Kötet,  Fejezet

 1     I,   1| szépírómester, aki utánozni tudná azokat az ide-oda csúszkáló, hol
 2     I,   1|         sohase fogom megbocsátani azokat a könnyeket, melyek a világ
 3     I,   1|       maradt több rajta kettõnél.~Azokat aztán, mikor érõfélben voltak,
 4     I,   2|           bennünket képön, mintha azokat a nagy, mázsás tököket nyersen
 5     I,   2|        szelídítse kézhez felséged azokat a barbárokat. Az ön mosolyával
 6     I,   2|        még tíz lett volna otthon, azokat is mind neki ajánlotta volna.~
 7     I,   2|       bele, eszébe jutott, hogy õ azokat egy pipa dohányért nekiadta
 8     I,   2|    osztrákok mentek tûzbe, de biz azokat hamar megszabdosták, meg
 9     I,   2|         szaladt ugyan, de nyilván azokat is föltaszigálta, mert dühös
10     I,   2|        Nem nagyon számolgattam én azokat. De nem sok híja löhet a
11     I,   2|       embörnek többféle helyei.~- Azokat szeretném én tudni, Jóska.~-
12     I,   2|      szeretném én tudni, Jóska.~- Azokat nem mondhatom én mög, tekintetös
13     I,   2|           bibliotéka levéltárából azokat az aktákat, amiket innen-onnan
14     I,   2|    faggattak ki a várban, s mikor azokat szakaszonként megsétáltatták
15     I,   2|     szögeket vertek a sínökbe, és azokat srófokkal erõsítötték mög.~-
16     I,   2| megmondhatom, hun találhatják mög azokat a vasakat, amikkel a sínöket
17     I,   2|        konstantinápolyi basákat - azokat ugyan meg is rakták néha,
18     I,   2|              Nagy böcsben tartják azokat az úri dögöket, majd möglássátok,
19     I,   2|         nyitotta ki:~- No, nézzük azokat a híres bécsi kutyákat!~
20     I,   2|  hallgatni, mikor fölsorakoztatta azokat a német és spanyol auktorokat,
21     I,   2|   kanásztülköt, doktor uram? Mert azokat nem ártana, ha mind összeszedné,
22    II,   1|         nem öltözködõ dámákat, és azokat elnevezte malacoknak, ezeket
23    II,   1|          volna lovagias emberhez. Azokat csak vízbe fojtatta, mint
24    II,   1|          reggel õ foglalta írásba azokat a friss szerelmi pletykákat
25    II,   1|      istenfélõ hajadon közzétette azokat a leveleket, amelyeket a
26    II,   1|          fiaikkal. De mi lelhette azokat a trecento-mestereket, akik
27    II,   3|          Van egy-két kikötése, de azokat vállalom. Ami gödröt ásunk,
28    II,   3|         az írásaimat olvasni, még azokat se, amik nem nekik vannak
29    II,   3| honfoglalókat se hagyhatom, nekem azokat felkarolni hivatalos kötelességem.
30    II,   3|        cigánygyûrûkkel, mikkel, s azokat mindig úgy rejti el a csontvázak
31    II,   3|         akik jót tettek magukkal, azokat becsülje meg a borával.
32    II,   3|   csontvázak. Megnyugtattam, hogy azokat is majd elõhívjuk. Azt mondta
33    II,   3|  meggondoltam a dolgot. Nem lehet azokat a sírokat otthagyni egy
34    II,   4|            s kielégítem a képével azokat a jó lelkeket, akik ifjúkori
35    II,   4|     lélekkel, hogy bántani akarom azokat, akik „a nyersanyagból,