Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|      kívánom senki kárát, de jusson eszébe, ha megéri, megmondom elõre,
 2     I,   1|       megharagították, akkor mindig eszébe juttatta a szûcsnek, hogy
 3     I,   1|            Szekfû-könyve?~Valakinek eszébe jutott, hogy a kultúrpalotában
 4     I,   2|          gazda, de neki is mindjárt eszébe jutott hozzátenni, hogy „
 5     I,   2| kisasszonynak ez a példázata jutott eszébe a deáknak, ahogy onnan a
 6     I,   2|           azonban éppen most jutott eszébe kinézni az ablakon. Rögtön
 7     I,   2|      ábrázat láttán. Az jutott neki eszébe, hogy ilyen lehetett az
 8     I,   2|           aztán lelket vertek bele, eszébe jutott, hogy õ azokat egy
 9     I,   2|            ugyan kinek jutott volna eszébe? Különösen, hogy a fényes
10     I,   2|            A Tisza-parton jutott ez eszébe, ahogy meglátta a kis mokány
11     I,   2|             nem tudom, kinek jutott eszébe elõször a mûvelt társadalomban,
12     I,   2|         bocskorostul. Nem is jutott eszébe vagy öt esztendeig, akkor
13     I,   2|            az Úristennek nem jutott eszébe ankétot összehívni, se népjóléti
14    II,   1|        Látod, egy asszonynak se jut eszébe levágni az orrát, de ha
15    II,   1|          lélek is, akinek az jutott eszébe, hogy van a néhai borbélynak
16    II,   1|           szállására, mire hazaért, eszébe jutott neki a Damiens neve,
17    II,   2|         kicsit, ahogy az unokája az eszébe jutott. Szépen kitervelte
18    II,   2|            létére neki még ilyen is eszébe jut, de azon még jobban
19    II,   3|     cimborák, mondván, hogy fene az eszébe ennek a Mityóknak, mindig
20    II,   3|          fölenged a dermedtsége, de eszébe jut az is, hogy az írások
21    II,   4|       magyar politikusokat juttatja eszébe, és egy kicsit talán az
22    II,   4|          kislányt, de sohase jutott eszébe, hogy ezzel tán vétkezik
23    II,   4|      elmosolyodott. Nem jutott neki eszébe, hogy a fekete szemû gyereket
24    II,   4|        csõsz a botját.~Többet aztán eszébe se jutott neki Modol egész
25    II,   4|       mondja az õr, s csak most jut eszébe, hogy a sorompó még mindig
26    II,   4|            soha senkinek nem jutott eszébe kutató expedíciókat szervezni
27    II,   4|             sorát az asszony, az is eszébe jutott neki, hogy nini,
28    II,   4|      hajigált szét a házban. Közben eszébe jutott, hogy valami üvegféle
29    II,   4|      módjára vitte a gazdaságot, és eszébe se jutott neki, hogy ember