Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|            Morzsa csaholva szaladt elõre.~Kati néni ott gubbasztott
 2     I,   1|       eszébe, ha megéri, megmondom elõre, hogy ezt az én legkedvesebb
 3     I,   1| barátságosan a kísértõkre, és ment elõre céltudatosan, csörgetve
 4     I,   1|          regényeibõl táplálkozott. Elõre tájékoztattak arról, hogy
 5     I,   1|      Spirituszt.~- Bravó! - hajolt elõre a katedráról a nagy ember.
 6     I,   1|     mûvészektõl. - Így van ez jól. Elõre kijelentem az újságban,
 7     I,   1|           hogy csak egy perccel is elõre haladna. Bolond kis óra,
 8     I,   2|           engöm erisszenek kendtök elõre, oszt mindön embör úgy tögyön,
 9     I,   2|     jobbra-balra, lefelé, fölfelé, elõre, hátra, olyan serénykedéssel,
10     I,   2|        tövét:~- Lehetett azt tudni elõre, hogy nem jó vége lesz annak,
11     I,   2|   kiválthassa a rabságból.~Azonban elõre nem látott akadályok merültek
12     I,   2|         Kemény léptekkel marsoltak elõre, s összehúzott szemöldökkel
13     I,   2|           ham, hammar! - biztatták elõre a gazdáikat.~A két haragos
14     I,   2|            lompos kutya ráncigálta elõre, belekapaszkodva a fogával.~-
15     I,   2|        kirántott karddal vágtatott elõre.~- Nincs baj, fiúk! - nyugtatta
16     I,   2|          lesz belõle. Nemcsak hogy elõre nem köszönt neki, hanem
17     I,   2|          csárdás lábujjhegyen ment elõre, a pandúr nagy sarkantyúpengetessél
18     I,   2|          mint a karikásostor.~- No elõre, hozd a hajítófákat! Majd
19     I,   2|     betyárt. Számot vetett õ ezzel elõre, mint lehetõséggel. Most
20     I,   2|       Pokol-kocsmát megostromolta, elõre megmondta, noha nem végzett
21     I,   2|     legelje le a füvet, amelyikért elõre ki van fizetve a fûbér?~
22    II,   1|           A cifrább kérõ rúgtatott elõre.~- Az én nevem Juan Torilla,
23    II,   1|          rúgtak egyet a bûnösön.~- Elõre, zsidó! Gyerünk csak a bíróhoz,
24    II,   1|  fûnek-fának, hogy megmondta õ ezt elõre, akkor õ nem szerkeszt többet
25    II,   1|      bírája lett, okos ember volt. Elõre látta, hogy ez a pör sok
26    II,   2|       ángyó.~- Mér lönne? - döccen elõre Pista bácsi. - Vót mán nekünk
27    II,   3|            kendnek száz pengõt. Én elõre adok kendnek kétszázat,
28    II,   3|  tekintetös úr merne-e fogadni? De elõre mögmondom, hogy mindön-okvetetlen
29    II,   3|  mindön-okvetetlen elveszejti, hát elõre köll fizetni. No, mit szól
30    II,   3|            embernek való bõröndöt. Elõre örül neki, hogy csodálkozik
31    II,   3|   rátenyerelt a fibulára. - De azt elõre megmondom, hogy nekem a
32    II,   4|    heptikéje van kendnek? - hajolt elõre a kofa. Nagy bivaly ember
33    II,   4|           rúgta lágyékon, mikor az elõre akart szaladni, hazatérõben
34    II,   4|             majd ezután is te mégy elõre? Majd csak utánam, Mitvisz,
35    II,   4|            félesztendei árendát is elõre.~- Mi summa az együtt?~-