõ.~-
12     I,   2|       vagyok, tekintetes úr.~- No nézze, itt egy korona, vágjon
13     I,   2|    táblájú, vaskos kis könyvet.~- Nézze már, kolléga, maga úgyis
14     I,   2|         szemérmes kevélységgel:~- Nézze már, Ágneskám, milyen bolondokat
15    II,   1|          a bõrzacskót hagyta itt, nézze, látott-e már ilyent?~Kifordította
16    II,   1|       tétlen heverjen a napon, és nézze a szitakötõk játékát, hogy
17    II,   2|          helyrerántja a nyakát.~- Nézze mán, jó embör - tolja elébe
18    II,   2|       vele szembe a mérnök.~- Hát nézze, én telente bent lakok a
19    II,   2|   Dehogynem. A régi mán elrohadt, nézze, odahajítottam a tarlóra.~-
20    II,   2|      olyan messzire leveleznék.~- Nézze, nekünk megmondhassa - hajolt
21    II,   2|       megint õ veszi át a szót.~- Nézze, nekünk se kicsi, se nagy,
22    II,   2|         tiszta szobában hálatnám, nézze. Hiszön maga mondta, mikor
23    II,   2|     amennyire a ráncai engedik.~- Nézze, neköm mögmondhatja. Úgyis
24    II,   2|         markában a szivarokkal.~- Nézze, kérem - mentegetõdzött
25    II,   2|         hirtelen megállt. - Nini, nézze, hogy hasonlítanak ezek
26    II,   3|      emberem emlékezni semmire.~- Nézze, nem tudok mán én arrul,
27    II,   3|          Emerre kerüljünk vissza, nézze, itt rövidebb az út - mondja
28    II,   3|          ennek mög szegénykémnek, nézze, milyen kicsire maradt a
29    II,   3|      világot megteremtette.~- Hát nézze, itt vannak ezök a kis bögrék
30    II,   3|       miniszter:~- Gyüjjön hamar! Nézze mög, mit tud ez a vajz.~-
31    II,   3|          a vállam felett.~- No?~- Nézze... igazgató úr... nem akartunk
32    II,   3|           a frontáttörésre. - Hát nézze, Döncõ, mondok én maguknak
33    II,   3|       zsidóval. Nem azért mondom, nézze, hogy mögsértsem, csak úgy
34    II,   3|           a szó több lögyön vele. Nézze, bolonddá töttem én ezzel
35    II,   3|          behúzott árkok fölött.~- Nézze csak mög a tekintetes úr
36    II,   3|          tarlóról:~- Gyüjjön mán, nézze, mit tanált a Döncõ!~Elõször
37    II,   3|           se, tekintetös úr. Mert nézze...~Nem mondhatom meg, mit
38    II,   3|        pecsétes írást.~- Itt van, nézze mög, ezt tötték velem. Hát
39    II,   3| lefeszegeti a szíjról a csatot.~- Nézze, atyámfia - mondja nagyon
40    II,   3|              Én jó szívvel adnám, nézze. Ráférne magára ez a kis
41    II,   3|        nagyon kemény volt a föld, nézze, mind letöredezett a körmöm.
42    II,   4|     hadakozik a fecskékkel?~- Hát nézze, régi szokás-mondás, hogy
43    II,   4|          a lóhajtóostorral.~- Hát nézze, ez a kórságos mindig azt
44    II,   4|          tán mög az asszonyságot? Nézze, inkább ide üljön, mert
45    II,   4|            Izé... Hogy is csak... Nézze, mán megint elfelejtettem.
46    II,   4|       végzi, bátya?~- Könyerezök, nézze.~- Látom. De hála Istennek,
47    II,   4|      lehetett már olyant tenni.~- Nézze, borzasztó sajnáltam, mert