Kötet,  Fejezet

 1     I,   2|       mondom, haza gyere, akkor neköm szót fogadj, akármilyen
 2     I,   2|    értek a várhoz.~- Csak nincs neköm kedvem ilyen disznó nagy
 3     I,   2|     magyar gyomorba.~- Mánpedig neköm se így, se úgy nem köll -
 4     I,   2|  vacsoráért meg a szállásért.~- Neköm ugyan nem - rázta a fejét
 5     I,   2|    mindjárt. Azt mondod el érte neköm, hogy hogyan szoktál te
 6     I,   2|       úgy barátilag kérdözöm.~- Neköm, tekintetös úr? Nem segít
 7     I,   2|        tekintetös úr? Nem segít neköm senki a jó Istenön kívül.~-
 8     I,   2|         a vasúthoz hunnan lönne neköm tanultságom? Bicskahöggyel
 9     I,   2|     sasos bõrruhát. - Tögye mög neköm azt a barátságot az úr,
10     I,   2|      gondját.~- Énneköm? Igazán neköm? - csapta össze a kezit
11    II,   2|      egyet a padlón.~- Ángyikám neköm ez az asszony, kéröm - mondja
12    II,   2|       sógor. Ha kendnek nem jó, neköm se jó. Csökélylöm.~Hozzámérik
13    II,   2|        ráncai engedik.~- Nézze, neköm mögmondhatja. Úgyis tudom
14    II,   2|        maga erre helyhözködjön, neköm jó a földön is.~A városi
15    II,   3|          miúta a király elmúlt? Neköm így mondta az Ábel, a dobos.
16    II,   3|     tetszik úgy neki.~- Tetszik neköm ez az egész kitalálás -
17    II,   3|       azt egymagam is, nem köll neköm ahhoz segítség - indul meg
18    II,   3|      majd ezt is megpróbálom.~- Neköm se volt, tekintetös úr -
19    II,   3|    gyerek utána nem kap.~- Adja neköm, édösapám, én tanáltam.~-
20    II,   3|    kezével a nagy kísértésre.~- Neköm? Mért adná azt maga neköm?~-
21    II,   3|       Neköm? Mért adná azt maga neköm?~- Holnap beleállunk a maga
22    II,   3|      ugye?~- Nem, hanem maga ád neköm írást, akiben a ló is benne
23    II,   3|         Hát van magának lova?~- Neköm? Nincsen énneköm. De tögyük
24    II,   3|    lovam lába, a múzeum köteles neköm másik lovat létesíteni.~
25    II,   3|        fel magát álmából.~- No, neköm nem adtak - szólalt meg,
26    II,   3|      ahogy kifulákolta magát. - Neköm azt mondták, hogy kitakarodjak,
27    II,   4|   Nektök adott az Isten öleget, neköm egyet se.~Az abrosz két
28    II,   4|       is csak fogadott gyerököm neköm? Mert csak mégse löhet az,
29    II,   4|      vigyorodott el -, de azért neköm van. Kaptam a Mitetszik
30    II,   4|         állatnak való az, te.~- Neköm jó. Mögférök benne a két
31    II,   4| helyreigazította az eszét is.~- Neköm mindegy - rángatta a vállát. -
32    II,   4|        nagy iparasszony löttél, neköm abba nincs szavam. Száz
33    II,   4|       Imrus, a deák.~- Nem köll neköm a Jézuska - futott be a
34    II,   4|      csak elfásodottan.~- Nincs neköm most a rajtamvalónál ögyebem.~
35    II,   4|         látományai az embörnek. Neköm is voltak mán tefelüled.~-
36    II,   4|    Julis, ilyen asszony köllene neköm, mint te vagy, neköd mög
37    II,   4|         esztendõ múlva. Bárcsak neköm is annyi volna, de neköm
38    II,   4|        neköm is annyi volna, de neköm csak ezt az egy legényt
39    II,   4|        alig bírta kikrákogni.~- Neköm is a tehenem vitték el elõször.