Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|               a földre. Isten látja a lelkem, hogy nem a pénzvágy, hanem
 2     I,   1|           rajtad. Ilyen a gazda sora, lelkem, gyerekem.~Valami keservesen
 3     I,   1|            forint ötvenhárom krajcár, lelkem.~Olyan lett a barackvirágarc,
 4     I,   1|              egy pengõ jár.~- Jó, jó, lelkem, csakhogy akkor szegénységi
 5     I,   1|              a fejét.~- Látom én azt, lelkem, hiszem is, de látja, nekem
 6     I,   1|    segíthetett.~- Akinek birtoka van, lelkem, annak nem jár szegénységi
 7     I,   1|           tolta.~- Mindörökké, Móráné lelkem, mindörökké! No hodzs vannak,
 8     I,   1|              keresek!~- Mi az, mi az, lelkem gyiák úr? - fuldokolta kapzsian
 9     I,   1|            visszafordul.~- Mártonkám, lelkem, adjál már egy gyújtat dohányt,
10     I,   1|           Mind aranypapírból volt ez, lelkem.~- B. B. B. Mi lehet ez?~-
11     I,   1|              B. B. Mi lehet ez?~- Az, lelkem? Úgy lehet báró Bánhedi
12     I,   1|                ha a szemit kinyitja a lelkem.~Szaladt is, de azért a
13     I,   1|             mit hoztam neked! Hallod, lelkem, hallod?~Most már fölneszelt
14     I,   1|       érdemelnék azért, ha lett volna lelkem tovább nyaggatni a pragma
15     I,   1|      nemzetbõl erednek.~Isten látja a lelkem, hogy annak idején, mikor
16     I,   1|          szívbéli passziózásra. Panka lelkem: itt üzenem meg neked -
17     I,   2|         mindennapos ájtatosság”.~- No lelkem, csak ennél nagyobb kár
18     I,   2|       igazságot.~- Micsoda igazságot, lelkem?~- Hát a megcsapatásom irányában.~-
19     I,   2|             már a golyók?~- Biz igaz, lelkem - mosolygott a tábornok,
20     I,   2|      ötforintos bankókkal.~- No, Kati lelkem, hogy éled világod?~Szépszájú
21     I,   2|           szeme...~~- Az Isten tudja, lelkem, mitõl van - simogatta meg
22    II,   1|             tudta a csúzos derekát.~- Lelkem, uram - üzente erre Montpellieri
23    II,   2|            király árváihoz is.~- Jaj, lelkem Szél ángyó - mosolygom el
24    II,   2| összecsattantotta örömében:~- Kend az lelkem, öregapó, vagy csak a lelke?~-
25    II,   3|            külûfejû?~- Annak örüljön, lelkem - parolázok a külûfejûvel -,
26    II,   3|                azzal én nem vesztem a lelkem.~Tavaly aztán muszáj volt
27    II,   3|               áldott tettetésre. Ha a lelkem kiteszem nekik, akkor se
28    II,   4|      jajszóval:~- Nagy bajban vagyok, lelkem tekintetes úr. Elvitte a
29    II,   4|       tekintetes úr. Segítsen rajtam, lelkem tekintetes úr!~- Sebaj,
30    II,   4|               tekintetes úr!~- Sebaj, lelkem - szalajtotta ki a száján
31    II,   4|              a szegényeinek!~- Sebaj, lelkem! - villant fel újra az öregúr
32    II,   4|               Majd ezt is elintézzük, lelkem - ígérte a fõorvos.~S a
33    II,   4|          mennyi van. - Adja ide mind, lelkem.~Leszámoltam neki öt pengõ
34    II,   4|               mi bizonysága van róla, lelkem, hogy az volt?~- Hát az,