Kötet,  Fejezet

 1     I,   1| Ö-rül-je-tek-és-vi-gad-ja-tok-mert-a-ti-ju-tal-matok-bõ-sé-ges-meny-nyek-ben.~A voces paginarum hamar elaltatott. Mikor fölébredtem,
 2     I,   1|                                                                       mondom. Teneked. Tedd föl hamar, majd meglátod, milyen úr
 3     I,   2|                                                                          Hát elverték az éhüket hamar, rántottát ettek kakastejes
 4     I,   2|                                                                        szeretnénk megtanulni.~- Hamar hozzatok hát levesnek valót -
 5     I,   2|                                                                       ki is hûltek. Fenjön kend hamar kést, mert mindjárt itt
 6     I,   2|                                                                       szegedi ritkaságot.~Ebben hamar megegyeztek. Elküldik neki
 7     I,   2|                                                                  tartozott a két ifjú Buzogány. Hamar megszokták a jó helyet,
 8     I,   2|                                                                   nehezen juthattak odáig, mert hamar híre szaladt, hogy az insurgensek
 9     I,   2|                                                                      lábbelijét -, mérjen nekem hamar valami szép, kecsege orrú
10     I,   2|                                                              vitézkedése történetét.~- Fogjatok hamar, gyerünk a kis tanyára!~
11     I,   2|                                                                     mentek tûzbe, de biz azokat hamar megszabdosták, meg is szalajtották.~-
12     I,   2|                                                                       elõvette az íródeákját.~- Hamar valami szép levelet a kripóciaknak,
13     I,   2|                                                               mûvirágokat, azonban a félreértés hamar kiderült. A zsiráf nem emlékbe
14     I,   2|                                                                         az angyaloknak:~- Nosza hamar, rázzátok ki az abroszomat
15    II,   1|                                                                   szippantást én. Látod, milyen hamar összetestvéresedik a szegény
16    II,   1|                                                                        az ezüstkorsóval, s õ is hamar megtalálta a maga szenderpilléjét.
17    II,   1|                                                                        kihallatszott az utcára, hamar híre szaladt a szomszédok
18    II,   1|                                                                        asszony hangja. A spinét hamar elhallgatott, de az asszony
19    II,   3|                                                                       írom is neki, hogy küldje hamar a kincstartó basáját, ásassa
20    II,   3|                                                                      most õszintén értetlen, de hamar föltalálja magát. - Volt
21    II,   3|                                                                         és miniszter:~- Gyüjjön hamar! Nézze mög, mit tud ez a
22    II,   3|                                                                         kicsi volt a földecske, hamar kifogyott.~- A kéményseprõnél
23    II,   3|                                                                  sokallja ezt a tisztességet.~- Hamar. Hamar. Azért kell egy embernek
24    II,   3|                                                                        a tisztességet.~- Hamar. Hamar. Azért kell egy embernek
25    II,   3|                                                                         malackával együtt! Elég hamar szétfoszlik a csudamutogató
26    II,   3|                                                                        Embörööök! Gyeék kendtök hamar, Döncõt betemette a fõd!~
27    II,   3|                                                                         emberek maguk. No hívja hamar az urát.~Mihálynak nem volt
28    II,   4|                                                                  káprázatosat termelni.~- Mondj hamar valami idõhatározó mondatot!~
29    II,   4|                                                                      nyomta a törülközõt:~- No, hamar, ne szuszogd el az éjszakát.
30    II,   4|                                                                  napszállat felé.~Õsz vége felé hamar odaér a nap, ahol a szegény
31    II,   4|                                                                    görnyedt hátú, korán õszülõ, hamar ráncosodó parasztok, akikrõl
32    II,   4|                                                                       ajtón -, hun az a szalma? Hamar, hamar, mert mingyárt itt
33    II,   4|                                                                         hun az a szalma? Hamar, hamar, mert mingyárt itt az esõ
34    II,   4|                                                                        aztán el se ment többet.~Hamar beismerkedtek egymással.
35    II,   4|                                                                    kezit a tanító úr. - Bújj ki hamar abbul a köpönyegbõl!~A tanító