Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|      fölmérgesedett.~- Mit reszel a fene ilyenkor benneteket? Aztán
 2     I,   1|         Szekfû könyvét?~- Olvasta a fene. Éppen elég volt, amit az
 3     I,   2|           kiszáradt kopolyakútba, a fene szerencsétlenkedjék vele
 4     I,   2|             úr a mestert.~- Nézte a fene, uram, nem értek én ahhoz.~
 5     I,   2|      kezdett a lába alatt a föld.~- Fene teremti, hiszen ez ágyúdörgés -
 6     I,   2|       tanyai idiómában, hogy érti a fene. De akkor már taszította
 7     I,   2|      nevelve.~- Bújjatok már ki no, fene belétek! - rúgta meg a tiszttartó
 8     I,   2|       igazgató vakarta a fejét.~- A fene gondolta. Õ a hibás, mért
 9    II,   1|         egészen biztosak, hogy az a fene oroszlán, amely a híres
10    II,   2|            négy. Annyi ez, bátya, a fene rágja ki. Valami huncutság
11    II,   2|         tanyán azt mondaná, hogy „a fene, ha jobban tudja”, itt az
12    II,   3|           acskót keresi félóráig. A fene teremti, hová lehetett,
13    II,   3| Szirovicából a rémhírt:~- No, puli, fene beléd, mögbuktál, mint a
14    II,   3|                Arany-e, szomszéd?~- Fene, aki öszi - mondja a gazda -,
15    II,   3|        Doberdõben, ötte volna mög a fene, aki ültette.~Az igazgató
16    II,   3|         rendõr a túlsó oldalra.~- A fene tud eligazodni ezeken a
17    II,   3|           mondván:~- Ött vóna mög a fene a nevednapján.~Ha a vendég
18    II,   3|             a körösztcsont alul, ha fene...~Már a fene akcióba léptetésére
19    II,   3| körösztcsont alul, ha fene...~Már a fene akcióba léptetésére nem
20    II,   3|            venné észre.~- Kani, te, fene az orrodba, mán mögint kitúrod
21    II,   3|             cimborák, mondván, hogy fene az eszébe ennek a Mityóknak,
22    II,   3|         összetintázta magát vele.~- Fene teremti, hiszön ez nem is
23    II,   3|           ha pártfogó volnék.~- Egy fene az - ásított valamelyik. -
24    II,   4|          végezte.~- Hun vagy, puli, fene a kukurítódba? - kapkodta
25    II,   4|              hogy igaza van.~- Úr a fene - mondom - hiszen én csak
26    II,   4|             is löhet hasznát vönni, fene bele.~Fenyegetõ csönd támad.
27    II,   4|  elfelejtettem. Merre vagy mán, no, fene beléd! - Tapogat a feslett
28    II,   4|         háborúban, ette volna meg a fene, aki kitalálta. Szoktak-e
29    II,   4|            felelték, gondolkozott a fene. De volt, aki a sétálót
30    II,   4|           nem volna mit siratnod. A fene belétök, no, nem látjátok,