Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|               jövõ esztendõre.~- Inkább könyvet vegyünk, édesapám.~Meg is
 2     I,   1|                aki még ennél is drágább könyvet keres, azt nem szolgáljuk
 3     I,   1|              csúsztattam le az ölembe a könyvet.~A fiúcska körülnézett,
 4     I,   1|         könyvkereskedõinas, hogy minden könyvet elkapjanak elõlem.~Hirtelen
 5     I,   1|              kapja a mézeskalácsot, aki könyvet akar venni.~Úgy rohant be
 6     I,   1|              futná is, mibül gyõznénk a könyvet? Szerbe-számba szedtük a
 7     I,   1|               soha. Jól is sejtettem: a könyvet maga az iparoktatási fõmufti
 8     I,   1|          Egyszer vaktában kinyitottam a könyvet valahol: A szóda címû olvasmányra
 9     I,   1|                  a papéra meg imádságos könyvet, a szûcsmestert is megilleti
10     I,   1| könyvkereskedésbe, és megvettem az elsõ könyvet, amit a pulton megláttam.
11     I,   1|                magamat.~- Ismered ezt a könyvet?~- Ott hever a redakcióban,
12     I,   1|                   vette ki a kezembõl a könyvet. Egy kicsit lapozott benne,
13     I,   1|          gondolod, hogy olyan hazaáruló könyvet megnézek!~- Persze, persze,
14     I,   1|               népgyûlésen, aki ismeri a könyvet, legalább látásból?~- Szó
15     I,   2|            második polcáról az elsõ sor könyvet, akkor rájönni, hogy Szeged
16     I,   2|                se tudott magyarul, ha a könyvet letette a kezébõl.~Stancsics
17     I,   2|              tudott kádenciát. Most már könyvet gombolt ki a ruhájából.
18     I,   2|            kivette a gyerekek kezébõl a könyvet, és úgy mondják, valami
19     I,   2|          tizennyolc éves korában, s egy könyvet talált a kántor gerendáján,
20     I,   2|           elviszi hazulról az imádságos könyvet vagy a kalendáriumot, s
21     I,   2|           elõtte egy szürke papírtáblás könyvet -, megvan-e már ez magának?~-
22     I,   2|                valót, akkor megveszem a könyvet, és jóllakhat Vörösmarty
23     I,   2|             héten láttam egy ilyen okos könyvet egy falusi iskolában, ebben
24     I,   2|               egy negyedfélszáz oldalas könyvet, amely nyilván nyomtatva
25     I,   2|              szürke táblájú, vaskos kis könyvet.~- Nézze már, kolléga, maga
26     I,   2|             küldte, honnan küldte ezt a könyvet?~- Az ördög tudja, én bizony
27     I,   2|                van a kérdés.~Megnézem a könyvet. Schulz Imre mûvelte az
28    II,   1|                  De ahogy kinyitottam a könyvet, olyan érdekes dolgon akadt
29    II,   1|             ostobaságokat bejegyezte. A könyvet ismerte egész Párizs, természetesen
30    II,   4|       beleizzadt.~- No, most csukd be a könyvet - vezényelt a tanító úr. -
31    II,   4|                 összeirkáltam egy kazal könyvet, amiknek nagyon különbözõ
32    II,   4|                 a kosztra fognám, aki a könyvet approbálta. Hát honnan tudhatná
33    II,   4|             koporsójába olyan imádságos könyvet teltünk, amelyikben a gyerekkora
34    II,   4|                 köztük olyan ember, aki könyvet is olvasott már? Egészen
35    II,   4|                 utolsó nagy fiunkról ír könyvet, Diocletiánus imperátorról,