Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|           lehetett megismerni, hogy mindent i-vel írt, amit más rendes
 2     I,   1|            condita, innen számítunk mindent.~A mennyei parittyakövek
 3     I,   1|              Ott aztán hallottam én mindent. Azt is, amit magyaráztak,
 4     I,   1|            voltam rá készülve, hogy mindent ráhagyok, akármit talál
 5     I,   1|          firkászok azt hiszik, hogy mindent lehet.~Még kacsintott is
 6     I,   1|          Azt látom, hogy elolvasnak mindent, és aki az egyik vasárnap
 7     I,   2|         azonban Szeged elvett elõle mindent, s olyan nagyra dagadt,
 8     I,   2|            jámbor ember vagyok, aki mindent elhiszek még a történetíróknak
 9     I,   2|             szegény Szegeden, mikor mindent elvitt a víz?~Utoljára a
10     I,   2|         magad, mit megtehet szokás? Mindent megszelídel, vadmacska is,
11     I,   2|           Kötelességünknek esmérünk mindent megtenni, hogy hazánk a
12     I,   2|           nem találták sehol, pedig mindent tûvé tettek érte.~- Biztos,
13     I,   2|     zubbonyán levõ rendjelre. Ebbõl mindent megértett, s arcán pirosság
14     I,   2|      nemcsak azért, mert az idõ sok mindent elmosott azóta, hanem azért
15     I,   2|       itt-ott vért is eresztett, de mindent olyan ügyesen csinált, hogy
16     I,   2|        eddig!~Aztán visszaigazított mindent a helyére, a halottra rácsukta
17     I,   2|          nem tesz. Bécs vállalna is mindent, de senki se tudja pontosan
18     I,   2|          koronaromlásról, szanál ez mindent. Még a mondókájuk is az
19     I,   2|       dolgot. A pincétõl a padlásig mindent fölhánytunk, papírkosarat
20    II,   1|             ez a Belfegor?~- Az sok mindent tud, fiam, mert a bujaság
21    II,   1| elbegyeskedett és eldínomdánomozott mindent. A nagy lakomákon, amelyeket
22    II,   1|             fejét. Mint finom lélek mindent utált ugyan, ami nem szép,
23    II,   1|      vállalta, hogy majd eligazít õ mindent. S másnap megkezdõdvén a
24    II,   1|             hinni a mozinak, az sok mindent mutogat, ami nincs, és nem
25    II,   1|             nincs, és nem mutat meg mindent, ami van. Én még sose láttam
26    II,   2|            locsogását, de látni sok mindent látott, ami addig láthatatlan
27    II,   2|            történt, mert én már sok mindent próbáltam az életben, de
28    II,   3|          tennénk is fában, tõkében, mindent külön megtérítünk. Érti-e
29    II,   3|          kijár. Én készen hagyok rá mindent, ásatási naplókat, térképeket,
30    II,   3|             telhetetlen ember, hogy mindent eldolgozzak az utódaim elõl.~
31    II,   3|       kiskun, kötözködõ, aggatódzó, mindent másképp tudó, igazi „szögrehúzó”
32    II,   3|         amijök volt, becsomagoltunk mindent, föl is rakattam a kocsira
33    II,   3|           föl is rakattam a kocsira mindent, mert ami biztos, az biztos.
34    II,   3|             vissza a férfiúnak, aki mindent a békességért tett. Mintha
35    II,   3|       Vállat vontam. Én se tudhatok mindent. Bölcs emberek csinálják
36    II,   4|            az asszony.~- Adunk mink mindent, ami kell - bátorította
37    II,   4|             télire...~- Vállalok én mindent, csak egyet nem: az atyai
38    II,   4|           kis halottól. Pénzzé tett mindent, amit tehetett, még a magpulykáit
39    II,   4|          Mit tudnak Amerikáról? Sok mindent. Hogy ott meg lehet gazdagodni.
40    II,   4|            s délre az utolsó szögig mindent kihordtak a szobából, konyhából,
41    II,   4|             Az asszony adogatott le mindent, az ember állt a létrán,
42    II,   4|       fogadtam szót. Nem mondtam el mindent, amit láttam, mert azt mondhatnák
43    II,   4|           Most az a politika, hogy: mindent szegény emberért. Soha ilyen
44    II,   5|        megszenteli: szabad megtenni mindent, ami nem keveseknek jó,
45    II,   5|           sokaknak; szabad megtenni mindent, ami nem kiváltság, hanem
46    II,   5|          megváltás; szabad megtenni mindent, ami fogyasztja a boldogtalanságot