Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|                mert már a város szélén hallotta, hogy az õ boltjában mindenki
 2     I,   2|             gyaluforgácsokat, vagy aki hallotta, amint asztal felett a lélek
 3     I,   2|               gránátalma-bokrokon, nem hallotta azt egyikük se. Mindnyájuknak
 4     I,   2|          egészet, mint most látja, úgy hallotta, mint most hallja.~
 5     I,   2|               van-e köztük valaki, aki hallotta már a hírét Nagy Frigyesnek?~
 6     I,   2|                de már azt a legény nem hallotta, így aztán ezt a választ
 7     I,   2|     ijeszthette meg a hír, mert nem is hallotta. Nagyot hallott mind a két
 8     I,   2|           magukat.~Bánhidy Gergely nem hallotta, mit mondott a német. Ha
 9     I,   2|                mit mondott a német. Ha hallotta volna, se lett volna tõle
10     I,   2|           kezdett visszatérni az élet. Hallotta õ már máskor is tréfázni
11     I,   2| megütõdöttebben, mintha azt az újságot hallotta volna, hogy az öreg Veszelkának
12     I,   2|              vetett, ha a Sándor nevét hallotta.)~- Komárom is amiatt pusztult
13     I,   2|                 hát ahogy a te híredet hallotta, mindjárt azt mondta, hogy
14    II,   1|        boldogtalan kalmár éjjel-nappal hallotta ezt a sikoltozást, s elhatározta,
15    II,   1|           ágyban. De már az ásítást is hallotta.~- Á - nyújtódzott Nicolette
16    II,   1|          gondolod, lányom? Hiszen õ is hallotta a feltételt. Beszélj, señor,
17    II,   1|                kettõnk közt, más úgyse hallotta, csak a jó Isten, az meg
18    II,   1|             egy papformájú ember, és õ hallotta, hogy azt Damiens úrnak
19    II,   2|              Francia Nagy Antal meg is hallotta, és odasúgta Papdi Sós komának,
20    II,   3|           elmosolyodik.~- Hát mán hogy hallotta volna? Senki ezt az égvilágon
21    II,   3|          beszél maga, Szirovica? Kitõl hallotta, hogy megbukott a kormány?~
22    II,   3|            löhet, mögharagudott.~- Nem hallotta, miért?~- Azt mán û tudja.
23    II,   3|          fölteszem róla, hogy hírét se hallotta a szaláminak. De éppen az
24    II,   3|            mienk löhet. Tizenkét embör hallotta, mög az élõ Isten. Ugyan
25    II,   3|                Isten. Ugyan a János is hallotta, de az nem számít, mert
26    II,   3|                az ördögbõrszoknyát, és hallotta vígan kornyikálni a két
27    II,   3|               volna okosabb, mert sose hallotta még hírét a gót királyoknak,
28    II,   3|             már hírit a múzeumnak?~Nem hallotta. Nagy feneket kellett kerítenem
29    II,   3|              fúj. Némely részük nem is hallotta még, hogy már megint követválasztás
30    II,   4|            kellett tõle, mert ha hírét hallotta valaki bajának, maga sietett
31    II,   4|        könnyített vele, mikor senki se hallotta. Zokszóval senkinek terhére
32    II,   4|           öregebb gazdát megkérdeztem, hallotta e már, hogy ki lesz most
33    II,   4|                ki lesz most a követ?~- Hallotta a ménkû.~- Hát eddig ki
34    II,   4|                a harmadik dûlõben, tán hallotta is hírét, mert még nóta
35    II,   4|              nevezetû volt, maga talán hallotta is hírét.~De nem kell azt
36    II,   4|                Mitõl van az? Egy ember hallotta, olyankor megeszi a markoláb
37    II,   4|            készül a sör? Két ember úgy hallotta, hogy árpából, a többi: „
38    II,   4|             kint éjszakázott a halmon, hallotta a csengettyûszót a föld
39    II,   4|             láthatták, de azt senki se hallotta, hogy mit sugdosott a fehér
40    II,   4|          csinált titkot belõle. Sohase hallotta ugyan hírét Mohamednek,