Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|           a tûzben.~- Mit csinál, édesapám? - kérdeztem.~- Megpörkölöm,
 2     I,   1|           hogy segítsek rajta, de édesapám odaintett magához. Azt kérdezte
 3     I,   1|          egészen jól megéltek. Az édesapám se járt iskolába, mégis
 4     I,   1|       elgondoltam.~- Az is leszek édesapám - feleltem rá hirtelen,
 5     I,   1|      megnézzük - nevette el magát édesapám. Én magam is azt gondoltam,
 6     I,   1|     odafagyott az orrom hegye, de édesapám megvigasztalt azzal, hogy
 7     I,   1|          KINC                    ~Édesapám odaállt mögém a mécsessel,
 8     I,   1|      megfordítva írtad - kacagott édesapám -, nézd, így kell azt írni.~
 9     I,   1|    jövendõbeli kínzószerszámának. Édesapám maga vásárolta a Valódi
10     I,   1|         Szép szerszám - tódította édesapám. - Ugye, hogy szép?~- Szebb
11     I,   1|         akarsz te? - nyugasztotta édesapám a vállamon a kezét, de úgy
12     I,   1|           akivel megismerkedtem.) Édesapám szavatartó ember volt. Másnap
13     I,   1|      Sebaj, szomszéd - vigasztalt édesapám -, legalább erre nem lesz
14     I,   1|           lábam. A tetejébe pedig édesapám mindig azzal biztatott:~-
15     I,   1|             El azt - bólintott rá édesapám. - Hja, szomszéd, attól
16     I,   1|           Inkább könyvet vegyünk, édesapám.~Meg is vettük az Istenfélõ
17     I,   1|     veregette meg Péter-Pálkor az édesapám a vállamat. - Lesz ám! még
18     I,   1|         elbámultam rajta, hogy az édesapám a szeméhez emelgeti a kezefejét.
19     I,   1|           szabómester volt, és az édesapám csak posztólopó komának
20     I,   1|       akkor kitágul - tolta elébe édesapám a fordított-kásás tálat,
21     I,   1|         Hónapok múlva találta meg édesapám a Messzi keresztapám gunyhójában,
22     I,   1|           ez, koma? - mutatott rá édesapám. - Ezt mitõlünk hoztad el,
23     I,   1|              Nono - mosolygott az édesapám -, de hát azt se tudod,
24     I,   1|           a csizma is - állította édesapám, ha úgy szóbeszéd közben
25     I,   1|  keresztapám tudományához fordult édesapám.~- Vállalod-e, koma?~- Mit
26     I,   1|           kallantyú, de hát azért édesapám csak édesanyámat szidta
27     I,   1|      péntekig már elfüstölgött az édesapám haragja, mákos gubát fõzetett
28     I,   1|      Másnap reggel útnak indított édesapám. Maga is eljött velem a
29     I,   1|            De furcsa kalapja van, édesapám - mondta a fehérfejû, fáradt
30     I,   1|                                Az édesapám fejfái~Így kell írnom, többes
31     I,   1|        nadrágban kapálta.)~Szóval édesapám elvi ellensége volt Eszík
32     I,   1|          hazulról, hogy kidõlt az édesapám fejfája. Nem lehet tudni,
33     I,   1|       elõtt egypár esztendõvel:~- Édesapám, elvihetném-e én ezt a kaszaszéket
34     I,   2|          rozsdás kardot.~- Ejnye, édesapám - utánozta Milica is a pajtását -,
35     I,   2|         aranycsillagos generális. Édesapám szûcsmester volt, õ szabta
36     I,   2|           ölébe szedett bennünket édesapám, és elmesélte, milyen világ
37     I,   2|            már varrja is a táskát édesapám tarisznyábul.~- No hát akkor
38     I,   2|        ehhöz, Mártony?~Márton, az édesapám, nem szólt semmit e hívságos
39     I,   2| folyamodtam: a zálogos tehénéhez. Édesapám erre csakugyan tudomást
40     I,   2|   tetszett volna legjobban, de az édesapám nagyon megmérgesedett.~-
41     I,   2|          te Isten szegénykéje.~Az édesapám is mindig így szokta húsvét
42    II,   1|          engedne be benneteket az édesapám.~Egyszer azonban talált
43    II,   1|         nem hagy jutalmazatlan az édesapám.~Don Mohabim csakugyan szívesen
44    II,   4|         csak nem is pillantott.~- Édesapám! - szólítottam meg egy kicsit