Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|            hümmögtek, hogy mi érhette Márton sógorékat ezen a szent napon?
 2     I,   1|             Rossz hírt mondtak rólad, Márton deák. Nem lesz már belõled
 3     I,   1|              annyit mondott:~- Látja, Márton, nem kellett volna annyit
 4     I,   1|             sose kértek tandíjat Móra Márton földbirtokostól. Unus es
 5     I,   1|            lator kend!~- Ejnye, ejnye Márton! - csak ennyit felelt Messzi
 6     I,   1|                             Úri kalap~Márton, a szépszemû foltozószûcs
 7     I,   1|                  Hová olyan gangosan, Márton? - szólította meg pipaszárvégrül.~-
 8     I,   1| parancsolatokhoz való viszonya iránt.~Márton szûcsöt soha az életben
 9     I,   1|             igen csak elmuladoztak, s Márton a szegények szûcsévé vált.~-
10     I,   1|           anyám is juhászember lánya.~Márton szûcs lehorgasztotta a fejét.
11     I,   1|       negyvennyolc”. Maga faragta ezt Márton fiatal korában, mikor még
12     I,   1|               ahogy Mártontól látták. Márton a köszörûkövön kalapáccsal
13     I,   1|          szögön.~Egy hatosra tartotta Márton a kortörténeti emléket a
14     I,   1|        egyhatosos helyett, mire pedig Márton ráeszmélt a tévedésre, akkorára
15     I,   1|              Hacsak ezt nem gondolja, Márton. Ez egy ténybeli úri kalap,
16     I,   1|         Másnak tizenöt krajcár volna, Márton, de magának megszámítom
17     I,   1|           Ilyen kalapja még nem volt, Márton. Ezt hordhatja télen-nyáron,
18     I,   1|               hányhat benne a szérûn.~Márton fizetett, és vitte a kalapot.
19     I,   1|              lesz az a kalap magának, Márton - állította meg a szûcsöt.~-
20     I,   2|              a nagyeszû magyaroknál a Márton gyereket Mártának kereszteltetni,
21     I,   2|      Habsburgoknak kiadja az obsitot. Márton professzor úr, a bécsi egyetem
22     I,   2|             be, ha írást ad neki róla Márton József professzor úr, aki
23     I,   2|           volna, ha lett volna kinek.~Márton professzor egy kis dörmögés
24     I,   2|              Mit szól ehhöz, Mártony?~Márton, az édesapám, nem szólt
25    II,   2|                 Mi újság erre kifelé, Márton?~Márton csak úgy a szája
26    II,   2|            újság erre kifelé, Márton?~Márton csak úgy a szája sarkával
27    II,   2|              Hát ehol, ezért mondja a Márton kocsis, hogy „vasút akar
28    II,   2|           adni magunkat.~- Fogjon be, Márton! - kurjantott a mérnök mérgesen
29    II,   2|             ragadt bojtorjánt, s mire Márton elõállt a kocsival, Futós
30    II,   2|                                       Márton apó zálogol~Márton apó már
31    II,   2|                    Márton apó zálogol~Márton apó már akkor tudta, hogy
32    II,   2|                 emelte meg a kalapját Márton apó könnybeborult szemmel.~
33    II,   2|              meg a hajnali harang, és Márton apónak kipattant a szeme.~
34    II,   2|                 ragyogott föl a szeme Márton apónak. - No, mondtam én,
35    II,   2|            haragosan lehordta szegény Márton, apót.~- Kend a csõsz a
36    II,   2|                  Az lehet - bólintott Márton apó. - Mindig mondtam én,
37    II,   2|              is út, le is út.~Szegény Márton apó már kint járt a galambosi
38    II,   2|             képû, szõke fiúcska volt. Márton apónak megrebbent az öreg
39    II,   2|         bolondkának nem volt kalapja. Márton apó a maga nagy tasla kalapját
40    II,   2|              sarkában.~- Adjon Isten, Márton apó - emelte meg a Márton
41    II,   2|             Márton apó - emelte meg a Márton apó kalapját.~- Ohó - toppantott
42    II,   2|            vagy te? - nézett keményen Márton apó. - No, hát akkor ide
43    II,   2|              vagy?!~- Hát a fülemüle, Márton apó - nevette el magát a
44    II,   2|              szeretem - enyhült meg a Márton apó szigorú képe, s azzal