Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|     szomszédot az urakhoz húzta a szíve. (Ezt azzal is kifejezésre
 2     I,   2|   mindjárt megint megkeményedik a szíve irántunk. Tudja õ azt az
 3     I,   2|   vadkörtét.~- No, ennek helyén a szíve - nevetett a fõgenerális. -
 4     I,   2|        Végig se mondta a király a szíve kívánságát, már akkor ott
 5     I,   2|     gyereknek is így helyén van a szíve.~Így mentette meg a kis
 6     I,   2|         nagyot dobbant örömében a szíve, ahogy megmarkolta a zacskót.
 7     I,   2|        hirtelen akkorát dobbant a szíve, hogy szinte megtántorodott
 8     I,   2| katonaéletbe, annál jobban fájt a szíve az eltiltott hegedûért.~
 9     I,   2|     fejedelemnek megesett rajta a szíve. S másnap hajnalban, mikor
10     I,   2|           alig tudta elmotyogni a szíve szándékát. Nem akart õ semmi
11     I,   2|           ugyan az embernek, de a szíve könnybe lábadt tõlük.~Például,
12     I,   2|       dolmánya alá dugta, éppen a szíve fölé. S egy-két perc múlva
13     I,   2|          még bele se kezdhetett a szíve szándékába, mikor a nótárius
14     I,   2|      liquores - esett meg a tudós szíve a legényen, és ki suttyantotta
15    II,   1|        sõt minden szörnyetegnek a szíve megesett rajta, mikor elmondta
16    II,   1|        pogácsájába, megette, de a szíve hideg maradt. Mint országa
17    II,   1|       asszonynak belefájósodott a szíve. Tenni azonban nem lehetett
18    II,   1|        Volt úgy is, hogy a nagyúr szíve megesett hû szolgáján, kivette
19    II,   1|     fûhöz-fához, de csak a bolond szíve esett meg rajtuk.~Mivel
20    II,   1|           Bouret, akinek alázatos szíve a végrehajtóban is tisztelte
21    II,   1|    szatócsnak a torkába szaladt a szíve. Szeretett volna cselekedni,
22    II,   1|     rendõrminiszternek megesett a szíve a dadogó emberen, barátságosan
23    II,   1|           vicomte-nak tele volt a szíve megértéssel az arisztokrácia
24    II,   2|     fésülködik, újságot olvas, és szíve mélyén lenézi a parasztot,
25    II,   2|        búzában - dobbant nagyot a szíve.~No el is kapta a fejét
26    II,   2|        bûnöst, hogy a zord finánc szíve megesett a bajba jutott
27    II,   4|          a kis csikónak, s ezen a szíve is nevetett meg a szeme
28    II,   4|            de szoptatós asszonyok szíve sokszor megesett a kis bogáron,
29    II,   4|           de azért aranyból van a szíve. A tanító úr, akinek mindenütt
30    II,   4|           megkönnyebbedett tõle a szíve, s visszafelé egész megfrissült
31    II,   4|          és helyén legyen esze és szíve az ország minden bakterának.~
32    II,   4|        egészen megnyílt a fõnöknõ szíve. Leültetett egy gálicos
33    II,   4|        megesett rajta a városi úr szíve.~- No azért ne virginálj