Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|         tetejére, vagy sárgafölddel a ház falára mindenféle szép lovakat,
 2     I,   1|              bíró fiai elszánkáztak a ház elõtt. Most már a Szabó
 3     I,   1|              a falu végére. Az utolsó ház a Kati nénié volt, az öreg
 4     I,   1|         iskolába beadtak, és az egész ház odavolt az örömtõl, hogy
 5     I,   1|               messze mennem. Hetedhét ház ellen lakott Holló koporsós,
 6     I,   1|          keresztapám is, aki harmadik ház ellen lakott tõlünk. Igazság
 7     I,   1| kemencenyakról, vagy a favágó balta a ház elül, s ha más nem, elveszett
 8     I,   1|            olyan simára tapasztotta a ház végét, hogy akár írni lehetett
 9     I,   1|             össze.~Hát utoljára nem a ház lopódott el, hanem édesapámnak
10     I,   1|         mérgeskedett a három mûvész a ház elõtt, amikor jöttem be
11     I,   2|         közepére, ahol nyitott ajtójú ház ajtófélfáján forgácscégért
12     I,   2|    Patlidzsánnal, mikor odasuhogott a ház elé az ünneplõ kaftánban.~-
13     I,   2|           végig, akkorra már hetedhét ház ellen zümmögtek a szúnyogok.
14     I,   2|        csapatlak én meg téged, kint a ház elõtt az utcán. Mindenki
15     I,   2|            falut. Bezörgettünk minden ház kapuján, ahol magunk formájú
16     I,   2|         futkározó utcagyerek. Ugyan a ház most is megvan még, s ma
17     I,   2|         megnyílt a kapu, s kilépett a ház úrnõje a nagy lekvárkavaró
18     I,   2|          meszely bort, aztán kiállt a ház elé, perzekútort lesni.
19     I,   2|              utcában, az a nagy sárga ház az üvé.~Ismerte azt Laucsik
20     I,   2|              meg a felséges ausztriai ház által. („Az Isten se gyõzi
21     I,   2|           Egyszerre tele lenne vele a ház, hogy nekünk még pókunk
22    II,   1|               sarkán volt egy leégett ház, onnan hozott egy szénné
23    II,   1|             és észre se vette, hogy a ház elcsöndesedett. Arra riadt
24    II,   1|              a vendégnek, ha helyét a ház kedvence foglalja el.~-
25    II,   1|            hogy többé nem szól bele a ház belsõ ügyeibe, s ha véleményt
26    II,   1|         tapintattal néztek össze, s a ház ura is rájuk hunyorított,
27    II,   1|    hunyorított, hogy ha már egyszer a ház vendége a hóbortos poéta,
28    II,   2|            litániáját imádkozza.~Ez a ház, amelyikben lakom, nincs
29    II,   2|          õrzött, birkát legeltetett a ház körül, még föl nem nõtt,
30    II,   2|               ki lehetett venni már a ház végibõl is, hogy ajtó vagy
31    II,   3|          térképet. Mutatok, hogy állt ház, telek, porta, míg nem enyim
32    II,   3|           annyi volna az õszi munka a ház körül, azt se tudom, melyikhez
33    II,   3|              üdvözlettel közeledtem a ház urához, aki a padlás szájához
34    II,   4|            vitába szállni. Most már a ház úrnõjének cipõje került
35    II,   4|           kiszélesedett az út. Mire a ház elé értek, már olyan ész
36    II,   4|            szép kis tanya, jókarban a ház, tisztára meszelve, sárgával