Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|             szõlõbõl.~Azt már én nem értem ébren. A papsajttól jó álma
 2     I,   1|             Mire a magunk ablaka alá értem, le is kellett tennem a
 3     I,   1|            csorgatták, és õ vállalta értem a felelõsséget a Magasságbéli
 4     I,   1|          telt-múlt az idõ, és én nem értem rá alkalmasabb képet keresni.
 5     I,   1|      újságíróskodásom inasesztendeit értem. Közigazgatás volt a szakmám
 6     I,   2|        nálunk a szépasszony. Már úgy értem, hogy urastól. Hiszen Zsigmond
 7     I,   2|          ábécé minden betûjét.~- Nem értem én ezt - csóválta a fejét
 8     I,   2|             példát kell statuálni.~- Értem én azt - bólintott a spektábilisz. -
 9     I,   2|            De most már csakugyan nem értem a dolgot - csóválta a fejét
10     I,   2| mestergerendán. Oda pedig én föl nem értem, még ha két széket tettem
11     I,   2|             ebben az acskóban.~- Nem értem.~- Dehogynem. A múlti vacsora
12     I,   2|            Tudod, a radnai Szûz járt értem közbe, mert én soha el nem
13     I,   2|         szedek egy kis füvet.~- Aha! Értem. Ha kedvemre való lesz a
14     I,   2|         politikán. Különösen azt nem értem, hogy mért hívják az egyik
15    II,   1|          szava:~- Ej, de soká jöttél értem, milyen csúnya nagy szakállad
16    II,   1|            volt ezer aranyat ígérned értem, mikor egész biztosan nincs
17    II,   1|       föltettem a tûzre, de hozzá se értem, mert az nekem meg van tiltva.~-
18    II,   1|             Ha már éppen virágcsatát értem Nizzában, hát én is megnéztem.
19    II,   2|          tött, az asszony miatt...~- Értem - mondja a bíró, és fölkászálódik
20    II,   2|             éri kend. Érti-e kend?~- Értem, uram, értem - ingatta fehér
21    II,   2|          Érti-e kend?~- Értem, uram, értem - ingatta fehér fejét megfélemledve
22    II,   3|            az autónak, kicsit késõbb értem ki a rendesnél. Már messzirõl
23    II,   3|             terén, de még ilyent nem értem. Hogy egy család, amelyiknek
24    II,   3|         tartson úri huncutnak.~El is értem a célomat. A kiskunjaim
25    II,   3|             öreg halálmadárra.~- Nem értem, Jakab bácsi. Hát mibõl
26    II,   3|            adtam el a fibulát.~- Nem értem.~- Kérem... tetszik tudni,
27    II,   3|             zöld selyemkendõjében.~- Értem - mondtam szigorúan. - Azért
28    II,   3|            ló is benne lögyön.~- Nem értem.~- Pedig én magyarán mondom.
29    II,   3|           szalonnázó készsége.~- Nem értem, Cuci. Ki bicskája ez?~-
30    II,   4|      kapámmal.~Másnap azonban eljött értem a keresztapám, aki esztergályos
31    II,   4|          megrettent, hogy a vállához értem, s mind a két kis vörös
32    II,   4|         tudott, mégse tehetett volna értem semmit, mert nem mívelek
33    II,   4|          csak egyet értek, és azt se értem. Amit értek, az az, hogy
34    II,   4|        kiegyesülhettünk volna.~- Nem értem.~- Pedig én nyomon beszélek,
35    II,   4|        szakmabeli - nem a verekedést értem, hanem a csontokat -, de