Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|       kérés a bokros szemöldökök alól.~Hiába kínáltak neki imádságoskönyv
 2     I,   1|         de kevés tanárnak a keze alól került ki annyi kiváló geográfus
 3     I,   1| természettudós, mint az én kezem alól.~Hogy mért hagytam aztán
 4     I,   1|      magam szedegettem ki a föld alól a szegedi határban. Igen
 5     I,   1|         kivette a rajzot az üveg alól. De az üveget keretestõl
 6     I,   2|       elõ se mertek bújni az ágy alól, míg a török el nem porzott.
 7     I,   2|        cigány, és kiejtette hóna alól a hegedût. De föl is kapta
 8     I,   2| csizmával.~Azzal elõhúzott a pad alól egy pár vadonatúj kordován
 9     I,   2|          és kihúzta az íróasztal alól a kosarat.~- De hát mikor
10     I,   2|         szeme, s elõkapva a szûr alól a kürtjét, olyan ébresztõt
11    II,   1|          lezuhog az aranydiadéma alól, amit térden állva éppen
12    II,   1|        szedelõdzött elõ a gubája alól. Azonban szép Erippe elszisszentette
13    II,   1|        tiszta kékje, kis sapkája alól úgy aranylott ki a haja,
14    II,   1|    Traint a bibliagyalázás vádja alól, azzal az indoklással, hogy
15    II,   2|     nevetett a tenyere ellenzõje alól. Vigyázzak csak, hogy megcickézi
16    II,   2|         kikapta a képviselõ hóna alól a dobozt, s leugrott vele
17    II,   3|   halottakat szedessen ki a föld alól. Akkor már az egész világ
18    II,   3|     tekintetét a nagyszélû kalap alól.~- Nem engedöm a szõlõmet
19    II,   3|          se menekedhet az igézet alól, õ is közénk fúrja a fejét.~
20    II,   3|          az ereszetes szemöldöke alól. „Engöm le nem vöszõ a lábamrul,
21    II,   3|   példájára tettem el Jánost láb alól. Elküldtem négynapos felderítõ
22    II,   3|         hogy hun menyecskék feje alól ástam ki a fehértói szikbõl.
23    II,   3|   kihallatszott a nyögése a föld alól:~- Ham-mar... ham-mar...
24    II,   3|             pislogott ki a kalap alól.~- Erõ, egészség! - intettem
25    II,   3|         mondta, mosolygó bajusza alól. Mert Róza, akit nem tudott
26    II,   3|        ki az arcraborított kalap alól, és meg-megrándul a bajusz
27    II,   3|      Kiszólok neki a lapulevelek alól:~- Ugye, mirõl gondolta
28    II,   4|        és a szívemen nõtt fejfák alól mindig föltapsikol az öröm.
29    II,   4|       hogy viszi a macska a feje alól a kenyeret. Elfelejtkezett
30    II,   4|         míg a gyerek a mi kapunk alól kivágódott. Mégpedig cipõ
31    II,   4|       újságok kihullottak a hóna alól az aszfaltra.~- Palkó, hová
32    II,   4|      kikerültek a tanító úr keze alól; se azt, hogy miért hívják
33    II,   4|          a csengettyûszót a föld alól.~Mi igaz belõle, mi se,