Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|        nélkül nem láthatta lefelé az utat. Nagyon megesett rajta a
 2     I,   1|             soha, ahová alig tudtunk utat törni: elül az úri rendek,
 3     I,   1|        Ki-i-i! - tudakolta kifelé az utat a kényelmetlen kvártélyból.~
 4     I,   1|     keresztutcába, hogy rövidítse az utat. A vasáros elõtt így is
 5     I,   2|            minutum alatt megtenné az utat az üzenet Budától Bécsig.~-
 6     I,   2|         Stancsics népíró meglépte az utat. De életének ez volt a legszebb
 7     I,   2|              bot, avval tapogatta az utat. A szájában furulya, azt
 8     I,   2|            onnan még egy nagy keleti utat tett, s tízévi bujdosás
 9     I,   2|            kifelé tudakolta volna az utat, akkorára odatoppant Paplógó
10     I,   2|           megtették a hosszú tengeri utat, csak akkor fogta el õket
11    II,   1|        búcsúzást. A gazda szerencsés utat kívánt mind a kettõjüknek,
12    II,   1|              azonban rosszallotta az utat, azért eladta az öszvért,
13    II,   1|     négylovas batárján teszem meg az utat. Ha ugyan visszaereszt a
14    II,   1|           gyalogszerrel tette meg az utat. Egy kicsit ki is melegedett,
15    II,   1|            szõrgombolyag, és nemcsak utat engedett a költõnek, hanem
16    II,   2|         eklézsiájú, kifelé keresi az utat az asztalok közt, látja,
17    II,   3|        keményen pattog. „Ügyetlen,” „Utat.” „Odább!” „Ásót!” „Okosabb
18    II,   3|          rö-õf, rö-õf - mérte föl az utat a tudományos mûvelkedésben
19    II,   3|           magyaráztattam magamnak az utat az embereimmel, s akkor
20    II,   3|           nagy tilalomban vannak. Az utat nem löhet fölbontani, mert
21    II,   3|             megfordul, és elállja az utat.~- Ez tilos út, hé - néz
22    II,   4|          tanító nem találta volna az utat, s nem is lett volna értelme
23    II,   4|            tán már akkor lezárják az utat, mikor a vonat még éppen
24    II,   4| segél-mozdony, hogy fölszabadítsa az utat.~- Jó, jó, de az se repülõgép,
25    II,   4|            társadalom nem kereste az utat a munkásság lelkéhez, s
26    II,   4|         Valérék tanyájának vegyék az utat. Már reggel meglátszott,
27    II,   4|             de azért nem lehetett az utat látni, pedig sütött a hó
28    II,   4|      gyorsabban haladt, mert ott már utat nyomoztak neki a magaformájú