Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|      kerítésajtót, kinyitotta a szél, oszt elcsellengett kend után
 2     I,   2|             erisszenek kendtök elõre, oszt mindön embör úgy tögyön,
 3     I,   2|            zacskóba kötötte az eszit, oszt a macska mögötte.~- No,
 4     I,   2|          konyhán a két sült görlicét, oszt elszaladt velük?~- Hû, a
 5     I,   2|          amikor az ölében ducolgatta, oszt azt dúdolta neki, hogy „
 6     I,   2|              nevit, képit a pézre is, oszt akkor mögint a magyar péz
 7     I,   2|        mögégeti a szájukat a paprika, oszt kínjukban szétugatják a
 8     I,   2|          keverni, arra nagyot isznak, oszt úgy mögdagad bennük, hogy
 9     I,   2|          kihozott a sodromból, tudja, oszt ráfogtam az öklöm, hogy
10    II,   2|           éppen a kukoricát kerültem, oszt észrevöttem, hogy otthonfelejtöttem
11    II,   2|               alatt két kézre kapott, oszt úgy mögrakott, hogy még
12    II,   2|            tükörablakos nagy szálába, oszt lógassa ott a lábát a bársonykanapéról,
13    II,   2|              tegye el az ötvenezrest, oszt kvitt - magyarázza a cigány.~-
14    II,   2|               hoci, öcsém, egy kéket, oszt lögyön a tied a vörös.~A
15    II,   2|             nímöt negyvennyócasokkal, oszt akkor a Poin cár elmöhet
16    II,   2|             nekünk se kicsi, se nagy, oszt miúta a Pali elveszött,
17    II,   3|        mögképzött elõttünk a koporsó, oszt azúta se éjjelünk, se nappalunk.~-
18    II,   3|       Beleülünk négyen egy csónyikba, oszt egy vaspiszkafával mögdöfködjük
19    II,   3|              kendé az aranykoporsó.~- Oszt maga beéri a vassal? - csodálkozott
20    II,   3|               haladtunk el mindönnap, oszt teleraktuk a zsebünket ezökkel
21    II,   3|             ebédre híva a kórmányhoz, oszt csúfot töttek vele.~- Hogyhogy?~-
22    II,   3|               cintányért raktak. Erre oszt az asztalra ütött, és kiadta
23    II,   3|         fogait, mind a harminckettõt, oszt möghagyta, hogy ha möghal,
24    II,   3|         mondja neki: - no, bokrétolj, oszt eriggy, hogy el ne ríjja
25    II,   3| sündisznófészökbe vágott bele az ásó, oszt azt mondta a tekintetös
26    II,   3|          asszonyt mög a két gyerököt, oszt magam jószántábul nekimögyök
27    II,   3|            nekem nem volt colostokom, oszt csak úgy az ásónyelire jegyeztem
28    II,   4|        katonák is strázsálnak elõtte, oszt nemzetiszín masnijuk is
29    II,   4|            oldalamon vannak, tudod-e, oszt a te oldaladon meg nincs
30    II,   4|               a padkán, de a tavaszon oszt betüzeltem, hogy ne is lássam.~-
31    II,   4|              jó - biccentett ángyó. - Oszt mikor választasz?~- Huszonkét
32    II,   4|            fogalmú a pásztorkodáshoz, oszt azért nem szívelheti se
33    II,   4|         Ministrálni mönt a kápolnába, oszt a harangozó mögmondta neki,
34    II,   4|          Mindig el szokott kísérteni, oszt itt várja mög, még hozom
35    II,   4|              szuszogd el az éjszakát. Oszt jól betakaróddz, úgyis mindég
36    II,   4|             leveszi rólam a bírságot, oszt arra rászavazok. Gyí, Bogár,
37    II,   4|              erre is pézt kóstál. Így oszt megnõtt az adósság. Jobb
38    II,   4|               búzát termett.~- Nincs, oszt nincs - nézegetett föl János
39    II,   4|                  Ne soká szuszkolódj, oszt jól fölöltözz - nyúlt ki
40    II,   4|           hiába beszél az embör, most oszt majd kahogsz húsvétig.~A