Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|           tudják, milyen jól esik jót tenni a szegényekkel.~
 2     I,   1|         odapillantott az ágyra:~- Jót akartam én neked, kisfiam.~
 3     I,   2|        ennék én, atyámfia, akármi jót - fûzte tovább a szót a
 4     I,   2|       szánakozva:~- Tudnék valami jót a fogadra, Parázsó komám.
 5     I,   2|     idiómát, törte kegyesen. - Mi jót meghoztad minekünk?~- Hoztam
 6     I,   2|        magamat hívatni.~Damjanich jót nevetett a furcsa ötleten,
 7     I,   2|           szolgabíróhoz.~- No, mi jót hoztatok, tápéi emberek? -
 8    II,   1|      megint a vánkosára. Akkor is jót súgott neki, amivel nagy
 9    II,   1|          de rég nem aludtam ilyen jót!~Thibaut mester feltápászkodott,
10    II,   1| felvilágosult udvaroncai.) Nagyon jót mulatott a stralsundi obstrukción,
11    II,   2|           kulcs csak nem akarta a jót követni. Pedig már a martirológiát
12    II,   2|      ujját, ami tudvalevõleg igen jót tesz a bõrnek. Most Futós
13    II,   2|   bizonyítja neki, hogy mi minden jót lehet várni a kisvasúttól.~-
14    II,   2|                        Szél ángyó jót akart~Hogy kicsoda az a
15    II,   2|        ajánlom, tekintetös úr. Én jót akartam.~- Möghiggye, jót
16    II,   2|         jót akartam.~- Möghiggye, jót akart - fog velem kezet
17    II,   3|           a pipát, hogy kövesse a jót. Most már rá lehetne gyújtani,
18    II,   3|     járnak azok a nagy urak, akik jót tettek magukkal, azokat
19    II,   3|        fölháborodtam, de az nekem jót szokott tenni. Most már
20    II,   3|         de csak azt kérdeztem, mi jót hozott?~- Ezzel kedvesködnék
21    II,   3|       találta. A zöld se akarta a jót követni, a kék se. A rubinok,
22    II,   3|        lesz lova? És ki áll azért jót, hogy a környék minden lova
23    II,   3|           életében nem tett annyi jót, mint most vályog korában.~
24    II,   3|     fiatal magyarral is. - Hát mi jót hoztak?~- Egy kis jóvátételt -
25    II,   3|     kérdezte, hogy hívják, akivel jót tett.~- Igaz, hogy itten
26    II,   3|          mondok, az nem jelönthet jót.~- Maga nem szokott levelet
27    II,   4|          az ölünkbe dobott valami jót, amit nem vártunk? Mi az
28    II,   4|     felejtette ki belõle. Mert ha jót akart volna tenni a szegény
29    II,   4|           a kolerát. Okvetetlenül jót akar vele, mert a jó Isten
30    II,   4|        vele, mert a jó Isten csak jót akarhat. Fogyasztja a bûnbe
31    II,   4|          Még a városi úr is tehet jót a szegény emberrel, igaz,
32    II,   4|        akkor, ha eszeágában sincs jót tenni.~Az embert, akinek