Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|             ez így, hanem amilyen a kérdés, olyan a felelet. A kérdésben
 2     I,   1|           fülecskéjét.~Azt hiszem a kérdés a) pontjára lehetõleg értelmesen
 3     I,   1|         tudtam, mi lesz a következõ kérdés.~- Mit szólnál hozzá, hátha
 4     I,   1|              mindig ez volt az elsõ kérdés.~- Halcukrot.~Ezt biztosan
 5     I,   1|            katekizmusában a második kérdés.~Ha meg akartam kapni a
 6     I,   1|         most következett a harmadik kérdés, de arra már az apámnak
 7     I,   1|            úr, el van már intézve a kérdés.~- Micsoda kérdés?~- A kép.
 8     I,   1|         intézve a kérdés.~- Micsoda kérdés?~- A kép. A koponyás kép.
 9     I,   2|     tizenkettedszer állította meg a kérdés:~- Bürge az, igaz-e? Vötte
10     I,   2|            a kérdést hallanom, amit kérdés nélkül is tudhatott mindenki,
11     I,   2|            köti magát a nemzetiségi kérdés tisztázásához.~- De hát
12     I,   2|  gyertyavilágnál? - ez volt az elsõ kérdés.~Kimén a csikós a tátos-lovához,
13     I,   2|       házasság? - ez volt a második kérdés. Kimén a csikós a tátos-lovához,
14     I,   2|             legnehezebb, a harmadik kérdés.~- Hát azt tudod-e, csikós,
15     I,   2|           tud kend magyarul írni?~A kérdés nem volt egészen indokolatlan.
16     I,   2|  eldöglöttek, és most már az volt a kérdés, hogy ki legelje le a füvet,
17     I,   2|           kérdésem halálosan komoly kérdés. Hiszen mindjárt meglátod,
18     I,   2|     homlokon, hanem ez az alattomos kérdés:~- Apukám, hány lába van
19     I,   2|         Tessék, apukám. Ebben van a kérdés.~Megnézem a könyvet. Schulz
20     I,   2|            csakugyan benne van az a kérdés is: öt póknak hány lába
21    II,   1| államérdekbõl meg lehet tenni. Az a kérdés, mit szól hozzá donna Mária.~
22    II,   1|          igazam, uram?~De e mellé a kérdés mellé már olyant kacsintott
23    II,   1|          fog értük zár alá tenni?~A kérdés elsõ felét nyilván nem latolgatta
24    II,   3|          homokból, és felvetõdött a kérdés, mifélék lehettek ezek az
25    II,   4|        szétomló poszahomokkal.~Ez a kérdés ugyan nem nagyon illett
26    II,   4|     Valamint az is kiderült, hogy a kérdés fölvetõje szõregi szerb
27    II,   4|    parasztnak, nem kerülhetem meg a kérdés lényegét azzal, hogy anekdotáim
28    II,   4|         vagy a menyecskének, az más kérdés. De azért nem bizonyos,
29    II,   4|       Gondolom, ez egész helyénvaló kérdés, harminchat évvel a világraszóló
30    II,   4|             napszámot.~~A következõ kérdés az volt, hogy szabad-e embert
31    II,   4|     karrierjével se biztathat?~Az a kérdés mármost, hogy én, aki kétségbeesett