Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|    mire a szép ruha elkészült, akkorra otthon is lejárt a becsület.
 2     I,   1|        az álombéli könnyektõl.~Akkorra az apám már kihurcolkodott
 3     I,   1|       oda ugyan mehettünk. Azt akkorra megtalálta valaki, s úgy
 4     I,   1|      Mire készen leszel velük, akkorra kijöhetsz.~Szót fogadtam,
 5     I,   1|       mire Szegedre hazaértem, akkorra visszakívánkoztam közéjük.~
 6     I,   2|     megneszelte a szándékát, s akkorra kiugrott a szobából. De
 7     I,   2|       De hiszen bújhattak már! Akkorra a kecskemétiek a kis inast
 8     I,   2|       lévén, az ülést bezárja, akkorra a halántéka hideget verejtékezett.~-
 9     I,   2|        harmadszor húzta végig, akkorra már hetedhét ház ellen zümmögtek
10     I,   2|        az alkonyati felhõkben, akkorra a szegedi kisbíró is tüzet
11     I,   2|       a ludacska pirosra sült, akkorra úgy elálmosodott a követ,
12     I,   2|       összeverõdtek a népek, s akkorra beestellett a csatának is.~-
13     I,   2|    nagy lekvárkavaró kanállal, akkorra a nemzetes úrnak nyoma veszett.
14     I,   2|      összeismerkedtem Paullal, akkorra már csak ilyen tökéletlenségek
15     I,   2|     mire a pipáig értek velük, akkorra kinek a szél kapta el a
16     I,   2|  kapott.~Mire föltápászkodott, akkorra a második kihajított kollégája
17     I,   2| széttaszigálta az akadályokat, akkorra a csárdás felkötötte magát
18     I,   2|      akkor is csak azért, mert akkorra már nem maradt más eladni
19     I,   2|    Mire a nyaklók elkészültek, akkorra Afrika gyermekei is beletörõdtek
20     I,   2|      ipolysági megyeház elõtt, akkorra Pestrõl megérkezett a segítségül
21    II,   1|     lova, s mire kihajnallott, akkorra elnyelte õket a Tartarosz,
22    II,   1|     mire a nyomukba értek, már akkorra lefogták õket a reimsi poroszlók.
23    II,   1|      várába a szép Mirandolát.~Akkorra már Soñora járt a kútra
24    II,   1|       egyet, mire visszaérünk, akkorra megsütöd nekünk a foglyokat.
25    II,   1|     keresztelõre érek haza, de akkorra olyan selyempólyát hozok
26    II,   3|        Imrével az ereszet alá. Akkorra az esõ is szemerkélni kezdett.
27    II,   3|      mondani nem mondtam, mert akkorra odabicegett elém a legkisebb
28    II,   3|      magunkat Sándor gazdával, akkorra már leszakadt a homoklavina
29    II,   3|       se került szombat estig. Akkorra megvallattuk az egész udvart,
30    II,   3|         Azt is csak egy hétig. Akkorra meggondoltam a dolgot. Nem
31    II,   3|    lesz, s mivel a csõsz éppen akkorra érkezik oda, õ is kiveszi
32    II,   4|     Matyika kétesztendös lett, akkorra Hajnal András ingatlant
33    II,   4|     belõle az ólat vagy górét, akkorra te, Imriske, faragtál a
34    II,   4| magához tér a meglepettségbõl, akkorra csak ketten maradunk a szobában.
35    II,   4|         Arra számítottam, hogy akkorra az unokám kezében okvetlen
36    II,   4|       ajtó felé, s mire odaér, akkorra már fehérebb az arcocskája,
37    II,   4|       árendából meg az adóból, akkorra olyan vendég állított be
38    II,   4|      kimutatom a haragomat - s akkorra itt a vonat. Egy pillanatra
39    II,   4|       elhervadt a varjúmák is, akkorra János belátta, hogy nagyot
40    II,   4|       az államnak is a magáét, akkorra nem maradt több a befaló
41    II,   4|   Julis negyvenesztendõs lett, akkorra ötödször maradt gazda nélkül
42    II,   4|  kifestettem szép talitarkára, akkorra mindig jókedvem lett, és