Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|            a fejfa idejére. Fekete Hajnal Pál csinálta, aki nagyon
 2     I,   1|        hogy ilyenformán nem Fekete Hajnal Pál volt-e oka az egész
 3     I,   2|             hogy... hogy... haj... hajnal van, akkor hajnal van, és...
 4     I,   2|           haj... hajnal van, akkor hajnal van, és... ha nem... haj...
 5     I,   2|             és... ha nem... haj... hajnal van, akkor... akkor a napot
 6     I,   2|            jó reggelt integetett a hajnal szép piros kendõje az ég
 7     I,   2|     vállára vetett bottal haladt a hajnal pirosságában a puszpángbokrok
 8     I,   2|     embereken azonban nem fogott a hajnal szava. Kemény léptekkel
 9     I,   2|            az alvó városban, míg a hajnal szûkülésében meglátta egy
10    II,   1|      amelyen éppen úgy piroslott a hajnal, mint otthon.~- „És igaz
11    II,   1|         fölé. Már akkor besütött a hajnal piros lámpása az ablakon.
12    II,   4|                         Esteli dal Hajnal Matyikáról~Az Úristen a
13    II,   4| bóbita-lélek, s legyen ott belõled Hajnal Matyika.~Hogy mi végre teremtette
14    II,   4|        teremtette a jó Isten ezt a Hajnal Matyikát, azt csak õ tudhatja.
15    II,   4|          vagy keresztet formázót - Hajnal András azt nem látta meg,
16    II,   4|        szalad - emelte föl a fejét Hajnal András, de nagyon büszkén. -
17    II,   4|            neki a hámot még ma.~Ha Hajnal András király lett volna,
18    II,   4|          háromesztendõs korára. De Hajnal András kubikos volt, és
19    II,   4|      urakat - mondták a kubikosok. Hajnal András nem nyilvánított
20    II,   4|            a szopós borjút. De ezt Hajnal András mindig jóvátette,
21    II,   4|            volt indokolatlan, mert Hajnal Andrásné valóban el-elsírdogálta
22    II,   4|            madaram - búgott vissza Hajnal Andrásné a nevetõ gerlicefiókra.~~
23    II,   4|         kétesztendös lett, akkorra Hajnal András ingatlant szerzett
24    II,   4|      azonban nem sokat volt otthon Hajnal András. Elköhögõsödött,
25    II,   4|         már el is temették.~Özvegy Hajnal Andrásné egyszer-kétszer
26    II,   4|            Mert mi lenne az özvegy Hajnal Andrásnéból, ha kigyomlálandó
27    II,   4|         Matyikát az ágyba.~~Özvegy Hajnal Andrásné rákallantyúzta
28    II,   4|  eresztette el. Kemény legény ez a Hajnal Matyika, ha a hátgerincét
29    II,   4|         urak - esett térdre özvegy Hajnal Andrásné -, csak a gyerökömnek
30    II,   4|        hogy vegyék fogtomra özvegy Hajnal Andrásnét, van-e bizonyságlevele
31    II,   4|    történetet eljajveszékeli nekem Hajnal András özvegye. Áldott békesség
32    II,   4|            ablakon már beszõkült a hajnal.~- Ne, puli-i-i! - kürtölte
33    II,   4|            fönt volt az égen, de a hajnal már szõkült.~- Hol a lámpás? -