Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|          Tiszáról. Álmatlan éjszakákon sokat elhallgattam, mikor összevesztek
 2     I,   1|              lábnyomához hasonlítanak.~Sokat sírtunk, sokat kacagtunk
 3     I,   1|           hasonlítanak.~Sokat sírtunk, sokat kacagtunk azon a télen.
 4     I,   1|         keveset locsoltam: sárgult; ha sokat locsoltam: feketedett; ha
 5     I,   1|            kartárs.~A fenyvek közt nem sokat járok, nagyon exkluzív társaság
 6     I,   2|                éhét.~Az udvari apródok sokat elévõdtek a nagyétkû kuktával,
 7     I,   2|            róla írást.~Borbála asszony sokat megfordult Szegeden, hol
 8     I,   2|               Tudnivaló, hogy Szegedre sokat járt Mátyás király, de csak
 9     I,   2|             csakhogy szegénynek nagyon sokat kellett szaladgálni a vízumért.)~
10     I,   2|         ángyomasszony hagyta ránk, aki sokat mesélte tollfosztás közben,
11     I,   2|             amilyent még nem hallott a sokat próbált tanácsház.~- Mit
12     I,   2|         hegedûre termett, azért nem is sokat nyeggette a szárazfát. Egész
13     I,   2|             látszott, csakugyan nem is sokat búsul a társai után. Jól
14     I,   2|                azonban nem sikerült. A sokat próbált kuruc úgy szaladt
15     I,   2|          cirkálókra is, de azoktól nem sokat várt Maret úr, Napóleon
16     I,   2|               császárhoz.)~Mecséry nem sokat teketóriázott volna a kézre
17     I,   2|             vett.~Hanem most ugyan nem sokat búsultunk utána. Tudtunk
18     I,   2|              közé bújt kis faluról nem sokat tudott a világ. Mintha csak
19     I,   2|           azonban, míg Aleppóba értek, sokat szenvedtek a balkáni téltõl.
20     I,   2|             jár. A sivatag arabjai már sokat nyargalásznak a városban.
21     I,   2|       emlékezetének óhajtok szentelni.~Sokat írtam már én a Sándorról,
22     I,   2|         gazdámat, Tömörkény Istvánt is sokat nyaggatták Rózsa Sándor
23     I,   2|              fia gyanánt szeretett, és sokat beletakargatott a subájába,
24     I,   2|               Törtem én azon a fejemet sokat - volt hozzá mostanában
25     I,   2|              Pál s Újváry Ignác nagyon sokat adtak rá, lévén külön-külön
26     I,   2|            lehet ezt kívülrõl tudni?~- Sokat volt kezemben a könyv Bécsben.
27     I,   2|               vidítani is, mert bizony sokat erõt vesz rajta a szomorúság,
28    II,   1|                a kalifát is - aki igen sokat adott erre, mert nagyon
29    II,   2|                azt mondaná neki:~- Nem sokat változtál azóta, öregem,
30    II,   2|               cipõjén, mint a Mátyások sokat próbált és sok mindenben
31    II,   2|                bokáig ért, s délig nem sokat emelkedett. A réti ember
32    II,   3|           vezényelte Jakab bácsi. - Ne sokat kénlódjatok vele, hanem
33    II,   3|               jó ember. A községnek is sokat tett, meg a szegénységet
34    II,   4|               Ettõl kezdve azonban nem sokat volt otthon Hajnal András.
35    II,   4|            idegeskedik a hangjukban:~- Sokat köll-e várni, orvas úr?~
36    II,   4|            aminõt világi ember korában sokat látott Lator csõsz a városokban.
37    II,   4|           nagyon örülök neki, ha mások sokat ismernek. Csak azt ne mondják
38    II,   4| hazaeresztették a népeket. Járta Julis sokat a városi urakat, sírt-rítt
39    II,   4|        suhanc-sorba ért. De bizony nem sokat ért a munkája. Nem esett
40    II,   4|            magát. A mai világban ez se sokat érõ állás, de ha nem csurran,
41    II,   4|                 amit mondtak maguktól. Sokat beszéltek. A hallgatag magyar